Családfa Kutatás

Másik ágon meg Mo egyik legnagyobb hajósa volt a családom, régi mondák szerint több hajónk volt mint a királynak, illetve ebbõl csak kevesebb volt bejelentve, mert ugye tiszteletlenségnek számított akkoriban, hogy a királynál is több hajója van valakinek 😊 Meg a Szegedi nagy árvízkor a családunk rengeteg pénzt adott az újjáépítésre

lol mostl átom, hogy ezt már írtam 😄 Nem baj... büszkeség jó dolog 😊

Nekünk is van családi címerünk, Városmajori osztrák mittomén minek az éppületén rajta is van valahol.

Meg múltkor voltunk a felvidéken, és ott volt az egyik õsünk egy templom festményen, mint alispán 😊

Nekem most nem is a keresésben kell segítség, csak
abban kellene egy kis tanács, hogy most hol folytassam a keresést ?

Melyik levéltárba menjek ?
A kérdésem az, hogy szerintem melyik levéltárban vannak
a Vadosfa -i adatok ?

Egyházi levéltár szerinted hol van, ahol Vadosfa -i adatokat öriznek ?


köszi a segítséget Weine.

sima, mezei Excell -el. <#hawaii><#nyes>

ez milyen progival van?

te, ha titkolod a vezetéknevedet, akkor igen nehéz dolga lesz a családfa kutatásban segíteni akaróknak😊)

az egyházi levéltárba menj, államibe ne is nagyon

Na ittevan.
a vezetéknevemet átírtam LittleL -re. DD

Mint a képen is látszik, eddig 6 generációval
korábbra tudtam megcsinálni a családfát.
a bal felsõ sarokban a Mihály , õ az õsapám.


ti is rakjatok be valami képet.

Mindjárt teszek be egy képet az eddig elkészített családfámról,
persze a vezetéknevem azért átírom. D

Igen ez az.

az évszám 1810, vagy ettõl korábbi.
1810 -tõl napjainkig már megvannak az adatok.

egy fontos idõpont, hátha te találsz valamit,
de szerintem úgyis a levéltárba kell elmennem:
ezeket kell nekem most átnéznem,:

Vadosfa - születési anyakönyv: 1810. 8. 4.
Vadosfa - születési anyakönyv: kb.1770 - 1790
Vadosfa - születési anyakönyv:1810 - kb.1818
Vadosfa - házassági anyaköny : kb.1790 - 1809

Vadosfa, magyar falu, Sopron vmegyében, Kapuvárhoz délre 1 1/2 mfld, 78 kath., 352 evang., 1 ref., 2 zsidó lak., kath. fiók-, evang. anyatemplommal. Róna határa 806 hold, melly mind szántóföld; rét, legelõ nincsen. Földe öntés, s azért minden gabonanemet jól megterem. Urbériség itt nincs; hanem az egészet 38 nemes család birja, kik közt nagyobb birtokosok Horváth Lajos és Nagy családbeliek.

VADOSFA. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai Barthodeiszky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Mihályinak szomszédságában, és annak filiája, Sopronyhoz 6 1/8 mértföldnyire; tágas határja 2 nyomásbéli, búzát, rozsot, zabot, és árpát terem, szõleje nints, erdeje középszerû.

pl ez egy fontos info a keresés helyét illetõen
1907.02.20.-6.
Magyarkeresztur, Vadasfa és Zsebeháza községeknek közigazgatásilag a kapuvári járás területérõl a csornai járásba történt átcsatolása után a csornai járásbíróság úgyis mint a telekkönyvi hatóság területéhez csatolása. (IM)

Most jönne a csornai járás adatlapjainak az átböngészése, de név nélkül nem megy a családgfakutatás😊)

a Kalocsai egyházközség az egy gyûjtõ fogalom, akalocsai érsekség alá tartozó falvakat takarja.

nevek kellenek, személynevek, nem falvak....

akkor konkrétan melyik község, város adatai vannak fennt a neten ?

És az iratokról ugye mikrofilmet készítenek, és
a filmeken kell bogarászni a szavakat, neveket ?

Az én öseim Vadosfa faluban éltek, ez Györ- Moson-Sopron megyében
található.
Kapuvártól délre, azthiszem a Soproni levéltárban kéne keresgélni,
de lehet hogy a Györi-ben.

Nem néznél utána weine, hátha te találsz valamit a neten,
mert én nem találtam ?

igen, csak egy része van fent...
Meg aztán a helyi levéltárak adatai nincsenek fent, ha jól tudom. Pl a Kalocsai egyházközség adatai ott helyben nézhetõek, bár egy fél éve tervbenvolt(ha jól emlékszem), hogy netre teszik...

de még mindig nem világos, hogy hogyan lehet elöhozni
adatokat ebböl a keresöböl.

Gondolom mikrofilmeket meg egyáltalán nem lehet böngészni
az interneten, hanem el kell menni a levéltárakba.

ja, már megy a keresés, csak azért nem ment mert nem volt
telpítve a Java alkalmazás. htx..

de hogyan ? nekem nem megy.

tennél be ide egy linket, amin te keresgélsz ?
kösz..

lehet keresni is

de ezen az oldalon csak a fondjegyzéket lehet letölteni.

vagy mást is lehet csinálni a Natarch oldalán ?

szóval ezen lehet sokat keresgélni ?

Hmmm. holnap meg is nézem, mert ma már túl fáradt vagyok ehhez.
de köszi az értékes infókat..

Ja, a link:

www.natarch.hu

de lehet, a szövegben benne van a link is.
Én is azon az oldalon töltöttem el igen sok idõt😊

az én egyik távoli rokonom is kiment Amerikába, még az
aranyláz idején, és amikor hazajött 6 évig nem csinált semmit,
de aztán lassan elverte minden pénzét, - nekem meg nemhagyott semmit. DD<#idiota>

*családot nem csalágot sry dikszleszíjja 😊

Meg anyai ágon a Nagyanyámat sose láttam, apai ágon a csalágot csak Nagymamám és családja képviseli, az apai-nagyapám családjával nem tartották a kapcsolatot, szóval sok a homályos folt, itt a jelenben is, nemhogy a múltban 😊

Dédapám amikor Nagyapám még kicsi volt, elhagyta õket és semmit sem tudni róla, hogy mit csinált... Pár hónapja merült fel, hogy utánna kéne keresni, csakhát elég bonyolult, mivel akkortájt volt az Amerikába vándorlás is, szóval nem lesz könnyû...

Nem lehet valahogyan az Országos levéltári anyagokban
interneten keresgélni ?

gondolom még nem, de te hátha próbáltad már..

húú, ez aztán igazán korrekt.

jó hogy betetted ide, aki tovább akar
keresgélni,
itt már tud némi támpontot keresni.

Látom te már régebb óta foglalkozol ezzel.

megvan .doc ban is, lehet eccerûbb lett volna bban elküldeni nektek?

NÉVVÁLTOZTATÁSOK (MAGYAROSÍTÁS)

A családtörténeti kutatások esetében igen fontos lehet a névváltoztatás -(magyarosítás) kérdése is. Nagyobb méreteket a XIX. század
második felében öltött, majd a újra a XX. század 20-30-40-es éveiben. Két kiadvány foglalkozik ezzel a témakörrel:

Waltherr Imre: Névváltoztatások 1817-1871. (kézirat, Magyar Országos Levéltár könyvtára), 1872.

Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyûjteménye 1800-1893.
Budapest, 1895.

A XX. század (1904-1944) névváltoztatásairól a Belügyminisztérium Levéltárában találhatók az iratok. (Jelzete: K 150) Mikrofilmen csak
az ABC-mutatós kartonok vannak. (Filmtári helye: 30789-30809. dobozok).



MELLÉKLET

A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen õrzött fontosabb családkutatási források a következõk:

Királyi könyvek:

(Libri Regii - Jelzete: A 57) 1527-1867. évek (Filmtár: 37217-37251. dobozok),

(Libri regii dignitatum - Jelzete: A 62) 1786-1867. évek (Filmtár: 23353. doboz),

(Libri regii primae classis - Jelzete: B 18) Erdélyi királyi könyvek 1687-1848. évek (Filmtári helye: 7191-7204. dobozok),

(Libri regii dignitatum secundae classis - Jelzete: B 20) Erdélyi királyi könyvek 1790-1848. évek (Filmtári helye: 7204-7205. dobozok),

(Librii Regii - Gyulafehérvári káptalan országos levéltára - Jelzete: F 1) 1581-1680. évek Erdélyi királyi könyvek (Filmtári helye:
1193-1205., 23330., 26516/2., valamint 39237-39245. dobozok),

(Kolozsmonostori konvent országos levéltára - Protocolla, libri regii et stylionaria - Jelzete: F 15) Erdélyi királyi könyvek 1534-1708. évek
(Filmtári helye: 1576-1596. dobozok),

Király személye körüli Minisztérium - Jelzete: K 19) 1867-1918. évek (Filmtári helye: 7042-7047. dobozok)

Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia korabeli nemesség-igazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. évek (Jelzete: C 30) (Filmtári
helye: B 1089-1120. és 9384. dobozok)

Departamentum nobilitare 1783-1848. évek (a nemesség igazolására létrehozott osztály iratai) (Jelzete: C 57) (Filmtári helye: B 968-B
1089. dobozok)

Megyei nemesi iratok (és közgyûlési jegyzõkönyvek) lásd a MOL Fond- és állag-, valamint a filmjegyzékét, illetve a számítógépes
nyilvántartást.

Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL, P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok)

Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára)
(Jelzete: F 6) (Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok)

Genealógiai tabellák XIV-XIX század (Bírósági Levéltárak) (Jelzete: O 59) (Filmtári helye: B 1471-B 1473. dobozok)

Pataky Károly-féle gyûjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: A 133) (Filmtári helye: B 1583-B 1585. dobozok)

Peláthy-féle gyûjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: R 272) (Filmtári helye: B 1534-B 1563. dobozok)

Daróczy-féle gyûjtemény (40593-40684 dobozok a Filmtárban, az eredeti kéziratot a Ráday Levéltárban õrzik)

Kisebb családi fondtöredékek 1527-1957. évek (Jelzete: R 319) Filmtári helye: 47504-47544. dobozok. Olyan családi iratokat,
fondtöredékeket tartalmaz, amelyek a Magyar Országos Levéltár családi levéltáraiban nem helyezhetõk el. A családok az ABC szerint
vannak elrendezve.

Hazai címereslevelek és nemesi iratok 1526-1923. (Jelzete: R 64 ) Mikrofilmen csak elenyészõ töredéke (229 válogatott felvétel található).
A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályáról került a Magyar Országos Levéltár õrizetébe, idõközben jelentõsen gyarapodott
vásárlások, ajándékok, átrendezések folytán. Ezen iratok feldolgozásával készült Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának
címereslevelei. I-VIII. Budapest, 1902-1942., valamint a családnevek betûrendes cédulamutatója.

Külföldi címereslevelek és nemesi iratok 1541-1882. (Jelzete: R 126). Szintén a Magyar Nemzeti Múzeumból kerültek a Magyar Országos
Levéltárba. Túlnyomórészt német-római császároknak, birodalmi palotagrófoknak, osztrák fõhercegeknek és rendeknek oklevelei, de van
köztük az orosz cártól, a lengyel királytól stb. kiadott oklevél is, valamint lovagi cím adományozása és néhány indigenatusi diploma. Egyes
iratoknak magyar vonatkozása is van. Nincsenek felvéve mikrofilmre.

Conscriptio Portarum. Az 1715. és 1720. országos összeírások elõkészítésére, magának az összeírásnak az irányítására és az összeírások
eredményei alapján végzett adórendezésre vonatkozó írások. 1695-1720. évek (Jelzete: N 76, Filmtári helye: 3149-3152. dobozok)

Antiquiores conscriptiones 1654-1750. évek (Jelzete: N 77) (Filmtári helye: 3152-3154. dobozok)

Az 1715-ös összeírás (Jelzete: N 78) (Filmtári helye: 3119-3131. dobozok)

Az 1720-as összeírás (Jelzete: N 79) (Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok)

Az 1728-as összeírás (csak néhány megyére van meg, az eredeti anyagot a megyei levéltárakban) (Filmtári helye: 8374-8386. dobozok)

Departamentum urbariale (Úrbérrendezés) l723-1848. évek (Jelzete: C 59) (Filmtári helye: 4107-4314., 20667-20702. dobozok)

Az 1828. évi országos összeírás - Conscriptio regnicolaris (Jelzet: N 26) (Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok)

Az 1857. évi összeírás csak néhány városra, illetve megyére maradtak fenn, azok is többnyire töredékesen. (Filmtári helye: B 1726-B
1735., B 1751-B 1804., B 1809., B 1811-B 1813. dobozok)

Szintén nagyon hiányosak és kevés megyére, illetve városra maradtak épen az 1869. évi összeírások. (Filmtári helye: B 1474-B 1533., B
1586-B 1720., B 1735-B 1751., B 1804-B 1810., B 1813-B 1816. dobozok)

Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)

Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század (Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)

Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)

Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerzõdések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a
nagykutatóban (Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok)

Vegyes összeírások (Erdély) XVI. század-1809. év (Jelzete: F 49) (Filmtári helye: 8643-8676. dobozok)

Az 1750. évi összeírás (csak Erdély) (Jelzete: F 50) (Filmtár: 26469-26515. dobozok)

1754-1755. évi országos nemesi összeírás (Jelzete: Cathalogus Nobilium A 75) (Filmtári helye: 40788. doboz)

Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete: F 46) (Filmtár: 1605. doboz)

Cziráky féle úrbéri összeírás 1819-1820. évek (Erdély, Conscriptio Czirakyana) (Jelzete: F 52) (Filmtári helye: 25674-25727. dobozok)

Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évek (Jelzete: Acta Judaeorum - C 29) (Filmtári helye: 26557, 40789-40795. dobozok)

1848. évi országos zsidóösszeírások (a városok és megyék betûrendjében) (Jelzete: H 15) (Filmtári helye: B 1721-B 1725, lajstrom és
mutató: 31143-31144. dobozok)

Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)

Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti õrzõhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).

Állítási lajstromok.- kevés kivétellel (pl. Heves megye), a XIX. század második felétõl 1918-ig terjednek. (Az eredeti lajstromokat a megyei
levéltárakban õrzik, a mikrofilmmásolatok a MOL Mikrofilmtárában B 283-B 967. dobozjelzet alatt).

Magyar Királyi Kancellária (Acta Miscellanea, Fasc. 5 Genealógiai vonatkozású iratok. XVII-XIX. század. Jelzete: A 120 Filmtári helye:
31618. doboz))

Egyházlátogatási jegyzõkönyvek (Visitationes canonicae) - fõleg abban az esetben használhatók családkutatásra, ha tartalmazzák az ún.
Lista Animarum vagy Conscriptio Animarum azaz "A lelkek összeírását" illetve "listáját". Egyházmegyékre, ezen belül esperességekre
vannak felbontva. A MOL Filmtárában a következõ filmdobozok: 52., 847-850., 1687-1691., 2591-2599., 4456-4458., 5197-5201.,
10491-10498., 13745-13748., 20013-20017., 21076-21086., 21168-21197., 21769-21794., 21937-21964., 23358-23373., 23443-23619.,
23717-23749., 23781-23845., 26687-26690., 29061-29067.

Conscriptiones animarum (Lélekösszeírások):

Megye
év(kör)
doboz száma
Borsod megye
1780
16754.
Debrecen város
1693-1776
16751.
Csanád megye
1770-1785
31720.
Komárom megye
1774
C 541.
Pest megye
1778-1783
16750-16751.
Somogy megye
1763-1790
16754.
Szeged
FelsõvárosiMinorita
rend
1795-1833
31720.
Tolna megye
1772-1783
16752-16754.,
34949-34952.,
34961-34962.
Turóc megye
1771
C 541
Veszprém megye
1763-1776
20014-20017.
Zala megye
u.a.
u.a.


Anyakönyvek: helységek szerint ABC-rendben, ezen belül felekezetek szerint vannak rendezve. Részletes összefoglalót ad róluk Judák
Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai. Budapest, 1977. c. kiadvány, a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegében
(Budapest, III. ker. Bécsi út 314-324.) található cédulakatalógus, az A sorozat filmjegyzékei, valamint a Reprográfiai osztály számítógépes
adattára. Várhatóan 1999-ben jelenik meg Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltárban õrzött anyakönyvek másolatainak
katalógusa c. kiadványa, amely már a leányegyházak (fíliák) kimutatását és jegyzékét is felöleli, a számítógépes adattárhoz hasonlóan. Az
anyakönyvek filmtári helye: A 1-A 5583. dobozok, a C jelzetû sorozatban a MOL-ban õrzött felvidéki helységek anyakönyveirõl készült
mikrofilmek (pl. Kassa evangélikus akv. C 1584-C 1585., római katolikus akv. C 1168-C 1180.; Késmárk evangélikus akv. C 1573, római
katolikus akv. C 1569- C 1572.; Körmöcbánya evangélikus akv. C 1593-C 1595., római katolikus akv. C 1594-C 1599. dobozok stb.). Ezen
kívül elvétve találhatók mikrofilmezett anyakönyvek az ún. nagysorozatban (pl. a különbözõ felekezetû kolozsvári anyakönyvek 6457-6482
dobozok). Újabban, az A sorozat lezárása után mikrofilmezett anyakönyvek, szintén a "nagysorozatban" találhatók (pl. Ószivác 48201.
doboz, Sarud 48199-48200. dobozok, Zenta 47932-47989. dobozok stb.)

A Országos Vitézi Szék iratai (Eredetiben a Hadtörténelmi Levéltárban, filmtári helye: 48150-48177. dobozok. A MOL-ban is õriznek
Vitézi széki iratokat a P 1709 jelzet alatt az 1940-1946. évekbõl, de ezek nincsenek mikrofilmen). A vitézi címet 1945-ben eltörölték.

Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások. 1635-1737. évek (Jelzete: F 136 Filmtári helye: 1710-1712. dobozok)

A felsorolt családtörténeti források kutatásához részletes szóbeli tájékoztatást a Filmtár, valamint a Filmkutató referensei adnak.



Levéltári segédletek

A Magyar Országos Levéltár Filmtárában a mikrofilmen lévõ iratokról 1992-ben készült Fond- és állagjegyzék nyomatatott formában. A
naprakész változat a Reprográfiai osztály, valamint az Információs iroda számítógépein található. ABC-s rendszerezett állagkartonokat is
vezetnek, ezenkívül minden egyes filmdoboz tartalmáról többé-kevésbé részletes filmjegyzék készült.

Végül, de nem utolsósorban, ajánljuk kutatóink figyelmébe nemrég megjelent kiadványainkat:

Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László-Müller Veronika. Budapest-Szeged, 1996.

A Magyar Országos Levéltár. Levéltárismertetõ. Szerk.: Lakos János. Budapest, 1996.

MOL fondjainak és állagainak jegyzéke I-IV. Szerk.: Buzási János. Budapest, 1996.

Amíg az elsõ két könyv csak vázlatosan ismerteti a levéltári anyagot (egy-egy levéltárét, illetve a Magyar Országos Levéltár keretén belül
egy-egy szekciót csak néhány sorban vagy oldalon), addig az utóbbi sokkal kimerítõbben közli a Levéltárban található anyagot: fond- és
állagszintig írja le: 4. kötete pedig igen alapos és átfogó név-, hely- és tárgymutató az elõzõ kötetekhez.

Magyarország levéltárainak cím- és névjegyzéke Szerk.: Kálniczky László. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997.
www.natarch.hu

EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban

Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különbözõ megyei összeírások és közgyûlési jegyzõkönyvek, a II.
József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai
Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban õrzik.
Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)

AMERIKÁBA SZÁRMAZOTT CSALÁDOK KUTATÁSA

A XIX. század végi gazdasági válság következtében - az elsõ világháború kitöréséig - az osztrák-magyar monarchia területérõl több mint
három millióan vándorltak ki Amerikába, ebbõl több százezer magyar volt. A kivándorlási láz tulajdonképpen az 1880-as évek elején érte el
Magyarországot. Statisztikai kimutatások szerint 1899-1913 között az ország területérõl 1 390 525 személy vándorolt ki, köztük több mint
400 000 magyar. A kivándorlók zöme, több mint 86%-a az Egyesült Államokban telepedett le. A kivándorlók harmadik, illetve negyedik
generációs hazalátogató leszármazottjai teszik ki a külföldi családkutatók igen jelentõs hányadát.

A családkutatás szempontjából az Amerikába származott kutatók figyelmébe tudjuk ajánlani (ha tudnak magyarul!) Puskás Julianna:
Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. c. könyvet. E kiadvány rendkívül bõ irodalomjegyzéket
tartalmaz a Magyarországról Amerikába történt kivándorlásokról, valamint a kivándorlás politikai, gazdasági és szociális következményeirõl.
Albert Tezla: Valahol meseországban... Az amerikás magyarok 1895-1920. Budapest, 1987. c. kiadvány hasonló témákkal foglalkozik, a
közölt szakirodalma is igen terjedelmes. Utóbbi angolul is megjelent - The Hazardous Quest. Hungarian immigrants in the United States
1895-1920. Budapest, 1993. Ugyancsak említést érdemel a Kivándorlási értesítõ c. lap. Ez a folyóirat 1903-1907. között jelent meg
Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). Az említett folyóirat kb. kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóraszállott kivándorlókról
(neve, kora, származási helye stb.) Filmtári helye: 47355. doboz). A Belügyminisztériumi Levéltár K 148, K 149 és K 150 jelzetû állagaiban
szintén sok adatot lehet találni a századforduló ki-, illetve bevándorlásairól, valamint a honosítási ügyekrõl. Sajnos, meg kell említeni, hogy
sok iratot kiselejteztek, és a kutató gyakran - konkrét adat hiányában - csak a keresett személy nevével találkozik a mutató- vagy
ktatókönyvben. A Miniszterelnökségi Levéltár K 26 állagában pedig az amerikai kivándorlással kapcsolatos ügyekben 1902-1918 között is
akadhat fontos adatokra a kutató (Filmtári helye: 14294-14360. dobozok). Hasonló ügyekkel foglalkozott a Magyar kivándorlókat és
visszavándolókat vezetõ iroda (1932-1946). Ennek az irodának az iratai a P 1256 jelzet alatt találhatóak a MOL-ban. Természetesen a
felsoroltakon kívül mindazokat a forrásokat használni kell, amelyeket az elõbbi csoportok kutatásánál ajánlottuk (anyakönyvek, különbözõ
összeírások, úrbéri- és dézsmajegyzékek stb.).

ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA

A zsidó származású családokat kutatók számára elsõdleges tájékoztatónak ajánljuk a következõ kiadványokat:

Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetû családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. - röviden ismerteti a jelentõsebb
magyarországi zsidó cs. történetét és ezek egymáshoz való kötõdését.

Magyar Zsidó Lexikon I-II. Szerk.: Ujvári Péter. Budapest, 1929.

A zsidó felekezeti anyakönyvek kutatásához a kövektezõ kiadványokra szeretnénk utalni:

Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941.

Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885.

Megemlítjük, hogy Budapesten található a Magyar Zsidó Levéltár is. Címe: 1075 Budapest, Síp u 12.

Rendkívül sok értékes adatot tartalmaz az MTA Judaisztikai kutatócsoportja által 1993-ban megjelentetett könyv, Haraszti György: Magyar
zsidó levéltári repertórium I-II. Ez a mû áttekintést nyújt a hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagáról a kiadott levéltári segédletek
alapján. A Magyar-zsidó oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) 1-18. kötet. Budapest, 1903-1980. is sok zsidó vonatkozású adatot
közöl. Gyakorlatilag a XI. század végétõl oklevelek által mutatja be és kíséri végig a magyarországi zsidóság történetét. A 7. köt. (Grünvald
Fülöp és Scheiber Sándor szerk.) az 1725-1748. évi elsõ országos zsidó-összeírásokat dolgozza fel. Mindegyik kötet részletes személy-,
tárgy- és helymutatóval van ellátva. Feltétlen megemlítendõ, hogy a zsidó származású családok kutatása talán a legnehezebb. Több ok is
közrejátszott ehhez: mint már bevezetõnkben szóltunk róla, a zsidó lakosságot II. József kötelezte a családnév felvételére, ugyanis nem
tartotta helyesnek a keleties formájú zsidó személyneveket, mint pl. Akiba ben Moses - Akiba, Mózes fia, amelyeket különben sem
következetesen alkalmaztak. Ekkor vették fel a zsidók a német vezetékneveket (pl. Schwarz, Weiss, Roth, Blau, Gelb, Grün, Goldmann,
Silber, Gross, Klein stb., hogy csak a leggyakoribb családneveket említsük). Már a XIX. század utolsó harmadától kezdõdtek a tömeges
névmagyarosítások, a XX. század huszas-harmincas éveiben pedig a kikeresztelkedések, elsõsorban politikai okok miatt és félelembõl, hogy
elkerüljék a zsidókat korlátozó és kirekesztõ törvények hatását, majd végsõ soron a pogromokat. Az zsidó egyházi anyakönyvek kötelezõ
vezetését is viszonylag késõn - csak 1851-ben - rendelték el a hatóságok. A második világháborús zsidóüldözések során rengeteg zsidó
vonatkozású irat (ezen belül: anyakönyv is!) elveszett, megsemmisült. A kutatásokat még jobban nehezíti a zsidó nép rendkívüli mobilitása
(az életmódjukból adódóan állandóan vándoroltak, költöztek, ide-oda telepedtek).

Zsidóösszeírások

Az anyakönyvek mellett feltétlen át kell nézni a különbözõ célból és idõben készült zsidóösszeírásokat:

1. Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évék (Magyar Kir. Helytartótanács Acta Judaeorum, jelzete: C 29) (Filmtári helye: 26557.,
40789-40795. dobozok)

2. Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete F 46) (Filmtári helye: 1605. doboz)

3. 1848. évi országos zsidóösszeírások (Csak 23 megyére és 15 városra maradtak fenn. A városok és megyék betûrendjében vannak
rendszerezve) (Az 1848-1849-i Minisztérium Rendõri Osztály iratanyaga, Jelzete: H 15) (Filmtári helye: az összeírások a B 1721 - B 1725.,
a jelentések: a 3890., a lajstrom és mutató: a 31143-31144. dobozokban van)

4. Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)

5. Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti õrzõhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).

A Yad Vashem Levéltárából a következõ zsidó vonatkozású állagok találhatók a MOL mikrofilmtárában:

1. Tanúvallomások (Filmtári helye: 40306-40311. dobozok)

2. A mauthauseni koncentrációs tábor magyar foglyainak személyi kartonjai. ( MOL mikrofilmtára: 40312-40316. dobozok.)

A volt NSZK külügyminisztériumának, illetve a Washingtoni National Archives mikrofilmezett iratai is tartalmaznak adatokat a zsidó
családokra nézve (MOL filmtári helye: 13968-13972. dobozok.)

NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA

A XVIII. századi német telepítések (fõleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklõdõ kutató szerencsés
helyzetben van, ha az illetõ telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több
munka jelent meg a németek betelepítésérõl.

Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom

Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.

Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart,
Bd. 5. München, 1995.

Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:

Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine
Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach
Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert,
archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.

Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.

Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.

Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer
Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)

Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.

Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher
Komitat. München, 1965.

Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.

Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfõt sorol fel a szerzõ.
Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási
helyet.)

Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenbõl Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. elsõ felében. Gyõr, 1939.

Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.

Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a
Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.

A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitûnõ regisztere betûrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv
megadja a megfelelõ lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi
Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai
Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok.
Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv -
Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).

A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and
addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated
edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német õsök kutatására szolgáló
segédanyag.)

Források a német származású családokról

Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illetõ telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelõ telepeslista Bécsben
keresendõ.

Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által
betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illetõ
magánföldesúr családi levéltárában.

Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében.
Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.

A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több
százezres németség a szülõföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülõhelye történetét. Ennek
eredményeként ma már szinte minden egykor német többségû településrõl megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak
helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentõs családtörténeti adatokat tartalmaznak.

POLGÁRCSALÁDOK KUTATÁSA

A polgárcsaládok múltját az anyakönyveken kívül legcélszerûbb az illetõ város levéltárában kutatni. A fõvárost kivéve (Budapest Fõváros
Levéltára 1052. Budapest, Városház u. 9-11), Székesfehérvárnak, Gyõrnek és Tatabányának szintén van önálló városi levéltára. A többi
város levéltára a megfelelõ megyei levéltárban található (pl. Szombathely város levéltára a Vas Megyei Levéltárban, Karcag városé a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szeged városé a Csongrád Megyei Levéltár anyagában stb.).

Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illetõ családra vonatkozólag. Elsõsorban az 1828. évi
országos összeírás anyagában (Jelzete: N 26, Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715.
(jelzete: N 78, Filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (jelzete: N 79, Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787.
között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (Sajnos csak Gyõr, Heves, Külsõ-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a
MOL-ban, Filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A
nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban õrzik. Ha a család egykori lakhelye nem szabad királyi város, hanem
mezõváros vagy község volt, akkor a kutatónak azt kell tisztáznia, ki volt a település földesura (pl. Baja egy idõben a Grassalkovich családé,
Kecskemét a Koháry családé, Kaposvár a Esterházy család hercegi ágáé volt stb.) Abban az esetben, ha a megfelelõ birtokos család
levéltára a Magyar Országos Levéltárban van, a családi levéltárakra is ki lehet terjeszteni a kutatást (fõleg a P szekció, de részben az R és
az E szekciók is tartalmaznak családi levéltárakat). Mivel a családi levéltárak különbözõen vannak rendszerezve, a kutatás megkezdése
elõtt tanácsos konzultálni a megfelelõ családi levéltár referensével, vagy az I. em. kutatóterem ügyeletes levéltárosával. A városi céhiratok,
valamint a polgárjegyzékek, a polgárkönyvek, az iparosok és kereskedõk cím-, illetve névtárának átnézése, kutatása is elengedhetetlenül
szükséges a polgári családok történetével foglalkozó kutatók számára.

JOBBÁGYCSALÁDOK KUTATÁSA

Magyarországon a jobbágyfelszabadítás csak viszonylag késõn, 1848-ban jött létre. A forradalom után egy-két évtizeden belül a "jobbágy"
szó már kiveszett a köznyelvbõl, helyét a társadalmi átalakulásoknak jobban megfelelõ "paraszt" megjelölés foglalta el.

Ha jobbágycsalád története iránt érdeklõdik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az
összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendõ, mint a mezõvárosi polgárok
esetében, tehát a megfelelõ földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még
átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára
(Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat.

bocs elõre is a nagy kopiert, de amikor régebben igen intenzíven foglalkoztam ezzel a témával, elmenetttem valahonnan(sajna a helyet nem írtam fel magamnak) ezt a "szösszenetet"

http://www.genealogy.com

hol élt nagypapád, vagy nagymamád ?

ha egy helyen laktak elõtte sokáig, akkor
könnyû dolgod lehet.

A levéltári kereséshez nem tudok hozzászólni,
de ott a levéltári alkalmazottak keresgélnek,
úgyhogy elõre oda kell neki adnod a nevet,
amin el tudnak indulni.

És persze ez pénzbe kerül,
1000-2000 forint egy óra,
de lehet, hogy ez nem igaz.

akkor a nagyikat meg kell kérdezni. Nem majd, hanem minél hamarabb...

Hát apai ágon, kb. annyit tudok, hogy vmilyen dokumentumra az van ráírva a dédapám nevének a helyére, hogy nemes Szûcs Péter. Nagyapám az erdész volt, és õ az orosz frontról 30 kg-osan érkezett haza, úgy, hogy meg sem ismerték õt a családtagok. Nagyanyámnak a testvére az kiment amerikába is egy idõre, de vissza is jött. Anyai ágon elég keveset tudok, a dédszülõkrõl szinte semmit, csak a sírjukat láttam kiskoromban, asszem az 50-es, 60-as években haltak meg, többet tényleg nem tudok, nagyapám mozdonyvezetõ volt, nagyanyám postás. Én 1987-ben születtem, az egyik nagyapám 1991-ben, a másik 1993-ban halt meg, így nem nagyon tudtam õket megismerni, mivel még elég kicsi voltam, és sajnos már nem nagyon emléxem rájuk, csak fényképek, 1 nagyon rövid, tesóm ált. isk. ballagásán készült felvétel õrzik az emléküket, no meg azok a történetek, amiket apám mesélt. Viszont szerencsére még mind2 nagymamám él.

köszkössz!

Még egy adalék :

Nagyon megörültem, amikor végre magtaláltam ükapám születését,
és megtudhattam végre szépapám nevét.
Egyébként 1810 -ben született.

Aztán lapoztam egyet a keresztelési könyvben, és
ott volt még egy olyan nevezetû ember,
csak persze a szülei szerepelnek más névvel.

Mindez egy hónapon belül. 1810 Augusztusában.

Ilyenkor jó ha elõtte megnézted az illetõ házasságkötési
idejét, mert abból kiderül az anyja-apja neve, és
ilyenkor ha találsz valakit biztosra tudsz menni.

te is csinád meg !

mindenkinek sok sikert :]]

Kicsit összefoglalva:

Mit keresel ?........................................... Mit tudsz meg belõle ?

1: nagypapád-nagymamád házasságkötése....... -...... dédszüleid nevét

2: nagypapád születési ideje.............. -........ dédszüleid pontos nevét

3: dédszüleid házasságkötése ........... - ..........szépszüleid nevét

4: dédapád születése ............................. - .............szépszüleid pontos neve

5: szépszüleid születése ............... - ..............ükszüleid nevét

6.: ...ésígytovább...

---------------------------------------

Rövidebben, ha nem olyan gyakori a csládneved, és a keresztelési
könyvben sem talákozol ugyanolyan családnévvel.:

1: nagypapád születési ideje ...........- .............dédszüleid neve

2: dédapád születése .......................... - ................ükszüleid neve

3: ükapád születése .......................... - ..................szépszüleid neve

4: szépapád születése ........................- ...........ük-ük szüleid neve

Jó topic 😊 Nekem nagyon cifra családfám lenne, rengeteg testvére van/vikt minden nagyszülõmnek ráadásul a nagyszüleim szülei is a világ minden tájáról vannak (na jó azért nem kínából , de van rokonság délen meg északon meg nyugaton meg keleten 😊) Apai nagyapámék valahol Harkány környékén laktak, egyszer el akarok menni a pécsi levéltárba, kicsit körülnézni 😊

hát sajnos a háború sok
életet tönkre tett....

Akkor most adok némi segítséget, aki a papnál
szeretne kutakodni az okiratokban.

Adok egypár tippet a dolog mikéntjérõl :

1.: Elsõ lépésként meg kell tudnod nagypapád születési idejét,
és helyét. Az is sok segítség, ha tudod, hogy mikor házasodtak össze
a nagymamáddal.
Azok, akik tudják, hogy az õseik egy faluban éltek azelõtt több száz
évig, azok elõnyben vannak.



2.: A házassági könyvben meg kell keresni a nagypapádék házasságkötési
idejét.
Ott fel van tüntetve a szüleik neve, vagyis a dédszüleid neve.

Ez csak akkor kell, ha a te családneved gyakori, mert régen
sokkal több születés volt, és ezzel a módszerrel biztosabban meg lehet
keresni a házasságkötõk szüleit.

További segítség, hogy régen a fiúk általában 23-27 éves korukban kötöttek
házasságot. Ha nem akkor, akkor bizony sokat kell lapozni, és
a régi tintával írt írást órákig lehet nézegetni, mire
nyomra akadsz.


3.: MEg kell keresni a születési naplóban a nagypapád megkeresztelését.
A keresztelésnél fel van tüntetve a anyja neve, apja neve.

A nevek külön oszlopban vannak feltüntetve nagy betûvel,
tehát csak ezeket kell figyelni, és utána az anyját-apját kell
megnézni, ha egyezik, akkor megvan az illetõ.

Itt jön jól, hogyha elõtte megnézted a házasságkötési könyvet,
mert most biztosan meg tudod mondani melyik a nagypapád keresztelése,
mert az anya és apa neve kiderül a házasságkötési könyvbõl.


4.:Most hogy megtudtad a dédszüleid nevét, jöhet a dédszülõk
megkeresése, a házasságkötési könyvben.

5: Megkeresed a dédszüleid születését a keresztelési könyvben.

Vissza kell számolni 23-27 évet, és abban az évben kell keresgélni,
ami letarthat jó hosszú ideig is.

Ha nem találsz semmit, akkor még régebbre kell visszamenni,
és visszafelé szoktam lapozni a könyvben.

Ha megtalálod, akkor ott fel van tüntetve az szépszülõk neve.

Nekem a dédapám volt hadifogságban, õ is oroszországban..asszem paradicsomot kellett termeszteniük. Az élelmük csalántea volt, és néha paradicsomot csentek el (ha volt rá alkalom)amikor hazajött, elhozott egy síndarabot is, amit egy gránát "nyomott meg" ..mamámék udvarában van..😊

Ez nem semmi I.C.ram.
Ha a te csládod közel ezer évre megelõzõen visszavezethetõ, akkor
a te családod valóban híres család.

Majd betehetnéd ide a családfádat,
a vezetékneveket természetesen kitörölheted,
ha úgy akarod.