47
-
PAtris #47 Skaloz! Tudnál pontos linket küldeni erről az orosz oldalról? Mert próbálkoztam, de sajnos nem értem a nyelvet, tehát esélyem nem volt. Azért lenne jó, hátha van kép... Vagy ha van, akkor tedd ki kérlek. Köszönöm... -
HUmanEmber41st #46 Hm..szép munka.. talán van 1-2 komolyabb levegő-vízalatti szerkezet?? -
Skaloz #45 Ha esetleg van valami érdekes, kéretik egy üzenet. Egy pár hét múlvaq tudok vállalni fordítást. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#44
Nagyon érdekes! 
Köszönjük a fordítást, az oldalt én is ismerem, de sajnos csak úgy próbálhatom értelmezni, ha a szöveget lefordítom egy online fordítóval oroszról angolra, majd abból próbálom kisilabizálni az eredeti szöveget.
-
Skaloz #43 A szovjetek a második vh alatt építettek is repülő tengeralattjárót. Ha valakit érdekel:
Genagyij Petrov:
A repülő-tengeralattjáró
Az 1930-as évek közepén a Szovjetunióban megkezdték egy erős haditengerészeti flotta létrehozását, ami sorhajók, repülőgép-hordozók és más, különböző osztályú hadihajók építését igényelte. Ez teljesen új, a megszokottól eltérő technikai és taktikai megoldások megjelenését segítette elő. Többek között javasolták egy olyan szerkezet létrehozását, ami a tengeralattjáró és a repülőgép tulajdonságait ötvözi.
1934-ben a Dzerzsinszkij nevét viselő Haditengerészeti Kutató Intézet hallgatója, B. P. Usakov bemutatta a repülő-tengeralattjáró vázlattervét, amit a későbbiekben néhány variációban kidolgoztak a szerkezet elemei terheléseinek és állékonyságának maghatározásához.
1936 áprilisában Szurin I. osztályú kapitány értékelésében rámutatott, hogy Usakov elképzelése érdekes és feltétlen megvalósításra érdemes. Néhány hónap múlva, júliusban, a repülő-tengeralattjáró vázlattervét megvizsgálta a Haditechnikai Tudományos-kutató Bizottság (HTKB), és teljes egészében pozitív véleményt alkotott róla, három kiegészítő ponttal, amiből az egyik így hangzott: „A terv kidolgozását folytatni kell, hogy a szükséges számítások és laboratóriumi kísérletek elvégzésével eldönthető legyen megvalósításának realitása...” Az okmány aláírói között volt a HTKB vezetője, Grigajtisz I. osztályú kapitány – hadmérnök és a Hadieszközök taktikája tanszék vezetője, Goncsarov professzor, II. osztályú hajórajparancsnok.
1937-ben a repülő-tengeralattjáró témáját felvették a HTKB „C” részlegének tervébe, de átvizsgálása után, ahogy azokra az időkre igen jellemző volt, törölték. A terv további kidolgozásának munkáit a „C” részleg mérnöke, B. P. Usakov I. osztályú haditechnikus végezte, munkaidőn kívül.
1938. január 10-én a HTKB második részlegében megtartották a repülő-tengeralattjáró a szerző által előkészített vázlatainak és alapvető taktikai-technikai jellemzőinek az átvizsgálását.
Mit is tartalmazott a terv?
A repülő-tengeralattjáró feladata az ellenség hajóinak megsemmisítése a nyílt tengeren és a tengeri bázisok aknamezőkkel és úszózárakkal védett vizein. A repülő-tengeralattjáró kis vízalatti sebessége és rövid vízalatti tartózkodási ideje nem jelentett akadályt, mivel nem találva célt a megadott négyzetben (tevékenységi körzetben) a tengeralattjáró maga is meg tudta találni az ellenséget. Levegőből megállapítva annak helyzetét, a tengeralattjáró a horizonton kívül – hogy csökkentse az idő előtti felfedezés esélyét – vízre szállt, a hajó útjában lemerült, és a cél megjelenéséig stabil helyzetben a mélyben maradt, nem pazarolva az energiát felesleges manőverekre.
Az ellenség helyzetének megengedhető eltérése esetén a repülő-tengeralattjáró megközelítette azt, ellenkező esetben hagyta, hogy eltávolodjon a horizonton túlra, felemelkedett, felszállt, és új támadáshoz készült.
A cél ismételt megtámadásának lehetősége a „vízalatti-levegő” torpedóhordozó egyik lényeges előnyének számított a hagyományos tengeralattjárókhoz képest. Különösen hatásos kellett legyen a repülő-tengeralattjárók csoportos tevékenysége, mivel elméletileg három ilyen eszköz az ellenség útvonalán tíz mérföld széles akadályt képezhetett. A repülő-tengeralattjáró képes volt sötétben behatolni az ellenség kikötőibe, lemerülni, és napközben megfigyelni a titkos útvonalakat, és kedvező esetben támadni.
A repülő-tengeralattjáró szerkezetében hat különálló rekeszt terveztek, ebből háromban az AM-34 típusú, egyenként 1000 Le-s repülőgép motorok helyezkedtek el. A motorokat sűrítőkkel is felszerelték, ami lehetővé tette repülés közben a teljesítmény fokozását 1200 Le-ig. A negyedik rekesz a háromfős személyzet elhelyezésére szolgált. Innen történt a hajó vezetése vízalatti helyzetben. Az ötödik rekeszben volt az akkumulátor telep, a hatodikban – a hajócsavar 10 Le-s villanymotorja.
A repülő-tengeralattjáró szilárd köpenye 1,4 m átmérőjű, szegecselt, 6 mm-es vastagságú, dúralumínium henger volt. A szilárd köpeny rekeszei mellett a tengeralattjáró „nedves” rendszerű pilótakabinnal is fel volt szerelve, ami víz alá merüléskor vízzel telt meg, ekkor a repülési műszereket egy speciális üregbe süllyesztették.
A szárnyak és a farok vezérsíkjainak borítását acélból tervezték elkészíteni, az úszótalpakat dúralumíniumból. A szerkezet ezen elemeit nem voltak megnövelt külső nyomásra tervezve, mivel merüléskor a vízátfolyó nyílásokon keresztül maguktól megteltek tengervízzel. A benzin üzemanyag és a kenőolaj speciális gumitartályokban a centroplánban voltak tárolva. Merüléskor a repülőgép motorok hűtővíz rendszerének csővezetékei lezáródtak, ami megakadályozta a külső víz nyomása okozta megrongálódásukat. A hajótest korrózióvédelmére a külhéj festése és lakkozása szolgált. A torpedókat a szárnyak alatt elhelyezett speciális tartókra függesztették. A tervezett hasznos teher a teljes felszállótömeg 44%-a volt, ami a nehéz típusú gépek számára szokványosnak minősült.
A merülés négy etapból állt: a motorterek lezárása, a radiátorok átkapcsolása, a vezérlés átkapcsolása vízalatti rezsimbe és a személyzet átvonulása a kabinból a lakóhelyiségbe (központi irányító állásba).
A repülő-tengeralattjáró repülő-taktikai jellemzői:
Személyzet 3 fő
Felszálló tömeg 15000 kg
Repülési sebesség 100 csomó/~200 km/ó
Hatótáv 800 km
Repülési magasság 2500 m
Repülőgép motorok száma és típusa 3xAM-34
Repülőüzemi teljesítmény 3x1200Le
Megengedett hullámzás:
felszálláskor/leszálláskor és merüléskor 4-5 ball
Vízalatti sebesség 2-3 csomó
Merülési mélység 45 m
Hatótáv vízalatti üzemben 5-6 mph
Víz alatt tartózkodás ideje 48 óra
Hajócsavar motorjának teljesítménye 10 Le
Lemerülés ideje 1,5 perc
Felmerülés ideje 1,8 perc
Fegyverzet:
18 hüvelykes torpedó 2 db
iker-gépfegyver 2 db
Megjelent a www.submarine.id.ru honlapon
A cikket én fordítottam oroszból. -
meranwe #42 A kavitaciorol:
A hajó által igényelt tolóerő biztosításához a legnagyobb nyomáskülönbség a cél a hajócsavar két oldalán ezt a szárnymetszet alakjának (íveltségének, vastagságelosztásának) változtatásával el tudjuk érni.
Azonban a nyomáskülönbség növelésének hatása van.
Ha a legkisebb nyomású helyen a nyomás értéke eléri a telített vízgőz nyomását. akkor a vízben gőzbuborékok keletkeznek. Ezt a jelenséget kavitációnak nevezzük.
Tehát a hajócsavar szárnyának szélességét (a szárnymetszetek hosszát) a jobb hatásfok elérése érdekében csak addig csökkenthetjük amíg a megfelelő tolóerő biztosításához szükséges nyomása alá, azaz amíg nem lép fel a kavitáció.
A gőzbuborékok a vízzel együtt haladnak. Így előbb-utóbb olyan helyre keri.ilnek, ahol a nyomás már nagyobb a telített vízgőz nyomásánál. Itt a buborékokat kitöltő gőz ismét folyékony halmazállapotba kerül. Így a térfogata közelítően 1/800 részére csökken. E lecsapódás igen rövid idő alatt következik be. Ha a gőzbuborék a hajócsavar szárnyának felületén omlik össze, a buborék külső oldalát határoló vízrészecskék rendkívül nagy gyorsulással haladnak a megszűnt buborék helyén, s nagy sebességgel ütköznek a szárny felületéhez. Ha folyamatosan keletkeznek, s összeomlanak buborékok, akkor a sok egymás utáni ütögetés hatására a szárny anyagok roncsolódik. Ezt a roncsolódást nevezik kavitációs eróziónak.
Nagyobb mértékű kavitáció (az időegység alatt több buborék keletkezése és összeomlása) esetén előfordult, hogy néhány száz üzemóra alatt a hajócsavar szivacsos szerkezetűvé vált, s az így legyengült szárny rövidesen eltört.
A gőzbuborékok összeomlásakor keletkező erőhatások, az ütögetések a hajócsavar szárnyát rezgésbe is hozhatják. a rezgés fokozott igénybevételt jelent, s így töréshez vezethet.
A hajócsavar szárnyainak rezgése hangjelenséggel járhat együtt. Ilyenkor fütyülő vagy éneklés-szerű hangot hallhatunk a hajófar közelében. Ez a hangjelenség gyakran csak időszakosan jelentkezik, például bizonyos sebességgel való fordulás közben.
A hajócsavar kiválasztását kavitációs szempontból is igen körültekintően kell kezelni. a kavitációt az üzemi paramétereken működő hajócsavar esetén feltétlenül el kell kerülni. -
HUmanEmber41st #41 Biztosan az orrába szereltek 1 gyorsforralót..meleg van, nyomáscsökkenést meg csinálnak azzal a forgó izével, azt kész... -
Cnut #40 Egy kézifegyvert vagy ilyesmit viszonylag könnyen le tudnak másolni, de egy ilyen torpedónál meg lehet azt csinálni, hogy pl beleraksz egy kis fényérzékelőt a belsejére és ha az érzékel akkor bummm az arcába robban az egész. Lehet még variálgatni. -
saldi #39 Ez a kavitáció dolog szerinem egyértelműen az alacso ny nyomásra alapoz. Gondolj bele, egy repülőgépet is az alacsony nyomás tart a levegőben! (Mármint a szárny feletti alacsonyabb nyomás mint alatta.) Szerintem akkor egy nagyon jó kialakítással megoldható a kavitáció.
A másik gondolat az a speciálisan kiképzett orrban kelektező turbulencia miatt létrejövő kavitáció
Az viszont nagyon érdekes, hogy az oroszok szerint nem lehet másolni.. eddig szerintem szinte minden haditechnikát le tudtak másolni.. -
#38
A VA-111 bizonyosan létezik, nemzetközi fegyvervásárokra vitték ki (1995-ben mutatták be, ha jól emlékszem), az export változatból vásárolt a Francia és az Amerikai Haditengerészet, valamint Kína is. Az oroszok szerint a technológia nem visszafejthető, így nem aggódnak amiatt, hogy csak úgy "lekoppintják". -
archkoven #37 Én a csodákkal kapcsolatban elég szkeptikus vagyok. Biztos, hogy létezik ez a "kavitációs" torpedó, nem csak valami kábítás?
Nekem az vele a gondom, hogy kavitáció inkább a torpedó mögött kellene, hogy kialakuljon és nem előtte. Én egyetlen megoldásként valami olyat tudnék elképzelni, hogy kémiai úton fejlesztett gázt vezetnek ki az orrkúpnál. Azonban ennél a sebességnél valami óriási mennyiségű gázt kellene termelni, hogy a víz ne "fújja le" a felületről a gázbuborékokat, meg valahogy azt is meg kellene oldani, hogy a felület mentén egyenletesen oszoljon el, tehát ne maradjanak szabad felületek, ami szintén nem lenne egy egyszerű feladat.
Ha ez a dolog létezik, akkor mindenképpen valami aktív dolognak kell lennie (tehát nem szimplán egy különlegesen kiképzett orr ami szintén előidézhetné a jelenséget) mert ebben az esetben a kavitáció csak megfelelő sebesség elérése után alakulhatna ki, egy ehhez elegendő sebességet pedig nehezen hiszem, hogy a vízben jellemző közegellenállás mellett el lehetne érni.
A tengeralattjárós felvetés meg nagyon viccesen hangzik, de akkor valami új hajtási módot is ki kell találni neki, mert a hajócsavar nyilván nem működne, még a gázturbina sem. Nincs más hátra rakétákat kell szerelni a teneralattjáróra. Ha én ezt egy többezer tonnás gépre elképzelem!:))) -
#36
A második cikk elég érdekes, de ha jól értelmezem, akkor a víz alatti hangsebességet "csak" egy lövedék lépte át, önálló hajtás nélkül. De nagyon érdekes dolgokat írnak.
-
#35
A lényeg, hogy a torpedó orrán levő berendezés hozza létre az effektust (valami cuccost nagyon gyorsan forgatnak).
Hmmm... érdekesen hangzik, bár nem tudom, mit forgathatnak ott, a haditechnikai vásárokon kiállított maketteken nem látni semmi ilyesmit...
Ha jól rémlik, sikerült átlépni a hangsebességet is.
?!?!
A vízben a hang terjedési sebessége valami 1400m/s (5040km/h) körül van!
A probléma az, hogy ha a torpedó egy picit is eltér az egyenes iránytól, akkor nekiütődik a normál állapotú víznek. Ilyen sebességek mellett pedig ez határozottan nem jó dolog. Ezért egyelőre ezek a torpedók nem tudnak fordulni, mint ahogy ebben cikkben is meg van említve.
A VA-111-nek már van irányítható változata, az exportverzió a hírek szerint az indítás előtt, előre beprogramozható útvonalon halad végig, és már dolgoznak a drótvezérlésű változaton is a 90-es évek végétől. -
BiroAndras #34 egy gyors keresés, és máris megvan szinte minden lényeges infó:
http://www.absoluteastronomy.com/encyclopedia/S/Su/Supercavitation.htm
http://www.stratmag.com/issueMay-15/page02.htm -
#33
A száguldáshoz nem kell tengeralattjáró, elég egy motorcsónak is.
Egy vízfelszinen (vagy ez esetben inkább felette) 200 csomóval haladó hajót kilőni nem túl nehéz a mai repülőgépekről indított rakétákkal. Egy 200 csomóval a vízfelszin alatt száguldó tengeralattjárót viszont (csaknem) lehetettlen.
De ha ekkora sebességgel száguld a torpedő, akkor minek robbanóanyag? A kinetikai energia is megteszi.
Egy egyszerű lyuk a hajótesten nem elég egy nagy hadihajó elsülyesztéséhez, oda bizony többszáz kg-nyi robbanóanyag kell, nézd meg a képsorozatott, amelyen egy Mk.48 torpedó szabályosan kettétöri a hajótestet. -
BiroAndras #32 Vaalhol olvastam egy részeltes cikket erről. Ott volt fénykép, film, meg minden. De sajnos nem mentettem ki.
A lényeg, hogy a torpedó orrán levő berendezés hozza létre az effektust (valami cuccost nagyon gyorsan forgatnak). Ezáltal gyakorlatilag egy cső keletkezik a vízben, amiben minimális a közegellenállás. Ha jól rémlik, sikerült átlépni a hangsebességet is. A probléma az, hogy ha a torpedó egy picit is eltér az egyenes iránytól, akkor nekiütődik a normál állapotú víznek. Ilyen sebességek mellett pedig ez határozottan nem jó dolog. Ezért egyelőre ezek a torpedók nem tudnak fordulni, mint ahogy ebben cikkben is meg van említve. Ugyanezért egyelőre értelmetlen lenne járművekbe beépíteni (meg persze nagyon veszélyes is, mert ha bármi elromlik, egy pillanat alatt vége a játéknak). -
Xantia #31 A száguldáshoz nem kell tengeralattjáró, elég egy motorcsónak is.
De ha ekkora sebességgel száguld a torpedő, akkor minek robbanóanyag? A kinetikai energia is megteszi. -
Cat #30 ha 300-al mész a viz alatt, teljesen mindegy mekkora a hanghatás, hiába tudják hogy ott vagy, ugyse tudnak semmit csinálni :) -
#29
Csak gondolom ott a probléma hogy hogyan gyorsítanak vmit eléggé a viz alatt. Egy tengeralattjátót még a szárazföldön is nehéz lenne ennyire felgyorsítani, pusztán a méretei miatt.
Igen, tengeralattjárók terén ez valószinűleg a fő probléma, kétségkívűl.
Meg egy ilyen cucc az egész lopakodó képességét elvesztené ami ugye az egyik lényege a viz alatti hadviselésnek.
Pont ez az. Mi van akkor, ha bizonyos harceljárásokban a sebesség fontosabb, mint a lopakodás? Mondjuk egy repülőgép-hordozó köteléket megközelíteni hihetettlenül nehéz, lévén egy egész sereg ASW (Anti-Submarine Warefare ~ Tengeralattjáró-vadász) hajó, helikopter és repülőgép őrködik körülötte. Viszont egy ~200 csomóval vágtató tengeralattjáróval szemben per pillanat tehetettlenek lennének, egyszerűen nem érnék utól a torpedók (persze nem szemből való indítás esetén...), de még az ASW helikopterek sem. Pillanatok alatt ott lehet a hordozó közelébe, kilőheti a torpedóit, és már tova is száguldott...
Ezért érdekel a dolog. -
nickname #28 A kavitáció létrejöttéhez semmi más nem kell (a folyadékon kivül) mint alacsony nyomás (vagy elég magas hőmérséklet). És ha elég gyorsan mozog a test akkor elég kicsi lesz a nyomás...
Csak gondolom ott a probléma hogy hogyan gyorsítanak vmit eléggé a viz alatt. Egy tengeralattjátót még a szárazföldön is nehéz lenne ennyire felgyorsítani, pusztán a méretei miatt.
Azt tudom még elképzelni, hogy egyszerüen nem kell ilyen torpedó (pl. túl drága vagy nem irányítható) és ezért nem csinálják. Meg egy ilyen cucc az egész lopakodó képességét elvesztené ami ugye az egyik lényege a viz alatti hadviselésnek. -
#27
Gondolom tengeralattjárónál a kísérő bazinagy hanghatás miatt nem használják... :) -
#26
Okés, nyilván ezért kell a VA-111-re nyolc nagy erejű, de rövid égésidejű gyorsító rakéta, de önmagában a sebesség elérése elég lenne?
Erősen kétlem, hogy ilyen egyszerű lenne, mert akkor már a világ nyugati felén is szuperkavitációs torpedókat használnának. :)
Valami trükknek kell lennie, például valamilyen gázt vagy gőzt préselhetnek a torpedó orránál ki, de ennek a fizikai részéhez abszolute nem értek, ezért csak találgatni tudok.
Viszont érdekel a téma, mert ettől függ, hogy adott esetben például egy tengeralattjáró is képes lenne elérni a VA-111-hez hasonló brutális sebességet, ami alapjaiban változtatná meg a víz alatti harcmodort. -
nickname #25 viz alatt a tenyered mögött lévő levegő nem a kavitácó miatt van ott, hanem az alacsony nyomás beszivja a levegőt a viz alá... ha elég mélyen csinálod akkor nem fog menni. -
nickname #24 Bocs csak van egy rossz sokásom... nem tudok olvasni. :-)
ha rájövök sem neked fogom elmondani
...
De ugy "laikusan" szerintem legfőképp a sebesség függvénye. -
#23
A kavitáció pedig nem a magas nyomás hanem a pont ellenkezőleg az alacsony nyomás miatt lép fel.
Tisztába vagyok vele, nyomásváltozást írtam, nem magas nyomást. ;)
De ha ennyi a témában tényleg otthon járó ember látogat ide, akkor segítsetek már légyszives, hogy vajon milyen megoldással érhetik el a kavitáció létrejötték egy, a VA-111-hez hasonló test esetén?
Korábban egy másik fórumban már felmerült a kérdés, és semmire sem jutottunk, a különféle weboldalakon is kerülik a témát (tehát valószinüleg ők sem tudnak róla semmi közelebbit), hiszen valószinüleg hétpecsétes titokról van szó, ez az egész dolog működésének kulcsáról, amit nyilván nem kötnek a nép orrára. -
nickname #22 Először is eddig nem akartam beállni a sorba... de most megteszem. Ha nagyon erőltetik, akkor elmegy a cikk ;-) --- Gratula
A kavitáció pedig nem a magas nyomás hanem a pont ellenkezőleg az alacsony nyomás miatt lép fel. Ugyanis a viz alacsony nyomáson hamarabb felforr. Ki lehet próbálni egy fecskendővel.
Tényleg roncsolja a hajócsavart, porozussá tesz a legkeményebb fémet is, de csak akkor ha tul gyorsan forog. -
#21
Én olyasmit olvastam, hogy a hirtelen nyomásváltozás miatt a víz gőzzé alakul. -
whitehawk #20 Elég buta leírása ez a kavitációnak :P A kavitáció pl a hajócsavar mögött jön létre, mivel a víz pl nem tud olyan gyorsan beáramlani mint ahogy a tér keletkezik (remélem érhető. Ha mondjuk a kezedet elmozgatod a vízben, akkor ha elég gyorsan teszed ezt, a tenyered mögött pl láthatod, hogy nem lesz rögtön víz. Mert nem áramlik be olyan gyorsan..) a hajó mozgásával, így ott légüres tér képződik. Namost amikor ez összeomlik annak hatalmas ereje van, és roncsolja a hajócsavart. Mins sok ezer kis robbanás. -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#19
Hm, ezek a csúnya tengeri ragadozók, a néma, de a lehető leghalálosabb párbajokkal és a szörnyű véggel, amelyik mindig utóléri valamelyik résztvevőt .. bámulatos, és a cikk is pazar, mint azt megszokhattuk Tőled :) -
HUmanEmber41st #18 De érdekes volt a Vadászat a Vörös Okt-re c filmben, h a kapitány meg nem fogta volna a kormánykereket, inkább odaültette az ami csávót..
Ez vajon mindenütt így van? -
HUmanEmber41st #17 Maga a cikksorozat nagyon szép munka, grat!
Csak ez a sok ocsmány fegyver.. -
#16
Igen, a Convair XF2F-1 Sea Dart. A cél az volt, hogy egy vadászgép képes legyen leszálni a vízre, és lehetőleg képes legyen 20-30 méteres mélységig tengeralattjáróként is üzemelni. A program mérnökei azonban túlságosan is sok problémával szembesültek, így végül leállították. A fő probléma az, hogy a kettőt nehéz összeegyeztetni, egy víz alá is lemerülni képes járműnek olyan dolgokat is magával kell cipelnie (pl. akkumulátorok, elektromotor, hajócsavar, stb.), amelyre vadászgépként semmi szüksége, ergo a levegőben jelentős holt terhet cipel, ez pedig jelentős hátrány a hagyományos repülőgépekkel szemben.
[center]![]()
-
Mort777 #15 Azért ezt a tengeralattjáró+vadászgép dolgot már az X-COM második részében (Terror from the Deep) is pedzegették, ott minden jármű ilyen képes volt levegőben és vízben is közlekedni, bár a harcrendszerek, ha jól emlékszem csak vízben működtek. -
Nem tudom, hogy kipróbálták-e valaha is, de a valamelyik fél tervezőasztalán biztosan megfordult a merülni képes vadászgép. -
Sith #13 deep angel mellé csak anyi hogy ha jol tévedek az USA már valamikor az 50-es években kisérletezett valami ilyesmivel
XF2Y valami néven (lusta vagyok utána nézni)
mivel a JSF sem ilyen technologiával készült gondolom a legtöbbünk számára nyilvánvaló hogy nem tul sok eredményt tudtak felmutatni
A cikkhez egyébként gratulálok Cifu :)
-
#12
csatlakozom azelőttem szólókhoz: jó cikk, grat! -
harcu #11 A robbanóanyag egy kis térfogatú helyre van bepakolva. Amikor ez felrobban, akkor kitágul, maga előtt tolva a vizet, így egy jópár(száz) köbméteres légritka, azaz majdnem légüres teret hozva létre. A vákum pedig igen komoly ellenfél, óriási nyomást fejt ki a hajó gerincére, amikor megpróbálja magába "szippantani". Ha az eltörik, akkor a hajó menthetetlenül elsüllyed. -
#10
Kéretik a múlt időt használni, az orosz 705-ös típus (NATO: Alfa) egységeit 1993-ban tartalékba helyezték, egyetlen kivételel az összeset szétszedték, de valószinű, hogy az utolsó se fog már soha kifutni (12 éve alig törődtek vele, olyan állapotban is lehet)... -
#9
Egyébként a ruszkik alfa osztályú tengeralatjárója merűl a legmélyebbre kb 1km mélyre. -
#8
Különböző országok speciális alakulatai 
Vagy valami a lőfegyverekről, bár az nem igazán tartozik a tudományos témakörbe, mert nincsenek bennük olyan hi-tech cuccok, mint pl. egy repülőben, vagy egy tengeralattjáróban.
Jah és jó cikk lett
