113
Quantum-számítástechnikában eddig elért eredmények
  • Tiberius B
    #33
    Bőség zavara, nem tudnál vmit ajánlani gyors olvasásra?
  • blackgamer
    #32
    3 állású "bit", tehát nem 2 mint most
    érdemes a cikkeket elolvasni itt vannak összegyújtve http://kvantumszamitogep.lap.hu
  • sz4bolcs
    #31
    Jó lenne erről többet tudni, ahogy leírtad, nekem nem elég világos :-) Nem értem milyen kiválasztás szerint jön ki a kívánt eredmény. :)
  • Tiberius B
    #30
    Ja, vhol volt: a kvantumszámítógép a kvantummechanika elvei alapján működő számítógép, vagy vmi ilyesmi. Meg ersze az ígéretek gyorsaságról, amire az elképzelhetetlenül nagy a megfelelő jelző, de érdekes lesz majd, mikor ezek piacra kerülnek.
  • dez
    #29
    "attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják előállítani azokat az alapvető alkatrészeket, amitől számítógép egy számítógép
    pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban"

    Nem, nem, és nem. Nem ettől kvantumszámítógép! Itt most bonyi lenne részletesen kifejteni, mitől. De nagyon röviden: itt nem bitek vannak, amiknek mindig meghatározott értéke van (0 v. 1), hanem qubitek, amiknek 1-1 művelet végéig nincs meghatározott értéke (kvantummechanikai szuperpozició). Úgy vannak ezek összeállítva, hogy úgy kerülnek vissza a határozott állapotba, hogy az eredményt adó bitsorozatot tartalmazzák. Mintha találgatna, és az egyik tipp pont jó. Csakhogy, ez nem olyan találgatás, mint a hétköznapi, hanem kvantummechanikai effektusokon alapuló, és szinte azonnal megvan az eredmény. (Sokan nem is hiszik el, hogy ez lehetséges, pedig az.)
  • gazdi
    #28
    A maximális órajel után szerintem lapkaméret-növekedés várható, és ezzel némi (később több) architektúra-változás. A kvantumfizikusokra ezen a téren még sokat kell várni.
  • blackgamer
    #27
    természetesen nem lebegőpontos számításra gondoltam (FLOP), mivel az nem megy egy lépésben (tudtommal), és arra különben is vannak célprocesszorok (pl. co-processzor)
    hanem egy gépikódu utasítás elvégzésére egy órajel alatt (utasítás előkészítés,dekódolás,végrehajtás vagy tárolás)

    persze vannak a procikban párhuzamosítások, apróbb trükkök (pl. pipeline) , de azért párhuzamosításról nem beszélnék, az még a jövő zenéje, hogy mit tudnak majd párhuzamosítani (több processzorral) egy program futásán
    igen, a FLOP a gépek sebességének egy összehasonlító adata
    nyílván más eredményt kapunk egy ugyanolyan órajelű P4 és Celeron processzor tesztje után (egyéb extra dolog miatt pl. több Cache) (tehát mind a kettő 90 Km/h-val halad, de a P4 kevesebb piros lámpát kap/vagy elkerüli a dugót)
    de az órajel ugyanannyi mindkét esetben

    a probléma ott van, hogy nemsokára elérjük a gyártható maximális órajelű processzort, jó architektúrával megépítjük, és utána mi lesz? erre keresik a választ a kvantumfizikusok
  • gazdi
    #26
    Pontosítani kellene, hogy mit értesz "utasítás" alatt, amiből 3*10^9 darabot kellene végrehajtania a processzornak másodpercenként. Mert ha fixpontos összeadást, akkor nem beszélhetünk hárommilliárdról másodpercenként. Ha viszont elemi logikai műveletről (egy darab ÉS, VAGY, NEM), akkor ennél jóval nagyobb a szám, hisz ezek párhuzamosan zajlanak. Azt mondhatjuk tehát, hogy másodpercenként hárommilliárdszor változik a logikai (és persze az azt leíró fizikai) állapot a processzorban, ennyi elektromos ciklus zajlik le.
    Mindez viszont csak egy nagy szám, ami utal ugyan a számítási sebesség valóban fantasztikus nagyságára, de közel sem adja, nem adhatja azt meg pontosan, mert azt nagyon sok minden befolyásolja még a processzoron belül (gondolok itt az architektúrára, arra a módra, ahogy az elemi kapukból megszerkesztenek egy lebegőpontos művelet elvégzésére alkalmas blokkot, a különböző processzoron belüli optimalizáló folyamatokra, és gondolhatnék még sok minden másra).

    Másik felvetésed az volt, hogy atomi méretekben az elektronnak kisebb utat kellene megtennie, ezért gyorsabb lenne a működés. Egyrészt nem gondolom, hogy addig eljuthatunk. Sokan láttuk a képet az atomi méterű abakuszról, de szerintem ez csak játék. Másrészt ha el is jutunk egy hasonló szintre, a sebességet nem az elektron sebessége fogja limitálni, mert nem közvetlenül az végzi az állapot-átbillentéseket, kell valamilyen közvetítő eszköz. Olyasmi ez, mint amikor egy 90km/h sebességre képes járművel utazol egyik pontból a 90km-re lévő másikba. Nem pontosan egy óra alatt fogsz odaérni, mert be kell szállnod, fel kell gyorsítanod, a lámpáknál meg kell állnod, stb.
  • blackgamer
    #25
    ha egy vezetékben áram folyik, akkor a vezeték ellenállása miatt van veszteség (hőveszteség), viszont létezik egy állapot amikor a veszteség 0, ezt hivják szupravezetésnek, és elvileg abszolút 0 foknál áll be (-273 °C az oxigén cseppfolyós halmazállapotúvá válik), laboratóriumi kisérletek folynak...

    egy kis eszmefuttatás, hogy lássátok, a mai processzorok se lassúak:

    a fény sebessége 300 000 Km/s
    ami 3*10 az 5-en * 10 a 3-on méter, ami 3*10 a 8-on m/sec

    ha veszel a boltban egy 3 GHz-es processzort,
    3 MHz=3*10 a 6-on, 3 GHz=3*10 a 6-on * 10 a 3-on, ami 3*10 a 9-en darab utasítás/sec

    ha jól számoltam (ellenőrizzétek) akkor kidelül, hogy a gépedben lévő processzor két utasítása között eltelt idő alatt a fény csak 10 a -1-n métert, vagyis 10 cm utat tesz meg !!!
    ez borzalmasan kevés idő, gondolom látjátok, hogy egy utasítás alatt egy elektron nem tud elmenni az alaplap egyik végéből a másikba
    a processzoron belül is vannak távolságok, de már nem nagyon képesek kicsinyíteni a dolgokat, kábelen áthallás, melegedés, stb probléma
    viszont ha atomi méretekben lenne pl. egy processzor megoldva, akkor az elektronoknak se kellene akkora utat (cm-eket) megtenni a processzor belsejében mint most, vagyis a sebesség is nőne
  • sz4bolcs
    #24
    tehát annyit vesz fel, amennyire szüksége van?

    Akkor van alapja a kételyemnek. :)
  • TommyC
    #23
    mondtam én :))
    ezért nem tudunk örökmozgót csinálni.

    blackgamer: szerinted kissebb lesz a kvantumszg-eknél a surlódás?
  • gazdi
    #22
    Igen, alapvetően a súrlódás okozza a mellékes hőenergia keletkezését, ami a veszteség legnagyobb része. Súrlódáson az egész nagy méretektől az egész picikig (szubatomi szintig) mindent kell érteni. De ugyanígy veszteség a hangként megjelenő és elillanó energia (ld. léghűtések, ha már a számítógép belsejében turkálunk), vagy a fényként távozó energia (extrém melegedéseknél illetve monitorokban). Szóval az energia sokféleképpen távozik, a felvettnek csak egy kis része végez hasznos munkát. A hasznos és a felvett aránya a hatékonyság. Csak gondolatébresztésül egy adat: a mai autók 35% körüli hatékonysággal működnek, 40% már igen jó. Tehát a felvett enegriának 35-40%-át fordítják az általunk kívánt célra. Vagy fordítsuk meg: 2.5-3-szor annyi energiát vesznek fel, mint amennyit az utaztatásunkra használnak. De ez nem azt jelenti, hogy többet vesznek fel, mint amennyire szükségük van (most hagyjuk a generátort és az aksit), sajnos ennyire van szükségük -- csak ugye nem mind lesz hasznos.
    Eh, ezt alaposan túlmagyaráztam, ráadásul off, bocs.
  • TommyC
    #21
    Én ugy tudtam hogy a surlódás miatt van a nagy hőmérséklet...Minél alacsonyabb a vezető hőmérséklete, annál kissebb a surlódás és annál hatékonyabb a rendszer...
  • takysoft
    #20
    nagy hozzáéro én se vagyok, de hogy tobbet vesz fel, az tuti
    télen néha nem kellett futenek, mert a monitorom egy 19colos crt
    procit meg már sokat láttam megsulni amiatt, mert szar volt a hutés.
    dolgoztam már számtechboltban is(nyári gyakrolat, nem vagyok régi motoros.)
    hogy miért? nem tudom, hiszem alacsonyabb homérsékleten gyorsabban is menne dolog.
    minél tobb áramot vesznak fel, annál gyorsabbak, tudod.
    de melegednek is, ez mellékhatás, nemtom mi miatt van.
    max 50-60 fokos maghomérsékletuk lehet, utana már hibasan muxenek. jo gép procimagja kb 30-40 fokos.
    mpndok példát. haver gépe is 1700-as, enyém is. enyém palomino magos, ami eégebbi, vagyis ez a palomino határa, húzni sem tudom.
    ové vmi berton vagy mi, nemtom. ujmag volt annak idejen, magjanak alapprocija.
    egyen 50 fokos ové 30. alapban.
    en nem tudom huzni, o tudja, kb 2100-ig.
    o fél évvel késobb vette, okos volt. olcsobban ki is jott. azota asszem mar le is cserelte, nemtom.
  • sz4bolcs
    #10
    "...ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik)
    azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik."

    -A mostani gépek nem annyi energiát használnak, amennyi kell nekik?
    Most ezen tényleg elgondolkodtam, hogy akkor miért jön létre hasznosítatlan (már ahol.. nálam fűtés) hőenergia a proci működésétől. Nem megoldható, hogy csak annyi áram kelljen neki, amit hő leadása nélkül hasznosítani tud? Amatőr vagyok, felvilágosítást kérek! Köszi :)
  • takysoft
    #9
    jelenlgi tudasom szerint a kvantum szgép azt jelenti, hogy a világ lehetoségei szerint a leggyorsabb számítógép, amit ember valaha csak építhet.
    nemcsak a legeto legkisebb elemekbol all(molekulak ugye), hanem matematikailag a leheto legtokéletesebben van kiépítve, tokéletes operácios rendszerrel(ebbe ne menjunk bele).
    a számítogépek sebessége ezután természetesen már csak a molekulák mennyiségétol fuggenek.
    persze azt ne felejtsuk el, hogy maguknak a kábeleknek, a memoriának, az adattárolo eszkoznek, mindnenek ilyen gyorsnak kell lenniuk. winyo ugye rohadt nagy lenne, kabel pedig nem nagyon lenne. a tokeletes gyorsasag ertelmeben egybeepitve lenne az egesz geppel, minden egy alaplapon, ami tokeletesen meg van tervezve. ilyen laptop szeruseg.
    atatatviteli kabelek... inkabb csak az output/input eszkozoknél, mint a perifériáknál, háttértároloknál lenne.
    a kabel mindent lassit.
    ilyen szempontbol egy kvantumszamitogép létrehozása még nagyon gyerekcipoben van. ha lesz is ilyen valaha, nem hinnem, hogy egyetlen cég hozza majd létre. inkább minden részét más cég. vagy állami project, mint most a fúziós erömű az EU-ban.
    na az megint egy szép tészta. Ha valamit elbasznak, és felrobban..... tyűbazz. az nem chernobil lesz ám! ha felrobban, akkor az kikap egy Európa sugarú darabot szeretett földgolyónkból. Tennék inkább az elsőt a japánokhoz, ne ide franciaországba:) persze ha osszejon nekik, akkor meg tobb energiát csinálhatnak, mint amennyit a foldgolyo valaha is szukségeltetik. és vizbol. kornyezetbarat.
    majd ezek fogják meghajtani a kvantumszámítogépeket(amik ugye természetuknél fogva alig fognak energiát használni, csak amennyi éppen kell nekik)
    azokon nem lesz hutoventi, meg hasonlo, hisz pont annyi energiát vesznek fel, ami kell nekik.
    és nem fognak olyan konnyen elromlai, hisz nincs venti, a vinyo meg nem mechanikus.
    majd biztos lesznek rá PC emulátorok:) mint a VmWare
    meg majd lesz hozza hologramos monitor, meg rákapcsoljuk az agyra, azt élöben doomozunk:)
    járjuk ki a végét. bár ezek a nand, nor kapuk még a PC-be is bejohetnek.
    nem kell kvantumszamitogép, ha gyorsat akasz, elég a proci belseje az:)
    már azzal is fel lehetne torni bármilyen létezo védelmet.
    engem inkább a kvantum-adattarolo érdekel. Kihasználja majd az anyag teljes tárolókapacitását. szép lenne. millio terrabyteos flashdrive:)
    fokozatosan fognak ezek megjelenni. meg aztán eloallitani is nehez olyan vinyot, aminek minden atomja matematikai pontossaggal a helyen van:)
    még most is sok az anyaghiba a gépekben(lásd: sok proci huzhato, sok nek, ugyanaz a tipus)
    szeretettel várjuk az ujitásokat!
  • blackgamer
    #6
    attól kvantum, hogy atomi/molekula szinten próbálják előállítani azokat az alapvető alkatrészeket, amitől számítógép egy számítógép
    pl. logikai áramköröket "készíteni", adatot tárolni (bitet,Byte-ot) molekulákban
    és vannak bíztató eredmények
    cikkeket érdemes elolvasni
  • Zsolo007
    #4
    Jah az engem is érdekelne hogy mitől kavantum ez a számítógép...
  • TommyC
    #3

    De tudnál arról beszélni, hogy milyen elképzelések vannak, mármint hogy miként kéne müködjenek elm.ben...?
  • Rafaelo
    #2
    tökbaró
  • blackgamer
    #1
    A kvantumszámítógépek fejlődése ma még mindig gyerekcipőben jár, és a szakemberek szerint további 10 év (vagy akár 100 év ) is eltelhet, mire használható formában megjelenik. Azonban ha ez egyszer megtörténik, forradalmasítani fogja az egész számítástechnikát, ugyanis egy ilyen kvantum számítógép másodpercek alatt képes olyan számítási feladatok elvégzésére, amire egy klasszikus számítógépnek évmilliókra lenne szüksége.

    Mi történne ha holnap valaki bemutatna egy működő kvantumszámítógépet?

    tudományos téren: a legjobb 500 szuperszámítógép mehetne a múzeumba
    ma alkalmazott interneten használt titkosítások másodpercek alatt feltörhetők lennének
    az összes Wi-Fi hálózat lehallgatható lenne
    játék engine programozók/3D modellezők örülnének, pár hónapon belül szinte valóságszerű grafikával jönnének ki a játékok

    Gondolom mindenkit felcsigázott a dolog, nem csoda hiszen ezek a számítógépek lesznek a mai gépek utódai.
    Ha valaki talál jó cikket, új eredményt a témában az linkelje be ide!

    néhány cikk:

    Áttörés a kvantumszámítógépek fejlesztésében 2003. november
    Újabb előrelépés a kvantumszámítógépek fejlődésében 2004. július
    Atomi regiszterek kövezik ki a kvantumszámítógép útját? 2004. október
    Kifejlesztették az atomi memóriát
    Molekuláris tranzisztort mutatott be a HP
    Jönnek a szerves adattároló eszközök
    Digitális kép tárolása egyetlen molekulában