Jókai Mór - A kőszívű ember fiai
-
bestyen #68 2.rész
Egy nemzeti hadsereg
A nemzeti hadsereg gyerekekből, öregekből, ifjakból, papokból, ügyvédekből, úrfiakból és rablókból állt. Harcoltak kaszával, az ellenségtől rabolt fegyverekkel. Harangból öntöttek harangot, a főurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Hősiesen harcoltak.
A szalmakomisszárius
Tallérossy Zebulon nagyúr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája, ahogyan ő nevezte, a magasabb politika. Azonban ez nem a szabadságharc ügye volt, hanem hogy férjhez adja öt leányát. Ebben még a felesége is egyetértett vele. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk. Ki is takarítják a házat, és nagy lakomát rendeznek, hátha Ödönön keresztül eljutnak Jenőig, aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak. Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sok száz embert kell ellátni élelemmel, szalmával, és jegyzékeket írnia. Zebulon retteg a félelemtől, reszket az éhségtől, nem ért a jegyzékek írásához, és semmi kedve a háborúskodáshoz. Hátramarad hát az utolsó állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség. Zebulon kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal később olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy tudták, hogy ő több óráig védte a rábízott javakat és a helyet.
Az első tandíj
Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. Már nagy bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön Richárddal, és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta nem látták egymást.
A betyár
Boksa Gergő ötven ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva legyen. Hanem bizony úgy megijedt a csatazajtól, hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásnak ered. Este aztán a táborban ötven botütést kap ezért és elkergetik. Ő átmegy a némethez, és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel fogadják, és Boksa Gergő papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthető a verés.
A Királyerdőben
A királyerdőben hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal, aminek a vége győzelem vagy halál. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd legyőzi Palviczot. Győz a magyar hadsereg.
A haldokló ellenfél hagyatéka
Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket. Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz Ottó is a halállal küzd, és magához hivatja Richárdot. Elmondja, hogy egy gazdag hölgytől van neki egy fia, akit három éve kerestet. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik a gyermekről. Palvicz meghal Richárd kezét szorítva.
Napfény és holdfény
Baradlay Ödön neje és két gyermeke Jenővel együtt Körös-szigeten van, ami igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban. Jenő megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházat rendezett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket, ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének, és nem látogatja meg őket. Minden este beszél a kőszívű arcképéhez, hogy tudja hogy ő cselekedett helyesen.
Sötétség
Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek, és ők négyen biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok győztek és Palvicz Ottó meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a szégyentől. Alfonsine szövetséget köt Ridegváryval, hogy eltörlik a Bardlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy megöl mindenkit, akit szeret.
Mindenváró Ádám
Mindenváró Ádám olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy a megye dolga, gazdagság vagy rang. Éldegélt kis házában, földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törődniük, mert nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bujdosását. Megfutamodott a német elől, két napig futott az erdőben, aztán egy hordóba rejtették. Napszámos ruhát adtak rá, később zsidóasszonynak öltözve menekült, és végig rettegett, hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad a nevetéstől a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is, aki az ellenséghez tartozott é mindketten megrémülnek a másiktól. Azt hiszik, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli, hogy a magyarok győztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettő megszökik.
Sorsát senki sem kerülheti el
Két napig bujdosott az erdőben Tallérossy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rájött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergőhöz vezeti, aki azóta parancsnok lett. Az elmondja, hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy, egy szekéren eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget, aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Akitől kérvényezi nem más, mint Ridegváry, aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.
Egy magányos lovag
Pesten hatalmas a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja. Megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekről senki sem tud semmit.
Párharc mennykövekkel
Richárd megszáll abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel. Összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat, és hogy vállalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett döntenek. Richárd gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak, hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja őket. Azt is észreveszi, hogy a pesti házból gyertyákkal jeleznek a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát. A csata első nap nem dől el.
Zenit
Az ostrom előtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt jelenti, aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán, az győz a párbajban. Mindketten hősiesen harcolnak, de Ödön a gyorsabb. Richárd megpróbálja megmenteni a Lánchidat is.
Az eldobott lélek
Richárd elmegy a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje. A dajka meghalt, de talál nála egy címet. Elmegy arra a címre, és ott megtalálja a nagy nyomorúságban élő gyermeket. Visszaviszi Pestre, és ott elviszi a gyermekkórházba, mert szembetegsége van.
Ephialtes
Ridegváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelemből azokat, akik átkozták vagy eladták hazájukat. Ilyen volt Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját. Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el ezt a nyomorúságos társaságot. Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sőt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt, de aztán őt lányára gondolt, és nem lett hős. Próbált érdeklődni a megtorlásról, de Ridegváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon ellopott egy angol nyelvű útlevelet, amiben nincs név és cím, tehát bárki felhasználhatja. Egy gyógyszer segítségével kiütéseket szerzett magának, ami miatt Ridegváry messze szaladt tőle, mert azt hitte, ő is kolerás. Így szabadult meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.
Perhelia
Csodálatos égi tünemény tűnt fel 1849 júniusában az égen, de a természettudósok nem törődtek akkor vele. Csak a nép törődött, akik babonaságból rossz jelnek vették az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns prédikátor, ki az idős Bardlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta, hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát. Kérte Istent, hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló, akkor inkább haljon ő meg, mert nem akar ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette a hűséges szolgát. A nép pedig szétfutott.
Régi jó barátok
A magyar sereg világosnál letette a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is, várta, hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél, benne egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát és elszökik, de az első ellenőrzésnél azonban beleakad Leoninba, aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja, és ráparancsol az őrre, hogyha szökni akar, lője le. Az őr azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elől, és elengedi. Ödönnek sikerül megszökni.
Nadír
Csak vágtat végig a pusztán, amikor összetalálkozik Boksa Gergővel. Tőle tudja meg, hogy Ridegváry Nagyváradon van, és rájön, hogyha Leonin el nem fogja, ő bizony Ridegváry kezeibe fut, és ő az, akinek nem adná meg magát. Ezek után újra hisz a barátjában. Boksa elviszi mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt!
A nem mutatott levél
Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket, válasz érkezik. Felesége az őrület határán volt és állandóan könyörgött, hogy meneküljön, de ő nem tette. Nem tehette. Jenőnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit tévesen használtak, mert az Eugen Jenő és nem Ödön. Jenőt hívják a törvényszék elé Ödön helyet. Jenő nem mutatja meg a levelet, csak felkerekedik, és elmenjen. Megpróbálják visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni. Jenő nem árulja el igazi tervét.
Egy ember, akit még eddig nem ismertünk
Jenő megjelenik a bírák előtt, akik mindenről kikérdezik. Vállalja, amivel vádolják, de mások ellen nem tanúskodik. A bírák csodálkoznak azon, hogy mindent vállal, de ő nem akarja, hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné. Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Ő pedig csak annyit kér, hadd írjon levelet a családjának.
A túlvilágról
Visszaköltözik Ödön, Aranka, a gyerekek és az öreg Baradlayné a Baradlay kastélyba, és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki mindhármuknak levelet hoz. Természetesen Jenőtől, amiben megtudják, hogy mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona előtt vissza kell fojtani a könnyeket. Annak még átkel adnia a mellényt, melyet Jenő viselt a kivégzés alatt. A mellényen három véres lyuk van.
A kőszívű ember előtt
Az anya őrjöngő fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kőszívű képéhez, hogy neki ordítsa ki szívéből a fájdalmát. Őt vádolja és magát. Ödön már nem akar hőst játszani, hiszen öccse volt az igazi hős. Neki megmaradt a család, akiket támogatnia kell.
A börtön távirdája
A börtönben, ahol Jenő volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át, értesült kopogtatással, hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Ők Ödönre gondoltak, de Richárd mindig Jenőt hívta így. Bár ő is úgy tudta, hogy Ödönnek kell meghalnia.
Az első tőrdöfés
Alfonsine boldog a hírre, hogy az egyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen az ő jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadalittasan vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta, hogy azt, akit ő a legjobban szeretet a világon. Azt, aki még akkor is megbocsátott neki, amikor rájött, hogy ő fektette árulásával a sírba.
A fejgörcsök napján
A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel is keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgőnek nemet mond, és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késő éjszak érkezik hozzá Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják a kormányzót keménykezűsége miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy mér ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.
A tőr hegye letörve
A kormányzó megígéri, hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe. Elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült, és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden büntetésüket. A kormányzó elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti, és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szőke (mint Jenőé), és nem fekete (mint Ödöné). Elindul Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.
A kőszívű ember felel
Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép előtt könyörög és vádol. Vádolja a kőszívűt Jenőért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki, és Jenő volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is a két szülő között.
A kérő
Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál, és bizony senki nem értette hogyan lehetséges ez. Edit boldogan rohan a karjaiba. Plankenhorstné elmondja lekicsinylően, hogy Richárdnak semmi joga Editre, hiszen nem méltó hozzá. Se rangja, se vagyona, és Editnek kérője van. Edit azonban odavágja, hogy ő mindenkinek elmondja majd, hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát a szeretőjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak. Ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit előtt. Richárd elmondja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.
Comedy of errors
Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat, és elhatározzák, hogy amint lehet, összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi engedélyt kell elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Mégis kivárják tisztességesen. Egyszerű esküvőt tartanak, szűkösen élnek, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Mégis boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekik, hogy Editnek nagy hozománya van, így nem kell szűkölködniük. Magukhoz veszik Károlykát is, Palvicz és Alfonsine fiát.
Húsz év múlva
Richárd Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte, és sokáig nem is volt vele semmi baj. Kamaszként megszökött és ellopott otthonról több ezüstöt. Richárd kereste, és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Később rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal, hogy apját, nevelőapja orvul megölte és bosszút kell állnia. Ezért változott meg Károly viselkedése. Később még többször megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Alfonsine pedig őrültekházába jutott, amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nőt. Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenő halt meg Ödön helyett, és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd.
Végszó
Felnőtt egy újabb nemzedék, a vért és a könnyeket elmosta az idő, és az új kor jobb idők reményét ígéri a magyar nemzetnek.