Fekete lyuk lenne egy laboratóriumi tûzgömb?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#87
"egyelõre az alkalmazott energiák nem érik el a kozmikus sugárzás legmagasabb energiaszintjeit, de a kísérleti körülmények mindig mások. A kozmikus sugárzásban szerintem például nem fordul elõ nagytömegû atommag."
Nem vagyok benne biztos, hogy nem fordulnak elõ a természetben is hasonló jelenségek. Például a fekete lyukak gravitációs tere mindenféle részecskéket gyorsíthat ilyen energiákra. Meg az õsrobbanásban is volt rendesen kakaó.
"Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetõségét sem."
Attól függ, hogy mennyire minimális a kockázat. Rengeteg dolog van, ami elpusztíthat minket, és a valószínûsége nem is olyan picike.
Szóval egy bizonyos szint alatt belefér a dolog. A gond csak az, hogy ismeretlen jelenségek valószínûségét nem tudjuk kiszámolni. Annyit lehet tenni, hogy az elméletek alapján próbáljuk megjósolni a dolgokat. Nem hiszem, hogy érdemes lenne abbahagyni a kísérleteket.
"Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövõben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd."
Szerintem pedig könnyen lehetséges, hogy így lesz. Tulajdonképpen a gyorsításhoz nem is kell több energia, mint amit a laposelem szolgáltat. A nagyobb gondot a mágnesek jelentik, amik a részecskék pályántartásához kellenek. De nincs elvi akadálya, hogy ezek sokkal olcsóbbak legyenek. Különösen, ha a mágneses levitáció egyre hétköznapibb lesz, biztosan egyre olcsóbbak és elérhetõbbek lesznek az óriási teljesítményû elektromágnesek. Ha meg ez megvan, akkor már csak az elektronika kell, ami elég trükkös, mert iszonyatos sebességû folyamatokat kell vezérelni, és megfigyelni. Például bizonyos vezérlõ jeleknek meg kell elõzniük a fénysebességgel száguldó részecskéket (mivel azok körpályán mozognak, ez megoldható). De az elektronika fejlõdése meg pláne gyors.
Nem vagyok benne biztos, hogy nem fordulnak elõ a természetben is hasonló jelenségek. Például a fekete lyukak gravitációs tere mindenféle részecskéket gyorsíthat ilyen energiákra. Meg az õsrobbanásban is volt rendesen kakaó.
"Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetõségét sem."
Attól függ, hogy mennyire minimális a kockázat. Rengeteg dolog van, ami elpusztíthat minket, és a valószínûsége nem is olyan picike.
Szóval egy bizonyos szint alatt belefér a dolog. A gond csak az, hogy ismeretlen jelenségek valószínûségét nem tudjuk kiszámolni. Annyit lehet tenni, hogy az elméletek alapján próbáljuk megjósolni a dolgokat. Nem hiszem, hogy érdemes lenne abbahagyni a kísérleteket.
"Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövõben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd."
Szerintem pedig könnyen lehetséges, hogy így lesz. Tulajdonképpen a gyorsításhoz nem is kell több energia, mint amit a laposelem szolgáltat. A nagyobb gondot a mágnesek jelentik, amik a részecskék pályántartásához kellenek. De nincs elvi akadálya, hogy ezek sokkal olcsóbbak legyenek. Különösen, ha a mágneses levitáció egyre hétköznapibb lesz, biztosan egyre olcsóbbak és elérhetõbbek lesznek az óriási teljesítményû elektromágnesek. Ha meg ez megvan, akkor már csak az elektronika kell, ami elég trükkös, mert iszonyatos sebességû folyamatokat kell vezérelni, és megfigyelni. Például bizonyos vezérlõ jeleknek meg kell elõzniük a fénysebességgel száguldó részecskéket (mivel azok körpályán mozognak, ez megoldható). De az elektronika fejlõdése meg pláne gyors.
#86
Nagyon nem tudunk beleszólni hogy õk mit tegyenek ... eddig nem történt gond reméljük eztán se ...
Amúgy kezdem belátni hogy igazad is lehet. Reméljük nincs ilyen folyamat ami láncreakciószerûen csokifagylaltá alakítja a bolygót <#hehe>
Amúgy kezdem belátni hogy igazad is lehet. Reméljük nincs ilyen folyamat ami láncreakciószerûen csokifagylaltá alakítja a bolygót <#hehe>
#85
Abból gondolom, hogy nem TUDNAK kellõ körültekintéssel eljárni, és erõs a gyanúm, hogy nem is teszik meg. A legkomolyabb "disaster scenario" elemzés az volt, amit lejjebb belinkeltem. Ez csak egy berendezésre vonatkozik, és ez sem tárgyalja azt a témát, hogy vajon mennyiben összehasonlíthatóak a részecskegyorsítóban fellépõ jelenségek a TeV-es kozmikus sugarak hatásával a Holdon.
A kockázat ismeretlen feltételek mellett kiszámíthatatlan, mert modell híján nincs valószínûségi komponens sem. Még a legértelmesebb úgy feltenni a kérdést, hogy a megfigyelt civilizációk közül hány pusztult el és hány maradt életben, és ebbõl következtetni a kockázatra. Jelenlegi megfigyeléseinkbõl úgy tûnik - amíg nincs bizonyítékunk az ellenkezõjére -, hogy akár mindegyik elpusztulhatott. Tehát egyelõre még azt sem sikerült kizárni, hogy a baleset bekövetkezése nem törvényszerû (!).
Olvasd el azt a cikket, amit lentebb beidéztem, ott a strangeleteket vitatják meg. Bizonyos feltételek mellett egy ilyen anyag villámgyorsan az egész bolygót különös anyaggá alakítaná. Azt se tudjuk még, mibõl áll a csillagászati terminológia szerinti "sötét" anyag... akár elpusztult civilizációk maradványaiból is állhat.
A kockázat ismeretlen feltételek mellett kiszámíthatatlan, mert modell híján nincs valószínûségi komponens sem. Még a legértelmesebb úgy feltenni a kérdést, hogy a megfigyelt civilizációk közül hány pusztult el és hány maradt életben, és ebbõl következtetni a kockázatra. Jelenlegi megfigyeléseinkbõl úgy tûnik - amíg nincs bizonyítékunk az ellenkezõjére -, hogy akár mindegyik elpusztulhatott. Tehát egyelõre még azt sem sikerült kizárni, hogy a baleset bekövetkezése nem törvényszerû (!).
Olvasd el azt a cikket, amit lentebb beidéztem, ott a strangeleteket vitatják meg. Bizonyos feltételek mellett egy ilyen anyag villámgyorsan az egész bolygót különös anyaggá alakítaná. Azt se tudjuk még, mibõl áll a csillagászati terminológia szerinti "sötét" anyag... akár elpusztult civilizációk maradványaiból is állhat.
#84
legjobb tudásom szerint az ilyen különleges anyagok eléggé rövid életûek ... lásd antianyag ...
#83
Mibõl gondolod hogy a CERN tudósai pl nem járnak el kellõ körültekintéssel ?
A minimális kockázat se mindegy hogy mekkora ... mert ha ez pl 10 a 56 - on akkor szerintem semmi akadálya hogy kisírletezzenek.
A minimális kockázat se mindegy hogy mekkora ... mert ha ez pl 10 a 56 - on akkor szerintem semmi akadálya hogy kisírletezzenek.
#82
András: egyelõre az alkalmazott energiák nem érik el a kozmikus sugárzás legmagasabb energiaszintjeit, de a kísérleti körülmények mindig mások. A kozmikus sugárzásban szerintem például nem fordul elõ nagytömegû atommag.
Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetõségét sem. Ebben a kérdésben maximálisan kockázatérzékeny módon kellene eljárni. Az emberiség a következõ ezer és millió években biztos megtalálja a módját, hogy garantáltan veszélymentesen is kitalálja az anyag titkait, de ha elvesszük a jövõt, akkor gyökerében vágjuk el a lehetõséget a további tudás elõtt is.
Nincs feltétlen szükség Világegyetem-elpusztító hatásra, elegendõ egy picike neutroncsillag vagy különös anyag vagy akármi... ez a bolygó lehet meglepõen sérülékeny, ráadásul csak a legkülsõ leheletvékony héjában tudunk létezni.
Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövõben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd.
Szerintem semmilyen tudás iránti vágy nem indokolja bolygónk elpusztításának akárcsak a minimális lehetõségét sem. Ebben a kérdésben maximálisan kockázatérzékeny módon kellene eljárni. Az emberiség a következõ ezer és millió években biztos megtalálja a módját, hogy garantáltan veszélymentesen is kitalálja az anyag titkait, de ha elvesszük a jövõt, akkor gyökerében vágjuk el a lehetõséget a további tudás elõtt is.
Nincs feltétlen szükség Világegyetem-elpusztító hatásra, elegendõ egy picike neutroncsillag vagy különös anyag vagy akármi... ez a bolygó lehet meglepõen sérülékeny, ráadásul csak a legkülsõ leheletvékony héjában tudunk létezni.
Nem ismerünk olyan fizikai jelenségeket, amit kihasználva mondjuk egy laposelemmel egy sufniban protonokat relativisztikus sebességekre lehetne gyorsítani, persze a jövõben mindig érhetnek minket meglepetések. Szerintem ezek a kísérletek mindig nagyon drágák maradnak majd.
#81
Plamex nem voltál túlságosan megnyugtató :) Engem sem aggasztana, ha biztosan lenne második dobásunk, de elfordulhat, hogy nem lesz. Egyszer megtörténõ eseményeknek nincs valószínûsége, vagy lesz katasztrófa, vagy nem, és elégséges tudás birtokában ezt már mi is tudnánk pontosan. Inkább várjuk meg a biztos tudást, nem rohanunk sehova.
Az atombombánál komolyan felmerült, hogy a légkörben begyullad a nitrogén, és fúziós láncreakció indulhat el. Talán épp Tellerék számolták ki, hogy nem elegendõ a nyomás és a hõmérséklet. Az aggodalmak újra elõjöttek a fúziós bombánál és a számításokat megismételték. Ma úgy gondoljuk, semmiképp sem okozhat láncreakciót egy (termo)nukleáris robbanás a Föld felszínén, de ez akkor korántsem volt annyira biztos. Az atombomba elõállításának történetét olvasgatva, nem mondhatnám, hogy maximális óvatossággal jártak el ebben a kérdésben (sem).
Az atombombánál komolyan felmerült, hogy a légkörben begyullad a nitrogén, és fúziós láncreakció indulhat el. Talán épp Tellerék számolták ki, hogy nem elegendõ a nyomás és a hõmérséklet. Az aggodalmak újra elõjöttek a fúziós bombánál és a számításokat megismételték. Ma úgy gondoljuk, semmiképp sem okozhat láncreakciót egy (termo)nukleáris robbanás a Föld felszínén, de ez akkor korántsem volt annyira biztos. Az atombomba elõállításának történetét olvasgatva, nem mondhatnám, hogy maximális óvatossággal jártak el ebben a kérdésben (sem).
#80
szerintem nincs itt zsákbabomba ... :)
csak olyan dolgokkal kisírleteznek amirõl már némi sejtésük van ... a nagyon kis valószínûséggel bekövetkezhetõ dolgokkal pedig kár foglalkozni ...
Pl.: mennyi az esélye hogy egyszercsak nappalindban kialakujon egy újabb õsrobbanás ... ? Van rá esély nem ? :)
csak olyan dolgokkal kisírleteznek amirõl már némi sejtésük van ... a nagyon kis valószínûséggel bekövetkezhetõ dolgokkal pedig kár foglalkozni ...
Pl.: mennyi az esélye hogy egyszercsak nappalindban kialakujon egy újabb õsrobbanás ... ? Van rá esély nem ? :)
#79
Szerintem nem kell annyira parázni .. ezek a fizikusok elég jól értik a csíziót :))
Amúgy csak gondolj a láncreakcióra amikor az atomot feltalálták ... az is elég rázós dolog mégse vezetett katasztrófához ...
Amúgy csak gondolj a láncreakcióra amikor az atomot feltalálták ... az is elég rázós dolog mégse vezetett katasztrófához ...
#78
"Ne próbálkozzunk olyan kísérletekkel, amelyek nem fordulnak elõ a természetben hasonló körülmények között, pontosabban amelyet nem figyeltünk meg már természetes körülmények között, mert a Természet is tud produkálni olyan jelenségeket, amelynek nem jó a közelében lenni."
Nem tudom, hogy pontosan milyen jelenségeket figyeltek meg, és hogy pontosan milyen kísérleteket végeznek, de tudomásom szerint még bõven belül vagyunk azon a határon.
"Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata?"
Azért egy egészen minimális kockázatot megér.
"Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig elõre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni..."
Nem lehet azt mondani, hogy mindíg katasztrófához vezetnek, legfeljebb azt, hogy többnyire. Ugyanis hacsak nincs szándékosan nagyon ravaszul megtervezve egy ilyen csapda, akkor jó esély van rá, hogy egyes civilizációk idõben észreveszik a problémát.
"inkább összpontosítanák az erõforrásokat az ûrutazás technikai kérdéseire."
Az a gond, hogy ha a naprendszeren kívülre akarunk menni, akkor e fénysebesség korlátját valahogy ki kell kerülni. Ehhez pedig pontosan ezek a kísérletek kellenek.
Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet biztonságosan kivitelezni ilyen kísérleteket. Az a baj, hogy olyan jelenségek is szóba jöhetnek, amik elképzelhetetlen energiákat szabadítanak fel, és a hatásuk akár fénysebességgel is terjedhet. De legalább a fénysebességnél gyorsabban terjedõ hatások ellen van érvünk. Ugyanis, ha más civilizációk léteznek, akkor valószínûleg némelyikük jóval fejlettebb nálunk, tehát már elõidézett volna ilyen katasztrófát, és ebbe mi is belehaltunk volna.
Az sem megoldás, hogy beszüntetjük a kísérleteket. Nem csak azért, mert azzal feladnánk a világ további megismerését, hanem azért is, mert lehetetlen garantálni, hogy soha senki nem fogja titokban folytatni. És nem csak kormányokról van szó, a technika fejlõdésével a kivitelezés egyre könnyebb és olcsóbb lesz, és mondjuk 50-100 év múlva már egy magánember számára is elérhetõ lehet.
Nem tudom, hogy pontosan milyen jelenségeket figyeltek meg, és hogy pontosan milyen kísérleteket végeznek, de tudomásom szerint még bõven belül vagyunk azon a határon.
"Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata?"
Azért egy egészen minimális kockázatot megér.
"Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig elõre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni..."
Nem lehet azt mondani, hogy mindíg katasztrófához vezetnek, legfeljebb azt, hogy többnyire. Ugyanis hacsak nincs szándékosan nagyon ravaszul megtervezve egy ilyen csapda, akkor jó esély van rá, hogy egyes civilizációk idõben észreveszik a problémát.
"inkább összpontosítanák az erõforrásokat az ûrutazás technikai kérdéseire."
Az a gond, hogy ha a naprendszeren kívülre akarunk menni, akkor e fénysebesség korlátját valahogy ki kell kerülni. Ehhez pedig pontosan ezek a kísérletek kellenek.
Érdekes kérdés, hogy hogyan lehet biztonságosan kivitelezni ilyen kísérleteket. Az a baj, hogy olyan jelenségek is szóba jöhetnek, amik elképzelhetetlen energiákat szabadítanak fel, és a hatásuk akár fénysebességgel is terjedhet. De legalább a fénysebességnél gyorsabban terjedõ hatások ellen van érvünk. Ugyanis, ha más civilizációk léteznek, akkor valószínûleg némelyikük jóval fejlettebb nálunk, tehát már elõidézett volna ilyen katasztrófát, és ebbe mi is belehaltunk volna.
Az sem megoldás, hogy beszüntetjük a kísérleteket. Nem csak azért, mert azzal feladnánk a világ további megismerését, hanem azért is, mert lehetetlen garantálni, hogy soha senki nem fogja titokban folytatni. És nem csak kormányokról van szó, a technika fejlõdésével a kivitelezés egyre könnyebb és olcsóbb lesz, és mondjuk 50-100 év múlva már egy magánember számára is elérhetõ lehet.
#77
"Mert amíg csak olyan körülményeket hoznak létre, amik a természetben is elõfordulnak, vagy elõfordultak pl. az õsrobbanás környékén, addíg nem történhet baj."
Igen, pontosan ez a gond. Ne próbálkozzunk olyan kísérletekkel, amelyek nem fordulnak elõ a természetben hasonló körülmények között, pontosabban amelyet nem figyeltünk meg már természetes körülmények között, mert a Természet is tud produkálni olyan jelenségeket, amelynek nem jó a közelében lenni.
Az elméleti fizikusok épp olyan érdekeltek a kísérletek folytatásában, mint mondjuk a CERN szakemberei, akik a masinát kezelik, hiszen az elméleteik az eredmények alapján dõlnek meg illetve igazolódnak. Megint csak azt tudom mondani, váratlan következmények mindig elõfordulhatnak, amit senki sem látott elõre. Épp azért csináljuk meg a kísérletet, mert nem vagyunk benne biztosak, mi fog történni!
"Azért szerintem a családjukat õk sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni."
Tudod jól, hogy az ilyen pszichológiai faktorok nagyon nagy részt csak utólag lépnek mûködésbe. Jönne majd a "nem is gondoltuk" meg "nem hittük volna", már ha marad majd kinek mentegetõzni :) A kísérletezõ is csak ember, rövid távon gondolkodik és kíváncsi. Ha van is veszély, nem fogja reálisan figyelembe venni, épp úgy, mint ahogy a dohányos sem méri fel soha a következményeket.
a lehetséges balesetekrõl itt van egy RHIC által megrendelt anyag: http://arxiv.org/abs/hep-ph/9910333. Itt pl. megvitatják, keletkezhet-e stabil strangelet a kísérletek során (arra a következtetésre jutnak, hogy elenyészõ valószínûséggel). Egy ilyen részecske minden "normál" anyagot strangeletté alakítana, felemésztve a Földet. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a kísérletek teljesen hasonló feltételeket jelentenek, mint egy Holdba csapódó TeV-es proton. Ha az eltérések lényegesek, az ismeretlen jelenségek ma is produkálhatnak furcsa eredményeket. Pl. a strangelet kialakulásról azt írják, hogy ALACSONYABB energiákon valószínûbb. Ismétlem, nem tudjuk, mi történhet, lehet hogy a strangelet formáció csak egy a sok lehetséges csapda közül. Ez "csak" egy olyan csapda, amit a mai elméleti fizika is elõre tud jelezni és többé-kevésbé kezelni (a fekete lyuk és a metastabil vákuum mellett). Az ismeretlen csapdákról lövésünk sincs.
"Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvetõ fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlõdni."
Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata? Rees szépen kiszámolja a könyvében, ha valaki erre vágyik: a serpenyõ egyik oldalában a Föld összes jelenlegi és leendõ emberének élete, a másikban egy kis valószínûségû, de globális katasztrófa. Arra a következtetésre jut, hogy az ipari baleseteknél efogadott arányszámot valószínûleg messze túlhaladja egy ilyen kísérlet kockázata.
"Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentõs részébõl."
Egyelõre mi még élünk. Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig elõre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni... inkább összpontosítanák az erõforrásokat az ûrutazás technikai kérdéseire.
Igen, pontosan ez a gond. Ne próbálkozzunk olyan kísérletekkel, amelyek nem fordulnak elõ a természetben hasonló körülmények között, pontosabban amelyet nem figyeltünk meg már természetes körülmények között, mert a Természet is tud produkálni olyan jelenségeket, amelynek nem jó a közelében lenni.
Az elméleti fizikusok épp olyan érdekeltek a kísérletek folytatásában, mint mondjuk a CERN szakemberei, akik a masinát kezelik, hiszen az elméleteik az eredmények alapján dõlnek meg illetve igazolódnak. Megint csak azt tudom mondani, váratlan következmények mindig elõfordulhatnak, amit senki sem látott elõre. Épp azért csináljuk meg a kísérletet, mert nem vagyunk benne biztosak, mi fog történni!
"Azért szerintem a családjukat õk sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni."
Tudod jól, hogy az ilyen pszichológiai faktorok nagyon nagy részt csak utólag lépnek mûködésbe. Jönne majd a "nem is gondoltuk" meg "nem hittük volna", már ha marad majd kinek mentegetõzni :) A kísérletezõ is csak ember, rövid távon gondolkodik és kíváncsi. Ha van is veszély, nem fogja reálisan figyelembe venni, épp úgy, mint ahogy a dohányos sem méri fel soha a következményeket.
a lehetséges balesetekrõl itt van egy RHIC által megrendelt anyag: http://arxiv.org/abs/hep-ph/9910333. Itt pl. megvitatják, keletkezhet-e stabil strangelet a kísérletek során (arra a következtetésre jutnak, hogy elenyészõ valószínûséggel). Egy ilyen részecske minden "normál" anyagot strangeletté alakítana, felemésztve a Földet. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a kísérletek teljesen hasonló feltételeket jelentenek, mint egy Holdba csapódó TeV-es proton. Ha az eltérések lényegesek, az ismeretlen jelenségek ma is produkálhatnak furcsa eredményeket. Pl. a strangelet kialakulásról azt írják, hogy ALACSONYABB energiákon valószínûbb. Ismétlem, nem tudjuk, mi történhet, lehet hogy a strangelet formáció csak egy a sok lehetséges csapda közül. Ez "csak" egy olyan csapda, amit a mai elméleti fizika is elõre tud jelezni és többé-kevésbé kezelni (a fekete lyuk és a metastabil vákuum mellett). Az ismeretlen csapdákról lövésünk sincs.
"Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvetõ fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlõdni."
Mi a fontosabb? A GUT absztrakt képlete vagy a földi élet egészének akár csak minimális kockázata? Rees szépen kiszámolja a könyvében, ha valaki erre vágyik: a serpenyõ egyik oldalában a Föld összes jelenlegi és leendõ emberének élete, a másikban egy kis valószínûségû, de globális katasztrófa. Arra a következtetésre jut, hogy az ipari baleseteknél efogadott arányszámot valószínûleg messze túlhaladja egy ilyen kísérlet kockázata.
"Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentõs részébõl."
Egyelõre mi még élünk. Én mindenesetre jó magyarázatnak tartom azt is, hogy az anyagszerkezeti kísérletek mindig elõre nem látott tragédiához vezetnek, ami egy a sok ezer elmélet közül, de figyelembe kellene venni... inkább összpontosítanák az erõforrásokat az ûrutazás technikai kérdéseire.
#76
"azok akik a kísérleteket csinálják, mindig érdekeltek abban, hogy menjenek a kísérletek, épp ezért fennáll a veszély, hogy alulbecsülik bármilyen probléma fontosságát."
Azért a kísérletezõkön kívül van még más is aki ért hozzá. A lehetséges veszélyeket inkább az elméleti fizikusok láthatják, hiszen itt épp az a lényeg, hogy nincs gyakorlati tapasztalat, csak többé-kevésbbé jó elméletek. Gond akkor van, ha valamit nagyon elnéztek az elméleti fizikusok. Mert amíg csak olyan körülményeket hoznak létre, amik a természetben is elõfordulnak, vagy elõfordultak pl. az õsrobbanás környékén, addíg nem történhet baj.
"másrészt a kísérletet végzõ tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérõ."
Azért szerintem a családjukat õk sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni.
"nem csak a politikusok lehetnek hülyék."
A politikusokkal nem csak az a baj, hogy hülyék. Sokkal inkább az, hogy a saját érdekeiknek megfelelõen akarják intézni a dolgokat, és van elég hatalmuk ahhoz, hogy sikerüljön is. A legtöbb nagy katasztrófa azért történt, mert a politikai vagy gazdasági érdek gyõzött a szakmai vélemény felett (pl.: Csernobil, Bhopal, Challenger, Titanic, és még több tucatot sorolhatnék).
"Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben..."
Mivel összességében minimális energiákról van szó, csak akkor lehet baj, ha valamilyen láncreakció indul be. De ez sem lehet akármilyen, hiszen nagyon jó vákuumban csinálják a kísérleteket. Emellett nagyon érzékenynek kell lennie az energiaszintre és nagyon erõsnek kell lennie, mivel az ütközések energiáját fokozatosan növelik. Nyílván, ha van elõjele a bajnak, pl. az egyik kísérletben jelentõsen nagyobb az energiafelszabadulás a vártnál, akkor nem folytatják, míg ki nem derül, hogy mi történt.
Szóval tulajdonképp az egyetlen elképzelhetõ lehetõség, hogy a vákuum jelenleg nem a legalacsonyabb energiájú állapotban van, és egy jól irányzott lökéssel sikerül átbillenteni az igazi alapállapotba. De még ez is csak akkor okoz bajt, ha a változás továbbterjed, ami csak akkor lehetséges, ha a puszta energia elég hozzá, nem kell semmi spéci körülmény. Tehát nem kell aggódni, amíg kisebb energiákkal dolgozunk, mint a kozmikus sugárzás legnagyobb energiájú részecskéinek energiája.
Emellett azért nem vaktában lövöldöznek. Van elméleti fizika is, ami megmondja, hogy kb. mire lehet számítani. Persze meglepetések elõfordulnak, de a filmekkel ellentétben ez sem jelent feltétlen látványos robbanást.
"Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében."
Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvetõ fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlõdni.
"Szerintem speciel ijesztõ, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát."
Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentõs részébõl.
Azért a kísérletezõkön kívül van még más is aki ért hozzá. A lehetséges veszélyeket inkább az elméleti fizikusok láthatják, hiszen itt épp az a lényeg, hogy nincs gyakorlati tapasztalat, csak többé-kevésbbé jó elméletek. Gond akkor van, ha valamit nagyon elnéztek az elméleti fizikusok. Mert amíg csak olyan körülményeket hoznak létre, amik a természetben is elõfordulnak, vagy elõfordultak pl. az õsrobbanás környékén, addíg nem történhet baj.
"másrészt a kísérletet végzõ tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérõ."
Azért szerintem a családjukat õk sem akarják feláldozni, még ha a saját életüket nem is féltik annyira. Meg a megszerzett tudásnak sincs értelme, ha nem lehet publikálni.
"nem csak a politikusok lehetnek hülyék."
A politikusokkal nem csak az a baj, hogy hülyék. Sokkal inkább az, hogy a saját érdekeiknek megfelelõen akarják intézni a dolgokat, és van elég hatalmuk ahhoz, hogy sikerüljön is. A legtöbb nagy katasztrófa azért történt, mert a politikai vagy gazdasági érdek gyõzött a szakmai vélemény felett (pl.: Csernobil, Bhopal, Challenger, Titanic, és még több tucatot sorolhatnék).
"Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben..."
Mivel összességében minimális energiákról van szó, csak akkor lehet baj, ha valamilyen láncreakció indul be. De ez sem lehet akármilyen, hiszen nagyon jó vákuumban csinálják a kísérleteket. Emellett nagyon érzékenynek kell lennie az energiaszintre és nagyon erõsnek kell lennie, mivel az ütközések energiáját fokozatosan növelik. Nyílván, ha van elõjele a bajnak, pl. az egyik kísérletben jelentõsen nagyobb az energiafelszabadulás a vártnál, akkor nem folytatják, míg ki nem derül, hogy mi történt.
Szóval tulajdonképp az egyetlen elképzelhetõ lehetõség, hogy a vákuum jelenleg nem a legalacsonyabb energiájú állapotban van, és egy jól irányzott lökéssel sikerül átbillenteni az igazi alapállapotba. De még ez is csak akkor okoz bajt, ha a változás továbbterjed, ami csak akkor lehetséges, ha a puszta energia elég hozzá, nem kell semmi spéci körülmény. Tehát nem kell aggódni, amíg kisebb energiákkal dolgozunk, mint a kozmikus sugárzás legnagyobb energiájú részecskéinek energiája.
Emellett azért nem vaktában lövöldöznek. Van elméleti fizika is, ami megmondja, hogy kb. mire lehet számítani. Persze meglepetések elõfordulnak, de a filmekkel ellentétben ez sem jelent feltétlen látványos robbanást.
"Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében."
Csak az a baj, hogy ezek a kísérletek alapvetõ fontosságúak, nélkülük a fizika lényegében nem tudna tovább fejlõdni.
"Szerintem speciel ijesztõ, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát."
Ennek rengeteg más oka is lehet. Pl. van pár olyan csillagászati jelenség, ami képes egy pillanat alatt kitakarítani az életet egy galaxis jelentõs részébõl.
#75
"Nana, a fizikai alapkutatások alapvetõ kihatással lehetnek és vannak a világnézetre, és az ideológiákra."
Persze, de a részecskefizikát a többség nem is tudja felfogni, úgyhogy gyakorlatilag nincs közvetlen társadalmi hatása.
Persze, de a részecskefizikát a többség nem is tudja felfogni, úgyhogy gyakorlatilag nincs közvetlen társadalmi hatása.
#74
Mindkettõ ijesztõ (/lenne). :) (Mondjuk, ha látnánk, talán kicsit megemberelnénk magunkat. Bár az is lehet, hogy akkor fõleg lesz@rnánk mindent, mert azt gondolnánk, ha kihalunk, max. eggyel kevesebb faj
#73
"3. Valószínûleg nincs akkora politikai nyomás, mint pl. az ûrkutatás, vagy a genetika terén, mivel az eredmények a nagyközönség számára nem túl látványosak, és ideológiailag semlegesek."
Nana, a fizikai alapkutatások alapvetõ kihatással lehetnek és vannak a világnézetre, és az ideológiákra.
Nana, a fizikai alapkutatások alapvetõ kihatással lehetnek és vannak a világnézetre, és az ideológiákra.
#72
"Szerintem speciel ijesztõ, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát."
szerintem meg az lenne az ijesztõ ha látnánk. Legalább még 50 évig nem kellene senkivel sem találkozni, szükség van arra hogy a fejekben is változások legyenek kínában, oroszországban, indiában, pakisztánban, izraelben stb.
szerintem meg az lenne az ijesztõ ha látnánk. Legalább még 50 évig nem kellene senkivel sem találkozni, szükség van arra hogy a fejekben is változások legyenek kínában, oroszországban, indiában, pakisztánban, izraelben stb.
#71
András:
1. azok akik a kísérleteket csinálják, mindig érdekeltek abban, hogy menjenek a kísérletek, épp ezért fennáll a veszély, hogy alulbecsülik bármilyen probléma fontosságát. Valójában a probléma még súlyosabb, mert annyira absztrakt veszélyekrõl van szó, hogy a kísérletet végzõkön kívül gyakorlatilag más nem is tud hozzászólni. Ezeket a kísérleteket aligha fogja társadalmi nyomás leállítani, hacsak nem a szakma nem tesz azért, hogy világosan elmondja, milyen veszélyei lehetnek. Mindezek mellett folyamatos kritika éri ezeket a kísérleteket a várható veszélyek miatt, szakmán belülrõl is.
2. Az, hogy õk lesznek az elsõ áldozatok, semmivel sem csökkenti a veszélyt, mert egyrészt a hatások globálisak lehetnek (elpusztulhat a bolygó), másrészt a kísérletet végzõ tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérõ. Sokkal nagyobb kockázatot hajlandó bevállalni azért, hogy megtudjon valamit, de ebben az esetben a gond az, hogy kíváncsiságában nem is tud (akar?) komolyan belegondolni, milyen súlyos következményei lehetnek egy ismeretlen láncreakciót kiváltó jelenségnek.
3. nem csak a politikusok lehetnek hülyék.
Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben... vannak sokkal rosszabbak is, arról meg amirõl nem tudunk, még csak sejtelmünk sincs. Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében. Szerintem speciel ijesztõ, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát.
1. azok akik a kísérleteket csinálják, mindig érdekeltek abban, hogy menjenek a kísérletek, épp ezért fennáll a veszély, hogy alulbecsülik bármilyen probléma fontosságát. Valójában a probléma még súlyosabb, mert annyira absztrakt veszélyekrõl van szó, hogy a kísérletet végzõkön kívül gyakorlatilag más nem is tud hozzászólni. Ezeket a kísérleteket aligha fogja társadalmi nyomás leállítani, hacsak nem a szakma nem tesz azért, hogy világosan elmondja, milyen veszélyei lehetnek. Mindezek mellett folyamatos kritika éri ezeket a kísérleteket a várható veszélyek miatt, szakmán belülrõl is.
2. Az, hogy õk lesznek az elsõ áldozatok, semmivel sem csökkenti a veszélyt, mert egyrészt a hatások globálisak lehetnek (elpusztulhat a bolygó), másrészt a kísérletet végzõ tudós számára az élet és a tudás egymáshoz viszonyított értéke az átlagostól eltérõ. Sokkal nagyobb kockázatot hajlandó bevállalni azért, hogy megtudjon valamit, de ebben az esetben a gond az, hogy kíváncsiságában nem is tud (akar?) komolyan belegondolni, milyen súlyos következményei lehetnek egy ismeretlen láncreakciót kiváltó jelenségnek.
3. nem csak a politikusok lehetnek hülyék.
Mint már sokszor említettem, nem csak fekete lyuk keletkezhetne egy ilyen kísérletben... vannak sokkal rosszabbak is, arról meg amirõl nem tudunk, még csak sejtelmünk sincs. Mindenesetre a mai fizika eljutott odáig, hogy önkorlátozásokat kellene bevezessen, az élet megóvása érdekében. Szerintem speciel ijesztõ, hogy nem látjuk az idegen technikai civilizációk semmi nyomát.
#70
Én a következõk miatt nem aggódom :
1. Akik a kísérleteket csinálják nálunk sokkal jobban értenek hozzá, így õk tudják jobban megítélni, hogy mik a veszélyek.
2. Ha gubanc van, õk lesznek az elsõ áldozatok, tehát valószínûleg komolyan is veszik a veszélyeket.
3. Valószínûleg nincs akkora politikai nyomás, mint pl. az ûrkutatás, vagy a genetika terén, mivel az eredmények a nagyközönség számára nem túl látványosak, és ideológiailag semlegesek.
Egyébként az esetleg keletkezõ feketelyuk tömege és töltése megegyezik az alapanyagéval, tehát valószínûleg a gyorsítóban pályán marad. Emellett magában a gyorsítóban vákuum van, tehát a közvetlen környezetébõl nem tud anyagot elszívni, távolabbról meg már túl gyenge a gravitációs tere, hiszen a tömege nem nagyobb, mint a részecskéké, amikbõl létrejött.
1. Akik a kísérleteket csinálják nálunk sokkal jobban értenek hozzá, így õk tudják jobban megítélni, hogy mik a veszélyek.
2. Ha gubanc van, õk lesznek az elsõ áldozatok, tehát valószínûleg komolyan is veszik a veszélyeket.
3. Valószínûleg nincs akkora politikai nyomás, mint pl. az ûrkutatás, vagy a genetika terén, mivel az eredmények a nagyközönség számára nem túl látványosak, és ideológiailag semlegesek.
Egyébként az esetleg keletkezõ feketelyuk tömege és töltése megegyezik az alapanyagéval, tehát valószínûleg a gyorsítóban pályán marad. Emellett magában a gyorsítóban vákuum van, tehát a közvetlen környezetébõl nem tud anyagot elszívni, távolabbról meg már túl gyenge a gravitációs tere, hiszen a tömege nem nagyobb, mint a részecskéké, amikbõl létrejött.
#69
A "balesetek" lehetõsége adott,de nehéz határt szabni a kíváncsiságnak (talán ezért nem is kerülte el vesztét eddig egyetlen fejlett civilizáció sem.<#merges2>
#68
A fekete lyukak sugárzása a termodinmika második fõtételébõl adódik. Hawking vetette fel mert a "statikus" fekete lyuk látszólag ellentmondásban állt ezzel. Én kíváncsi lennék mi lehet a Miskin-féle pondeomotorikus erõk kutatása terén 86 óta nem hallottam róluk, pedig nagyon is érdekfeszítõ dolog. Vagy méé nem tudják levezetni a mai napig matematikailag a Mach- féle elvet, amit pedig Einstein is komolyan vett. Ha, sikerülne ki lehetne számolni a helyi inerciaerõk alapján az univerzum anyageloszlását....<#wow1>, persze nem biztos, hogy valóban helyes amit Mach írt. A feket lyuk kutatás pedig fontos ezt hawking ki is fejtette az
"idõ rövid története" c. könyvében.
"idõ rövid története" c. könyvében.
#67
szép :) egyszer majd arra ébredek hogy lecsúszik rólam a takaró és én is megyek utána mert ezek itt szépen felrobbantanak minket:)
Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
#66
Jóreggelt.
#57: Ha rajta ülnék, nem menne az olyan gyorsan..:-DDD
#62: A csillagközi utazást azért én még inkább tudományos kérdésnek tartaom. Kétségtelen, hogy a ma elkészíthetõ eszközökkel is oda lehet érni, csak irtó soká.
Úgy gondolom, ezeknek a kísérleteknek az eredménye alapvetõ változást hozhat az élet minden területén.
#65: Pótkocsival vagy annélkül..?
További kellemest.
#57: Ha rajta ülnék, nem menne az olyan gyorsan..:-DDD
#62: A csillagközi utazást azért én még inkább tudományos kérdésnek tartaom. Kétségtelen, hogy a ma elkészíthetõ eszközökkel is oda lehet érni, csak irtó soká.
Úgy gondolom, ezeknek a kísérleteknek az eredménye alapvetõ változást hozhat az élet minden területén.
#65: Pótkocsival vagy annélkül..?
További kellemest.
#65
én meg úgy olvastam, egy kávéskanálnyi megfelel a Tátra tömegének.
#64
röntgen, az!
#63
Gamma sugárzás, vagy mi hagyja el a "sarkán" a fekete lyukat. Van kisugárzás, már 10 év gondolkoznak rajta.
#62
Deus, a csillagközi utazásnak nem sok köze van ezekhez a kísérletekhez. Persze kipotyoghat belõle mondjuk antigravitáció, de valószínû úgy járunk vele, mint az antianyaggal: szép-szép, de csodák nincsenek, gyorsításhoz energia kell azt meg bele kell rakni valahogyan. Az ûrutazás ma inkább már mûszaki, mint tudományos kérdés.
Ha egy ilyen kísérletben stabil fekete lyuk alakulna ki, az akadálytalanul jutna át a Földön, ide-oda oszcillálna több órás periódusidõvel a keletkezési helye és a Föld túlpontja között, menet közben pedig nyelné a föld anyagát, mint kacsa a nokedlit. Hogy milyen gyorsan, az a kezdeti tömegétõl függne. Ha Hawking elmélete korrekt, akkor a további sorsa azon múlik, hogy gyorsabban eszik-e, mint ahogy fogy. Ilyen sûrû anyagban alighanem gyorsabban kajálna, mint fogyna, ha már keletkezésekor nem párolgott el. Lehet, hogy évszázadok maradnának arra, hogy elhagyjuk a bolygót, mint a Hyperion c. regényciklusban, lehet, hogy napok, ki tudja. Azt is nehéz komoly számolás nélkül megmondani, milyen függvény szerint nõne, de valószínû lenne egy "megugrása", amikor a lyuk által kifejtett gravitációs erõ már nagyobb, mint a föld anyagának szakítószilárdsága. Helyrerakni maximum úgy lehetne, hogy "kiéheztetjük", de "kicsit" problematikus lenne anyagritka teret létrehozni a pályája mentén a teljes bolygón keresztül. :)
Ha egy ilyen kísérletben stabil fekete lyuk alakulna ki, az akadálytalanul jutna át a Földön, ide-oda oszcillálna több órás periódusidõvel a keletkezési helye és a Föld túlpontja között, menet közben pedig nyelné a föld anyagát, mint kacsa a nokedlit. Hogy milyen gyorsan, az a kezdeti tömegétõl függne. Ha Hawking elmélete korrekt, akkor a további sorsa azon múlik, hogy gyorsabban eszik-e, mint ahogy fogy. Ilyen sûrû anyagban alighanem gyorsabban kajálna, mint fogyna, ha már keletkezésekor nem párolgott el. Lehet, hogy évszázadok maradnának arra, hogy elhagyjuk a bolygót, mint a Hyperion c. regényciklusban, lehet, hogy napok, ki tudja. Azt is nehéz komoly számolás nélkül megmondani, milyen függvény szerint nõne, de valószínû lenne egy "megugrása", amikor a lyuk által kifejtett gravitációs erõ már nagyobb, mint a föld anyagának szakítószilárdsága. Helyrerakni maximum úgy lehetne, hogy "kiéheztetjük", de "kicsit" problematikus lenne anyagritka teret létrehozni a pályája mentén a teljes bolygón keresztül. :)
#61
Heh, látszik hogy azóta nem olvasgattam ilyesmit. Az a könyv (Robbanó napok) '86-ban íródott, a végén függelékként csatolták hozzá a '87-es szupernova észlelés eredményeit. Ha azóta jelent meg ilyen témájú, és Asimov közérthetõ stílusában íródott, nem képletekkel agyontûzdelt könyv szívesen vennék pár címet.
\"Csak egy szimpla forma, aki nem szívja orrba\"
#60
Ha nem hiszed, nézd meg a linket.
#59
peeeerszeee ... <#eplus2><#eplus2><#eplus2>
#58
Ja és a Föld 0.0399 mm vastagnak tûnik az õ szemszögébõl :)
#57
Tök érdekes: http://www.fourmilab.ch/documents/ohmygodpart.html
Ez a proton olyan gyorsan ment, hogy akkora tömege volt, mint egy baktérumnak, és kb. annyi energiája, mint egy megütött baseball-labdának. Ha rajta ücsörögnél, három másodperc (!) sajátidõ alatt a galaxis középpontjában lennél, három és fél perc alatt pedig az Androméda-galaxisban :)
Ezeknél a protonoknál még egyelõre 6-7 nagyságrenddel kisebb energiájú részecskéket ütköztetnek a laborokban, de ismétlem, az ütközés jellege egészen más.
Ez a proton olyan gyorsan ment, hogy akkora tömege volt, mint egy baktérumnak, és kb. annyi energiája, mint egy megütött baseball-labdának. Ha rajta ücsörögnél, három másodperc (!) sajátidõ alatt a galaxis középpontjában lennél, három és fél perc alatt pedig az Androméda-galaxisban :)
Ezeknél a protonoknál még egyelõre 6-7 nagyságrenddel kisebb energiájú részecskéket ütköztetnek a laborokban, de ismétlem, az ütközés jellege egészen más.
#56
Nem csak fekete lyuk keletkezhet, és néhány alternatíva épp ugyanolyan aggasztó, nem is beszélve a nem ismert lehetõségekrõl. A kozmikus sugárzásnál nagyenergiájú, de magányos részecskék, feltehetõleg protonok ütköznek relatíve alacsony sûrûségû barionos környezetben, és úgy sejtem, nem alakul ki kvark-gluon plazma. A gyorsítókban nagyméretû atomokat ütköztetünk, és a barionsûrûség igen nagy tud lenni. Senki sem tudja biztosan, lehet-e ennek hatása a kialakuló jelenségekre, esetleg nagyobb valószínûséggel keletkeznek-e különös részecskék, amelyek természetben nem fordulnak elõ, pl. strange kvarkokból álló strangeletek vagy még egzotikusabb akármik, amelyek bizonyos feltételek esetén akár az egész Földet valami furcsa masszává alakíthatják. Nem tudjuk pl., mibõl áll a sötét anyag, lehet, hogy ezek az átalakulások nem is olyan ritkák a természetben sem. Rengeteg a kérdõjel, és úgy gondolom, nem kellene kockáztatni. Elõször figyeljünk meg egy ilyen jelenséget a természetben, bizonyosodjunk meg róla, hogy nem lesz semmi különleges, utána felõlem reprodukálhatják laborban is.
#55
újraéled egy népmese fõhõse ...
gömböc ! <#vigyor1>
gömböc ! <#vigyor1>
#54
Hú ezt tök buli lenne....... Megoldódna a családi gondom..... Na onnan hozza vissza valaki az asszonyt! Bizonyítsák hogy ott van!! Menjenek utána a nyomozók!!<#hehe>
#53
Anyaaa ... a konyhamalac megette a jáátékomat !!
Kisfiam ... hányszor mondetam hogy ne nyúlkálj a kukába mert egy veszélyes szörnyecske van benne :)
Kisfiam ... hányszor mondetam hogy ne nyúlkálj a kukába mert egy veszélyes szörnyecske van benne :)
#52
JAJA ...
el tudom képzelni amikor már minden lakásban lesz ilyen feketelyukas kuka. Nem lesznek többé szemét gondok ... mindent el lehet tüntetni ... belevághatod a tányért .. bodrit .. asszonyt :)
el tudom képzelni amikor már minden lakásban lesz ilyen feketelyukas kuka. Nem lesznek többé szemét gondok ... mindent el lehet tüntetni ... belevághatod a tányért .. bodrit .. asszonyt :)
#51
Remélem,a f.lyuk megmarad olyannnak,amilyennek megteremtették,mert nem szeretnék arra ébredni,hogy hiányzik alolam valami.Talán "megeszi" önmagát és nemkell aggódnom a nyugdijam miatt.Mondhat mindenki amit akar, a "lyukacska" falánk szemetesláda, ami mindenevõ, nemkell üríteni, fõleg ha már megjött az étvágya.A világegyetemben mûködik,ellenkezõjét senki nem tudta bizonyítani,mivel egy kicsit messze vannak/szerencsére/.Kár megcsinálni a sajátunkat,mert akkor nem lehet rátenni a "kuka"
fedelét.<#finom>
fedelét.<#finom>
#50
A lufi méretéhez képest milyen apró a tû hegye, mégis milyen káros a lufira nézve a találkozás... (És milyen könnyedén.)
#49
Demokritosz után mai napig atomnak (atomosz: oszthatatlan) hívjuk a legismertebb részecskét, de bennem egyre mélyül a gondolat hogy valójában az anyag (és az energia) végtelenül sûrû: nincsenek tovább már oszthatatlan részecskéi, legfeljebb mi már nem érzékelhetjük õket. Nekem a hír hallatán rögtön a gravitonok jutottak eszembe: talán nagyon is igaz hogy a gravitációs mezõt szintén részecskék építik fel.Kérdés hogy a kísérlet során keletkezett jelenség gyakorol-e a környezetére a várhatónál nagyobb gravitációs vonzást, vagy valami más miatt nyeli el a fotonokat?
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket
No para!! A Jóisten vigyáz ránk!
<#worship><#worship><#worship><#wave><#wave><#vigyor4><#vigyor4><#vigyor4>
<#worship><#worship><#worship><#wave><#wave><#vigyor4><#vigyor4><#vigyor4>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Hali, én így tudok elképzelni egy fekete lyukat a Földön: (csak spekuláció, nem kell elküldeni engem sehova)
1. a létrehozó tömeg: 1-2 aranyatom meg még egy két részecske, amivel bombázták öket
2. ezek szétmennek szubatomi részecskékké, mondjuk mezon, pozitron, kvark, lepton, azistentudja még mi.
3. ha ezekkel elkezdesz legózni, összetudsz belölük rakni mindenféle egzotikus strange mattert, pl amiben minden proton kicsi, kék és fánk alakú
4. ezek valószínüségét megnézték, hogy mi lenne, ha kicsi, kék és fánk alakú protonok keletkeznének, majd nevettek és elmentek kávézni
5. ha esetleg úgy összeroppanna az aranyatom, h legyözné a gravitációja az összes elektromos kölcsönhatást, a tömege akkor is überkicsi lenne
6. az a kevés gravitáció, ami meg ott azt az 1-2 ezt-azt összetartja, az izé, az négyzetesen gyengül a távolsággal, és 0,0000001 nm-rel arrébb már semmi hatása nincs. Szerintem.
7. az esetleg keletkezö fekete lyuk aztén szép csöndben elrejtözik valamelyik sarokban, és ott dekkol, mert nem tud közelférközni egy másik atomhoz sem (van egy fekete lyuknak elektromos töltése?)
8. lehet, hogy a Hold is tele van ilyen kis bújócskázó fekete lyukakkal, csak éppen ki vannak közösítve
9. szóval sztem no para
+1. hogy haladnak a legújabb fúziós kutatások? ezeknek van közük hozzájuk?
voltam: Dv
1. a létrehozó tömeg: 1-2 aranyatom meg még egy két részecske, amivel bombázták öket
2. ezek szétmennek szubatomi részecskékké, mondjuk mezon, pozitron, kvark, lepton, azistentudja még mi.
3. ha ezekkel elkezdesz legózni, összetudsz belölük rakni mindenféle egzotikus strange mattert, pl amiben minden proton kicsi, kék és fánk alakú
4. ezek valószínüségét megnézték, hogy mi lenne, ha kicsi, kék és fánk alakú protonok keletkeznének, majd nevettek és elmentek kávézni
5. ha esetleg úgy összeroppanna az aranyatom, h legyözné a gravitációja az összes elektromos kölcsönhatást, a tömege akkor is überkicsi lenne
6. az a kevés gravitáció, ami meg ott azt az 1-2 ezt-azt összetartja, az izé, az négyzetesen gyengül a távolsággal, és 0,0000001 nm-rel arrébb már semmi hatása nincs. Szerintem.
7. az esetleg keletkezö fekete lyuk aztén szép csöndben elrejtözik valamelyik sarokban, és ott dekkol, mert nem tud közelférközni egy másik atomhoz sem (van egy fekete lyuknak elektromos töltése?)
8. lehet, hogy a Hold is tele van ilyen kis bújócskázó fekete lyukakkal, csak éppen ki vannak közösítve
9. szóval sztem no para
+1. hogy haladnak a legújabb fúziós kutatások? ezeknek van közük hozzájuk?
voltam: Dv
#46
Üdv.
Ha jól emlékszem, a mérési program kezdete elõtt keringtek legendák a kisérletek esetleges olyan akaratlan eredményérõl, mint pl. egy fekete lyuk. Az efféle váratlan események lehetõségét avval vetették el, hogy egyrészrõl a szóban forgó energia több nagyságrenddel alatta van a kritikusnak, másrészrõl pedig a Hold felszínét évmilliárdok óta bombázzák a vizsgáltnál nagyságrendekkel nagyobb energiájú részecskék, és semmi jel sem utal arra, hogy bármikor is ilyen fordulatot vett volna az események menete.
Amennyiben felfüggesztjük ezirányú kísérleteinket, akkor belátható idõn belül nem megyünk sehová, egy másik csillagrendszerbe pedig pláne nem.
Végül hadd legyek cinikus, ha gyártunk egy fekete lyukat, az már nem a mi problémánk lesz..:-) Nem tudja valaki, mennyi idõ alatt nyelné be a Földet egy fekete lyuk? Vagy egész pontosan mi is történne akkor, ha a szóban forgó körülmények között kialakulna egy stabil fekete lyuk..? Nekem jelen esetben a katasztrófa forgatókönyv szóra a jó öreg "Mit teszel, ha atomvillanást látsz? Megnézem, mert utoljára látok ilyet, magamra terítek egy lepedõt, majd laposkúszásba kezdek a legközelebbi temetõ irányába!" c. stratégia tûnik a legreálisabbnak..
További kellemest.
Ha jól emlékszem, a mérési program kezdete elõtt keringtek legendák a kisérletek esetleges olyan akaratlan eredményérõl, mint pl. egy fekete lyuk. Az efféle váratlan események lehetõségét avval vetették el, hogy egyrészrõl a szóban forgó energia több nagyságrenddel alatta van a kritikusnak, másrészrõl pedig a Hold felszínét évmilliárdok óta bombázzák a vizsgáltnál nagyságrendekkel nagyobb energiájú részecskék, és semmi jel sem utal arra, hogy bármikor is ilyen fordulatot vett volna az események menete.
Amennyiben felfüggesztjük ezirányú kísérleteinket, akkor belátható idõn belül nem megyünk sehová, egy másik csillagrendszerbe pedig pláne nem.
Végül hadd legyek cinikus, ha gyártunk egy fekete lyukat, az már nem a mi problémánk lesz..:-) Nem tudja valaki, mennyi idõ alatt nyelné be a Földet egy fekete lyuk? Vagy egész pontosan mi is történne akkor, ha a szóban forgó körülmények között kialakulna egy stabil fekete lyuk..? Nekem jelen esetben a katasztrófa forgatókönyv szóra a jó öreg "Mit teszel, ha atomvillanást látsz? Megnézem, mert utoljára látok ilyet, magamra terítek egy lepedõt, majd laposkúszásba kezdek a legközelebbi temetõ irányába!" c. stratégia tûnik a legreálisabbnak..
További kellemest.
#45
Naná hogy a sötétben tapogatóznak(na ezért annyira nagyon nem, valamit tudnak:)), azért kisérleteznek
#44
Mindenesetre, ha pl. nem lesz nagyobb valami véletlen romboló (vagy "számunkra hátrányosan építõ" :) ) hatás sugara, mint a Földé, csak mondjuk mint egy városé, országé, hát akkor a tudománynak reszeltek pár száz évre. Az sem túl okos húzás.
#43
igen, minden szart csinálnak, aminek haszna nincs. semmi haszna nincs az atombombának, mégis verseny lett abból is
#42
Nekem olyan érzésem van, mintha a tudósok csak tapogatóznának a sötétben. A végén tényleg létrehoznak egy fekete lyukat amire majd azt mondják bocsika???
#41
persze, vannak ilyenek...
#40
Ez igen ;-)
HP Pavilion DV6000::AMD Turion64bitx2:: 1GB DDR2:nViDIA GeForce Go6150 256MB 120GB SATA::15.4\" Widescreen::ExpressCard:
#39
Ackro, az kizárólag a mágneses hatásról szólt... a Földnek reszeltek volna, ha olyan távolságra egy magnetár lenne, az akkréciós korong, az egyéb sugárzások és sok minden más miatt :) Egyébként ez a mágnesesség is döbbenet, tekintve, hogy egy NMR-berendezéstõl fél méterre már kutya baja se lesz az órádnak, pedig belül akár több Tesla van (a mágneses erõvonalak térben szóródnak, a térfogat meg meglehetõsen gyorsan nõ a távolsággal...) Mindesetre a magnetárnak semmi köze az RHIC-s kísérletekhez. Itt az a kérdés, hogy örülnél-e, ha pl. "véletlenül" egy magnetár keletkezne a laborjukban... :)
#38
Nem kell azért túlzásokba esni!
itt az sg-n volt egy hír egy magnetár kitörésrõl, és abban a cikkben példának hozták fel, hogy ha ez a magnetár a föld-hold távolság felénél lenne tõlünk, a hitelkártyáinkat tönkretenné... szóval nem szívná le a légkört, nem módosulna a föld pályája, nem lenne szökõár, de a hitelkártyáinknak reszelnének... <#papakacsint>
itt az sg-n volt egy hír egy magnetár kitörésrõl, és abban a cikkben példának hozták fel, hogy ha ez a magnetár a föld-hold távolság felénél lenne tõlünk, a hitelkártyáinkat tönkretenné... szóval nem szívná le a légkört, nem módosulna a föld pályája, nem lenne szökõár, de a hitelkártyáinknak reszelnének... <#papakacsint>
Oldal 1 / 2Következő →