A kõszívû ember fiai

Ez erõs csalás.
Olvasni smafu? Hogy akarsz megélni az Életben?
Ráadásul, a könyv ezerszer jobb, mint a film - nem is véletlenül kötelezõ olvasmány.
Attól meg hánynom kell, hogy minden ilyen irodalmi mûnek van "rövidítése" - valamilyen idióta zanzásítja a sztorit, saját kénye-kedve szerint.
Fejbelõni való.

Sziasztok! Kérem valaki segítsen! Baradlayi Kázmér végrendelete, Baradlayné jellemzése,Helyszínek:
Nemesdomb, Baradlay ház, Pest, Buda, Bécs, Oroszország, Körös-sziget, Kárpátok, puszta, mocsár, ( Mindegyikhez 1-2 db esemény
(A helyszínekhez ) ), és kik között alakult ki konfliktus és miért ( 4db. ), Az egyikrõl jellemzés vagyis az élete (Baradlay Ödön,Baradlay Richárd,Baradlay Jenõ,). Elõre köszi! Bármit tudtok segíteni küldjétek a címemre. e-mail:[email protected]

Helo mindenkinek,mien filmek vannak az 1848-49-es szabadság harcról?(a kõszívû emebr fiain kívül)?

bestyen:
Nem érted a lényegét. A hazaszeretetre tanít a könyv, nem szar, valószínû Te vagy hülye hozzá! Nem tudom milyen nevelést kaptál...
üdv

Létszi tényleg segítsen aki tud!!!!! tényleg nagyon fontos lenne, de komolyan aki olvasta és ismeri annak ez gondolom könnyû kérlek titeket aki tud segítsen nagyon nagyon nagyon nagyon fontos lenne......minnél hamarabb!!!

heló kéne nekem is 1kis help kéne a kor bemutatása a fiuk külön külön bemutatása baradlayné jellemzése és a párbaj email cimem:[email protected] vagy [email protected] ja és non sürgõs lenne
aki segit annak kösz kössz

nekem nem a tartalma kéne hanem pár kérdésre/feladat.......például: a 3 fiú életútja, nõi alakok bemutatása/jellemzése, mellék szereplõk szerepe a mûben, igazold h romantikus regényt olvastál, hogyan állít emléket a szabadságharcnak????????? létszíves aki tud segítsen....nagyon-nagyon fontos lenne, de komolyan!!!! Elõre is köszönöm!!


email címem ha valaki tud segíteni:[email protected]

lecci valaki leirná a Kõszivü ember fiai c. könyv tartalmáát röviden ha lehet köcce puxx <#hamm><#puszis><#puszis><#help><#help><#help><#help><#help><#vigyor2><#wow3>

Hello mégsem kell hanem a baratlayné bemutatása kéne de csak egy fél A4-es oldalon.<#help><#help>

Elõreis köszönöm.<#worship><#worship><#worship>

Nem csak késõn kezdtem el.

Mi van srácok, nehéz elolvasni 1 könyvet?

Sziasztok valaki el tudja küldeni Ödön életútját?

Elõreis köszönöm: Egy szenvedõ ember<#help><#help>

Sziasztok! Valaki segítsen légyszives, mert mára kell egy fogalmazáás (kb. 4 oldal, jellemzéssel) Léccike küldjetek egyet sûrgõs... E-mail címem: [email protected] elõre is köszike...

Mi van, az egész osztály ide írt be? <#bee1>

Nagyon szépen köszönöm az olvasónaplót Bestyen!

#82

Sziasztok! mára kellene egy ellemzés egy szereprölõr mind1 mékrõl de kell!
még ma küldjétek el nekem mert holnap már késõ!
S.O.S

Hello! Légyszi valaki küldje el A kõszívû ember fiai-ból az egyik szereplõ jellemzését, mind1 melyiket..nagyon fontos, ha lehet még ma(2 nap múlva kell)!!!..meghálálom😉). Az email címem: [email protected] vagy messenger id-m: varga.ferenc. Elõre is kösz.

Sziasztok! A Baradlay-testvérek közül az egyiknek a történetét szeretném kérni! Nagyon sürgõs lenne! Elõre is köszönöm. Címem: [email protected]

ki kuld nekem egy jellemzest az egyik szereplorol.??????????? akarkirol!!! a koszivu ember fiaibol legyen!!!!!!! Fontos! kerlek!!!! [email protected] ide varom!!!!!!!

ELÕRE IS KÖSZÖNÖM !!SEGÍTSETEK!!!

SZIASZTOK KÕSZÍVÛ EMBER FIAI -BÓL A BARADLAY TESTVÉREK JELLEMZÉSE KELLENE NEKEM KÜLÖN-KÜLÖN KB 1,5 OLDAL NAGY FÜZETBE!!!!!!!AKI TUD LÉGYSZI SEGÍTSEN NAGYON SÜRGÕS LENNE !!!!SEGÍTSETEK PLEASEEE!!!!!
HA TUD VKI SEGÍTENI AZ EMAIL CÍMEME: [email protected]

Sziasztok!
Baradlayné visszaemlékezése címmel kéne egy 4 oldalas fogalmazás ha valaki tud az légyszi minél hamarabb!!

Hát akor állj neki

SZijjjasztok Baradlay Jenõrõl kellene nagyon sürgõsen egy kb. 1 oldalas fogalmazás!!! 😞😞

jah kellet naplót írni aztán a mamámmal csináltattam meg .D

Pámerkám neked biztosan P

Amúgy az egyik legjobb kötelezõ olvasmány.

az, videón is kínszenvedés volt megnézni nemhogy elolvasni...

tudjuk 😄 h egy nagy fos az egész, legalábbis sztem igen

Nézz utána...

a mû szerkezeti felépítését nem tudja valaki ? :S (elõkésvítés, bonyodalom, kibontakozás,tetõpont, megoldás)

ez mekkora egy fos volt xD

Sziasztok! Valaki tudna nekem küldeni Rövid, lényegre törõ Jókai Mór élettját, meg a Baradlay testvérel és a Negatív szereplõk jellemzését ? itt a címem: [email protected] nagyon köszi elõre is

SZiasztok !
Valaki küldjön Baradlay Jenõnek és Alfonsine életútját. [email protected]

Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi elõre is Címem: [email protected]

Légyszi küldjön valaki egy jellemzést valamelyik Baradlay fiúról köszi elõre is

csõsztök kéne egy fogalmazás baradlaynérõl vagy richardról!!sõrgõsss!
a cimem : [email protected]


elõre is kösz

2.rész

Egy nemzeti hadsereg

A nemzeti hadsereg gyerekekbõl, öregekbõl, ifjakból, papokból, ügyvédekbõl, úrfiakból és rablókból állt. Harcoltak kaszával, az ellenségtõl rabolt fegyverekkel. Harangból öntöttek harangot, a fõurak közül is sokan állítottak fel csapatokat. Hõsiesen harcoltak.

A szalmakomisszárius

Tallérossy Zebulon nagyúr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája, ahogyan õ nevezte, a magasabb politika. Azonban ez nem a szabadságharc ügye volt, hanem hogy férjhez adja öt leányát. Ebben még a felesége is egyetértett vele. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos hozzájuk. Ki is takarítják a házat, és nagy lakomát rendeznek, hátha Ödönön keresztül eljutnak Jenõig, aki igencsak jó parti az egyik kisasszonynak. Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sok száz embert kell ellátni élelemmel, szalmával, és jegyzékeket írnia. Zebulon retteg a félelemtõl, reszket az éhségtõl, nem ért a jegyzékek írásához, és semmi kedve a háborúskodáshoz. Hátramarad hát az utolsó állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség. Zebulon kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal késõbb olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy tudták, hogy õ több óráig védte a rábízott javakat és a helyet.






Az elsõ tandíj

Kassánál nagyon kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. Már nagy bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön Richárddal, és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta nem látták egymást.

A betyár

Boksa Gergõ ötven ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva legyen. Hanem bizony úgy megijedt a csatazajtól, hogy ijedtében otthagyja az ökröket és futásnak ered. Este aztán a táborban ötven botütést kap ezért és elkergetik. Õ átmegy a némethez, és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel fogadják, és Boksa Gergõ papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthetõ a verés.

A Királyerdõben

A királyerdõben hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal, aminek a vége gyõzelem vagy halál. Itt találkozik össze a két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd legyõzi Palviczot. Gyõz a magyar hadsereg.

A haldokló ellenfél hagyatéka

Bár Richárd néhány óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket. Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz Ottó is a halállal küzd, és magához hivatja Richárdot. Elmondja, hogy egy gazdag hölgytõl van neki egy fia, akit három éve kerestet. Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik a gyermekrõl. Palvicz meghal Richárd kezét szorítva.

Napfény és holdfény

Baradlay Ödön neje és két gyermeke Jenõvel együtt Körös-szigeten van, ami igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban. Jenõ megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházat rendezett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket, ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének, és nem látogatja meg õket. Minden este beszél a kõszívû arcképéhez, hogy tudja hogy õ cselekedett helyesen.

Sötétség

Alfonsine-éknál ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek, és õk négyen biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok gyõztek és Palvicz Ottó meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a szégyentõl. Alfonsine szövetséget köt Ridegváryval, hogy eltörlik a Bardlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy megöl mindenkit, akit szeret.



Mindenváró Ádám

Mindenváró Ádám olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy a megye dolga, gazdagság vagy rang. Éldegélt kis házában, földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törõdniük, mert nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli bujdosását. Megfutamodott a német elõl, két napig futott az erdõben, aztán egy hordóba rejtették. Napszámos ruhát adtak rá, késõbb zsidóasszonynak öltözve menekült, és végig rettegett, hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad a nevetéstõl a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is, aki az ellenséghez tartozott é mindketten megrémülnek a másiktól. Azt hiszik, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli, hogy a magyarok gyõztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettõ megszökik.

Sorsát senki sem kerülheti el

Két napig bujdosott az erdõben Tallérossy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát Szalmás urammal és rájött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergõhöz vezeti, aki azóta parancsnok lett. Az elmondja, hogy a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy, egy szekéren eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget, aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet kell kérvényeznie. Akitõl kérvényezi nem más, mint Ridegváry, aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.

Egy magányos lovag

Pesten hatalmas a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata. Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja. Megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekrõl senki sem tud semmit.

Párharc mennykövekkel

Richárd megszáll abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel. Összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat, és hogy vállalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett döntenek. Richárd gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak, hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja õket. Azt is észreveszi, hogy a pesti házból gyertyákkal jeleznek a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát. A csata elsõ nap nem dõl el.









Zenit

Az ostrom elõtti estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt jelenti, aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán, az gyõz a párbajban. Mindketten hõsiesen harcolnak, de Ödön a gyorsabb. Richárd megpróbálja megmenteni a Lánchidat is.

Az eldobott lélek

Richárd elmegy a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje. A dajka meghalt, de talál nála egy címet. Elmegy arra a címre, és ott megtalálja a nagy nyomorúságban élõ gyermeket. Visszaviszi Pestre, és ott elviszi a gyermekkórházba, mert szembetegsége van.

Ephialtes

Ridegváryval és Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelembõl azokat, akik átkozták vagy eladták hazájukat. Ilyen volt Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját. Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el ezt a nyomorúságos társaságot. Tallérossy Zebulon bizony nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sõt egyszer eszébe jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja magával a mélybe Ridegváryt, de aztán õt lányára gondolt, és nem lett hõs. Próbált érdeklõdni a megtorlásról, de Ridegváry csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon ellopott egy angol nyelvû útlevelet, amiben nincs név és cím, tehát bárki felhasználhatja. Egy gyógyszer segítségével kiütéseket szerzett magának, ami miatt Ridegváry messze szaladt tõle, mert azt hitte, õ is kolerás. Így szabadult meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.

Perhelia

Csodálatos égi tünemény tûnt fel 1849 júniusában az égen, de a természettudósok nem törõdtek akkor vele. Csak a nép törõdött, akik babonaságból rossz jelnek vették az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns prédikátor, ki az idõs Bardlay temetésén annakidején az emlékezetes imát mondta, hatalmas parasztsereggel védte a Tiszát. Kérte Istent, hogyha ez a jel az égen valóban vészjósló, akkor inkább haljon õ meg, mert nem akar ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette a hûséges szolgát. A nép pedig szétfutott.

Régi jó barátok

A magyar sereg világosnál letette a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is, várta, hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél, benne egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát és elszökik, de az elsõ ellenõrzésnél azonban beleakad Leoninba, aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja, és ráparancsol az õrre, hogyha szökni akar, lõje le. Az õr azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok elõl, és elengedi. Ödönnek sikerül megszökni.






Nadír

Csak vágtat végig a pusztán, amikor összetalálkozik Boksa Gergõvel. Tõle tudja meg, hogy Ridegváry Nagyváradon van, és rájön, hogyha Leonin el nem fogja, õ bizony Ridegváry kezeibe fut, és õ az, akinek nem adná meg magát. Ezek után újra hisz a barátjában. Boksa elviszi mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt!

A nem mutatott levél

Ödön iszonyatosan szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket, válasz érkezik. Felesége az õrület határán volt és állandóan könyörgött, hogy meneküljön, de õ nem tette. Nem tehette. Jenõnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit tévesen használtak, mert az Eugen Jenõ és nem Ödön. Jenõt hívják a törvényszék elé Ödön helyet. Jenõ nem mutatja meg a levelet, csak felkerekedik, és elmenjen. Megpróbálják visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar kegyelmet kérni. Jenõ nem árulja el igazi tervét.

Egy ember, akit még eddig nem ismertünk

Jenõ megjelenik a bírák elõtt, akik mindenrõl kikérdezik. Vállalja, amivel vádolják, de mások ellen nem tanúskodik. A bírák csodálkoznak azon, hogy mindent vállal, de õ nem akarja, hogy hosszúra nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné. Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Õ pedig csak annyit kér, hadd írjon levelet a családjának.

A túlvilágról

Visszaköltözik Ödön, Aranka, a gyerekek és az öreg Baradlayné a Baradlay kastélyba, és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki mindhármuknak levelet hoz. Természetesen Jenõtõl, amiben megtudják, hogy mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona elõtt vissza kell fojtani a könnyeket. Annak még átkel adnia a mellényt, melyet Jenõ viselt a kivégzés alatt. A mellényen három véres lyuk van.

A kõszívû ember elõtt

Az anya õrjöngõ fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kõszívû képéhez, hogy neki ordítsa ki szívébõl a fájdalmát. Õt vádolja és magát. Ödön már nem akar hõst játszani, hiszen öccse volt az igazi hõs. Neki megmaradt a család, akiket támogatnia kell.

A börtön távirdája

A börtönben, ahol Jenõ volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át, értesült kopogtatással, hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Õk Ödönre gondoltak, de Richárd mindig Jenõt hívta így. Bár õ is úgy tudta, hogy Ödönnek kell meghalnia.





Az elsõ tõrdöfés

Alfonsine boldog a hírre, hogy az egyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen az õ jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadalittasan vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta, hogy azt, akit õ a legjobban szeretet a világon. Azt, aki még akkor is megbocsátott neki, amikor rájött, hogy õ fektette árulásával a sírba.

A fejgörcsök napján

A teljhatalmú kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel is keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgõnek nemet mond, és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késõ éjszak érkezik hozzá Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják a kormányzót keménykezûsége miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy mér ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.

A tõr hegye letörve

A kormányzó megígéri, hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe. Elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült, és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden büntetésüket. A kormányzó elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti, és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szõke (mint Jenõé), és nem fekete (mint Ödöné). Elindul Bécsbe és ugyanazon a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.

A kõszívû ember felel

Közben özvegy Baradlayné minden nap a kép elõtt könyörög és vádol. Vádolja a kõszívût Jenõért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki, és Jenõ volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is a két szülõ között.

A kérõ

Megjelent tehát Richárd Plankenhorstéknál, és bizony senki nem értette hogyan lehetséges ez. Edit boldogan rohan a karjaiba. Plankenhorstné elmondja lekicsinylõen, hogy Richárdnak semmi joga Editre, hiszen nem méltó hozzá. Se rangja, se vagyona, és Editnek kérõje van. Edit azonban odavágja, hogy õ mindenkinek elmondja majd, hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte az éjszakát a szeretõjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak. Ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit elõtt. Richárd elmondja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.








Comedy of errors

Richárd és Edit boldogan hagyják ott a házat, és elhatározzák, hogy amint lehet, összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi engedélyt kell elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Mégis kivárják tisztességesen. Egyszerû esküvõt tartanak, szûkösen élnek, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Mégis boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekik, hogy Editnek nagy hozománya van, így nem kell szûkölködniük. Magukhoz veszik Károlykát is, Palvicz és Alfonsine fiát.

Húsz év múlva

Richárd Palvicz Ottó fiát sajátjaként nevelte, és sokáig nem is volt vele semmi baj. Kamaszként megszökött és ellopott otthonról több ezüstöt. Richárd kereste, és végül egy rablótanyán rongyokban talált rá. Késõbb rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta azzal, hogy apját, nevelõapja orvul megölte és bosszút kell állnia. Ezért változott meg Károly viselkedése. Késõbb még többször megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét és elment Amerikába. Alfonsine pedig õrültekházába jutott, amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nõt. Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenõ halt meg Ödön helyett, és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat majd.

Végszó

Felnõtt egy újabb nemzedék, a vért és a könnyeket elmosta az idõ, és az új kor jobb idõk reményét ígéri a magyar nemzetnek.

Olvasónapló
Jókai Mór: A kõszívû ember fiai

Szereplõk: Baradlay Kázmér, a kõszívû ember; özvegy Baradlayné, a kõszívû neje; Baradlay Ödön, az elsõszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenõ, a legifjabb fiú; Ridegváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lángh Bertalan, protestáns prédikátor; Aranka, Ödön szerelme; Edit, Richárd szerelme; Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy; Leonin, orosz nemes ki Ödön barátja; Pál úr, Richárd szolgája; Boksa Gergõ, rabló, majd forradalmi kapitány; Palvicz Ottó, Alfonsine szerelme; Károly, Ottó és Alfonsine gyermeke; Szalmás Mihály, kém; apácák; katonák;kormánybiztos; parasztok; papok; csizmadia; grófok;bárók; kofák; szolgák.
Helyszínek: Nemesdomb, a Baradlay ház; Pest, Buda; Bécs; Oroszország; Körös-sziget; Kárpátok; puszta; mocsár.

Hatvan perc!

A nagytiszteletû Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyûlt össze. A házigazda gyengélkedik, ezért nincs a vendégekkel. Miközben tósztot mondanak érte, Baradlaynét a beteghez hívja az orvos. A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos szívproblémák gyötrik a nagyságos urat, hisz mindenki tudja, hogy szívbeteg, de ezzel a bajjal még száz évig is elélhet. Valójában már csak hatvan perce van, és az asszonyt azért hivatta a szobájába, hogy lediktálja a végakaratát. A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének. Legnagyobb fiáról, Ödönrõl úgy határozik, hogy maradjon a cár mellett Oroszországban, éljen csak kicsapongó életet, hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta a szülõi házat és legyen diplomata. Richárd menjen át a lovassághoz a testõrségtõl, és sose nõsüljön meg, mert a másik két fiúnak jó ajánlólevél lesz egy harcban elesett testvér. Jenõ, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt sosem tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa senki, küzdje fel magát lépcsõrõl lépcsõre. Felesége hat héttel a temetése után menjen hozzá Ridegváry Bencéhez. Az asszony többször abbahagyja az írást, de a haldokló mindig megparancsolja, hogy folytassa és követeli, hajtsa végre parancsait. Végül eljön az idõ és a férfi meghal. Az asszony imában megfogadja, hogy semmit nem teljesít a végrendeletbõl és a kõszívû ember még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha meghallotta volna odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.

A temetési ima

A temetés hatalmas pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott volna, keményen elmondja, hogy sem adakozó, sem könyörületes, sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott. Megjelenik egy feltûnõen szép leány is, akinek nevét nem említik, de akirõl sejthetjük, hogy az a lány, aki miatt Ödönnek messzire kellett utaznia.






Tallérossy Zebulon


Hatalmas tor követi a temetést az említett pap nem jön el a torra. Megérkezik Tallérossy Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt az úton. Tallérossy nem kapott kocsit és hintaját négy bivaly húzta idáig. Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet, hogy megbüntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot mondta.

Két jó barát

Oroszországban vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért rajong sok orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon gazdag Alexandra hercegnõ kegyeit is elnyerte, de õ hûvös és udvarias. Leonin nevû barátja elrabolja és elviszi egy titkos szórakozóhelyre, ahol a férfiak szórakoznak. Ide érkezik a levél Ödönhöz (mert õ az idegen), hogy atyja meghalt és azonnal utazzon haza. Leonin hiába próbálja lebeszélni barátját, az hajthatatlan, ezért inkább vele tart. Az úton hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadnak rájuk és szánjukat is baleset éri. A Dnyaperen korcsolyáznak és négy farkas követi õket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ödön a kozák falu közelében jéghalászok lékébe esik bele, és onnan legjobb barátja Leonin menti ki.

A másik kettõ


Otthagyjuk Oroszországban Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal, aki éppen párbajozni indul, de elõtte összefut egy pappal, akit Bécsbe hivattak kihallgatásra, és aki úgy gondolja, hogy tévedésbõl túl drága szálláshelyre helyezték, és ebbõl még baja lesz. Richárdnak azt is elmondja, hogy õ bizony a lánya miatt, aki egy nemes fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt, amit ugyanannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. Richárd tudja, hogy a pap az õ apja temetésérõl beszél, de nem fedi fel kilétét, hanem ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire. Hazamegy a szállására, ahol vacsorával várja öreg szolgája. Öccse is megérkezik, aki elmondja, hogy anyjától levelet kapott és ezer forintot, hogy fényûzõbben éljen. De õ nem akar, mert hivatalnokként nem tenne jót neki. A fele pénzt Richárdnak adja, mert õtõle úgyis megvonta támogatását anyja, hogy jobb útra térjen. Az csak a kívánsága, hogy kísérje el õt bátyja Plankenhorsték estélyére. Richárd majd táncoltatja az anyát, amíg õ a lánynak udvarol.

Mindenfelé emberek

Plankenhorstéknál az asszony bárókisasszonynak született, de férje már nem volt az. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre, de senki nem mutatott komoly érdeklõdést irántuk a felsõbb körökbõl. Az õ estélyeikre inkább fiatal katonatisztek, testõrök, hivatalnokok jártak. Jenõ megpróbál Alfonsine közelébe kerülni. Richárd unatkozik és csak egy szobalány érdekli, aki rákoppintott a kezére, amikor megcsípte annak az arcát. Öccsétõl megtudja, hogy a lány nem szobalány, hanem egy szegény nemeslány, akit itt tartanak, de csak cselédként bánnak vele. Bocsánatát kéri a szép Editnek, aki teljesen elbûvöli szépségével.




A bakfis

Richárd ezek után minden meghívást elfogad Plankenhorstéktól. Ali várja, hogy néhány szót válthasson Edittel. Alfonsine ezt észreveszi, aki amennyire szépséges annyira romlott lelkû. Szobalányával csak bakfisnak nevezik Editet, és arról beszélnek, hogy becsapják a lányt azzal, hogy úri ruhát adnak rá, tanítatják és bevezetik a társaságba. Szerveznek egy találkozót, Editet egyedül hagyják a házban és meghívják Baradlayt. Baradlay azonban nem tesz semmit amivel kompromittálná a lányt. Alfonsine-nek pedig ez volt a terve. Baradlay egy levélben megkéri Edit kezét. Mikor Edit átadja a levelet, Alfonsine és az anyja dühöng, hogy Alfonsine terve nem sikerült. Anyja csak annyit mond Alfonsine-nek, hogy nem minden férfi olyan, mint Palvicz Ottó.

A zsibárus

Richárd miután levélben megkérte Edit kezét, lélekben megtisztulva és megindulva tér haza. Elhatározza, hogy minden csecsebecsét, amely más nõkre emlékezteti, kidobat szolgájával. Az meg is tisztítja a szobát, de kiderül, hogy egy híres hölgyrõl készített képet beadott a zsibárushoz. Richárd elmegy, hogy visszaszerezze a képet, de ottragad az öreg zsidónál, akinek hihetetlen sok holmija van az ócskaságtól a legértékesebb portékáig. Végül Richárd a kép helyet egy karddal tér haza, mert a zsibárusnál megtalálja saját képét, amit az említett hölgy adott el az öreg Salamonnak. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot, kettévág vele egy puskacsövet. Salamon ettõl annyira odavan, hogy a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának.

Nõi bosszú

Aranka, a pap leánya folyamatosan apját várja. A szomszédságból is azt a hírt kapja, hogy apja valószínûleg börtönbe jut a temetésen elmondott ima miatt. Megérkezik Baradlayné, minden gazdagságot és támogatást megígér a lánynak, de az nem fogadja el, mert neki meg kell várnia Ödönt, aki azt ígérte, hogy visszatér hozzá. Baradlayné átad egy levelet, amit Ödöntõl kapott, és amit még fel sem bontott. Együtt olvassák el Arankával. Leonin levele az, aki elmondja, hogy mi történt velük Oroszországban. A két egymás karjaiba borulva otthagyják az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba.

Az aláhúzott sorok

Bár a faluban mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról, senki nem tudja a valóságot. Ödön levelet ír anyjának, hogy felépült és érkezik haza. Anyja elébesiet és elmondja, hogy azt akarja, hogy õ vegye át az apja után a fõispáni széket és legyen ura a háznak. Az úrnõt is megtalálta már. Ödön ellenkezik, de aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltûnik. Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában aláhúzza azokat a sorokat, amiket ellentétesen ugyan, de már véghez vitt a végrendeletbõl.








A kézfogó napja

A kézfogóra mindenhonnan érkeznek a gazdag hintók. Nagy pompával megérkezik Tallérossy Zebulon is eladó lányaival, és Ridegváry is nagy magabiztossággal. Hamar észreveszik, hogy olyanok is vannak a társaságban, akik bizony nem a császár hívei. Nem barátai sem Ridegvárynak, sem pedig Tallérossynak. A pap is ott van Tallérossyék legnagyobb megrökönyödésére, és nem is látszik nagyon boldogtalannak. Aztán megkezdõdik a ceremónia, és kiderül, hogy a kézfogón nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a fõszereplõ, hanem Ödön és Aranka. Sokan éljeneznek, Ridegváry és barátai azonban megsemmisülve állna. Ridegváry elmondja Baradlaynénak, hogy pontosan tudja, hogy hogyan is szólt a végrendelet, aminek minden szavát megszegett az asszony, és hogy ez a viselkedés egy magaslatra vezet, de annak a magaslatnak vérpad a neve.

Az elsõ lépcsõ ,,ama” magaslathoz

A megyeházán ülés van, és éppen Tallérossy beszél arról, hogy milyen buta gondolat a parasztnak szavazójogot adni, és írni-olvasni tanítani. A fehér tollasok, akik az újítások mellett vannak, mindenre elszánva szónokolnak. A fekete tollasok, a maradiak, lapos szónoklatokkal húzzák az idõt. Az elnöki székben Ridegváry Bence ül, akinek megvan a joga arra, hogy abban a pillanatban szavazásra bocsájtson egy kérdést, amint csak akarja. Miután minden kísérlete kudarcba fullad, a pandúrokat hivatja és a teremben elkezdõdik a harc. A pandúrok csak nem jönnek, mert õket Baradlay Ödön állítja meg. Kitiltja Ridegváryt a terembõl és nagy örömujjongás közepette elfoglalja a fõszéket. Ridegváry szavaival, ez volt az elsõ lépcsõ ,,ama” magaslathoz.

Tavaszi napok

1848. március 13.-án az egész város felbojdult Bécsben. Kitört a forradalom. A Plankenhorst család villájában gyûlnek össze a megrémült császárpárti urak és hölgyek. Azon tanácskoznak, hogy vajon mit is tegyenek? Meneküljenek vagy maradjanak. Sorra érkeznek a hírhozók, némelyeket majdnem agyonvert már a tömeg. Van olyan úr, aki halottszállítókat fizet le, hogy hullaként menekítsék ki a városból. Antoniette asszony nem akar menekülni, félholt leányát kiráncigálja az erkélyre és onnan kiáltja, hogy éljen a szabadság. Közben Jenõ, aki teljesen ideggyenge és életében soha nem fogott kardot, egyetlen vadászaton sem vett részt, halálos félelemben ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. Jenõ estére legyõzi félelmét és elindul, hogy megtudja mi történt a szeretett nõvel. Megdöbbenve látja, hogy a Plankenhorst palota a szabadságharcosok egyik központjává vált. Alfonsine és anyja mindenkivel elhitetik, hogy a szabadság oldalán állnak. Jenõt megbûvöli, hogy a nõ állandóan a nyakába ugrik, csókolja, örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon. Egyik erkélyrõl Ödönt hallja beszélni, ez megrémíti, és eszébe jut, hogy ez a második lépcsõ ,,ama” magaslathoz.









Az érem másik oldala

A bécsi utcákon Richárd is ott van, mint katona. Mindenféle, egymásnak ellentmondó parancsot kap. Nem használják csak a kardjuk lapját, nem gyilkolnak, csak szétkergetik a csõcseléket. A részeges tömegtõl már a forradalmárok is tartanak, Akiknek nem a szabadságon, hanem a pusztításon, rabláson jár az eszük. Jenõ végigkocsizza a várost, nehogy összetalálkozzon Ödönnel, vagy nehogy a csõcselék haragja elé kerüljön. A forradalmárok és Richárd csapata egy zárda elõtt próbálják meg szép szóval és viccekkel lecsillapítani a kedélyeket, de nem sikerül. Richárd bemegy a zárdába, ahol megpillantja Editet. Ezután már nem akar egyebet, csak elkergetni a csõcseléket. Feletteseitõl emiatt is különbözõ leveleket kap, egyik keményebb, másik megfontoltabb magatartást parancsol.

Akik igazán szeretnek

Már októberben járunk és a forradalmat hamarosan leverik. A barrikádokon két forradalmár beszélget. Az egyik Alfonsine-t szereti, a másik úgy hiszi, hogy az anyjával együtt kém. Közben kiderül, hogy Alfonsine és az anyja egy apácán keresztül tartja a kapcsolatot a császárpártiakkal. Mikor Editet kihozhatják a zárdából, a látogatás színe alatt kicserélik az információkat. Editet a boldogtalanságba akarják kergetni azáltal, hogy megbeszélik, hogy Richárdot hamarosan megölik és annak anyját is elkapják. Alfinsine szerint mindenki tudja, hogy álruhában jár, és hol tartózkodik. Edit mindet kihallgatott, nyugalmat színlel, mintha nem tudna semmit. Amikor hazafelé kocsiznak, hirtelen kiugrik a kocsiból és elrohan arra a címre, ahol Richárd anyja van. Elmondja a sötét terveket, Editet is kofának öltöztetve elmennek Richárdhoz, aki útra kel anyja tanácsára Magyarországra. Elmennek Palvicz Ottó csapatához, és megtévesztve õket az Alfonsine-tól hallott jelszavak alapján elküldik õket a Richárd útjával ellentétes irányba. Palvicz csak reggelre jön rá a cselre, de akkor már bottal ütheti Richárd és a kofák nyomát. Editet visszaviszik a kolostorba, ahol nem árul el estig semmit, pedig vesszõvel, szíjjal verik. Estére azt mondja, hogy az éjszakát Richárdnál töltötte. Tudja ugyanis, hogy így biztosan titokban marad a szökése, mert ezt a szégyent a kolostor nem engedheti meg magának.

A vérveres alkony

Leverték a forradalmat. A gyõztes még pihen, a vesztes menekül. Csak egy félkezû forradalmár támolyog sebesülten, rogyadozó léptekkel a Plankenhorst palota felé. Látja a lobogót és eléri a kaput, de az, zárva van. Hiába dörömböl, nem nyitnak ajtót. Még reménykedik, hogy talán a nõk elmenekültek és jó lesz itt meghalni, ennek a háznak a kapujában, a szabadság lobogója alatt. A lobogót azonban még hajnal elõtt kicserélik a császári zászlóra, és ott hal meg az áruló nõknek a palotája tövében.











Az a harmadik

Jenõ a szabadságharc utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. Éjjelre sem ment szállásra, és úgy érezte, hogy viszonya már Alfonsine-val mindenki számára egyértelmû és megmásíthatatlan. Sorra érkeznek az urak és hölgyek, a régi barátok, akik visszatértek vagy elõbújtak rejtekhelyeikrõl. Jenõvel senki sem törõdik, csak Ridegváry mondja neki, hogy menjen a szállására, mert beszélni valója van vele. Alfonsine elõad egy színjátékot Jenõnek, hogy el akarják választani õket, de õ a sírig hû marad hozzá. Alfonsine anyja elmondja Jenõnek, hogy sem a forradalmárokhoz, sem a császárpártiakhoz nem állt, és Alfonsine kezére addig ne számítson, amíg nincs rendes állása. Alfonsine Palvicz Ottótól kap levelet, aki viszonyuk leélesztésére kéri. Ridegváry elmondja Jenõnek, hogy anyját keresik, és el fogják ítélni. Egész családja üldözött és anyja hamarosan felkeresi a szállásán. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. Anyja nem jön egész éjjel, és reggelre Jenõ megtudja Ridegvárytól, hogy elmenekült a városból. Jenõ elfogadja az állást, elmegy Alfonsine-ékhoz és megkéri a leány kezét. Másnapra megbeszélik a kézfogót, de hazaérve megjön az anyja, aki elmondja, hogy tudja, hogy õ elõtte fényes pálya áll, míg testvéreit a vérpad várja. Ödön gyermekei pedig koldusbotra jutnak. Jenõ úgy dönt, hogy anyjával tart. Hiába várja Ridrgváry és a megíivottak serege a Plankenhorst házban.

Elõl víz, hátul tûz

Richárd csapatával menekül. Palvicz Ottó a nyomukban. Egy alkalommal már pisztollyal lõnek egymásra, de aztán nem ér véget a párbaj. Richárdéknak útját állja a Duna, a March, a víz, a hegy, a hóesés, de még az erdõtûz is. Végül sikerül magyar földre jutniuk.

Nem. Más...

Hello szerintetek a filmbe majdnem ugyanaz van mint a könyvbe???

ez a könyv egy nagy SZAR!!!!UNALMAS,HOSSZÚ STB...

Nálunk a suliba az van hogy felad kb. 100 oldalt a ribanc tanár és 1hét alatt el kell olvasni. ha letelt az 1hét akkor tesz fel egy kérdést amit csak akkor tudsz ha a könyvet elolvasod. Ha tudod a kérdét 5ös ha nem akkor 1es. Olyan is van amikor nem tuggya eldönteni.Akkor következõ héten 2kérdést tesz fel.Eggyiket az elõzõ 100oldalból a másikat a köv. 100 oldalból. 😞

Najóvan nem rémísztgetlak benneteket!
CSÁ!

A kõszívû ember fiai rövidített változat

Sziasztok!!!
Nagyon kéne egy Valaczka András Olvasónapló (A kõszívû ember fiai)
Elõre is nagyon köszi!!!!!!

egy fogalmazás kellene a kõszívûbõl,a téma mind1 hogy mi!
lécci segítsetek<#gonosz1>

hy all! légyszi valaki küldjön az egyik baradlay fiuróól jellemzést még ma. elõre is köszi. e-mail:[email protected]

Kõszívû: Na ez az a regény amit 2 filmmegnézés, a könyv félig elolvasása, majd a rövidített változat megtanulása korán kiserült megértenem...hihetetlen

mondjuk ez hülyeség

azt hiszed h szórakozásból? 😛 A suliba kellett :S

jó sok idõd volt