95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91654
Az a balfasz politkust kell pofán verni, aki szerint kell (?) olyan helyzetre készülni, hogy "odaküldik" a USMC-t. Nem. Kéremszépen ahova meg a USMC, oda megy a US Navy is. Pont.
Szerintem Berger nem attól fél, hogy az US NAVY nem lesz ott, hanem attól, hogy adott esetben nem képes megfelelően megvédeni az LHA / LHD hajókat. Ez a félelem valahol érthető, ha a rengeteg kínai hajó elleni eszközt nézzük.
A másik oldalról pedig itt van ugye az a szituáció, hogy hiába van szépen kitalált feladata az USMC-nek (partraszállás, hídfőkiépítés), ha adott esetben nem erre használják fel őket (Afganisztán, Irak). Persze az USMC sem kalimpált túlságosan, hogy srácok, mi erre a feladatra nem vagyunk optimálisak, mert nem akartak kimaradni a harcokból...
Óriási szereptévesztést vélek itt felfedezni, hogy melyik haderőnem feladata micsoda...
Szerintem ciki a helyzet, mert az US ARMY a légideszant egységeivel képes lehet adott esetben arra a feladatra, ami papíron az USMC dolga. A másik oldalról az USMC kezét kötik az alapvető célok, mely szerint az US NAVY kvázi "szárazföldi" karját kell játszaniuk. A jelenlegi helyzettel is vannak gondok, Berger ezen szeretne változtatni, a CPG-ben elégszer ki van hangsúlyozva, hogy változást akar a 'Force Design' terén. Valahol nekem úgy tűnik, mintha Shinseki tábornok USMC megfelelője akar lenni. :)
Jó, hogy nem a ballisztikus rakéta védelmet akarja a USMC-ra rábízni.
A LHD osztályoknak pont úgy nincs komoly légvédelme, ahogy a CVN-eknek sem. Ergo azok sehova nem mennek a US Navy nélkül max. harmadik világ beli országok ellen. Vagy még oda sem.
Egyfelől az US NAVY megteheti, hogy a hordozókat nem viszi mondjuk 300 km-nél közelebb a partokhoz. Az LHA/LHD ezt nem tudja megtenni jelenleg, mert nagyjából 30-40-50km-re meg kell közelítenie a partot ahhoz, hogy a kétéltű járművek elérhessék azt.
Másfelől ha belegondolsz, az USMC az utóbbi időben afféle fedélzeti tűzerőnek is gondolja az új szerepét, lásd HIMARS és LAV-25 használata a fedélzetre rögzítve, de aktívan elkezdték gyakorolni azt, hogy crew-served Javelin és TOW rakétákkal "erősítenék" az LHA/LHD/LPD hajók önvédelmi képességeit a kis méretű támadó csónakok ellen.
Valahol félelmetes, hogy a saját haderejük korlátait ennyire nem értik meg. Ez a fickó BM/CM-ezgetne, amikor a LHD hajókat kíséret nélkül néhány 100 tonnás ASM-es ladik a lazán harcképtelenné tenné egy 8-12 rakétás salvoval.
Pont ez a problémája valahol. Az US NAVY-nek nincs ilyen ladikja...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.09. 14:31:43 -
#91653
Na, jó a 8-12 salvo kicsit talán kicsit erős volt, de csak CIWS jellegű védelme van az LHD-nak is... -
#91652
Az a balfasz politkust kell pofán verni, aki szerint kell (?) olyan helyzetre készülni, hogy "odaküldik" a USMC-t. Nem. Kéremszépen ahova meg a USMC, oda megy a US Navy is. Pont. A USMC dolga partaszállni és tartani a hídfőt, ha kell. Pont. Oda kirakodhat akkor már az Army és közben fedezi a seggét a US Navy és, ha kell és tudja USAF.
Óriási szereptévesztést vélek itt felfedezni, hogy melyik haderőnem feladata micsoda...
hanem azt igyekszik körbehatárolni, hogy az USMC-nek milyen kihívásokkal kell megküzdenie az előre látható jövőben...
Jó, hogy nem a ballisztikus rakéta védelmet akarja a USMC-ra rábízni.
A LHD osztályoknak pont úgy nincs komoly légvédelme, ahogy a CVN-eknek sem. Ergo azok sehova nem mennek a US Navy nélkül max. harmadik világ beli országok ellen. Vagy még oda sem.
Valahol félelmetes, hogy a saját haderejük korlátait ennyire nem értik meg. Ez a fickó BM/CM-ezgetne, amikor a LHD hajókat kíséret nélkül néhány 100 tonnás ASM-es ladik a lazán harcképtelenné tenné egy 8-12 rakétás salvoval.
LOL
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.09. 14:15:25 -
#91651
Szerintem Berger körülnézett, és azt látta, hogy a tengerészgyalogosok egyszerűen nem bízhatnak vakon az US NAVY és az USAF képességeiben. Tök jó, ha teszem azt odaküldik a tengerészgyalogosokat Tajvanhoz, hogy akkor most oldjátok meg a sziget védelmét, de az US NAVY csúnyán veszélyes helyzetben van a nagy hatótávolságú hajó elleni robotrepülőgépek és rakéták miatt. Mint írtam, én sem világmegváltó újdonságot várok (EM ágyúk vagy hasonló), hanem meglévő vagy legalábbis könnyen átszabható eszközöket célfeladatra kondicionálva.
Speciális eset? Igen az. Nagyon. De a mögöttes logikát én látom. Ha az US NAVY a Zumwalt-osztályt az eredetileg beígért EM ágyúval szerelte volna, vagy annyi hajó elleni Tomahawk és/vagy NSM lenne kéznél, hogy adott esetben a kínai partraszálló erőket illetve flottát is távol tudja tartani, akkor feltehetően nem írkálna ilyeneket. Igen, azzal is tisztában vagyok, hogy ez egy szélsőséges helyzeti szituáció, ám érdemes megjegyezni, hogy Berger egy lépéssel el mert szakadni a hagyományos gondolkodásmódtól, és nem a korábbi harcokat akarja újra megvívni, hanem azt igyekszik körbehatárolni, hogy az USMC-nek milyen kihívásokkal kell megküzdenie az előre látható jövőben... -
#91650
Ez már tényleg a hülyeség csúcsa. A US Navy feladatát is a USMC akarja ellátni...?
Komolyan mondom, hogy vicc az egész. Mintha minden új vezérnek feladatának érezné, hogy újra feltalálja kanálban a mélyedést...
De mivel az nem megy ilyen ökörségeket találnak ki. Az ezek szerint nem lenne elég látványos, de értelmesebb keretek között tudná a USMC végezni a feladatát és nem ökörségekre szórja a pénzt, hogy hajókat süllyesszen el szárazföldi assettel a USMC.
OMG...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.09. 12:09:59 -
JanáJ #91649 Nézd, én már a bőrnyakú repszázadokat sem értettem. -
#91648
Márpedig a leírásban az az érdekes, hogy tengeri kontrollról beszélnek. Vagyis azt szeretnék, hogy a szárazföldről tudják a környező tengerek hajóforgalmát "felügyelni". Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy például egy Kínai hordozó nem mehet ilyen közel az USMC által "biztosított" partszakaszhoz annak a veszélye nélkül, hogy a tűz alá vegye az USMC. Igen érdekes koncepció, még a Naval Strike Missile sem képes ilyen távolságra eljutni ("véletlenül" 300 tengeri mérföld / 555 km a hatótávolsága hi-hi-lo módban). -
#91647
Mivel a USMC az egy lényegében első vonalban levő harcoló erő, eleve csak taktikai feladataik vannak. Szerintem. Mi a búbánatnak kell egy stratégiai feladatokra használható eszköz nekik...? Ha valami fox objektumot szét kell lőni 600 km-re, azt megoldja a Navy vagy a USAF. Mi a frászt foglalkozzon ezzel a USMC? Mintha a Japán elleni bombatámadásokat a USMC-nak adták volna oda 1944/45-ben. -
JanáJ #91646 Ezt a CAS-t te hoztad be a beszélgetésbe szerintem. -
#91645
De mi értelme ennek az egésznek? Egy CM repülési ideje 650 km távolságba az úgy 45 perc. CAS-ra méregdrága és alkalmatlan. Akkor meg minek...? -
#91644
Ha érdekel a véleményem, azért akarják ezt a képességet, mert a Zumwalt és az LRLAP lövedék ugye befuccsolt. Amúgy én is azt tartom a leglogikusabbnak, hogy valami robotrepülőgépet tesznek mobil indítóra... -
#91643
Náluk is felesleges ökörség. Mióta kell az USMC-nak stratégiai csapásméréssel foglalkozni...? Ez kb. akkora baromság, mintha a II. vh alatt a USMC akart volna B-17 flottát üzemeltetni. -
#91642
A CPG-ben ezt írja Berger:
We must develop capabilities to facilitate sea denial and sea control; thus, augmenting the fleet and joint force’s use of the sea for our own interests while denying adversaries the same possibilities. These capabilities will facilitate the creation of denied spaces by forward
postured or deployed naval expeditionary forces with sufficient resilience to persist within the weaponsengagement-zone (WEZ) once actively contested. We must possess the ability to turn maritime spaces into barriers so we can attack an adversary’s sea lines of communication (SLOC) while defending our own in support of the Fleet or Joint Force. This goal requires ground-based LRPF with no less than 350NM ranges – with greater ranges desired. Possession of such capabilities is not only an operational imperative based on the threat, but one that will increase options to commanders, and should radically alter our forward posture once fully realized.
Szóval a cél az, hogy a környező részen garantálni tudják az ellenséges erők leküzdését, ugyan kifejezetten a tengeri alkalmazásokról szól, de értelemszerűen ez nem csak tengeri, hanem szárazföldi célpontok ellen is használható.
Amúgy ez nem az US ARMY, hanem továbbra is az USMC-ről van szó. -
#91641
Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája...
Ez már a hülyeség csúcsa.
1. Tüzérségi. Minek...? 650 km-re nem ad az ember CAS-t, stratégiai és statikus célokat lő az ember ekkora távolságból.
2. Ekkora távolságban erre képesek tengók, hajók és a USAF is Tomahawkot indítani vagy más CM-et pl. JASSM.
Ok, egy 650 km hatótávolságú BM-et nehéz lelőni, de bakker mibe kerül az? És minek kell a US Army-nak?
A pénzkidobás magasiskolája az, amit ezek összehoznak a haderőnemi faszméregetés közben. -
JanáJ #91640 Az már csak a haderőnemek hülyesége. Hátha kapnak egy atyai pofont a kongresszustól, hogy mindenki a saját homokozójában játszon. Én arra célzok, hogy míg picit drága M1-el, meg B1-el terrorisztákat vadászni, meg porfészkeket demokratizálni, addig le lehet vele darálni a világ 2/3-át. Ellenben a - talán legkeményebb és elit - bőrnyakúak partra már kb sehol nem tudnak szállni elfogadható veszteségek mellett, de irakba meg a többi helyre ugyan úgy mennek a vékony bőrű "vackaikkal". Nyilván beszántani nem lehet őket, meg nem is szabad, de kb olyanok mint a légidesszantosok, hogy egy elite mini hadsereg.
Nem a nemrég felmondott szerződés miatt nem volt ilyen távolságú fegyverük. Meg mondjuk szükségük se nagyon volt rá. Most meg már csak akarat kérdése.
-
#91639
Apró probléma: a légideszant a US ARMY külön egység-besorolása, talán éppen ezért "támadták" a tengerészgyalogság dedikált légi szállítású koncepcióját (figyeljük meg: merevszárnyú szállítógép nélkül!), mert az a hadsereg terepe. Azé a hadseregé, aki egyre inkább akar egy könnyű légiszállítású egységet, lásd könnyű harckocsi-program (Mobile Protected Firepower, MPF). Amely alapvetően azt a célt szolgálja, amit eddig az USMC "taposott ki". Ciki. Egymás lábára léptek...
Berger kihangsúlyozta, hogy nem fél alapjaiból átrajzolni az USMC programjait, hogy az új kihívásoknak megfeleljenek, és a "Force Design" az elsődleges célja. Ez mit jelenthet? Először is feltehetően a jelenleg futó programok felülvizsgálatát. Az F-35B-t én nem félteném, egyfelől túl erős a lobby mögötte, másfelől bármiféle igény is van az USMC változásaihoz, a vadászbombázók iránti igény adott marad. A nagy hajókat túl könnyű célpontnak tartja, mivel rövid távú megoldásokat akar, én valami ilyasmire számítanék, mint például az LCS-ek kvázi mini-partraszálló hajóként használata, mondjuk század szintű egységeket szállítva. Vagy hasonló szintű megoldások, újonnan gyártva. Az ACV (BAe-Iveco SuperAV) is érdekes kérdés, hiszen csak dokkal rendelkező hajóról indulhat. Viszont továbbra is elvárás a partraszálló képesség biztosítása, ahhoz pedig új jármű kell. Szóval az ACV is marad szerintem. Meglehet, hogy az US ARMY MPF programjába becsatlakozik...
Viszont említi, hogy szárazföldi bázisú, 350 tengeri mérföldes (650km) hatótávolságú (!) precíziós tüzérségi csapásra kell képesnek lenniük. Ezt reálisan csak rakétatüzérséggel lehet, mégpedig ilyen nincs az Egyesült Államok arzenáljában, még az MGM-140 ATACMS is csak ~300km-es hatótávolságú. Ez az Iszkander-M kategóriája... -
JanáJ #91638 Én személy szerint kedvelem őket, de egyre kevesebb értelmét látom a partraszállósdinak. Szerintem olyanok mint a légidesszant, hogy a képesség itt-ott lehet jó, de csak erre támaszkodni nem lehet, mert olyan - ember - áldozatokat követel, amit már rég nem hajlandóak megfizetni érte. Miközben az úszó képes vackaikkal mennek minden háborúban sima bokorugróként. Mi a megoldás? Költsünk rá még több pénzt. :-) -
#91637
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.09.08. 18:53:33 -
#91636
Az USMC átalakulás küszöbén?
![]()
Az Amerikai Tengerészgyalogság (USMC) jelenlegi vezetője 4 csillagos tábornokként David Berger. Nemrég (új vezetőként szokás szerint) kiadta a kvázi vízióját, hogy mi a tengerészgyalogság adott helyzete és mi lesz a jövője. Azzal kezdte, hogy a Tengerészgyalogság feladata hosszú ideje az, hogy a Haditengerészet (US NAVY) kvázi partraszálló erőjeként "rárúgja" az ajtót a potenciális háborús zónában az ellenségre, kialakítson egy stabil bázist, majd a helyzettől függően vagy maguk folytatják a hadműveletet (gyengébb ellenfél ellen), vagy felvonulási terepet biztosít a Szárazföldi Hadsereg (US ARMY) számára (komolyabb ellenfél ellen). Az USMC ennek a feladatnak rendelte alá felépítését, fegyverzetét, felszerelését.
Az USMC jelenleg alaphelyzetben a Marine Expeditionary Unit (MEU)-ra épül, aminek három alapra építkezik: a szárazföldi, a légi és a logisztikai elemekre. A MEU pedig normál helyzetben egy-egy LHA (helikopter-hordozó partraszálló hajó), LPD (kétéltű dokkal bíró partraszálló hajó helikopter-leszállóhellyel / egységgel) és LSD (csak dokkal bíró partraszálló hajó) egységből áll. Átlagosan 2200 tengerészgyalogosból áll, amely főleg könnyen páncélozott járművekre (AAAV, LAV-25, HMMWV, stb.) és négy harckocsira, 4-6db AH-1Z harci helikopterre, 12db MV-22 Osprey billenőrotoros gépre, 4db CH-53E/K nehéz szállító helikopterre, 6db AV-8B vagy F-35B vadászbombázóra és hat vontatott M777A2 ágyútarackra támaszkodik. Az USMC "betonalapja" gyakorlatilag az, hogy 38 partraszállásra szolgáló hadihajóra tart igényt, amit az US NAVY-nek kell biztosítania ahhoz, hogy az USMC el tudja látni a fent leírt feladatát.
![]()
Na most Berger most azt írja, hogy ez a felépítés veszélyes, és a jövőben nem fognak erre a 38 hajós igényre hivatkozni. Nem részletezi a miértet, de nem nehéz rájönni, miért szükséges a váltás: ugyanis immár szinte minden jött-ment fegyveres csoport hozzáférhet fejlett hajó elleni robotrepülőgépekhez. Elég ugye a Houti felkelők Jemen partvidékén végrehajtott támadásokra gondolni, amelyben többek között a HSV-2 Swift is támadást szenvedett el (ekkor éppen Egyesült Arab Emírségek zászlaja alatt hajózva vitt ellátmányt a Szaudi-vezetésű koalíciós erőknek). Érdekes mondjuk az időzítés, hiszen több, mint tíz éve annak, hogy nem egy kvázi fegyvertelen hajót, hanem egyenesen az izraeli haditengerészet egyik modern fregattját, az INS Hanit-ot érte támadás egy Hezbollah által indított kínai (iráni) eredeti robotrepülőgéppel ( Erről itt egy nagyon jó kis elemzés, a lényeg az, hogy a C-802 / Noor hajó elleni rakéta elképesztő bal- (vagy jó-, függően attól, honnan nézzük) szerencsének köszönhetően a helikopterhangár mögötti darut találta el, és fogta fel a robbanás erejét).
![]()
A USS America LHA egység F-35B, MV-22 és AH-1Z gépekkel
Személyes megjegyzés: feltehetően az USMC első válasza erre a USS America volt, egy olyan LHA változat, amelynek nincs kétéltű dokkja, és a partraszállást teljes egészében levegőből oldják meg MH-22 Osprey és CH-53K szállítógépekkel, potenciálisan kellő távolságra ahhoz, hogy a partról vagy a part közeléből indított hajó elleni rakéták hatótávolságának határán vagy azon túl legyenek (ie.: ez azért legalább 100-150 km-es távolságot jelent, ami messze nagyobb, mint az általánosan elvárt kétéltű partraszállási távolság). Az amerikai törvényhozás ezt elkaszálta, mondván, az USMC-nek a feladatának ellátásához kell a kétéltű járművekhez szükséges dokk, és így a hajóosztály első két egysége még az eredeti kiépítésben, a harmadiktól kezdődően viszont már dokkal (és ezzel csökkentett méretű helikopter-hangárral) bír majd. Csakhogy ugyebár az LHA is "szenved" a veszélyeztettségtől, tehát nem nyújt valódi megoldást a további problémáktól, mint a hajó elleni ballisztikus rakéták jelentette veszélyekre, amelyek már nem 100-150km-ről, hanem akár 1000km-ről is veszélyt jelenthetnek.
Berger nem adott nyílt választ arra, hogy milyen jövőt képzel el a bőrnyakúaknak, annyit tudni, hogy egyfelől a kisebb, alacsony észlelhetőségű egységekről beszél, amelyek (ha csak szófordulattal élve is) elvesztése kevésbé fáj, mint egy LHA/LHD vagy LPD elvesztése. A másik dolog a személyzet nélküli eszközök minél komolyabb mennyiségben való alkalmazása - kvázi beismerve, hogy a mennyiség igenis fontos. Felderítés, adattovábbítás vagy akár csapásmérés célra is. A saját meglátásom az, hogy az USMC a partraszálló, de alapvetően könnyű, "lesajnált" harcképességű erőből egyre inkább egy high-tech, magas színvonalú és nagy hatékonyságú fél-speciális erővé lenne átalakítva, amely kisebb harci elemekre építkezik...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.08. 16:35:33 -
#91635
-
International Aviation and Space Salon MAKS-2019
![]()
Su-57 / T-50 PAK FA -
#91633
-
JanáJ #91632 Nyilván nem a mérnök a hülye, hanem a megrendelő. Mondjuk a Raptoron is van RCS növelő, csak az behúzható. :-)
Tudom szíved csücske a az FS2000, de nem lehet véletlen, hogy a kutyának sem kell. Ha király lenne, akkor már minden specops ezzel nyomná. -
#91631
A britt hordozó-csoport felépítése: 1x QE-osztály, 2x Type-45 osztályú AAW, 2x Type-23 osztályú ASW, 1x Astute osztályú tengeralattjáró és két ellátóhajó.
![]()
-
#91630
Yepp, azért írtam, hogy a másik képen a jármű tetején helyezték el, csak a fogalmazással már voltak gondjaim... :) -
kiskorúbézoltán #91629 Három az a kettő, a két alsó nem ugyanaz, a felsőn a deszanttér felett van, az alsón meg a deszanttér helyén. Nincs jelentősége amúgy. -
#91628
Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.09.04. 20:40:53 -
#91627
Ahogy mondta is, ez egy rossz időben kijött innovatív fegyver. :) -
#91626
Megint elővette az FN F2000 témát.
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2019.09.04. 16:13:05 -
#91625
-
#91624
Nem tudnak jobbat kitalálni, egyszerűen amikor a hajót tervezték, nem volt kérés, hogy márpedig fixen elhelyezzenek majd 8db hajó elleni robotrepülőgép-konténert. Emiatt nincs is. Lehetne a hátsó 'mission modul' helyére rakni, de akkor meg az oda már létező vagy tervezett vontatott szonár / felszíni fegyverzet (2x 30mm-es gépágyú + Hellfire) / aknamentesítő felszerelés nem fér el. Szóval nagyjából egy opció van, hogy a felépítmény elé rakják (ahogy történt)... -
JanáJ #91623 A "lopakodó" USS Gabrielle Gifford-ra felraktak eresztbe két böszme nagy kockát? -
#91622
Tpz Fusch alapú Wildcat SPAAG prototípus 2x 30mm-es gépágyúval:
![]()
Indiai Arjun Mk.1A harckocsi, kiegészítő páncélzat, távirányított fegyvertorony, erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú független parancsoki EO periszkóp:
![]()
A brit Type-31e fregatt tendert nem megerősített hírek szerint a Babock-féle Arrowhead 140 ajánlat nyerte el:
![]()
DT-30 alapú Tor-2M éleslövészet:
Ez az egyik bárka, amellyel a hírek szerint megpróbálták kiemelni a Burevesztnyik robotrepülőgép reaktorát a tesztelés után, de valami balul sült el. A fotó készítésének helyéről 0,75 röngten per óra sugárzást mértek.
![]()
Az USS Gabrielle Gifford (LCS-10) fedélzetén 2x4 darab NSM indítókonténerrel:
![]()
Egy francia videó, első sorban a Leclerc-ről, de a lényege a 2:00-től kezdődik, ahol látható a kísérleti változat új toronnyal és löveggel, ez feltehetően a KMW+Nexter féle új harckocsifejlesztéshez kapcsolódik.
-
JanáJ #91621 Magyar oldal hivatkozott amerikai forrásra, de forrásmegjelölés nélkül... -
#91620
Na ez most akkor nekem új információ. :) -
JanáJ #91619 Nagysagrendileg egy terulet es tegnap azt olvastam, hogy a korabbi sikertelen Skyfal kihalaszasakor tortent robbanas es ettol lett szivargas. -
#91618
Biztos, hogy nem. Sem a helyzet, sem a körülmények, sem az idő nem stimmel.
A mostani eset esélyesen a már korábban említett nukleáris meghajtású orosz stratégiai robotrepülőgéphez szánt hajtómű tesztelésekor történhetett. -
JanáJ #91617 Vajon a korabbi orosz nuki tengo baleset es a mostani nuki szivargas osszefugg? -
No luck . . . just skill
coub link -
#91615
Nagyon nehezen, de SEADelhető, mert X sávban dolgozik a Sentinel. Így lehet kicsi.
