105
Jókai Mór - A kőszívű ember fiai
-
#105
Ez erős csalás.
Olvasni smafu? Hogy akarsz megélni az Életben?
Ráadásul, a könyv ezerszer jobb, mint a film - nem is véletlenül kötelező olvasmány.
Attól meg hánynom kell, hogy minden ilyen irodalmi műnek van "rövidítése" - valamilyen idióta zanzásítja a sztorit, saját kénye-kedve szerint.
Fejbelőni való. -
kozmazsolt #104 Sziasztok! Kérem valaki segítsen! Baradlayi Kázmér végrendelete, Baradlayné jellemzése,Helyszínek:
Nemesdomb, Baradlay ház, Pest, Buda, Bécs, Oroszország, Körös-sziget, Kárpátok, puszta, mocsár, ( Mindegyikhez 1-2 db esemény
(A helyszínekhez ) ), és kik között alakult ki konfliktus és miért ( 4db. ), Az egyikről jellemzés vagyis az élete (Baradlay Ödön,Baradlay Richárd,Baradlay Jenő,). Előre köszi! Bármit tudtok segíteni küldjétek a címemre. e-mail:[email protected] -
overdoz #103 Helo mindenkinek,mien filmek vannak az 1848-49-es szabadság harcról?(a kőszívű emebr fiain kívül)? -
Lebukó Hold #102 bestyen:
Nem érted a lényegét. A hazaszeretetre tanít a könyv, nem szar, valószínű Te vagy hülye hozzá! Nem tudom milyen nevelést kaptál...
üdv -
Pirosbaba #101 Létszi tényleg segítsen aki tud!!!!! tényleg nagyon fontos lenne, de komolyan aki olvasta és ismeri annak ez gondolom könnyű kérlek titeket aki tud segítsen nagyon nagyon nagyon nagyon fontos lenne......minnél hamarabb!!! -
gombóccccccc #100 heló kéne nekem is 1kis help kéne a kor bemutatása a fiuk külön külön bemutatása baradlayné jellemzése és a párbaj email cimem:[email protected] vagy [email protected] ja és non sürgős lenne
aki segit annak kösz kössz -
Pirosbaba #99 nekem nem a tartalma kéne hanem pár kérdésre/feladat.......például: a 3 fiú életútja, női alakok bemutatása/jellemzése, mellék szereplők szerepe a műben, igazold h romantikus regényt olvastál, hogyan állít emléket a szabadságharcnak????????? létszíves aki tud segítsen....nagyon-nagyon fontos lenne, de komolyan!!!! Előre is köszönöm!!
email címem ha valaki tud segíteni:[email protected] -
kisdonkyk #98 lecci valaki leirná a Kőszivü ember fiai c. könyv tartalmáát röviden ha lehet köcce puxx 
-
cucmurgány #97 Hello mégsem kell hanem a baratlayné bemutatása kéne de csak egy fél A4-es oldalon.
Előreis köszönöm.
-
cucmurgány #96 Nem csak későn kezdtem el.
-
kék #95 Mi van srácok, nehéz elolvasni 1 könyvet? -
cucmurgány #94 Sziasztok valaki el tudja küldeni Ödön életútját?
Előreis köszönöm: Egy szenvedő ember
-
PetraKaulitz #93 Sziasztok! Valaki segítsen légyszives, mert mára kell egy fogalmazáás (kb. 4 oldal, jellemzéssel) Léccike küldjetek egyet sűrgős... E-mail címem: [email protected] előre is köszike... -
#92
Mi van, az egész osztály ide írt be? 
-
#91
Nagyon szépen köszönöm az olvasónaplót Bestyen! -
#90
#82 -
Mateux #89 Sziasztok! mára kellene egy ellemzés egy szereprölőr mind1 mékről de kell!
még ma küldjétek el nekem mert holnap már késő!
S.O.S -
Ferecike #88 Hello! Légyszi valaki küldje el A kőszívű ember fiai-ból az egyik szereplő jellemzését, mind1 melyiket..nagyon fontos, ha lehet még ma(2 nap múlva kell)!!!..meghálálom;)). Az email címem: [email protected] vagy messenger id-m: varga.ferenc. Előre is kösz. -
Lilla1 #87 Sziasztok! A Baradlay-testvérek közül az egyiknek a történetét szeretném kérni! Nagyon sürgős lenne! Előre is köszönöm. Címem: [email protected] -
andygirl14 #86 ki kuld nekem egy jellemzest az egyik szereplorol.??????????? akarkirol!!! a koszivu ember fiaibol legyen!!!!!!! Fontos! kerlek!!!! [email protected] ide varom!!!!!!! -
maki6 #85 ELŐRE IS KÖSZÖNÖM !!SEGÍTSETEK!!! -
maki6 #84 SZIASZTOK KŐSZÍVŰ EMBER FIAI -BÓL A BARADLAY TESTVÉREK JELLEMZÉSE KELLENE NEKEM KÜLÖN-KÜLÖN KB 1,5 OLDAL NAGY FÜZETBE!!!!!!!AKI TUD LÉGYSZI SEGÍTSEN NAGYON SÜRGŐS LENNE !!!!SEGÍTSETEK PLEASEEE!!!!!
HA TUD VKI SEGÍTENI AZ EMAIL CÍMEME: [email protected] -
spomon #83 Sziasztok!
Baradlayné visszaemlékezése címmel kéne egy 4 oldalas fogalmazás ha valaki tud az légyszi minél hamarabb!! -
#82
Hát akor állj neki -
esztiiikeee #81 SZijjjasztok Baradlay Jenőről kellene nagyon sürgősen egy kb. 1 oldalas fogalmazás!!! :(:( -
ryhdeksan #80 jah kellet naplót írni aztán a mamámmal csináltattam meg .D -
#79
Pámerkám neked biztosan P
Amúgy az egyik legjobb kötelező olvasmány. -
ryhdeksan #78 az, videón is kínszenvedés volt megnézni nemhogy elolvasni... -
zsuccy #77 tudjuk :D h egy nagy fos az egész, legalábbis sztem igen -
#76
Nézz utána... -
zsuccy #75 a mű szerkezeti felépítését nem tudja valaki ? :S (előkésvítés, bonyodalom, kibontakozás,tetőpont, megoldás) -
ryhdeksan #74 ez mekkora egy fos volt xD -
zsuccy #73 Sziasztok! Valaki tudna nekem küldeni Rövid, lényegre törő Jókai Mór élettját, meg a Baradlay testvérel és a Negatív szereplők jellemzését ? itt a címem: [email protected] nagyon köszi előre is -
marci6666 #72 SZiasztok !
Valaki küldjön Baradlay Jenőnek és Alfonsine életútját. [email protected] -
Gabikaka #71 Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi előre is Címem: [email protected]
-
Gabikaka #70 Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi előre is
-
Bányasy #69 csősztök kéne egy fogalmazás baradlaynéről vagy richardról!!sőrgősss!
a cimem : [email protected]
előre is kösz -
bestyen #68 2.rész
Egy nemzeti hadsereg
A nemzeti hadsereg gyerekekből, öregekből, ifjakból, papokból, ügyvédekből, úrfiakból és rablókból állt. Harcoltak kaszával, az ellenségtől rabolt fegyverekkel. Harangból öntöttek harangot, a főurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Hősiesen harcoltak.
A szalmakomisszárius
Tallérossy Zebulon nagyúr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája, ahogyan ő nevezte, a magasabb politika. Azonban ez nem a szabadságharc ügye volt, hanem hogy férjhez adja öt leányát. Ebben még a felesége is egyetértett vele. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk. Ki is takarítják a házat, és nagy lakomát rendeznek, hátha Ödönön keresztül eljutnak Jenőig, aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak. Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sok száz embert kell ellátni élelemmel, szalmával, és jegyzékeket írnia. Zebulon retteg a félelemtől, reszket az éhségtől, nem ért a jegyzékek írásához, és semmi kedve a háborúskodáshoz. Hátramarad hát az utolsó állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség. Zebulon kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal később olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy tudták, hogy ő több óráig védte a rábízott javakat és a helyet.
Az első tandíj
Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. Már nagy bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön Richárddal, és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta nem látták egymást.
A betyár
Boksa Gergő ötven ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva legyen. Hanem bizony úgy megijedt a csatazajtól, hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásnak ered. Este aztán a táborban ötven botütést kap ezért és elkergetik. Ő átmegy a némethez, és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel fogadják, és Boksa Gergő papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthető a verés.
A Királyerdőben
A királyerdőben hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal, aminek a vége győzelem vagy halál. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd legyőzi Palviczot. Győz a magyar hadsereg.
A haldokló ellenfél hagyatéka
Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket. Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz Ottó is a halállal küzd, és magához hivatja Richárdot. Elmondja, hogy egy gazdag hölgytől van neki egy fia, akit három éve kerestet. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik a gyermekről. Palvicz meghal Richárd kezét szorítva.
Napfény és holdfény
Baradlay Ödön neje és két gyermeke Jenővel együtt Körös-szigeten van, ami igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban. Jenő megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházat rendezett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket, ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének, és nem látogatja meg őket. Minden este beszél a kőszívű arcképéhez, hogy tudja hogy ő cselekedett helyesen.
Sötétség
Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek, és ők négyen biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok győztek és Palvicz Ottó meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a szégyentől. Alfonsine szövetséget köt Ridegváryval, hogy eltörlik a Bardlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy megöl mindenkit, akit szeret.
Mindenváró Ádám
Mindenváró Ádám olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy a megye dolga, gazdagság vagy rang. Éldegélt kis házában, földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törődniük, mert nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bujdosását. Megfutamodott a német elől, két napig futott az erdőben, aztán egy hordóba rejtették. Napszámos ruhát adtak rá, később zsidóasszonynak öltözve menekült, és végig rettegett, hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad a nevetéstől a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is, aki az ellenséghez tartozott é mindketten megrémülnek a másiktól. Azt hiszik, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli, hogy a magyarok győztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettő megszökik.
Sorsát senki sem kerülheti el
Két napig bujdosott az erdőben Tallérossy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rájött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergőhöz vezeti, aki azóta parancsnok lett. Az elmondja, hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy, egy szekéren eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget, aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Akitől kérvényezi nem más, mint Ridegváry, aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.
Egy magányos lovag
Pesten hatalmas a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja. Megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekről senki sem tud semmit.
Párharc mennykövekkel
Richárd megszáll abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel. Összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat, és hogy vállalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett döntenek. Richárd gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak, hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja őket. Azt is észreveszi, hogy a pesti házból gyertyákkal jeleznek a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát. A csata első nap nem dől el.
Zenit
Az ostrom előtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt jelenti, aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán, az győz a párbajban. Mindketten hősiesen harcolnak, de Ödön a gyorsabb. Richárd megpróbálja megmenteni a Lánchidat is.
Az eldobott lélek
Richárd elmegy a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje. A dajka meghalt, de talál nála egy címet. Elmegy arra a címre, és ott megtalálja a nagy nyomorúságban élő gyermeket. Visszaviszi Pestre, és ott elviszi a gyermekkórházba, mert szembetegsége van.
Ephialtes
Ridegváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelemből azokat, akik átkozták vagy eladták hazájukat. Ilyen volt Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját. Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el ezt a nyomorúságos társaságot. Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sőt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt, de aztán őt lányára gondolt, és nem lett hős. Próbált érdeklődni a megtorlásról, de Ridegváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon ellopott egy angol nyelvű útlevelet, amiben nincs név és cím, tehát bárki felhasználhatja. Egy gyógyszer segítségével kiütéseket szerzett magának, ami miatt Ridegváry messze szaladt tőle, mert azt hitte, ő is kolerás. Így szabadult meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.
Perhelia
Csodálatos égi tünemény tűnt fel 1849 júniusában az égen, de a természettudósok nem törődtek akkor vele. Csak a nép törődött, akik babonaságból rossz jelnek vették az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns prédikátor, ki az idős Bardlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta, hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát. Kérte Istent, hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló, akkor inkább haljon ő meg, mert nem akar ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette a hűséges szolgát. A nép pedig szétfutott.
Régi jó barátok
A magyar sereg világosnál letette a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is, várta, hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél, benne egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát és elszökik, de az első ellenőrzésnél azonban beleakad Leoninba, aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja, és ráparancsol az őrre, hogyha szökni akar, lője le. Az őr azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elől, és elengedi. Ödönnek sikerül megszökni.
Nadír
Csak vágtat végig a pusztán, amikor összetalálkozik Boksa Gergővel. Tőle tudja meg, hogy Ridegváry Nagyváradon van, és rájön, hogyha Leonin el nem fogja, ő bizony Ridegváry kezeibe fut, és ő az, akinek nem adná meg magát. Ezek után újra hisz a barátjában. Boksa elviszi mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt!
A nem mutatott levél
Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket, válasz érkezik. Felesége az őrület határán volt és állandóan könyörgött, hogy meneküljön, de ő nem tette. Nem tehette. Jenőnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit tévesen használtak, mert az Eugen Jenő és nem Ödön. Jenőt hívják a törvényszék elé Ödön helyet. Jenő nem mutatja meg a levelet, csak felkerekedik, és elmenjen. Megpróbálják visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni. Jenő nem árulja el igazi tervét.
Egy ember, akit még eddig nem ismertünk
Jenő megjelenik a bírák előtt, akik mindenről kikérdezik. Vállalja, amivel vádolják, de mások ellen nem tanúskodik. A bírák csodálkoznak azon, hogy mindent vállal, de ő nem akarja, hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné. Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Ő pedig csak annyit kér, hadd írjon levelet a családjának.
A túlvilágról
Visszaköltözik Ödön, Aranka, a gyerekek és az öreg Baradlayné a Baradlay kastélyba, és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki mindhármuknak levelet hoz. Természetesen Jenőtől, amiben megtudják, hogy mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona előtt vissza kell fojtani a könnyeket. Annak még átkel adnia a mellényt, melyet Jenő viselt a kivégzés alatt. A mellényen három véres lyuk van.
A kőszívű ember előtt
Az anya őrjöngő fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kőszívű képéhez, hogy neki ordítsa ki szívéből a fájdalmát. Őt vádolja és magát. Ödön már nem akar hőst játszani, hiszen öccse volt az igazi hős. Neki megmaradt a család, akiket támogatnia kell.
A börtön távirdája
A börtönben, ahol Jenő volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át, értesült kopogtatással, hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Ők Ödönre gondoltak, de Richárd mindig Jenőt hívta így. Bár ő is úgy tudta, hogy Ödönnek kell meghalnia.
Az első tőrdöfés
Alfonsine boldog a hírre, hogy az egyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen az ő jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadalittasan vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta, hogy azt, akit ő a legjobban szeretet a világon. Azt, aki még akkor is megbocsátott neki, amikor rájött, hogy ő fektette árulásával a sírba.
A fejgörcsök napján
A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel is keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgőnek nemet mond, és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késő éjszak érkezik hozzá Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják a kormányzót keménykezűsége miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy mér ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.
A tőr hegye letörve
A kormányzó megígéri, hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe. Elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült, és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden büntetésüket. A kormányzó elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti, és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szőke (mint Jenőé), és nem fekete (mint Ödöné). Elindul Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.
A kőszívű ember felel
Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép előtt könyörög és vádol. Vádolja a kőszívűt Jenőért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki, és Jenő volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is a két szülő között.
A kérő
Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál, és bizony senki nem értette hogyan lehetséges ez. Edit boldogan rohan a karjaiba. Plankenhorstné elmondja lekicsinylően, hogy Richárdnak semmi joga Editre, hiszen nem méltó hozzá. Se rangja, se vagyona, és Editnek kérője van. Edit azonban odavágja, hogy ő mindenkinek elmondja majd, hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát a szeretőjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak. Ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit előtt. Richárd elmondja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.
Comedy of errors
Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat, és elhatározzák, hogy amint lehet, összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi engedélyt kell elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Mégis kivárják tisztességesen. Egyszerű esküvőt tartanak, szűkösen élnek, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Mégis boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekik, hogy Editnek nagy hozománya van, így nem kell szűkölködniük. Magukhoz veszik Károlykát is, Palvicz és Alfonsine fiát.
Húsz év múlva
Richárd Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte, és sokáig nem is volt vele semmi baj. Kamaszként megszökött és ellopott otthonról több ezüstöt. Richárd kereste, és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Később rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal, hogy apját, nevelőapja orvul megölte és bosszút kell állnia. Ezért változott meg Károly viselkedése. Később még többször megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Alfonsine pedig őrültekházába jutott, amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nőt. Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenő halt meg Ödön helyett, és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd.
Végszó
Felnőtt egy újabb nemzedék, a vért és a könnyeket elmosta az idő, és az új kor jobb idők reményét ígéri a magyar nemzetnek. -
bestyen #67 Olvasónapló
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Szereplők: Baradlay Kázmér, a kőszívű ember; özvegy Baradlayné, a kőszívű neje; Baradlay Ödön, az elsőszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenő, a legifjabb fiú; Ridegváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lángh Bertalan, protestáns prédikátor; Aranka, Ödön szerelme; Edit, Richárd szerelme; Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy; Leonin, orosz nemes ki Ödön barátja; Pál úr, Richárd szolgája; Boksa Gergő, rabló, majd forradalmi kapitány; Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme; Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke; Szalmás Mihály, kém; apácák; katonák;kormánybiztos; parasztok; papok; csizmadia; grófok;bárók; kofák; szolgák.
Helyszínek: Nemesdomb, a Baradlay ház; Pest, Buda; Bécs; Oroszország; Körös-sziget; Kárpátok; puszta; mocsár.
Hatvan perc!
A nagytiszteletű Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyűlt össze. A házigazda gyengélkedik, ezért nincs a vendégekkel. Miközben tósztot mondanak érte, Baradlaynét a beteghez hívja az orvos. A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos szívproblémák gyötrik a nagyságos urat, hisz mindenki tudja, hogy szívbeteg, de ezzel a bajjal még száz évig is elélhet. Valójában már csak hatvan perce van, és az asszonyt azért hivatta a szobájába, hogy lediktálja a végakaratát. A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének. Legnagyobb fiáról, Ödönről úgy határozik, hogy maradjon a cár mellett Oroszországban, éljen csak kicsapongó életet, hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta a szülői házat és legyen diplomata. Richárd menjen át a lovassághoz a testőrségtől, és sose nősüljön meg, mert a másik két fiúnak jó ajánlólevél lesz egy harcban elesett testvér. Jenő, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt sosem tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa senki, küzdje fel magát lépcsőről lépcsőre. Felesége hat héttel a temetése után menjen hozzá Ridegváry Bencéhez. Az asszony többször abbahagyja az írást, de a haldokló mindig megparancsolja, hogy folytassa és követeli, hajtsa végre parancsait. Végül eljön az idő és a férfi meghal. Az asszony imában megfogadja, hogy semmit nem teljesít a végrendeletből és a kőszívű ember még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha meghallotta volna odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.
A temetési ima
A temetés hatalmas pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott volna, keményen elmondja, hogy sem adakozó, sem könyörületes, sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott. Megjelenik egy feltűnően szép leány is, akinek nevét nem említik, de akiről sejthetjük, hogy az a lány, aki miatt Ödönnek messzire kellett utaznia.
Tallérossy Zebulon
Hatalmas tor követi a temetést az említett pap nem jön el a torra. Megérkezik Tallérossy Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt az úton. Tallérossy nem kapott kocsit és hintaját négy bivaly húzta idáig. Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet, hogy megbüntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot mondta.
Két jó barát
Oroszországban vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért rajong sok orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon gazdag Alexandra hercegnő kegyeit is elnyerte, de ő hűvös és udvarias. Leonin nevű barátja elrabolja és elviszi egy titkos szórakozóhelyre, ahol a férfiak szórakoznak. Ide érkezik a levél Ödönhöz (mert ő az idegen), hogy atyja meghalt és azonnal utazzon haza. Leonin hiába próbálja lebeszélni barátját, az hajthatatlan, ezért inkább vele tart. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadnak rájuk és szánjukat is baleset éri. A Dnyaperen korcsolyáznak és négy farkas követi őket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ödön a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele, és onnan legjobb barátja Leonin menti ki.
A másik kettő
Otthagyjuk Oroszországban Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal, aki éppen párbajozni indul, de előtte összefut egy pappal, akit Bécsbe hivattak kihallgatásra, és aki úgy gondolja, hogy tévedésből túl drága szálláshelyre helyezték, és ebből még baja lesz. Richárdnak azt is elmondja, hogy ő bizony a lánya miatt, aki egy nemes fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt, amit ugyanannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. Richárd tudja, hogy a pap az ő apja temetéséről beszél, de nem fedi fel kilétét, hanem ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire. Hazamegy a szállására, ahol vacsorával várja öreg szolgája. Öccse is megérkezik, aki elmondja, hogy anyjától levelet kapott és ezer forintot, hogy fényűzőbben éljen. De ő nem akar, mert hivatalnokként nem tenne jót neki. A fele pénzt Richárdnak adja, mert őtőle úgyis megvonta támogatását anyja, hogy jobb útra térjen. Az csak a kívánsága, hogy kísérje el őt bátyja Plankenhorsték estélyére. Richárd majd táncoltatja az anyát, amíg ő a lánynak udvarol.
Mindenfelé emberek
Plankenhorstéknál az asszony bárókisasszonynak született, de férje már nem volt az. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre, de senki nem mutatott komoly érdeklődést irántuk a felsőbb körökből. Az ő estélyeikre inkább fiatal katonatisztek, testőrök, hivatalnokok jártak. Jenő megpróbál Alfonsine közelébe kerülni. Richárd unatkozik és csak egy szobalány érdekli, aki rákoppintott a kezére, amikor megcsípte annak az arcát. Öccsétől megtudja, hogy a lány nem szobalány, hanem egy szegény nemeslány, akit itt tartanak, de csak cselédként bánnak vele. Bocsánatát kéri a szép Editnek, aki teljesen elbűvöli szépségével.
A bakfis
Richárd ezek után minden meghívást elfogad Plankenhorstéktól. Ali várja, hogy néhány szót válthasson Edittel. Alfonsine ezt észreveszi, aki amennyire szépséges annyira romlott lelkű. Szobalányával csak bakfisnak nevezik Editet, és arról beszélnek, hogy becsapják a lányt azzal, hogy úri ruhát adnak rá, tanítatják és bevezetik a társaságba. Szerveznek egy találkozót, Editet egyedül hagyják a házban és meghívják Baradlayt. Baradlay azonban nem tesz semmit amivel kompromittálná a lányt. Alfonsine-nek pedig ez volt a terve. Baradlay egy levélben megkéri Edit kezét. Mikor Edit átadja a levelet, Alfonsine és az anyja dühöng, hogy Alfonsine terve nem sikerült. Anyja csak annyit mond Alfonsine-nek, hogy nem minden férfi olyan, mint Palvicz Ottó.
A zsibárus
Richárd miután levélben megkérte Edit kezét, lélekben megtisztulva és megindulva tér haza. Elhatározza, hogy minden csecsebecsét, amely más nőkre emlékezteti, kidobat szolgájával. Az meg is tisztítja a szobát, de kiderül, hogy egy híres hölgyről készített képet beadott a zsibárushoz. Richárd elmegy, hogy visszaszerezze a képet, de ottragad az öreg zsidónál, akinek hihetetlen sok holmija van az ócskaságtól a legértékesebb portékáig. Végül Richárd a kép helyet egy karddal tér haza, mert a zsibárusnál megtalálja saját képét, amit az említett hölgy adott el az öreg Salamonnak. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot, kettévág vele egy puskacsövet. Salamon ettől annyira odavan, hogy a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának.
Női bosszú
Aranka, a pap leánya folyamatosan apját várja. A szomszédságból is azt a hírt kapja, hogy apja valószínűleg börtönbe jut a temetésen elmondott ima miatt. Megérkezik Baradlayné, minden gazdagságot és támogatást megígér a lánynak, de az nem fogadja el, mert neki meg kell várnia Ödönt, aki azt ígérte, hogy visszatér hozzá. Baradlayné átad egy levelet, amit Ödöntől kapott, és amit még fel sem bontott. Együtt olvassák el Arankával. Leonin levele az, aki elmondja, hogy mi történt velük Oroszországban. A két egymás karjaiba borulva otthagyják az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba.
Az aláhúzott sorok
Bár a faluban mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról, senki nem tudja a valóságot. Ödön levelet ír anyjának, hogy felépült és érkezik haza. Anyja elébesiet és elmondja, hogy azt akarja, hogy ő vegye át az apja után a főispáni széket és legyen ura a háznak. Az úrnőt is megtalálta már. Ödön ellenkezik, de aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltűnik. Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában aláhúzza azokat a sorokat, amiket ellentétesen ugyan, de már véghez vitt a végrendeletből.
A kézfogó napja
A kézfogóra mindenhonnan érkeznek a gazdag hintók. Nagy pompával megérkezik Tallérossy Zebulon is eladó lányaival, és Ridegváry is nagy magabiztossággal. Hamar észreveszik, hogy olyanok is vannak a társaságban, akik bizony nem a császár hívei. Nem barátai sem Ridegvárynak, sem pedig Tallérossynak. A pap is ott van Tallérossyék legnagyobb megrökönyödésére, és nem is látszik nagyon boldogtalannak. Aztán megkezdődik a ceremónia, és kiderül, hogy a kézfogón nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a főszereplő, hanem Ödön és Aranka. Sokan éljeneznek, Ridegváry és barátai azonban megsemmisülve állna. Ridegváry elmondja Baradlaynénak, hogy pontosan tudja, hogy hogyan is szólt a végrendelet, aminek minden szavát megszegett az asszony, és hogy ez a viselkedés egy magaslatra vezet, de annak a magaslatnak vérpad a neve.
Az első lépcső ,,ama” magaslathoz
A megyeházán ülés van, és éppen Tallérossy beszél arról, hogy milyen buta gondolat a parasztnak szavazójogot adni, és írni-olvasni tanítani. A fehér tollasok, akik az újítások mellett vannak, mindenre elszánva szónokolnak. A fekete tollasok, a maradiak, lapos szónoklatokkal húzzák az időt. Az elnöki székben Ridegváry Bence ül, akinek megvan a joga arra, hogy abban a pillanatban szavazásra bocsájtson egy kérdést, amint csak akarja. Miután minden kísérlete kudarcba fullad, a pandúrokat hivatja és a teremben elkezdődik a harc. A pandúrok csak nem jönnek, mert őket Baradlay Ödön állítja meg. Kitiltja Ridegváryt a teremből és nagy örömujjongás közepette elfoglalja a főszéket. Ridegváry szavaival, ez volt az első lépcső ,,ama” magaslathoz.
Tavaszi napok
1848. március 13.-án az egész város felbojdult Bécsben. Kitört a forradalom. A Plankenhorst család villájában gyűlnek össze a megrémült császárpárti urak és hölgyek. Azon tanácskoznak, hogy vajon mit is tegyenek? Meneküljenek vagy maradjanak. Sorra érkeznek a hírhozók, némelyeket majdnem agyonvert már a tömeg. Van olyan úr, aki halottszállítókat fizet le, hogy hullaként menekítsék ki a városból. Antoniette asszony nem akar menekülni, félholt leányát kiráncigálja az erkélyre és onnan kiáltja, hogy éljen a szabadság. Közben Jenő, aki teljesen ideggyenge és életében soha nem fogott kardot, egyetlen vadászaton sem vett részt, halálos félelemben ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. Jenő estére legyőzi félelmét és elindul, hogy megtudja mi történt a szeretett nővel. Megdöbbenve látja, hogy a Plankenhorst palota a szabadságharcosok egyik központjává vált. Alfonsine és anyja mindenkivel elhitetik, hogy a szabadság oldalán állnak. Jenőt megbűvöli, hogy a nő állandóan a nyakába ugrik, csókolja, örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon. Egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ez megrémíti, és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ,,ama” magaslathoz.
Az érem másik oldala
A bécsi utcákon Richárd is ott van, mint katona. Mindenféle, egymásnak ellentmondó parancsot kap. Nem használják csak a kardjuk lapját, nem gyilkolnak, csak szétkergetik a csőcseléket. A részeges tömegtől már a forradalmárok is tartanak, Akiknek nem a szabadságon, hanem a pusztításon, rabláson jár az eszük. Jenő végigkocsizza a várost, nehogy összetalálkozzon Ödönnel, vagy nehogy a csőcselék haragja elé kerüljön. A forradalmárok és Richárd csapata egy zárda előtt próbálják meg szép szóval és viccekkel lecsillapítani a kedélyeket, de nem sikerül. Richárd bemegy a zárdába, ahol megpillantja Editet. Ezután már nem akar egyebet, csak elkergetni a csőcseléket. Feletteseitől emiatt is különböző leveleket kap, egyik keményebb, másik megfontoltabb magatartást parancsol.
Akik igazán szeretnek
Már októberben járunk és a forradalmat hamarosan leverik. A barrikádokon két forradalmár beszélget. Az egyik Alfonsine-t szereti, a másik úgy hiszi, hogy az anyjával együtt kém. Közben kiderül, hogy Alfonsine és az anyja egy apácán keresztül tartja a kapcsolatot a császárpártiakkal. Mikor Editet kihozhatják a zárdából, a látogatás színe alatt kicserélik az információkat. Editet a boldogtalanságba akarják kergetni azáltal, hogy megbeszélik, hogy Richárdot hamarosan megölik és annak anyját is elkapják. Alfinsine szerint mindenki tudja, hogy álruhában jár, és hol tartózkodik. Edit mindet kihallgatott, nyugalmat színlel, mintha nem tudna semmit. Amikor hazafelé kocsiznak, hirtelen kiugrik a kocsiból és elrohan arra a címre, ahol Richárd anyja van. Elmondja a sötét terveket, Editet is kofának öltöztetve elmennek Richárdhoz, aki útra kel anyja tanácsára Magyarországra. Elmennek Palvicz Ottó csapatához, és megtévesztve őket az Alfonsine-tól hallott jelszavak alapján elküldik őket a Richárd útjával ellentétes irányba. Palvicz csak reggelre jön rá a cselre, de akkor már bottal ütheti Richárd és a kofák nyomát. Editet visszaviszik a kolostorba, ahol nem árul el estig semmit, pedig vesszővel, szíjjal verik. Estére azt mondja, hogy az éjszakát Richárdnál töltötte. Tudja ugyanis, hogy így biztosan titokban marad a szökése, mert ezt a szégyent a kolostor nem engedheti meg magának.
A vérveres alkony
Leverték a forradalmat. A győztes még pihen, a vesztes menekül. Csak egy félkezű forradalmár támolyog sebesülten, rogyadozó léptekkel a Plankenhorst palota felé. Látja a lobogót és eléri a kaput, de az, zárva van. Hiába dörömböl, nem nyitnak ajtót. Még reménykedik, hogy talán a nők elmenekültek és jó lesz itt meghalni, ennek a háznak a kapujában, a szabadság lobogója alatt. A lobogót azonban még hajnal előtt kicserélik a császári zászlóra, és ott hal meg az áruló nőknek a palotája tövében.
Az a harmadik
Jenő a szabadságharc utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. Éjjelre sem ment szállásra, és úgy érezte, hogy viszonya már Alfonsine-val mindenki számára egyértelmű és megmásíthatatlan. Sorra érkeznek az urak és hölgyek, a régi barátok, akik visszatértek vagy előbújtak rejtekhelyeikről. Jenővel senki sem törődik, csak Ridegváry mondja neki, hogy menjen a szállására, mert beszélni valója van vele. Alfonsine előad egy színjátékot Jenőnek, hogy el akarják választani őket, de ő a sírig hű marad hozzá. Alfonsine anyja elmondja Jenőnek, hogy sem a forradalmárokhoz, sem a császárpártiakhoz nem állt, és Alfonsine kezére addig ne számítson, amíg nincs rendes állása. Alfonsine Palvicz Ottótól kap levelet, aki viszonyuk leélesztésére kéri. Ridegváry elmondja Jenőnek, hogy anyját keresik, és el fogják ítélni. Egész családja üldözött és anyja hamarosan felkeresi a szállásán. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. Anyja nem jön egész éjjel, és reggelre Jenő megtudja Ridegvárytól, hogy elmenekült a városból. Jenő elfogadja az állást, elmegy Alfonsine-ékhoz és megkéri a leány kezét. Másnapra megbeszélik a kézfogót, de hazaérve megjön az anyja, aki elmondja, hogy tudja, hogy ő előtte fényes pálya áll, míg testvéreit a vérpad várja. Ödön gyermekei pedig koldusbotra jutnak. Jenő úgy dönt, hogy anyjával tart. Hiába várja Ridrgváry és a megíivottak serege a Plankenhorst házban.
Elől víz, hátul tűz
Richárd csapatával menekül. Palvicz Ottó a nyomukban. Egy alkalommal már pisztollyal lőnek egymásra, de aztán nem ér véget a párbaj. Richárdéknak útját állja a Duna, a March, a víz, a hegy, a hóesés, de még az erdőtűz is. Végül sikerül magyar földre jutniuk. -
Sawyer2 #66 Nem. Más...