95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #71196 Lengyel ország az én - laikus - szememben követendő példa. ÉS egyet értek, hogy egy katona mérje fel melyik a számukra legcélszerűbb, de a politika szerintem jogosan ezt bármikor áthúzhatja politikai vagy gazdasági okokból. A török példa szerintem inkább elrettentő ilyen téren. De értem mit mondasz, csak nem szeretem ha valaki ilyen "nagyot" mond. Pl 20 éve mondhatta volna Szaddam, hogy Iraknak nem lesz amcsi gépe. :-) -
ambasa #71195 Kihagyod a számításból, hogy az USA - legalább is idáig - kínosan ügyelt arra hogy a fegyvereladásai révén a helyi erőegyensúly ne bomoljon meg. Ezért nem kaptuk meg a 90-es évek közepén az F-16-ost,és nem kapta meg Irak az AMRAAM-ot. Ez csak akkor változhat, ha az amik úgy ítélik meg, hogy Kína megerősödése erősebb érv, mint Pakisztán, de idáig mindig az utóbbihoz mérték az indiaiakat. De így hogy szóba hoztad esetleg azt el tudom képzelni, hogy a nyitás a haditengerészeti gépek terén következhet be, hiszen ott max két tucat gépről lehet szó első körön, amelyek kiesése egy esetleges embargó esetén nem akkora érvágás. Fordulat, akkor következhet be szerintem, ha az USA gyökeresen megváltoztatja az eddigi külpolitikáját és végre felismeri, hogy nem Európa meggyengítése és Oroszország kiszorítása a hosszútávú érdeke, hanem egy Kínával szembeni egységfront létrehozása, de ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióim. És az Indiaiak pedig elhiszik, hogy ez hosszabb távú folyamat. (remélem ez az utolsó két mondat még belefért a katonapolitikába). És az Indiaiak pedig elhiszik, hogy ez hosszabb távú folyamat.
TG -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71194
Én azért kivárnék ezzel addig, amíg az Indiaiak hordozófedélzeti gépek terén merre lépnek. Az INS Vishal ugyebár már CATOBAR hordozó lesz, az USA pedig tecnhológiai demonstráció szinten kiadta Indiának a EMALS-t. A Vikrant még ugye ugrósáncosnak készül a Tejas Mk.1A-hoz illetve a MiG-29K-hoz, de ha az amerikai F/A-18E/F áll szemben az előbbi kettővel, már az is nagyon csúnya, ha meg az F-35C, akkor bizony nincs kérdés, melyik a jobb döntés. -
ambasa #71193 Azért vannak olyan országok, ahol a politikusok hallgatnak a vezérkarra,lásd Lengyelország, és még olyan is van ahol egyenesen hatalmi tényező, lásd Törökország. El tudom képzelni, hogy Indiában is erősen van befolyása a beszerzésekre a katonáknak. A világ nem mindenhol működik úgy mint kis Hazánkban ahol a pénzügyminiszter dönt ilyen kérdésekben.
TG -
ambasa #71192 Igen a tajo-kat benéztem.
Azért én nem érzem alternatívának egy 50 éves repülőgép modernizációját ahol egyre kevesebb az egyre jobban fogyó alkatrész, pl hmű, egy korszerű új gép megvásárlásával. Az egyik egy 10, legfeljebb 20 éves megoldás, míg a másik 40-50-éves. Azért a C-17-es által szállítható tömeg több, mint 25%-kal több a legjobb Il-76-osé, arról meg ne is beszéljünk, hogy mennyi egy nyugati és keleti repülőgép karbantartás igénye. Meg merem kockáztatni, hogy feleannyi C-17 elég ugyanannak az állandó szállítókapacitás fenntartáshoz, mint amennyi Il-76-os kell ugyan ehhez.
Én azért nem mosolyognák az indiai tábornok kijelentésén, szerintem még mindig messze az a nap, hogy az indiaiak amerikai vadászgépet rendszeresítenek, pont az pakisztáni példa miatt, az sem hiszem hogy jó pont, hogy az amik válogatnak aközött, hogy kinek adják oda az AMRAAM-ot lásd Irak (annak akik nem tudni magyar Iraq). Az AMRAAM nélkül meg lássuk be már van alternatívája az amerikai gépeknek, legalább is technológiailag.
TG -
JanáJ #71191 "az Indiai légierő parancsnoka azt mondta az első Lockheed F-35 ajánlatra"
Ezeken mindig röhögök. Azt kap amit a politikusok mondanak, ha GÉbicset, akkor azt. Ha nem tetszik akkor meg takarodj. :-) Persze közben az egyenruhások közt ő az isten. -
#71190
Németország leállította a Typhoon-ok átvételét, miután minőségbiztosítási problémákat találtak az összes Typhoon függőleges vezérsík rögzítésénél.
Szegény embert az ág is húzza... -
#71189
A P-8I ellenfele volt a Tu-142 modernizálása. A C-17-estől nem nagyon marad le az Il-76MD-90A(2).
Ha pedig innen nézzük, nincs igazán jó alternatívája a MiG-29K-nak sem, hiszen kis hordozófedélzetről, katapult nélkül indítható gép rajta kívül van a Szu-33 (ami túl nagy a INS Vikramaditya számára), illetve a már nem gyártott Harrier, valamint a messzi távolban lévő F-35B.
A Mi-17 esete is érthető valahol, régóta van rendszerben, és a legutóbbi megrendelésnél kikötötték, hogy licencszgyártási jogot is kérnek a típusra. Amit az oroszok meg is adtak (sem az NH90, sem az AW101 esetében ez nem volt opció).
A tengeralattjárók esetét nem értem, India 2000-ben kapta meg az utolsó Kilo-osztályú tengóját, ezek egy részét felújították, de pont a nem felújított, illetve régebben felújított tengók helyett érkeznek a Scorpéne-osztály egységei. Elviekben azt tervezik, hogy ha a Scorpéne beválik, akkor velük váltják le a megmaradó 4 egységet is. Mérvadó az is, hogy a tenderen az oroszok az első körben kiestek, a németek voltak még versenyben a Type-214-el, de a technikai know-how átadás terén a franciák rugalmasabbak voltak a németeknél, ezért nyertek végül is ők.
Nyilván óvatos duhajok az Indiaiak, de én még emlékszem arra, amikor a 2000-es évek második felében az Indiai légierő parancsnoka azt mondta az első Lockheed F-35 ajánlatra, hogy India soha sem fog Amerikai repülőgépeket vásárolni. Ha jól rémlik, két évre rá a P-8I és a C-17 megrendeléseket aláírták... :) -
JanáJ #71188 Yuhu, A-10-esek. -
ambasa #71187 és nem szállították le a már megrendelt és talán ki is fizetett gépeket...
TG -
#71186
Évtizedekig embargó alatt álltak, miután atomfegyverük lett a jenkik a 2010-as évekik nem vagy csak minimális supportot, ha adtak a gépeikhez. -
JanáJ #71185 Mi volt a paki 16-okkal? Egyszer már mondtátok, de nem találom. -
ambasa #71184 Cifu!
azért ez sokkal összetettebb. Az indiai fegyveres erők soha sem támaszkodtak kizárólag csak a szovjetekre/oroszokra. Mindig több lábon álltak. A szovjet gépek mellett mindig voltak európai típusok is. A MiG-27-es mellé Jaguar, A MiG-29 mellé Mirage 2000, stb, a szárazföldieknél sem volt ez másként, hiszen volt Vickers Mk.1 Vijayanta néven, anno vettek nem kis botrány közepette svéd FH77 tarackokat és ahogy látom amerikai M777-eseket is.
Emlékeik szerint továbbra is jelentős orosz import van MiG-29K, Mi-171, tengeralattjárók, ami miatt az oroszok nem panaszkodhatnak. Ugyanakkor lássuk be, van az oroszoknak olyan gépe, amely összevethető a C-17-esei, vagy a P-8-al? Az Apache beszerzés egy kivétel, de a több lábon állás elvét erősíti. Ugyanakkor szerintem, minden jó tapasztalata ellenére is óvatos lesz az amerikai fegyverimporttal kapcsolatban, és szerintem leginkább másodvonalbeli fegyverek beszerzése várható, mivel a pakisztáni F-16-osok esete intő példa számukra.
És egy megjegyzés, ami nem cáfolja a megállapításodat, de azért mert India nem másolja le a Szuhojokat, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tudja (persze jelentheti azt is), mint Kína, hanem azt is, hogy betartja a törvényeket és az erkölcsi szabályokat. Tudod, azért mert nem csábítom el a szomszéd feleségét, az lehet azért is, mert nem tetszik, nem tudom, vagy azért is mert tisztességes vagyok...
TG -
JanáJ #71183 OFF
Molninak szeretettel, hogy kevesebbszer húzza fel magát. :-)
ON -
JanáJ #71182 Igazad van. Az üzemeltetés szót kellett volna használnom. Arra gondoltam, hogy a meglévő hajtómű tovább üzemeltetése könnyebb, mint nullából hasonló szintű hajtóművet gyártani. Persze alkatrész nélkül... :-) -
millerius #71181 Ne keverjük a karbantartást a nagyjavítással, a karbantartás az üzemeltetői szint szétszerelés nélkül (pl. olajfeltöltés, indítógyertya-csere, kisebb kábel, cső vagy részegység-csere stb.) a nagyjavítás meg ipari-végrehajtói szint amihez rendesen szét kell szerelni a hajtóművet. Van ahol az utóbbit is karbantartásnak hívják, de akkor illendő/szakszerűbb hozzátenni, hogy milyen szintről van szó (A/B/C/D-check, depot-maintenance, ill. ipari nagyjavítás. -
#71180
A terv z 500 óra. Még most sem érik ezt el. Egyébként ez is brutálisan szar érték akármihez mérten. A TVC képességnek semmi értelme nincs. Az F-22-be is kb. azért került be, mert a jenki mánia a szuperfejlett gép és volt rá pénz. A gép képességeinek összességét nézve nem igazán lehet reális okot mondani, hogy miért ne lenen meg nélküle az F-22. Sokkal többet ért volna TVC helyett talán AIM-9X + HMS-t adni végre a gépnek.. -
#71179
Igen. Ez a TVC ára. És a gépbe való visszaszereléskor is a beállítás az repvezérlő rendszerrel kapásból elvisz még üzemidőt. A tervezett csere időtől nagyon elmaradt és a gépekhez képest emiatt több, mint kétszeres hajtómű tartalék van. Az F-22 Raptort leszámítva nyugaton a tartalék hajtómű aránya 10-15%... -
#71178
A kínaiak nem férnek hozzá elviekben az AL-31FP-hez, mivel annak fejlesztését az Indiaiak fizették, bár feltehetően valami know-how jön az oroszoktól feléjük is.
Kínától aligha fog bármiféle segítéséget kérni India, Kína ugyanis az ősellenség Pakisztánnal ápol jó kapcsolatokat...
A 250 órás javítások közötti élettartam annyira azért nem rossz, ha belegondolsz napi 12 órás bevetés esetén is bő 20 napig harcképesek hajtóműcsere nélkül. A lenti forrás szerint ez 500 óra, ami máris 40 nap...
-
#71177
Én úgy tudom, hogy 500 óra, és Indiában újítják fel, de egyébként sok velük a gond. Durva az 57%-os hadrafoghatóság. Mármint durván rossz... -
JanáJ #71176 Nem tudom, hogy mennyire macera egy hajtóművet karbantartani. Ezek szerint nagyon.
A kínaiak hozzáférnek az indiai szintű (és orosz gyártású) hajtóművekhez? Gondolom ha nem akkor szívesen megnéznék őket. :-)
Pont azért gondoltam a kínai segítségre, mert ők már egyedül tudják másolni a gépet. :-) Bár szerintem ők nincsenek jóban, mert kína inkább a pakikkal van jóban.
Ha a Molni által írt 250 óra egy valós szám, akkor ez nagyon lekorlátozza a gépeket egy esetlegees háborúban, nem. Kb mintha egy BKV buszt hetente szét kéne szedni. -
JanáJ #71175 250, mint kettőszáz ötven? -
#71174
India és Kína nincs egy szinten, Kína jó 10-15 év előnyben van. Lásd még nukleáris tengeralattjárók esete (az Indiaiak még mindig csak tesztelgetik az első saját SSBN tengójukat, a Kínaiaknak lassan 20 éve van ilyenjük), hagyományos tengeralattjárók esete (Kína már továbbfejlesztette a Kilo osztályra alapuló saját Song-jait, India most is csak megvásárolni tudta a Scorpéne-osztály licenszét) és így tovább.
A Szu-30MKI Indiai összeszerelése azonos koncepcióra épül, mint a Szu-27SzK Kínai összeszerelése, meghatározó komponensek, mint a hajtómű vagy a radar kizárólag az Oroszoktól érkezik, dobozban, ha ezeket ki akarják váltani, akkor kemény kutatás/fejlesztés kell(ene). A Kínaiak lassan 20 éve küzdenek a saját WS10-es hajtóművel, és még mindig nem teljesen 100%-os a minőségük. Ezzel együtt Kína már képes arra, hogy az oroszok nélkül gyártson koppintot Szuhojokat (J-11B és J-15), India viszont erre nem képes. Éppen ezért meghatározó számukra a technológiai transzfer, amin például részben csaknem elcsúszott a Rafale beszerzés is.
Természetesen lehet játszani, és az Indiaiak is tanulnak, például a MiG-29K gépeiknek az RD-33K hajtóműveit a HAL fogja licenszben gyártani.
Szóval kiváltani a függést? Nos egyszerű megoldás nincs erre. Ha nagyon akarják, megpróbálhatják, de sokba fog kerülni nekik (a saját hajtóműiparra sokkal többet kell költeniuk, a saját radarok kifejlesztésére költeniuk kell, és így tovább). -
#71173
Amennyire tudom a hajtóműveket cirka 250 repóra után ki kell szedni és egy részüket Oo-ba viszik vissza. -
JanáJ #71172 A gépek jó részét ők szerelték össze, gyártották le és Kína is gyárt ilyesmiket. Nem tudnák kiváltani az orosz függést? -
JanáJ #71171 Raptor cikk. -
#71170
Na én csak egyről tudtam, de akkor ma is okosabb lettem :) Amúgy ha jól tudom maguknak az oroszoknak sincsen 20-nál több. -
#71169
Az oroszok a Tu-142 további modernizálását javasolták. Ebben az Indiaiak nem láttak fantáziát. A P-8I program egyébként meglepte őket, nem szoktak hozzá, hogy egy beszerzési program határidőre és a szerződésben megszabott költségeken belül teljesüljenek. Emiatt rendeltek aztán további P-8I-ket. :)
Az Indiaiak azért választották a T-90S-t (majd M-et), mert a T-72 már jelentős mennyiségben állt rendszerben náluk, tudták milyen, megvolt a háttértudás az üzemeltetés terén, volt tapasztalatuk velük, ráadásul licenszben már gyártották is. Nem volt opció nyugati harckocsi, mivel teljesen új technológia kellett volna. Az Arjun-t erőltették és erőltetik helyette. -
#71168
A Poseidon helyett az orosz mit tudott volna ajánlani...? A K-9 + T-90 tényleg érdekes. Mondjuk nem értem, hogy anno miért nem K1A1-et vettek helyettük. Vagy az export korlátozás alá esett akkor? Tüzérségnél gondlom a 2S19 Msta az orosz egyetlen reális opciója.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.13. 11:47:51 -
#71167
Azért ott van a "lassan elfordul" frázis. ;)
A Szu-30MKI flotta fontos, de a légierő iszonyú sok típusra támaszkodik, most ugyebár a Rafale és Tejas tűnik ki ebből, előbbi azért, mert a kiválasztáskor az orosz típusok élből kibuktak a tenderen. Utóbbi nemzeti büszkeség, meg marad. Ha bele gebednek, akkor is. :)
Az FGFA halad tovább, de nem csodálkoznék rajta, ha végül lelőnék az egészet a fenébe...
A saját HAL AMCA programjuk meg ugyanúgy menni fog tovább, mint a Tejas...
A látványos inkább az, hogy amíg 10 évvel ezelőtt még nagyban támaszkodtak az oroszokra, most már lazán mellőzik őket. A P-8I Poseidon esete brutálisan látványos volt, ahogy a C-17 esete is. Most pedig már tűzérség terén is elfordulnak az oroszoktól, pedig a K-9-esek olyan Indiai dandárokhoz készülnek, ahol a T-90S mellé kerülnek...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.13. 11:44:19 -
#71166
Azért a Szu-30 MKI flotta baromi hosszú elköteleződést jelent - ez a légierő no1. gépe, az MRCA program meg olyan amilyen - a MiG-29K meg az egyetlen hordozós jet...
Az első különösen a hajtómű borzalmasan magas support igénye miatt. Szeintem semmi értelme a TVC-s hajtóműnek, Kína okosabb volt ezen a téren, hogy az ő Szu-30MMK gépeikben nincs TVC.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.13. 11:32:44 -
#71165
India lassan teljesen elfordul az oroszoktól. Most döntöttek arról, hogy Dél-Koreától vásárolnak 100db K-9 Vajra 155mm-es L/52-es önjáró ágyútarackot. Az ár 800 millió dollár körül van.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.13. 11:23:14 -
#71164
Egész pontosan négy példányuk van, tavaly vásárolták őket. -
#71163
Nos az irakiaknak van egy példánya amit aktívan használnak is az ISIS ellen.
-
JanáJ #71162 Amennyire én tudom a TOS-1 ugye ment volna a páncélosokkal és a NATO katonákat hamvasztotta volna el, míg a Grad nem. A TOS-1-re a wiki okt 10.-ei bevetést ír Szíriára. De nem hivatkozik semmire. Biztos a TOS-1 szebb/jobb/okosabb, de nem tudok olyan bármit elképzelni amit Graddal nem lehet leküzdeni a Halál Csillagon innen. :-) Amúgy thermobarikus rakétát nem dobott a wiki a Gradra, ami meglepett. -
#71161
A TOS-1(A) rövid hatótávolságú (TOS-1: 3,5km, TOS-1A: 6km), de páncélzotott, a T-72-es alvázára telepítették a rakétaindító konténert. A 220mm-es rakétái csak Thermobarikus robbanófejes változatúak. Alapvetően maga a TOS-1(A) a frontvonalbeli csapatok mellé van beosztva, tehát az előrenyomulást akadályozó erődítések, védelmi vonalak felszámolása a feladata.
A Grad (220mm) és a Szmercs (300mm) teljesen másik rendszer, sokkal nagyobb hatótávval (20-50km), és nem páncélozott indító járművekkel. A Szmercs-hez van termobarikus robbanófejes rakéta, a Grad-hoz tudomásom szerint nincs. -
#71160
Köszi. Viszont a belső tartón nincs AG fegyverzet... -
Freeda Krueger #71159 ![]()
![]()
-
#71158
Igen, a TOS 1 tűzereje egy rakétára és bizonyos célpont ellen sokkal nagyobb. -
JanáJ #71157 Hát gondolom letesztelnek mindent ami új.
