87
-
BiroAndras #87 "egyelőre az alkalmazott energiák nem érik el a kozmikus sugárzás legmagasabb energiaszintjeit, de a kísérleti körülmények mindig mások. A kozmikus sugárzásban szerintem például nem fordul elő nagytömegű atommag."
Nem vagyok benne biztos, hogy nem fordulnak elő a természetben is hasonló jelenségek. Például a fekete lyukak gravitációs tere mindenféle részecskéket gyorsíthat ilyen energiákra. Meg az ősrobbanásban is volt rendesen kakaó.
"Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetőségét sem."
Attól függ, hogy mennyire minimális a kockázat. Rengeteg dolog van, ami elpusztíthat minket, és a valószínűsége nem is olyan picike.
Szóval egy bizonyos szint alatt belefér a dolog. A gond csak az, hogy ismeretlen jelenségek valószínűségét nem tudjuk kiszámolni. Annyit lehet tenni, hogy az elméletek alapján próbáljuk megjósolni a dolgokat. Nem hiszem, hogy érdemes lenne abbahagyni a kísérleteket.
"Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövőben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd."
Szerintem pedig könnyen lehetséges, hogy így lesz. Tulajdonképpen a gyorsításhoz nem is kell több energia, mint amit a laposelem szolgáltat. A nagyobb gondot a mágnesek jelentik, amik a részecskék pályántartásához kellenek. De nincs elvi akadálya, hogy ezek sokkal olcsóbbak legyenek. Különösen, ha a mágneses levitáció egyre hétköznapibb lesz, biztosan egyre olcsóbbak és elérhetőbbek lesznek az óriási teljesítményű elektromágnesek. Ha meg ez megvan, akkor már csak az elektronika kell, ami elég trükkös, mert iszonyatos sebességű folyamatokat kell vezérelni, és megfigyelni. Például bizonyos vezérlő jeleknek meg kell előzniük a fénysebességgel száguldó részecskéket (mivel azok körpályán mozognak, ez megoldható). De az elektronika fejlődése meg pláne gyors. -
plamex #86 Nagyon nem tudunk beleszólni hogy ők mit tegyenek ... eddig nem történt gond reméljük eztán se ...
Amúgy kezdem belátni hogy igazad is lehet. Reméljük nincs ilyen folyamat ami láncreakciószerűen csokifagylaltá alakítja a bolygót
-
kukacos #85 Abból gondolom, hogy nem TUDNAK kellő körültekintéssel eljárni, és erős a gyanúm, hogy nem is teszik meg. A legkomolyabb "disaster scenario" elemzés az volt, amit lejjebb belinkeltem. Ez csak egy berendezésre vonatkozik, és ez sem tárgyalja azt a témát, hogy vajon mennyiben összehasonlíthatóak a részecskegyorsítóban fellépő jelenségek a TeV-es kozmikus sugarak hatásával a Holdon.
A kockázat ismeretlen feltételek mellett kiszámíthatatlan, mert modell híján nincs valószínűségi komponens sem. Még a legértelmesebb úgy feltenni a kérdést, hogy a megfigyelt civilizációk közül hány pusztult el és hány maradt életben, és ebből következtetni a kockázatra. Jelenlegi megfigyeléseinkből úgy tűnik - amíg nincs bizonyítékunk az ellenkezőjére -, hogy akár mindegyik elpusztulhatott. Tehát egyelőre még azt sem sikerült kizárni, hogy a baleset bekövetkezése nem törvényszerű (!).
Olvasd el azt a cikket, amit lentebb beidéztem, ott a strangeleteket vitatják meg. Bizonyos feltételek mellett egy ilyen anyag villámgyorsan az egész bolygót különös anyaggá alakítaná. Azt se tudjuk még, miből áll a csillagászati terminológia szerinti "sötét" anyag... akár elpusztult civilizációk maradványaiból is állhat. -
plamex #84 legjobb tudásom szerint az ilyen különleges anyagok eléggé rövid életűek ... lásd antianyag ... -
plamex #83 Miből gondolod hogy a CERN tudósai pl nem járnak el kellő körültekintéssel ?
A minimális kockázat se mindegy hogy mekkora ... mert ha ez pl 10 a 56 - on akkor szerintem semmi akadálya hogy kisírletezzenek. -
kukacos #82 András: egyelőre az alkalmazott energiák nem érik el a kozmikus sugárzás legmagasabb energiaszintjeit, de a kísérleti körülmények mindig mások. A kozmikus sugárzásban szerintem például nem fordul elő nagytömegű atommag.
Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetőségét sem. Ebben a kérdésben maximálisan kockázatérzékeny módon kellene eljárni. Az emberiség a következő ezer és millió években biztos megtalálja a módját, hogy garantáltan veszélymentesen is kitalálja az anyag titkait, de ha elvesszük a jövőt, akkor gyökerében vágjuk el a lehetőséget a további tudás előtt is.
Nincs feltétlen szükség Világegyetem-elpusztító hatásra, elegendő egy picike neutroncsillag vagy különös anyag vagy akármi... ez a bolygó lehet meglepően sérülékeny, ráadásul csak a legkülső leheletvékony héjában tudunk létezni.
Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövőben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd. -
kukacos #81 Plamex nem voltál túlságosan megnyugtató :) Engem sem aggasztana, ha biztosan lenne második dobásunk, de elfordulhat, hogy nem lesz. Egyszer megtörténő eseményeknek nincs valószínűsége, vagy lesz katasztrófa, vagy nem, és elégséges tudás birtokában ezt már mi is tudnánk pontosan. Inkább várjuk meg a biztos tudást, nem rohanunk sehova.
Az atombombánál komolyan felmerült, hogy a légkörben begyullad a nitrogén, és fúziós láncreakció indulhat el. Talán épp Tellerék számolták ki, hogy nem elegendő a nyomás és a hőmérséklet. Az aggodalmak újra előjöttek a fúziós bombánál és a számításokat megismételték. Ma úgy gondoljuk, semmiképp sem okozhat láncreakciót egy (termo)nukleáris robbanás a Föld felszínén, de ez akkor korántsem volt annyira biztos. Az atombomba előállításának történetét olvasgatva, nem mondhatnám, hogy maximális óvatossággal jártak el ebben a kérdésben (sem). -
plamex #80 szerintem nincs itt zsákbabomba ... :)
csak olyan dolgokkal kisírleteznek amiről már némi sejtésük van ... a nagyon kis valószínűséggel bekövetkezhető dolgokkal pedig kár foglalkozni ...
Pl.: mennyi az esélye hogy egyszercsak nappalindban kialakujon egy újabb ősrobbanás ... ? Van rá esély nem ? :) -
plamex #79 Szerintem nem kell annyira parázni .. ezek a fizikusok elég jól értik a csíziót :))
Amúgy csak gondolj a láncreakcióra amikor az atomot feltalálták ... az is elég rázós dolog mégse vezetett katasztrófához ... -
BiroAndras #78 "Ne próbálkozzunk olyan kísérletekkel, amelyek nem fordulnak elő a természetben hasonló körülmények között, pontosabban amelyet nem figyeltünk meg már természetes körülmények között, mert a Természet is tud produkálni olyan jelenségeket, amelynek nem jó a közelében lenni."
Nem tudom, hogy pontosan milyen jelenségeket figyeltek meg, és hogy pontosan milyen kísérleteket végeznek, de tudomásom szerint még bőven belül vagyunk azon a határon.
"Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata?"
Azért egy egészen minimális kockázatot megér.
"Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig előre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni..."
Nem lehet azt mondani, hogy mindíg katasztrófához vezetnek, legfeljebb azt, hogy többnyire. Ugyanis hacsak nincs szándékosan nagyon ravaszul megtervezve egy ilyen csapda, akkor jó esély van rá, hogy egyes civilizációk időben észreveszik a problémát.
"inkább összpontosítanák az erőforrásokat az űrutazás technikai kérdéseire."
Az a gond, hogy ha a naprendszeren kívülre akarunk menni, akkor e fénysebesség korlátját valahogy ki kell kerülni. Ehhez pedig pontosan ezek a kísérletek kellenek.
Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet biztonságosan kivitelezni ilyen kísérleteket. Az a baj, hogy olyan jelenségek is szóba jöhetnek, amik elképzelhetetlen energiákat szabadítanak fel, és a hatásuk akár fénysebességgel is terjedhet. De legalább a fénysebességnél gyorsabban terjedő hatások ellen van érvünk. Ugyanis, ha más civilizációk léteznek, akkor valószínűleg némelyikük jóval fejlettebb nálunk, tehát már előidézett volna ilyen katasztrófát, és ebbe mi is belehaltunk volna.
Az sem megoldás, hogy beszüntetjük a kísérleteket. Nem csak azért, mert azzal feladnánk a világ további megismerését, hanem azért is, mert lehetetlen garantálni, hogy soha senki nem fogja titokban folytatni. És nem csak kormányokról van szó, a technika fejlődésével a kivitelezés egyre könnyebb és olcsóbb lesz, és mondjuk 50-100 év múlva már egy magánember számára is elérhető lehet. -
kukacos #77 "Mert amíg csak olyan körülményeket hoznak létre, amik a természetben is előfordulnak, vagy előfordultak pl. az ősrobbanás környékén, addíg nem történhet baj."
Igen, pontosan ez a gond. Ne próbálkozzunk olyan kísérletekkel, amelyek nem fordulnak elő a természetben hasonló körülmények között, pontosabban amelyet nem figyeltünk meg már természetes körülmények között, mert a Természet is tud produkálni olyan jelenségeket, amelynek nem jó a közelében lenni.
Az elméleti fizikusok épp olyan érdekeltek a kísérletek folytatásában, mint mondjuk a CERN szakemberei, akik a masinát kezelik, hiszen az elméleteik az eredmények alapján dőlnek meg illetve igazolódnak. Megint csak azt tudom mondani, váratlan következmények mindig előfordulhatnak, amit senki sem látott előre. Épp azért csináljuk meg a kísérletet, mert nem vagyunk benne biztosak, mi fog történni!
"Azért szerintem a családjukat ők sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni."
Tudod jól, hogy az ilyen pszichológiai faktorok nagyon nagy részt csak utólag lépnek működésbe. Jönne majd a "nem is gondoltuk" meg "nem hittük volna", már ha marad majd kinek mentegetőzni :) A kísérletező is csak ember, rövid távon gondolkodik és kíváncsi. Ha van is veszély, nem fogja reálisan figyelembe venni, épp úgy, mint ahogy a dohányos sem méri fel soha a következményeket.
a lehetséges balesetekről itt van egy RHIC által megrendelt anyag: http://arxiv.org/abs/hep-ph/9910333. Itt pl. megvitatják, keletkezhet-e stabil strangelet a kísérletek során (arra a következtetésre jutnak, hogy elenyésző valószínűséggel). Egy ilyen részecske minden "normál" anyagot strangeletté alakítana, felemésztve a Földet. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a kísérletek teljesen hasonló feltételeket jelentenek, mint egy Holdba csapódó TeV-es proton. Ha az eltérések lényegesek, az ismeretlen jelenségek ma is produkálhatnak furcsa eredményeket. Pl. a strangelet kialakulásról azt írják, hogy ALACSONYABB energiákon valószínűbb. Ismétlem, nem tudjuk, mi történhet, lehet hogy a strangelet formáció csak egy a sok lehetséges csapda közül. Ez "csak" egy olyan csapda, amit a mai elméleti fizika is előre tud jelezni és többé-kevésbé kezelni (a fekete lyuk és a metastabil vákuum mellett). Az ismeretlen csapdákról lövésünk sincs.
"Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvető fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlődni."
Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata? Rees szépen kiszámolja a könyvében, ha valaki erre vágyik: a serpenyő egyik oldalában a Föld összes jelenlegi és leendő emberének élete, a másikban egy kis valószínűségű, de globális katasztrófa. Arra a következtetésre jut, hogy az ipari baleseteknél efogadott arányszámot valószínűleg messze túlhaladja egy ilyen kísérlet kockázata.
"Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentős részéből."
Egyelőre mi még élünk. Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig előre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni... inkább összpontosítanák az erőforrásokat az űrutazás technikai kérdéseire. -
BiroAndras #76 "azok akik a kísérleteket csinálják, mindig érdekeltek abban, hogy menjenek a kísérletek, épp ezért fennáll a veszély, hogy alulbecsülik bármilyen probléma fontosságát."
Azért a kísérletezőkön kívül van még más is aki ért hozzá. A lehetséges veszélyeket inkább az elméleti fizikusok láthatják, hiszen itt épp az a lényeg, hogy nincs gyakorlati tapasztalat, csak többé-kevésbbé jó elméletek. Gond akkor van, ha valamit nagyon elnéztek az elméleti fizikusok. Mert amíg csak olyan körülményeket hoznak létre, amik a természetben is előfordulnak, vagy előfordultak pl. az ősrobbanás környékén, addíg nem történhet baj.
"másrészt a kísérletet végző tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérő."
Azért szerintem a családjukat ők sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni.
"nem csak a politikusok lehetnek hülyék."
A politikusokkal nem csak az a baj, hogy hülyék. Sokkal inkább az, hogy a saját érdekeiknek megfelelően akarják intézni a dolgokat, és van elég hatalmuk ahhoz, hogy sikerüljön is. A legtöbb nagy katasztrófa azért történt, mert a politikai vagy gazdasági érdek győzött a szakmai vélemény felett (pl.: Csernobil, Bhopal, Challenger, Titanic, és még több tucatot sorolhatnék).
"Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben..."
Mivel összességében minimális energiákról van szó, csak akkor lehet baj, ha valamilyen láncreakció indul be. De ez sem lehet akármilyen, hiszen nagyon jó vákuumban csinálják a kísérleteket. Emellett nagyon érzékenynek kell lennie az energiaszintre és nagyon erősnek kell lennie, mivel az ütközések energiáját fokozatosan növelik. Nyílván, ha van előjele a bajnak, pl. az egyik kísérletben jelentősen nagyobb az energiafelszabadulás a vártnál, akkor nem folytatják, míg ki nem derül, hogy mi történt.
Szóval tulajdonképp az egyetlen elképzelhető lehetőség, hogy a vákuum jelenleg nem a legalacsonyabb energiájú állapotban van, és egy jól irányzott lökéssel sikerül átbillenteni az igazi alapállapotba. De még ez is csak akkor okoz bajt, ha a változás továbbterjed, ami csak akkor lehetséges, ha a puszta energia elég hozzá, nem kell semmi spéci körülmény. Tehát nem kell aggódni, amíg kisebb energiákkal dolgozunk, mint a kozmikus sugárzás legnagyobb energiájú részecskéinek energiája.
Emellett azért nem vaktában lövöldöznek. Van elméleti fizika is, ami megmondja, hogy kb. mire lehet számítani. Persze meglepetések előfordulnak, de a filmekkel ellentétben ez sem jelent feltétlen látványos robbanást.
"Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében."
Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvető fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlődni.
"Szerintem speciel ijesztő, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát."
Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentős részéből. -
BiroAndras #75 "Nana, a fizikai alapkutatások alapvető kihatással lehetnek és vannak a világnézetre, és az ideológiákra."
Persze, de a részecskefizikát a többség nem is tudja felfogni, úgyhogy gyakorlatilag nincs közvetlen társadalmi hatása. -
dez #74 Mindkettő ijesztő (/lenne). :) (Mondjuk, ha látnánk, talán kicsit megemberelnénk magunkat. Bár az is lehet, hogy akkor főleg lesz@rnánk mindent, mert azt gondolnánk, ha kihalunk, max. eggyel kevesebb faj [mármint humanoid, mert amúgy többtízezer másik fajt rántanánk magunkkal].) -
dez #73 "3. Valószínűleg nincs akkora politikai nyomás, mint pl. az űrkutatás, vagy a genetika terén, mivel az eredmények a nagyközönség számára nem túl látványosak, és ideológiailag semlegesek."
Nana, a fizikai alapkutatások alapvető kihatással lehetnek és vannak a világnézetre, és az ideológiákra. -
Cat #72 "Szerintem speciel ijesztő, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát."
szerintem meg az lenne az ijesztő ha látnánk. Legalább még 50 évig nem kellene senkivel sem találkozni, szükség van arra hogy a fejekben is változások legyenek kínában, oroszországban, indiában, pakisztánban, izraelben stb. -
kukacos #71 András:
1. azok akik a kísérleteket csinálják, mindig érdekeltek abban, hogy menjenek a kísérletek, épp ezért fennáll a veszély, hogy alulbecsülik bármilyen probléma fontosságát. Valójában a probléma még súlyosabb, mert annyira absztrakt veszélyekről van szó, hogy a kísérletet végzőkön kívül gyakorlatilag más nem is tud hozzászólni. Ezeket a kísérleteket aligha fogja társadalmi nyomás leállítani, hacsak nem a szakma nem tesz azért, hogy világosan elmondja, milyen veszélyei lehetnek. Mindezek mellett folyamatos kritika éri ezeket a kísérleteket a várható veszélyek miatt, szakmán belülről is.
2. Az, hogy ők lesznek az első áldozatok, semmivel sem csökkenti a veszélyt, mert egyrészt a hatások globálisak lehetnek (elpusztulhat a bolygó), másrészt a kísérletet végző tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérő. Sokkal nagyobb kockázatot hajlandó bevállalni azért, hogy megtudjon valamit, de ebben az esetben a gond az, hogy kíváncsiságában nem is tud (akar?) komolyan belegondolni, milyen súlyos következményei lehetnek egy ismeretlen láncreakciót kiváltó jelenségnek.
3. nem csak a politikusok lehetnek hülyék.
Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben... vannak sokkal rosszabbak is, arról meg amiről nem tudunk, még csak sejtelmünk sincs. Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében. Szerintem speciel ijesztő, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát.
-
BiroAndras #70 Én a következők miatt nem aggódom :
1. Akik a kísérleteket csinálják nálunk sokkal jobban értenek hozzá, így ők tudják jobban megítélni, hogy mik a veszélyek.
2. Ha gubanc van, ők lesznek az első áldozatok, tehát valószínűleg komolyan is veszik a veszélyeket.
3. Valószínűleg nincs akkora politikai nyomás, mint pl. az űrkutatás, vagy a genetika terén, mivel az eredmények a nagyközönség számára nem túl látványosak, és ideológiailag semlegesek.
Egyébként az esetleg keletkező feketelyuk tömege és töltése megegyezik az alapanyagéval, tehát valószínűleg a gyorsítóban pályán marad. Emellett magában a gyorsítóban vákuum van, tehát a közvetlen környezetéből nem tud anyagot elszívni, távolabbról meg már túl gyenge a gravitációs tere, hiszen a tömege nem nagyobb, mint a részecskéké, amikből létrejött. -
Kryon #69 A "balesetek" lehetősége adott,de nehéz határt szabni a kíváncsiságnak (talán ezért nem is kerülte el vesztét eddig egyetlen fejlett civilizáció sem. 
-
eke #68 A fekete lyukak sugárzása a termodinmika második főtételéből adódik. Hawking vetette fel mert a "statikus" fekete lyuk látszólag ellentmondásban állt ezzel. Én kíváncsi lennék mi lehet a Miskin-féle pondeomotorikus erők kutatása terén 86 óta nem hallottam róluk, pedig nagyon is érdekfeszítő dolog. Vagy méé nem tudják levezetni a mai napig matematikailag a Mach- féle elvet, amit pedig Einstein is komolyan vett. Ha, sikerülne ki lehetne számolni a helyi inerciaerők alapján az univerzum anyageloszlását.... 
, persze nem biztos, hogy valóban helyes amit Mach írt. A feket lyuk kutatás pedig fontos ezt hawking ki is fejtette az
"idő rövid története" c. könyvében. -
Mice #67 szép :) egyszer majd arra ébredek hogy lecsúszik rólam a takaró és én is megyek utána mert ezek itt szépen felrobbantanak minket:) -
Deus Ex #66 Jóreggelt.
#57: Ha rajta ülnék, nem menne az olyan gyorsan..:-DDD
#62: A csillagközi utazást azért én még inkább tudományos kérdésnek tartaom. Kétségtelen, hogy a ma elkészíthető eszközökkel is oda lehet érni, csak irtó soká.
Úgy gondolom, ezeknek a kísérleteknek az eredménye alapvető változást hozhat az élet minden területén.
#65: Pótkocsival vagy annélkül..?
További kellemest. -
Piscator #65 én meg úgy olvastam, egy kávéskanálnyi megfelel a Tátra tömegének. -
Piscator #64 röntgen, az! -
Piscator #63 Gamma sugárzás, vagy mi hagyja el a "sarkán" a fekete lyukat. Van kisugárzás, már 10 év gondolkoznak rajta. -
kukacos #62 Deus, a csillagközi utazásnak nem sok köze van ezekhez a kísérletekhez. Persze kipotyoghat belőle mondjuk antigravitáció, de valószínű úgy járunk vele, mint az antianyaggal: szép-szép, de csodák nincsenek, gyorsításhoz energia kell azt meg bele kell rakni valahogyan. Az űrutazás ma inkább már műszaki, mint tudományos kérdés.
Ha egy ilyen kísérletben stabil fekete lyuk alakulna ki, az akadálytalanul jutna át a Földön, ide-oda oszcillálna több órás periódusidővel a keletkezési helye és a Föld túlpontja között, menet közben pedig nyelné a föld anyagát, mint kacsa a nokedlit. Hogy milyen gyorsan, az a kezdeti tömegétől függne. Ha Hawking elmélete korrekt, akkor a további sorsa azon múlik, hogy gyorsabban eszik-e, mint ahogy fogy. Ilyen sűrű anyagban alighanem gyorsabban kajálna, mint fogyna, ha már keletkezésekor nem párolgott el. Lehet, hogy évszázadok maradnának arra, hogy elhagyjuk a bolygót, mint a Hyperion c. regényciklusban, lehet, hogy napok, ki tudja. Azt is nehéz komoly számolás nélkül megmondani, milyen függvény szerint nőne, de valószínű lenne egy "megugrása", amikor a lyuk által kifejtett gravitációs erő már nagyobb, mint a föld anyagának szakítószilárdsága. Helyrerakni maximum úgy lehetne, hogy "kiéheztetjük", de "kicsit" problematikus lenne anyagritka teret létrehozni a pályája mentén a teljes bolygón keresztül. :) -
#61
Heh, látszik hogy azóta nem olvasgattam ilyesmit. Az a könyv (Robbanó napok) '86-ban íródott, a végén függelékként csatolták hozzá a '87-es szupernova észlelés eredményeit. Ha azóta jelent meg ilyen témájú, és Asimov közérthető stílusában íródott, nem képletekkel agyontűzdelt könyv szívesen vennék pár címet. -
kukacos #60 Ha nem hiszed, nézd meg a linket. -
plamex #59 peeeerszeee ... 
-
kukacos #58 Ja és a Föld 0.0399 mm vastagnak tűnik az ő szemszögéből :) -
kukacos #57 Tök érdekes: http://www.fourmilab.ch/documents/ohmygodpart.html
Ez a proton olyan gyorsan ment, hogy akkora tömege volt, mint egy baktérumnak, és kb. annyi energiája, mint egy megütött baseball-labdának. Ha rajta ücsörögnél, három másodperc (!) sajátidő alatt a galaxis középpontjában lennél, három és fél perc alatt pedig az Androméda-galaxisban :)
Ezeknél a protonoknál még egyelőre 6-7 nagyságrenddel kisebb energiájú részecskéket ütköztetnek a laborokban, de ismétlem, az ütközés jellege egészen más. -
kukacos #56 Nem csak fekete lyuk keletkezhet, és néhány alternatíva épp ugyanolyan aggasztó, nem is beszélve a nem ismert lehetőségekről. A kozmikus sugárzásnál nagyenergiájú, de magányos részecskék, feltehetőleg protonok ütköznek relatíve alacsony sűrűségű barionos környezetben, és úgy sejtem, nem alakul ki kvark-gluon plazma. A gyorsítókban nagyméretű atomokat ütköztetünk, és a barionsűrűség igen nagy tud lenni. Senki sem tudja biztosan, lehet-e ennek hatása a kialakuló jelenségekre, esetleg nagyobb valószínűséggel keletkeznek-e különös részecskék, amelyek természetben nem fordulnak elő, pl. strange kvarkokból álló strangeletek vagy még egzotikusabb akármik, amelyek bizonyos feltételek esetén akár az egész Földet valami furcsa masszává alakíthatják. Nem tudjuk pl., miből áll a sötét anyag, lehet, hogy ezek az átalakulások nem is olyan ritkák a természetben sem. Rengeteg a kérdőjel, és úgy gondolom, nem kellene kockáztatni. Először figyeljünk meg egy ilyen jelenséget a természetben, bizonyosodjunk meg róla, hogy nem lesz semmi különleges, utána felőlem reprodukálhatják laborban is. -
plamex #55 újraéled egy népmese főhőse ...
gömböc !
-
palika22 #54 Hú ezt tök buli lenne....... Megoldódna a családi gondom..... Na onnan hozza vissza valaki az asszonyt! Bizonyítsák hogy ott van!! Menjenek utána a nyomozók!!
-
plamex #53 Anyaaa ... a konyhamalac megette a jáátékomat !!
Kisfiam ... hányszor mondetam hogy ne nyúlkálj a kukába mert egy veszélyes szörnyecske van benne :)
-
plamex #52 JAJA ...
el tudom képzelni amikor már minden lakásban lesz ilyen feketelyukas kuka. Nem lesznek többé szemét gondok ... mindent el lehet tüntetni ... belevághatod a tányért .. bodrit .. asszonyt :)
-
Gyumika #51 Remélem,a f.lyuk megmarad olyannnak,amilyennek megteremtették,mert nem szeretnék arra ébredni,hogy hiányzik alolam valami.Talán "megeszi" önmagát és nemkell aggódnom a nyugdijam miatt.Mondhat mindenki amit akar, a "lyukacska" falánk szemetesláda, ami mindenevő, nemkell üríteni, főleg ha már megjött az étvágya.A világegyetemben működik,ellenkezőjét senki nem tudta bizonyítani,mivel egy kicsit messze vannak/szerencsére/.Kár megcsinálni a sajátunkat,mert akkor nem lehet rátenni a "kuka"
fedelét.
-
dez #50 A lufi méretéhez képest milyen apró a tű hegye, mégis milyen káros a lufira nézve a találkozás... (És milyen könnyedén.) -
#49
Demokritosz után mai napig atomnak (atomosz: oszthatatlan) hívjuk a legismertebb részecskét, de bennem egyre mélyül a gondolat hogy valójában az anyag (és az energia) végtelenül sűrű: nincsenek tovább már oszthatatlan részecskéi, legfeljebb mi már nem érzékelhetjük őket. Nekem a hír hallatán rögtön a gravitonok jutottak eszembe: talán nagyon is igaz hogy a gravitációs mezőt szintén részecskék építik fel.Kérdés hogy a kísérlet során keletkezett jelenség gyakorol-e a környezetére a várhatónál nagyobb gravitációs vonzást, vagy valami más miatt nyeli el a fotonokat? -
HUmanEmber41st #48 No para!! A Jóisten vigyáz ránk!
