Meddig tudod visszakeresni az őseidet ?
-
weine #50 EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban
Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különböző megyei összeírások és közgyűlési jegyzőkönyvek, a II.
József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai
Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban őrzik.
Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)
AMERIKÁBA SZÁRMAZOTT CSALÁDOK KUTATÁSA
A XIX. század végi gazdasági válság következtében - az első világháború kitöréséig - az osztrák-magyar monarchia területéről több mint
három millióan vándorltak ki Amerikába, ebből több százezer magyar volt. A kivándorlási láz tulajdonképpen az 1880-as évek elején érte el
Magyarországot. Statisztikai kimutatások szerint 1899-1913 között az ország területéről 1 390 525 személy vándorolt ki, köztük több mint
400 000 magyar. A kivándorlók zöme, több mint 86%-a az Egyesült Államokban telepedett le. A kivándorlók harmadik, illetve negyedik
generációs hazalátogató leszármazottjai teszik ki a külföldi családkutatók igen jelentős hányadát.
A családkutatás szempontjából az Amerikába származott kutatók figyelmébe tudjuk ajánlani (ha tudnak magyarul!) Puskás Julianna:
Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. c. könyvet. E kiadvány rendkívül bő irodalomjegyzéket
tartalmaz a Magyarországról Amerikába történt kivándorlásokról, valamint a kivándorlás politikai, gazdasági és szociális következményeiről.
Albert Tezla: Valahol meseországban... Az amerikás magyarok 1895-1920. Budapest, 1987. c. kiadvány hasonló témákkal foglalkozik, a
közölt szakirodalma is igen terjedelmes. Utóbbi angolul is megjelent - The Hazardous Quest. Hungarian immigrants in the United States
1895-1920. Budapest, 1993. Ugyancsak említést érdemel a Kivándorlási értesítő c. lap. Ez a folyóirat 1903-1907. között jelent meg
Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). Az említett folyóirat kb. kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóraszállott kivándorlókról
(neve, kora, származási helye stb.) Filmtári helye: 47355. doboz). A Belügyminisztériumi Levéltár K 148, K 149 és K 150 jelzetű állagaiban
szintén sok adatot lehet találni a századforduló ki-, illetve bevándorlásairól, valamint a honosítási ügyekről. Sajnos, meg kell említeni, hogy
sok iratot kiselejteztek, és a kutató gyakran - konkrét adat hiányában - csak a keresett személy nevével találkozik a mutató- vagy
ktatókönyvben. A Miniszterelnökségi Levéltár K 26 állagában pedig az amerikai kivándorlással kapcsolatos ügyekben 1902-1918 között is
akadhat fontos adatokra a kutató (Filmtári helye: 14294-14360. dobozok). Hasonló ügyekkel foglalkozott a Magyar kivándorlókat és
visszavándolókat vezető iroda (1932-1946). Ennek az irodának az iratai a P 1256 jelzet alatt találhatóak a MOL-ban. Természetesen a
felsoroltakon kívül mindazokat a forrásokat használni kell, amelyeket az előbbi csoportok kutatásánál ajánlottuk (anyakönyvek, különböző
összeírások, úrbéri- és dézsmajegyzékek stb.).
ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A zsidó származású családokat kutatók számára elsődleges tájékoztatónak ajánljuk a következő kiadványokat:
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. - röviden ismerteti a jelentősebb
magyarországi zsidó cs. történetét és ezek egymáshoz való kötődését.
Magyar Zsidó Lexikon I-II. Szerk.: Ujvári Péter. Budapest, 1929.
A zsidó felekezeti anyakönyvek kutatásához a kövektező kiadványokra szeretnénk utalni:
Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941.
Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885.
Megemlítjük, hogy Budapesten található a Magyar Zsidó Levéltár is. Címe: 1075 Budapest, Síp u 12.
Rendkívül sok értékes adatot tartalmaz az MTA Judaisztikai kutatócsoportja által 1993-ban megjelentetett könyv, Haraszti György: Magyar
zsidó levéltári repertórium I-II. Ez a mű áttekintést nyújt a hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagáról a kiadott levéltári segédletek
alapján. A Magyar-zsidó oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) 1-18. kötet. Budapest, 1903-1980. is sok zsidó vonatkozású adatot
közöl. Gyakorlatilag a XI. század végétől oklevelek által mutatja be és kíséri végig a magyarországi zsidóság történetét. A 7. köt. (Grünvald
Fülöp és Scheiber Sándor szerk.) az 1725-1748. évi első országos zsidó-összeírásokat dolgozza fel. Mindegyik kötet részletes személy-,
tárgy- és helymutatóval van ellátva. Feltétlen megemlítendő, hogy a zsidó származású családok kutatása talán a legnehezebb. Több ok is
közrejátszott ehhez: mint már bevezetőnkben szóltunk róla, a zsidó lakosságot II. József kötelezte a családnév felvételére, ugyanis nem
tartotta helyesnek a keleties formájú zsidó személyneveket, mint pl. Akiba ben Moses - Akiba, Mózes fia, amelyeket különben sem
következetesen alkalmaztak. Ekkor vették fel a zsidók a német vezetékneveket (pl. Schwarz, Weiss, Roth, Blau, Gelb, Grün, Goldmann,
Silber, Gross, Klein stb., hogy csak a leggyakoribb családneveket említsük). Már a XIX. század utolsó harmadától kezdődtek a tömeges
névmagyarosítások, a XX. század huszas-harmincas éveiben pedig a kikeresztelkedések, elsősorban politikai okok miatt és félelemből, hogy
elkerüljék a zsidókat korlátozó és kirekesztő törvények hatását, majd végső soron a pogromokat. Az zsidó egyházi anyakönyvek kötelező
vezetését is viszonylag későn - csak 1851-ben - rendelték el a hatóságok. A második világháborús zsidóüldözések során rengeteg zsidó
vonatkozású irat (ezen belül: anyakönyv is!) elveszett, megsemmisült. A kutatásokat még jobban nehezíti a zsidó nép rendkívüli mobilitása
(az életmódjukból adódóan állandóan vándoroltak, költöztek, ide-oda telepedtek).
Zsidóösszeírások
Az anyakönyvek mellett feltétlen át kell nézni a különböző célból és időben készült zsidóösszeírásokat:
1. Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évék (Magyar Kir. Helytartótanács Acta Judaeorum, jelzete: C 29) (Filmtári helye: 26557.,
40789-40795. dobozok)
2. Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete F 46) (Filmtári helye: 1605. doboz)
3. 1848. évi országos zsidóösszeírások (Csak 23 megyére és 15 városra maradtak fenn. A városok és megyék betűrendjében vannak
rendszerezve) (Az 1848-1849-i Minisztérium Rendőri Osztály iratanyaga, Jelzete: H 15) (Filmtári helye: az összeírások a B 1721 - B 1725.,
a jelentések: a 3890., a lajstrom és mutató: a 31143-31144. dobozokban van)
4. Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)
5. Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti őrzőhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).
A Yad Vashem Levéltárából a következő zsidó vonatkozású állagok találhatók a MOL mikrofilmtárában:
1. Tanúvallomások (Filmtári helye: 40306-40311. dobozok)
2. A mauthauseni koncentrációs tábor magyar foglyainak személyi kartonjai. ( MOL mikrofilmtára: 40312-40316. dobozok.)
A volt NSZK külügyminisztériumának, illetve a Washingtoni National Archives mikrofilmezett iratai is tartalmaznak adatokat a zsidó
családokra nézve (MOL filmtári helye: 13968-13972. dobozok.)