132
Meddig tudod visszakeresni az őseidet ?
-
weine #52 megvan .doc ban is, lehet eccerűbb lett volna bban elküldeni nektek? -
weine #51 NÉVVÁLTOZTATÁSOK (MAGYAROSÍTÁS)
A családtörténeti kutatások esetében igen fontos lehet a névváltoztatás -(magyarosítás) kérdése is. Nagyobb méreteket a XIX. század
második felében öltött, majd a újra a XX. század 20-30-40-es éveiben. Két kiadvány foglalkozik ezzel a témakörrel:
Waltherr Imre: Névváltoztatások 1817-1871. (kézirat, Magyar Országos Levéltár könyvtára), 1872.
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893.
Budapest, 1895.
A XX. század (1904-1944) névváltoztatásairól a Belügyminisztérium Levéltárában találhatók az iratok. (Jelzete: K 150) Mikrofilmen csak
az ABC-mutatós kartonok vannak. (Filmtári helye: 30789-30809. dobozok).
MELLÉKLET
A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött fontosabb családkutatási források a következők:
Királyi könyvek:
(Libri Regii - Jelzete: A 57) 1527-1867. évek (Filmtár: 37217-37251. dobozok),
(Libri regii dignitatum - Jelzete: A 62) 1786-1867. évek (Filmtár: 23353. doboz),
(Libri regii primae classis - Jelzete: B 18) Erdélyi királyi könyvek 1687-1848. évek (Filmtári helye: 7191-7204. dobozok),
(Libri regii dignitatum secundae classis - Jelzete: B 20) Erdélyi királyi könyvek 1790-1848. évek (Filmtári helye: 7204-7205. dobozok),
(Librii Regii - Gyulafehérvári káptalan országos levéltára - Jelzete: F 1) 1581-1680. évek Erdélyi királyi könyvek (Filmtári helye:
1193-1205., 23330., 26516/2., valamint 39237-39245. dobozok),
(Kolozsmonostori konvent országos levéltára - Protocolla, libri regii et stylionaria - Jelzete: F 15) Erdélyi királyi könyvek 1534-1708. évek
(Filmtári helye: 1576-1596. dobozok),
Király személye körüli Minisztérium - Jelzete: K 19) 1867-1918. évek (Filmtári helye: 7042-7047. dobozok)
Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia korabeli nemesség-igazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. évek (Jelzete: C 30) (Filmtári
helye: B 1089-1120. és 9384. dobozok)
Departamentum nobilitare 1783-1848. évek (a nemesség igazolására létrehozott osztály iratai) (Jelzete: C 57) (Filmtári helye: B 968-B
1089. dobozok)
Megyei nemesi iratok (és közgyűlési jegyzőkönyvek) lásd a MOL Fond- és állag-, valamint a filmjegyzékét, illetve a számítógépes
nyilvántartást.
Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL, P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok)
Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára)
(Jelzete: F 6) (Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok)
Genealógiai tabellák XIV-XIX század (Bírósági Levéltárak) (Jelzete: O 59) (Filmtári helye: B 1471-B 1473. dobozok)
Pataky Károly-féle gyűjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: A 133) (Filmtári helye: B 1583-B 1585. dobozok)
Peláthy-féle gyűjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: R 272) (Filmtári helye: B 1534-B 1563. dobozok)
Daróczy-féle gyűjtemény (40593-40684 dobozok a Filmtárban, az eredeti kéziratot a Ráday Levéltárban őrzik)
Kisebb családi fondtöredékek 1527-1957. évek (Jelzete: R 319) Filmtári helye: 47504-47544. dobozok. Olyan családi iratokat,
fondtöredékeket tartalmaz, amelyek a Magyar Országos Levéltár családi levéltáraiban nem helyezhetők el. A családok az ABC szerint
vannak elrendezve.
Hazai címereslevelek és nemesi iratok 1526-1923. (Jelzete: R 64 ) Mikrofilmen csak elenyésző töredéke (229 válogatott felvétel található).
A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályáról került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe, időközben jelentősen gyarapodott
vásárlások, ajándékok, átrendezések folytán. Ezen iratok feldolgozásával készült Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának
címereslevelei. I-VIII. Budapest, 1902-1942., valamint a családnevek betűrendes cédulamutatója.
Külföldi címereslevelek és nemesi iratok 1541-1882. (Jelzete: R 126). Szintén a Magyar Nemzeti Múzeumból kerültek a Magyar Országos
Levéltárba. Túlnyomórészt német-római császároknak, birodalmi palotagrófoknak, osztrák főhercegeknek és rendeknek oklevelei, de van
köztük az orosz cártól, a lengyel királytól stb. kiadott oklevél is, valamint lovagi cím adományozása és néhány indigenatusi diploma. Egyes
iratoknak magyar vonatkozása is van. Nincsenek felvéve mikrofilmre.
Conscriptio Portarum. Az 1715. és 1720. országos összeírások előkészítésére, magának az összeírásnak az irányítására és az összeírások
eredményei alapján végzett adórendezésre vonatkozó írások. 1695-1720. évek (Jelzete: N 76, Filmtári helye: 3149-3152. dobozok)
Antiquiores conscriptiones 1654-1750. évek (Jelzete: N 77) (Filmtári helye: 3152-3154. dobozok)
Az 1715-ös összeírás (Jelzete: N 78) (Filmtári helye: 3119-3131. dobozok)
Az 1720-as összeírás (Jelzete: N 79) (Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok)
Az 1728-as összeírás (csak néhány megyére van meg, az eredeti anyagot a megyei levéltárakban) (Filmtári helye: 8374-8386. dobozok)
Departamentum urbariale (Úrbérrendezés) l723-1848. évek (Jelzete: C 59) (Filmtári helye: 4107-4314., 20667-20702. dobozok)
Az 1828. évi országos összeírás - Conscriptio regnicolaris (Jelzet: N 26) (Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok)
Az 1857. évi összeírás csak néhány városra, illetve megyére maradtak fenn, azok is többnyire töredékesen. (Filmtári helye: B 1726-B
1735., B 1751-B 1804., B 1809., B 1811-B 1813. dobozok)
Szintén nagyon hiányosak és kevés megyére, illetve városra maradtak épen az 1869. évi összeírások. (Filmtári helye: B 1474-B 1533., B
1586-B 1720., B 1735-B 1751., B 1804-B 1810., B 1813-B 1816. dobozok)
Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)
Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század (Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)
Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)
Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a
nagykutatóban (Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok)
Vegyes összeírások (Erdély) XVI. század-1809. év (Jelzete: F 49) (Filmtári helye: 8643-8676. dobozok)
Az 1750. évi összeírás (csak Erdély) (Jelzete: F 50) (Filmtár: 26469-26515. dobozok)
1754-1755. évi országos nemesi összeírás (Jelzete: Cathalogus Nobilium A 75) (Filmtári helye: 40788. doboz)
Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete: F 46) (Filmtár: 1605. doboz)
Cziráky féle úrbéri összeírás 1819-1820. évek (Erdély, Conscriptio Czirakyana) (Jelzete: F 52) (Filmtári helye: 25674-25727. dobozok)
Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évek (Jelzete: Acta Judaeorum - C 29) (Filmtári helye: 26557, 40789-40795. dobozok)
1848. évi országos zsidóösszeírások (a városok és megyék betűrendjében) (Jelzete: H 15) (Filmtári helye: B 1721-B 1725, lajstrom és
mutató: 31143-31144. dobozok)
Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)
Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti őrzőhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).
Állítási lajstromok.- kevés kivétellel (pl. Heves megye), a XIX. század második felétől 1918-ig terjednek. (Az eredeti lajstromokat a megyei
levéltárakban őrzik, a mikrofilmmásolatok a MOL Mikrofilmtárában B 283-B 967. dobozjelzet alatt).
Magyar Királyi Kancellária (Acta Miscellanea, Fasc. 5 Genealógiai vonatkozású iratok. XVII-XIX. század. Jelzete: A 120 Filmtári helye:
31618. doboz))
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Visitationes canonicae) - főleg abban az esetben használhatók családkutatásra, ha tartalmazzák az ún.
Lista Animarum vagy Conscriptio Animarum azaz "A lelkek összeírását" illetve "listáját". Egyházmegyékre, ezen belül esperességekre
vannak felbontva. A MOL Filmtárában a következő filmdobozok: 52., 847-850., 1687-1691., 2591-2599., 4456-4458., 5197-5201.,
10491-10498., 13745-13748., 20013-20017., 21076-21086., 21168-21197., 21769-21794., 21937-21964., 23358-23373., 23443-23619.,
23717-23749., 23781-23845., 26687-26690., 29061-29067.
Conscriptiones animarum (Lélekösszeírások):
Megye
év(kör)
doboz száma
Borsod megye
1780
16754.
Debrecen város
1693-1776
16751.
Csanád megye
1770-1785
31720.
Komárom megye
1774
C 541.
Pest megye
1778-1783
16750-16751.
Somogy megye
1763-1790
16754.
Szeged
FelsővárosiMinorita
rend
1795-1833
31720.
Tolna megye
1772-1783
16752-16754.,
34949-34952.,
34961-34962.
Turóc megye
1771
C 541
Veszprém megye
1763-1776
20014-20017.
Zala megye
u.a.
u.a.
Anyakönyvek: helységek szerint ABC-rendben, ezen belül felekezetek szerint vannak rendezve. Részletes összefoglalót ad róluk Judák
Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai. Budapest, 1977. c. kiadvány, a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegében
(Budapest, III. ker. Bécsi út 314-324.) található cédulakatalógus, az A sorozat filmjegyzékei, valamint a Reprográfiai osztály számítógépes
adattára. Várhatóan 1999-ben jelenik meg Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltárban őrzött anyakönyvek másolatainak
katalógusa c. kiadványa, amely már a leányegyházak (fíliák) kimutatását és jegyzékét is felöleli, a számítógépes adattárhoz hasonlóan. Az
anyakönyvek filmtári helye: A 1-A 5583. dobozok, a C jelzetű sorozatban a MOL-ban őrzött felvidéki helységek anyakönyveiről készült
mikrofilmek (pl. Kassa evangélikus akv. C 1584-C 1585., római katolikus akv. C 1168-C 1180.; Késmárk evangélikus akv. C 1573, római
katolikus akv. C 1569- C 1572.; Körmöcbánya evangélikus akv. C 1593-C 1595., római katolikus akv. C 1594-C 1599. dobozok stb.). Ezen
kívül elvétve találhatók mikrofilmezett anyakönyvek az ún. nagysorozatban (pl. a különböző felekezetű kolozsvári anyakönyvek 6457-6482
dobozok). Újabban, az A sorozat lezárása után mikrofilmezett anyakönyvek, szintén a "nagysorozatban" találhatók (pl. Ószivác 48201.
doboz, Sarud 48199-48200. dobozok, Zenta 47932-47989. dobozok stb.)
A Országos Vitézi Szék iratai (Eredetiben a Hadtörténelmi Levéltárban, filmtári helye: 48150-48177. dobozok. A MOL-ban is őriznek
Vitézi széki iratokat a P 1709 jelzet alatt az 1940-1946. évekből, de ezek nincsenek mikrofilmen). A vitézi címet 1945-ben eltörölték.
Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások. 1635-1737. évek (Jelzete: F 136 Filmtári helye: 1710-1712. dobozok)
A felsorolt családtörténeti források kutatásához részletes szóbeli tájékoztatást a Filmtár, valamint a Filmkutató referensei adnak.
Levéltári segédletek
A Magyar Országos Levéltár Filmtárában a mikrofilmen lévő iratokról 1992-ben készült Fond- és állagjegyzék nyomatatott formában. A
naprakész változat a Reprográfiai osztály, valamint az Információs iroda számítógépein található. ABC-s rendszerezett állagkartonokat is
vezetnek, ezenkívül minden egyes filmdoboz tartalmáról többé-kevésbé részletes filmjegyzék készült.
Végül, de nem utolsósorban, ajánljuk kutatóink figyelmébe nemrég megjelent kiadványainkat:
Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László-Müller Veronika. Budapest-Szeged, 1996.
A Magyar Országos Levéltár. Levéltárismertető. Szerk.: Lakos János. Budapest, 1996.
MOL fondjainak és állagainak jegyzéke I-IV. Szerk.: Buzási János. Budapest, 1996.
Amíg az első két könyv csak vázlatosan ismerteti a levéltári anyagot (egy-egy levéltárét, illetve a Magyar Országos Levéltár keretén belül
egy-egy szekciót csak néhány sorban vagy oldalon), addig az utóbbi sokkal kimerítőbben közli a Levéltárban található anyagot: fond- és
állagszintig írja le: 4. kötete pedig igen alapos és átfogó név-, hely- és tárgymutató az előző kötetekhez.
Magyarország levéltárainak cím- és névjegyzéke Szerk.: Kálniczky László. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997.
www.natarch.hu
-
weine #50 EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban
Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különböző megyei összeírások és közgyűlési jegyzőkönyvek, a II.
József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai
Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban őrzik.
Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)
AMERIKÁBA SZÁRMAZOTT CSALÁDOK KUTATÁSA
A XIX. század végi gazdasági válság következtében - az első világháború kitöréséig - az osztrák-magyar monarchia területéről több mint
három millióan vándorltak ki Amerikába, ebből több százezer magyar volt. A kivándorlási láz tulajdonképpen az 1880-as évek elején érte el
Magyarországot. Statisztikai kimutatások szerint 1899-1913 között az ország területéről 1 390 525 személy vándorolt ki, köztük több mint
400 000 magyar. A kivándorlók zöme, több mint 86%-a az Egyesült Államokban telepedett le. A kivándorlók harmadik, illetve negyedik
generációs hazalátogató leszármazottjai teszik ki a külföldi családkutatók igen jelentős hányadát.
A családkutatás szempontjából az Amerikába származott kutatók figyelmébe tudjuk ajánlani (ha tudnak magyarul!) Puskás Julianna:
Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. c. könyvet. E kiadvány rendkívül bő irodalomjegyzéket
tartalmaz a Magyarországról Amerikába történt kivándorlásokról, valamint a kivándorlás politikai, gazdasági és szociális következményeiről.
Albert Tezla: Valahol meseországban... Az amerikás magyarok 1895-1920. Budapest, 1987. c. kiadvány hasonló témákkal foglalkozik, a
közölt szakirodalma is igen terjedelmes. Utóbbi angolul is megjelent - The Hazardous Quest. Hungarian immigrants in the United States
1895-1920. Budapest, 1993. Ugyancsak említést érdemel a Kivándorlási értesítő c. lap. Ez a folyóirat 1903-1907. között jelent meg
Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). Az említett folyóirat kb. kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóraszállott kivándorlókról
(neve, kora, származási helye stb.) Filmtári helye: 47355. doboz). A Belügyminisztériumi Levéltár K 148, K 149 és K 150 jelzetű állagaiban
szintén sok adatot lehet találni a századforduló ki-, illetve bevándorlásairól, valamint a honosítási ügyekről. Sajnos, meg kell említeni, hogy
sok iratot kiselejteztek, és a kutató gyakran - konkrét adat hiányában - csak a keresett személy nevével találkozik a mutató- vagy
ktatókönyvben. A Miniszterelnökségi Levéltár K 26 állagában pedig az amerikai kivándorlással kapcsolatos ügyekben 1902-1918 között is
akadhat fontos adatokra a kutató (Filmtári helye: 14294-14360. dobozok). Hasonló ügyekkel foglalkozott a Magyar kivándorlókat és
visszavándolókat vezető iroda (1932-1946). Ennek az irodának az iratai a P 1256 jelzet alatt találhatóak a MOL-ban. Természetesen a
felsoroltakon kívül mindazokat a forrásokat használni kell, amelyeket az előbbi csoportok kutatásánál ajánlottuk (anyakönyvek, különböző
összeírások, úrbéri- és dézsmajegyzékek stb.).
ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A zsidó származású családokat kutatók számára elsődleges tájékoztatónak ajánljuk a következő kiadványokat:
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. - röviden ismerteti a jelentősebb
magyarországi zsidó cs. történetét és ezek egymáshoz való kötődését.
Magyar Zsidó Lexikon I-II. Szerk.: Ujvári Péter. Budapest, 1929.
A zsidó felekezeti anyakönyvek kutatásához a kövektező kiadványokra szeretnénk utalni:
Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941.
Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885.
Megemlítjük, hogy Budapesten található a Magyar Zsidó Levéltár is. Címe: 1075 Budapest, Síp u 12.
Rendkívül sok értékes adatot tartalmaz az MTA Judaisztikai kutatócsoportja által 1993-ban megjelentetett könyv, Haraszti György: Magyar
zsidó levéltári repertórium I-II. Ez a mű áttekintést nyújt a hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagáról a kiadott levéltári segédletek
alapján. A Magyar-zsidó oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) 1-18. kötet. Budapest, 1903-1980. is sok zsidó vonatkozású adatot
közöl. Gyakorlatilag a XI. század végétől oklevelek által mutatja be és kíséri végig a magyarországi zsidóság történetét. A 7. köt. (Grünvald
Fülöp és Scheiber Sándor szerk.) az 1725-1748. évi első országos zsidó-összeírásokat dolgozza fel. Mindegyik kötet részletes személy-,
tárgy- és helymutatóval van ellátva. Feltétlen megemlítendő, hogy a zsidó származású családok kutatása talán a legnehezebb. Több ok is
közrejátszott ehhez: mint már bevezetőnkben szóltunk róla, a zsidó lakosságot II. József kötelezte a családnév felvételére, ugyanis nem
tartotta helyesnek a keleties formájú zsidó személyneveket, mint pl. Akiba ben Moses - Akiba, Mózes fia, amelyeket különben sem
következetesen alkalmaztak. Ekkor vették fel a zsidók a német vezetékneveket (pl. Schwarz, Weiss, Roth, Blau, Gelb, Grün, Goldmann,
Silber, Gross, Klein stb., hogy csak a leggyakoribb családneveket említsük). Már a XIX. század utolsó harmadától kezdődtek a tömeges
névmagyarosítások, a XX. század huszas-harmincas éveiben pedig a kikeresztelkedések, elsősorban politikai okok miatt és félelemből, hogy
elkerüljék a zsidókat korlátozó és kirekesztő törvények hatását, majd végső soron a pogromokat. Az zsidó egyházi anyakönyvek kötelező
vezetését is viszonylag későn - csak 1851-ben - rendelték el a hatóságok. A második világháborús zsidóüldözések során rengeteg zsidó
vonatkozású irat (ezen belül: anyakönyv is!) elveszett, megsemmisült. A kutatásokat még jobban nehezíti a zsidó nép rendkívüli mobilitása
(az életmódjukból adódóan állandóan vándoroltak, költöztek, ide-oda telepedtek).
Zsidóösszeírások
Az anyakönyvek mellett feltétlen át kell nézni a különböző célból és időben készült zsidóösszeírásokat:
1. Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évék (Magyar Kir. Helytartótanács Acta Judaeorum, jelzete: C 29) (Filmtári helye: 26557.,
40789-40795. dobozok)
2. Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete F 46) (Filmtári helye: 1605. doboz)
3. 1848. évi országos zsidóösszeírások (Csak 23 megyére és 15 városra maradtak fenn. A városok és megyék betűrendjében vannak
rendszerezve) (Az 1848-1849-i Minisztérium Rendőri Osztály iratanyaga, Jelzete: H 15) (Filmtári helye: az összeírások a B 1721 - B 1725.,
a jelentések: a 3890., a lajstrom és mutató: a 31143-31144. dobozokban van)
4. Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)
5. Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti őrzőhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).
A Yad Vashem Levéltárából a következő zsidó vonatkozású állagok találhatók a MOL mikrofilmtárában:
1. Tanúvallomások (Filmtári helye: 40306-40311. dobozok)
2. A mauthauseni koncentrációs tábor magyar foglyainak személyi kartonjai. ( MOL mikrofilmtára: 40312-40316. dobozok.)
A volt NSZK külügyminisztériumának, illetve a Washingtoni National Archives mikrofilmezett iratai is tartalmaznak adatokat a zsidó
családokra nézve (MOL filmtári helye: 13968-13972. dobozok.)
-
weine #49 NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A XVIII. századi német telepítések (főleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklődő kutató szerencsés
helyzetben van, ha az illető telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több
munka jelent meg a németek betelepítéséről.
Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom
Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.
Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart,
Bd. 5. München, 1995.
Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:
Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine
Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach
Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert,
archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.
Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.
Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.
Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer
Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)
Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.
Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher
Komitat. München, 1965.
Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.
Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző.
Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási
helyet.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.
Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.
Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a
Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.
A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv
megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi
Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai
Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok.
Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv -
Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).
A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and
addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated
edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló
segédanyag.)
Források a német származású családokról
Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben
keresendő.
Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által
betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető
magánföldesúr családi levéltárában.
Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében.
Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.
A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több
százezres németség a szülőföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülőhelye történetét. Ennek
eredményeként ma már szinte minden egykor német többségű településről megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak
helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentős családtörténeti adatokat tartalmaznak.
-
weine #48 POLGÁRCSALÁDOK KUTATÁSA
A polgárcsaládok múltját az anyakönyveken kívül legcélszerűbb az illető város levéltárában kutatni. A fővárost kivéve (Budapest Főváros
Levéltára 1052. Budapest, Városház u. 9-11), Székesfehérvárnak, Győrnek és Tatabányának szintén van önálló városi levéltára. A többi
város levéltára a megfelelő megyei levéltárban található (pl. Szombathely város levéltára a Vas Megyei Levéltárban, Karcag városé a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szeged városé a Csongrád Megyei Levéltár anyagában stb.).
Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illető családra vonatkozólag. Elsősorban az 1828. évi
országos összeírás anyagában (Jelzete: N 26, Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715.
(jelzete: N 78, Filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (jelzete: N 79, Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787.
között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (Sajnos csak Győr, Heves, Külső-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a
MOL-ban, Filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A
nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban őrzik. Ha a család egykori lakhelye nem szabad királyi város, hanem
mezőváros vagy község volt, akkor a kutatónak azt kell tisztáznia, ki volt a település földesura (pl. Baja egy időben a Grassalkovich családé,
Kecskemét a Koháry családé, Kaposvár a Esterházy család hercegi ágáé volt stb.) Abban az esetben, ha a megfelelő birtokos család
levéltára a Magyar Országos Levéltárban van, a családi levéltárakra is ki lehet terjeszteni a kutatást (főleg a P szekció, de részben az R és
az E szekciók is tartalmaznak családi levéltárakat). Mivel a családi levéltárak különbözően vannak rendszerezve, a kutatás megkezdése
előtt tanácsos konzultálni a megfelelő családi levéltár referensével, vagy az I. em. kutatóterem ügyeletes levéltárosával. A városi céhiratok,
valamint a polgárjegyzékek, a polgárkönyvek, az iparosok és kereskedők cím-, illetve névtárának átnézése, kutatása is elengedhetetlenül
szükséges a polgári családok történetével foglalkozó kutatók számára.
JOBBÁGYCSALÁDOK KUTATÁSA
Magyarországon a jobbágyfelszabadítás csak viszonylag későn, 1848-ban jött létre. A forradalom után egy-két évtizeden belül a "jobbágy"
szó már kiveszett a köznyelvből, helyét a társadalmi átalakulásoknak jobban megfelelő "paraszt" megjelölés foglalta el.
Ha jobbágycsalád története iránt érdeklődik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az
összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendő, mint a mezővárosi polgárok
esetében, tehát a megfelelő földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még
átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára
(Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat.
-
weine #47 bocs előre is a nagy kopiert, de amikor régebben igen intenzíven foglalkoztam ezzel a témával, elmenetttem valahonnan(sajna a helyet nem írtam fel magamnak) ezt a "szösszenetet"
-
weine #46 http://www.genealogy.com -
#45
hol élt nagypapád, vagy nagymamád ?
ha egy helyen laktak előtte sokáig, akkor
könnyű dolgod lehet.
A levéltári kereséshez nem tudok hozzászólni,
de ott a levéltári alkalmazottak keresgélnek,
úgyhogy előre oda kell neki adnod a nevet,
amin el tudnak indulni.
És persze ez pénzbe kerül,
1000-2000 forint egy óra,
de lehet, hogy ez nem igaz. -
weine #44 akkor a nagyikat meg kell kérdezni. Nem majd, hanem minél hamarabb...
-
#43
Hát apai ágon, kb. annyit tudok, hogy vmilyen dokumentumra az van ráírva a dédapám nevének a helyére, hogy nemes Szűcs Péter. Nagyapám az erdész volt, és ő az orosz frontról 30 kg-osan érkezett haza, úgy, hogy meg sem ismerték őt a családtagok. Nagyanyámnak a testvére az kiment amerikába is egy időre, de vissza is jött. Anyai ágon elég keveset tudok, a dédszülőkről szinte semmit, csak a sírjukat láttam kiskoromban, asszem az 50-es, 60-as években haltak meg, többet tényleg nem tudok, nagyapám mozdonyvezető volt, nagyanyám postás. Én 1987-ben születtem, az egyik nagyapám 1991-ben, a másik 1993-ban halt meg, így nem nagyon tudtam őket megismerni, mivel még elég kicsi voltam, és sajnos már nem nagyon emléxem rájuk, csak fényképek, 1 nagyon rövid, tesóm ált. isk. ballagásán készült felvétel őrzik az emléküket, no meg azok a történetek, amiket apám mesélt. Viszont szerencsére még mind2 nagymamám él. -
#42
köszkössz! -
#41
Még egy adalék :
Nagyon megörültem, amikor végre magtaláltam ükapám születését,
és megtudhattam végre szépapám nevét.
Egyébként 1810 -ben született.
Aztán lapoztam egyet a keresztelési könyvben, és
ott volt még egy olyan nevezetű ember,
csak persze a szülei szerepelnek más névvel.
Mindez egy hónapon belül. 1810 Augusztusában.
Ilyenkor jó ha előtte megnézted az illető házasságkötési
idejét, mert abból kiderül az anyja-apja neve, és
ilyenkor ha találsz valakit biztosra tudsz menni. -
#40
te is csinád meg ! -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#39
mindenkinek sok sikert :]] -
#38
Kicsit összefoglalva:
Mit keresel ?........................................... Mit tudsz meg belőle ?
1: nagypapád-nagymamád házasságkötése....... -...... dédszüleid nevét
2: nagypapád születési ideje.............. -........ dédszüleid pontos nevét
3: dédszüleid házasságkötése ........... - ..........szépszüleid nevét
4: dédapád születése ............................. - .............szépszüleid pontos neve
5: szépszüleid születése ............... - ..............ükszüleid nevét
6.: ...ésígytovább...
---------------------------------------
Rövidebben, ha nem olyan gyakori a csládneved, és a keresztelési
könyvben sem talákozol ugyanolyan családnévvel.:
1: nagypapád születési ideje ...........- .............dédszüleid neve
2: dédapád születése .......................... - ................ükszüleid neve
3: ükapád születése .......................... - ..................szépszüleid neve
4: szépapád születése ........................- ...........ük-ük szüleid neve
-
#37
Jó topic :) Nekem nagyon cifra családfám lenne, rengeteg testvére van/vikt minden nagyszülőmnek ráadásul a nagyszüleim szülei is a világ minden tájáról vannak (na jó azért nem kínából , de van rokonság délen meg északon meg nyugaton meg keleten :)) Apai nagyapámék valahol Harkány környékén laktak, egyszer el akarok menni a pécsi levéltárba, kicsit körülnézni :) -
#36
hát sajnos a háború sok
életet tönkre tett.... -
#35
Akkor most adok némi segítséget, aki a papnál
szeretne kutakodni az okiratokban.
Adok egypár tippet a dolog mikéntjéről :
1.: Első lépésként meg kell tudnod nagypapád születési idejét,
és helyét. Az is sok segítség, ha tudod, hogy mikor házasodtak össze
a nagymamáddal.
Azok, akik tudják, hogy az őseik egy faluban éltek azelőtt több száz
évig, azok előnyben vannak.
2.: A házassági könyvben meg kell keresni a nagypapádék házasságkötési
idejét.
Ott fel van tüntetve a szüleik neve, vagyis a dédszüleid neve.
Ez csak akkor kell, ha a te családneved gyakori, mert régen
sokkal több születés volt, és ezzel a módszerrel biztosabban meg lehet
keresni a házasságkötők szüleit.
További segítség, hogy régen a fiúk általában 23-27 éves korukban kötöttek
házasságot. Ha nem akkor, akkor bizony sokat kell lapozni, és
a régi tintával írt írást órákig lehet nézegetni, mire
nyomra akadsz.
3.: MEg kell keresni a születési naplóban a nagypapád megkeresztelését.
A keresztelésnél fel van tüntetve a anyja neve, apja neve.
A nevek külön oszlopban vannak feltüntetve nagy betűvel,
tehát csak ezeket kell figyelni, és utána az anyját-apját kell
megnézni, ha egyezik, akkor megvan az illető.
Itt jön jól, hogyha előtte megnézted a házasságkötési könyvet,
mert most biztosan meg tudod mondani melyik a nagypapád keresztelése,
mert az anya és apa neve kiderül a házasságkötési könyvből.
4.:Most hogy megtudtad a dédszüleid nevét, jöhet a dédszülők
megkeresése, a házasságkötési könyvben.
5: Megkeresed a dédszüleid születését a keresztelési könyvben.
Vissza kell számolni 23-27 évet, és abban az évben kell keresgélni,
ami letarthat jó hosszú ideig is.
Ha nem találsz semmit, akkor még régebbre kell visszamenni,
és visszafelé szoktam lapozni a könyvben.
Ha megtalálod, akkor ott fel van tüntetve az szépszülők neve.
-
#34
Nekem a dédapám volt hadifogságban, ő is oroszországban..asszem paradicsomot kellett termeszteniük. Az élelmük csalántea volt, és néha paradicsomot csentek el (ha volt rá alkalom)amikor hazajött, elhozott egy síndarabot is, amit egy gránát "nyomott meg" ..mamámék udvarában van..:) -
#33
Ez nem semmi I.C.ram.
Ha a te csládod közel ezer évre megelőzően visszavezethető, akkor
a te családod valóban híres család.
Majd betehetnéd ide a családfádat,
a vezetékneveket természetesen kitörölheted,
ha úgy akarod. -
#32
Az én dédapám is az első világháborúban halt meg.
Olaszországban esett el, 1918.05.13 -án.
egyébként mészáros volt a foglalkozása.
A nagypapám meg a második világháborúban esett hadifogságba.
És a hadifogság 4 éve alatt olyan jól megtanult oroszul, hogy
miután hazajött a kommunisták azt mondták neki, hogy
mivel tanár, le kell tennie az orosz vizsgát is.
erre kötelezték. -
Prince007 #31 érdekes topik:).
Az én őseimet kb 1850-ig tudom visszavezetni.
Egyszer apámmal elutaztunk egy faluba ,ahol régebbi rokonaink feltehetőleg éltek.
Ott találtuk meg egy elég részletes családfát egy könyvben.(nagyapámról még kép is van benne:) -
#30
Ehh bocs a kusza mondatért a "de nem tudom" részt felejcsétek el :P -
#29
Jó téma, én apai ágon erdélyi, anyai ágon osztrák vagyok de nem tudom de kb mindkét ágon a dédapámig ismerem csak az ősöket. Annyit tudok, hogy apai nagyapám nem távoli rokona volt Kandó Kálmánnak.
Azt tudtátok egyébként, hogy izlandon nyilván tartják a családfákat amióta ember betette oda a lábát? Ma az ott élő összes ember vissza tudja vezetni eredetét a bevándorlókig, az összes névvel. Ez nagyon jó 5let SZVSZ! -
weine #28 én igen sokat foglalkoztam a dologgal, de a neten járkálva észrevettem, hogy nem csak engem érdekelnek az ősök
Pl amerikában a neten elérhető azok névsora, akik menekültként érkeztek 1910 es évektől.
Van sok családnév kereső(usa), ahol magyar nevek is előfordulnak szép számmal.
Magyarországon kb 1880tól volt kötelező a polgári anyakönyvezés, ez előtt az egyházak tartották nyilván a születéseket, halálokat, házasságokat.
Van kifejezetten családfa rajzoló szoftver is, érdems letölteni, azt hiszem ingyenes...
-
#27
Most ennyit tudtam meg nagyiéktól :
Anyai ágról papám géplakatos volt, de őt nem ismertem annyira, mert születésem előtt kb.1 évvel meghalt..Nagymamám az ottani (fehérgyarmati) kórházban főnővér volt. Mind a ketten "őslakosok" voltak ott..
Apai ágról valami közép-kis nemesek leszármazottjai lehettek papámék, az 1700-as évekből, üknagyapám földműves volt, üknagymamámd varrónő. Dédinamám és Dédnagypapám kezdtek el a földműveléssel foglalkozni..ebből jön hogy a nagyszüleim őstermelők (papám eredetileg asztalos)...hát ennyi elsőre, a nagyszülők elmondása szerint. -
#26
ez joak téma, teccik, maj egyszer lehet én is utánanézek... -
#25
:DD -
#24
Amennyire a kopoltyujuk engedte! :D -
#23
Muhinál harcoltak az Őseid? :DDD -
#22
1240. Tovabb nem megy, szoval akkor maszhattak ki a tengerbol gondolom :P -
#21
dejó topik!!!
eszembe jutott a Vámos Miklós - Apák könyve c. írása...
engem is érdekelt a dolog, utána is jártam! anyai ágon addig jutottam, hogy anyukám szülei renben vannak, az anyai nagymám Pilinszky, de nem ismerte a szüleit, azt sem tudta, hogy honnan jöttek, mert nagyon korán árva lett.
anyai nagyapámék meg tótok voltak, a dédanyámék nem is tudtak magyarul, és ott sem tudom, hogy honnan jöttek az országba.
apukámék felé alapból megrekedt a dolog, mert nagyapám kilétét homály fedi, állítólag roma volt, de még ezt sem lehet tudni, nagymamám hallgat róla...:D
eddig jutottam... -
#20
Az én az ükszüleimig tudom a családfámat. Ükapámék Mezőtúron laktak. Van egy 1800-as évek végéről származó fénykép, amint díszes öltözetben ül a lován :) és megvan az esküvői képük is ükanyámmal. :) Valszeg dédnagyanyám visszább is ismeri a családot. Majd megkérdezem, ha legközelebb meglátogatom Pesten. :)
Anyai dédapám pedig szolgabíró volt Erdélyben. (azt hiszem Belénesen és környékén). Rengeteg földjük volt, csak a 2. vh után el kellett menekülniük. Egy szem szekéren jöttek át Mo-ra.
Egyszer majd szeretnék csináltatni egy levéltári kutatást. -
#19
Muti! :) -
#18
én egészen az első többsejtűig de onnan megakadtam :( nem hiszitek el milyen léha életmódott folytattak egysejtű őseink... -
Vegas #17 akkor lehet hogy a ük ük ük nagyanyád meg az ő ük ük ük nagypja eggyüt húzták a...lóbőrt?? :D -
#16
királyság! Egyik ráérős rokonunk nekünk is megcsinálta a családfánkat, kb 1300-as évek közepéig. Valami bajor területen élt ott nemesi rangú előd. Van családi címer, meg minden akkori ökörség is, beszkennelem, ha kíváncsi rá vki. :) -
Vegas #15 khm...Vezetéknevem Bakó..Alias Hóhér :D
Lehet levágta ük ük ük ük nagyapám valamelykőtök ük ük ük ük apád fejét, és ha ez hátráltat a kutatásban akkor...Sry :D o: -
#14
Hivatalosan a családunk 1200-1300-tól van feljegyezve. :) Az egyik legősibb rokon alispán volt, és az egyik közeli templomban egy festményen is szerepel Károly Róberttel :) -
#13
" hegedűn játszott " jó esélyed van indiai ősökre 