23
-
kukacos #23 Azért szerintem egy csak mikroszkóppal látható sejttől szép teljesítmény, hogy egy méteres molekulát tárol, aminek ráadásul minden nukleinsava információt hordoz :) 1. A kísérletről fél füllel hallottam valamikor rég, utána kellene néznem, pontosan mi volt az eredmény, tudott-e szaporodni, úgy emlékszem "semmilyen szempontból" nem különbözött egy "normális DNS-ű" élőlénytől. 2. A hibajavítás nem a DNS-ben van. Ha két bázispár kivágódik, nincs az az élőlény, ami visszailleszti az eredetit. Az egyetlen hibajavító mechanizmus a DNS két szálán alapul: ha az egyik szálban hibás nukleinsav kerül egy helyre vagy hiányzik, léteznek enzimek, amelyek a megfelelő párt szintetizálják az adott helyre. Sok genetikai hiba múlik egyetlen nukleinsav mutációján, különösen szerencsétlenek azok a mutációk, amelyek a "stop" kodont rakják be egy helyre. 3. Az mRNS átírás után speciális fehérjék levágják az exonokat, és nem készül belőlük fehérje. Az egyetlen teendő az, hogy a valódi fehérjeszintézis alapjául szolgáló megvágott mRNS-eket összeválogassuk, és ez a valódi gének állománya. A gyakorlatban ez persze nem ilyen egyszerű - sokszor a DNS láncból kell eldönteni, gén-e egy adott rész vagy sem. 3++ itt mi a kérdés? 5. A felesleges géndarabok megtartásának egyik lehetséges oka jól látod az lehet, hogy növeli a genom variabilitását, de kétséges, hogy a "kikapcsolt" géndarabok a magas szintű élőlényeknél is tudnak ilyen szerepet játszani. -
waterman #22 még valami: nem is olyan hosszú a dns szálunk.. egy sejtünkben lévő dns szál letekerve alíg 120 centi... összehasonlításképp: 7millió alumínium atom egymás mellett 1miliméter. atomi méretekben... -
waterman #21 nos lehet hogy "teljesen jól működtek", de ez elég durva megfogalmazás..
1, tudtak szaporodni?? mert ha egy élőlénytől elveszik a szaporodás képességét az evolúciós szempontból halott. a ló és a szamár összeál, mi lesz belőle? öszvér. na ő nem tud már szaporodni. tehát nem bizti, hogy az alap működéshez elegendő génállomány úgy igazán megállja a helyét.
2, a génállományban hibajavítás is van!! egy példa: az adat cd-n a hibajavító kódot kinullázod attól az még mondjuk menni fog, de amint jön egy hiba, sem detektálni, sem kijavítani nem tudja. mondjuk cd lejátszáskor a 50-100 hiba/sec átlagos.. menne az az extra kód nélkül? -> mennyire szemét a cd lemez 1/6a....
3, honnan a mákból szedték, hogy melyik a nem-kódoló rész? az éppen lecsavarodott és kétágra bomlott dns szegmensek, pl: a sejt egy életciklusán belül is változnak..
3++, melyik a lethális (sérülése már embrionális korban halált okoz) illetve az egyáltalán nem olyan fontos gén? pl: érdekel bárkit, hogy milyen az ujjlenyomatod? csak a rendőrbácsikat, evolúciós szempontból nem olyan fontosak.. tehát, ha eltávolították a sejt 'ujjlenyomatát' attól még mondjuk él. mondjuk, nem lesz meg benne az adott sejtre jellemző mitokondrium mennyiség. a kevesebbel is elműködik, csak nem úgy. specifikusan ha ez egy izomsejt volt, akkor lehet, hogy nem tud igazán hatékonyan működni.. mert nem tud annyi energiát alakítani az előanyagokból.
5, az evolúció most is folyik. ki tudja nincs-e pár olyan gén ami most nem befojásol semmit per pill, de akár pár ezer éven belül egy olyan tulajdonságért felel, ami az életbenmaradást szolgálja? pl.: nagyobb felületű tüdőt növesztünk majd a megtizedelt erdők és co2-vel telenyomott légkörnek hála..
az egész okfejtésemből azt szerettem volna kihozni, hogy szvsz. ha van is "szemét" a genetikai állományban, akkor az okkal lett megtartva. :) de kukacos feltevése jogos. -
kukacos #20 waterman de a "salakanyag" nagy része egészen biztosan nem kódol az égvilágon semmit, mert teljesen értelmetlen szakasz. Például emlékeim szerint csináltak már olyat egyszerű eukariótákban, hogy a nem kódoló szakaszokat kivágták a DNS-ből, és úgy szaporították a sejtet: az utódok teljesen jól működtek.
-
kukacos #19 lola kifejtenéd, miért téves? Nem az embernek van a leghosszabb DNS lánca és nem az számít, milyen hosszú. A DNS nagy része eukariótákban "szemét".
-
waterman #18 akkor van 2,85 milliárd bázispár. adenin, timin, guanin, citozin. ezek lekódolnak kb 20000 gént, . itt a gént értsd "tulajdonságnak". (fehérjéből nincs is 20000..) azaz pl.: a nyálelválasztó mirigyünk működését 500 gén befolyásolja, de gondolj bele mennyi helyen használhatja UGYANEZT a kódrészletet a szervezet!(feltételezik, hogy ugyanazt használja..) a génjeink kb 85% az adott időpillanatban alszik, azaz pl.: az embrionális kori a gerinchúr felépítéséért felelős gének nem működnek 40 éves korodban is(hála égnek). vagy azok sem működnek amik szintén embrionális korban az ujjaink közül lebontják az úszóhártyákat (apoptikus gének). tehát sok tudós szerint nincs salakanyag a dns adatállományában, hanem nemes egyszerűséggel csak alszanak a génjeink. meg ugye az ember embrionális fejlődése során végigéli az evolúciós fejlődésének főbb szakaszait: pl.: a kopolnyúkezdeményből lesz később az ádámcsutka pár része.. így nézve a dns-re, tényleg a természet alkotta a legjobb tömörítőt:) -
Güzüke #17 Hát nem csodálkozom ezen...ahogy bánunk egymással és a környezetünkkel...meg ahogy a mai színvonalhoz többszázezer évre volt szükségünk :-( -
lola #16 Az a hozzászólásod téves. -
kukacos #15 Kérdés van? :) Minek szól a sok kérdőjel? -
lola #14 ?????????? -
kukacos #13 Ez a 20000 gén tényleg megdöbbentő. Ez azt jelenti, hogy az embert felépítő "program" irtózatosan egyszerű, vagy - ami valószínűbb - rengeteget merít az egyedfejlődést kísérő törvényszerűségekből. De mindenesetre a DNS messze a legjobb tömörítés, amit valaha láttam :) -
kukacos #12 Lola szó nincs róla, hogy az ember DNS-e lenne a leghosszabb. A poliploid szervezésű élőlények, pl. a krumpli úgy emlékszem iszonyatos mennyiségű DNS-t tartalmaz. De igazából a DNS lánc hossza semmi információt nem tartalmaz az élőlény bonyolultságáról, sokkal lényegesebb az, mit kódol az a lánc. -
lola #11 Sajnos manapság a kutatások túlnyomó része ilyen. Próbálkoznak, és ha sikerül valami újat találni, akkor először is megpróbálják kideríteni, hogy mire is lesz jó. Ha semmire, akkor kuka. Ha valamire mégis alkalmas, akkor pedig elkezdenek vad ideológiákat gyártani hozzá. Ez elég szomorú. -
dez #10 Azért az nem olyan könnyű. Pl. attól még nem lesz jobb egy program, mert hosszabb... És ilyen programot írni sem túl könnyű. Persze, hogy kísérletezgetnek, az szinte biztos. (De ma még eléggé sarlatánság-szerűen.) -
dez #9 Nekem tisztának tűnik: 20000 fehérjét leíró génünk van. Ezek nem teszik ki az összes (2.85 milliárd) bázispárt, mert azok nagy része - elvileg - inaktív az emberben. -
Péntek #8 Már rég kísérleteznek vele, nyugi. Ebben biztos lehetsz. -
#7
de az is evolúció. ám csak utána fog eldőlni, hogy az életképes marad-e. -
lola #6 Ha jól tudom, az ember DNS-e a leghosszabb. Valójában az alacsonyabb rendű állatok kódrészlete is megtalálható benne, csak persze a plusz részektől ember az ember. De mi lesz akkor, ha majd valaki azzal kezd el kisérletezni, hogy az emberénél hosszabb DNS-t állítson elő, ami egyben azt is eredményez(het)i, hogy az embernél fejlettebb élőlényt állítson elő, egy szuperembert, vagy szuperélőlényt?? Ez valójában mesterségesen előidézett evolúciót eredményez(het)ne. -
Cat #5 "A három évvel ezelőtt bemutatott gének 58 százaléka komoly hibákat tartalmazott még. Azóta már az is világossá vált, mely gén melyik kromoszómán található. 2001-ben ezen kívül még 150 ezer rés tátongott a DNS adatokban. Ezt a számot az IHGSC szerint sikerült 341-re leszorítani, írta a BBC. A hiányzó szakaszok közül 33-at nem lehet leolvasni a rendelkezésre álló módszerekkel, a többi 308 pedig várhatóan különálló kutatási projektek vizsgálati anyaga lesz majd. Kétséges, hogy lesz-e egyszer végleges változata az emberi örökítőanyagnak, mivel az egyes emberek emberek génkészlete eleve akár egy ezrelékkel is eltér egymástól." -
Anotino #4 "2,85 milliárd bázispárból álló kódban"
Szoval ennyi bazispar van, ez kb realis. A gen definicioja szerint (ha jol emlekszem) egy feherje legyartasahoz szukseges kodreszlet. Szoval ez vagy azt jelenti, hogy osszesen csak ennyi gen van a tobbmilliard kodban, vagy ennyi fele.. ki tudja. Valoszinubb az elobbi, bar tenyleg eleg durvan kevesnek tunik. -
Anotino #3 Hat egy gen tobb bazisparbol all. Amugy a cikk alapjan tenyleg nem tiszta, mire gondoltak. -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#2
most akkor miből is van 20 000 ? gén fajtákból ? vagy az információt hordozó C A G T párokból ? mert emleget a cikk valami 2,85 milliárdot is ... -
dez #1 "Már csupán 341 rés maradt a 2,85 milliárd bázispárból álló kódban, ami pontossági nagyságrendjét tekintve egy hibát jelent 100 000 bázisban."
Hát kösz, és mi van, ha ezek kulcsfontosságú bázispárok, miközben - mint írják -, a többség szinte jelentéktelen.
"Az összerakós játék elv számos átfedést vagy ismétlődést tartalmaz, ami hamis képet fest egy organizmus génállományáról. Sokak szerint a két módszer egybeolvasztása lenne a legcélravezetőbb."
Bemegyek a kórházba egy kis génterápiára, és kijövök, mint A légy...