95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #3046 Node pont Merkava alvázon ? :DDD -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#3045
S-3A/B "Viking"
1964-ben az amerikai haditengerészet bejelentette igényét egy új, repülőgéphordozóról bevethető tengeralatjáró-elhárító (angol rövidítéssel ASW) repülőgépre, amelynek a már kissé koros Grumman S-2 "Tracer"-t kellene váltania. Az új gépnek kétszer akkora hatótávolságának kellett lennie, kétszer magasabban kellett repülni és kétszer akkora sebességel, mint az S-2-nek. 1969-ben a tender győztesének a Lockheed S-3 repülőgépét hírdették meg, az első prototipus YS-3A 1972 Január 21.-én végezte el a szűzfelszállását, és még ez évben megkezdték a sorozatgyártását, amelyek 1974-ben lépett szolgálatba, 187db átadása után a sorozatgyártás 1978-ban fejezték be.
A "Viking" egy teljesen fémépítésű, vállszárnyas gép, hagyományos elrendezésű farokrésszel. A két General Electric TF-34-GE-400B kétáramú gázturbinás hajtómű a félszárnyak alatti pillonokon lett elhelyezve, tőlük kifelé található egy-egy rögzítőpillon, amelyre a fegyverzetet illetve pótüzemanyagtartályt lehet függeszteni. A szárny ettől a pillontól kifelé eső része hidraulikusan felhajtható a hordozón történő tárolás megkönnyítésére, továbbá a függőleges vezésík ballra teljesen lehajtható, a magasságot csökkentendő. Az üzemanyag a szárny belső részén, a két szárny között, a törzs felső részén, illetve a gép gerincének két oldalán, a tartályok teljes befogadóképessége 7,192 liter, amihez még 2x 1,136 literes póttartály jöhetett, amiket a szárny alatti pillonokon vihet magával a gép. A gép tetején, a középvonalban egy visszahúzható légi utántöltő csonk található, amivel szükség esetén a gép üzemanyagot vehet fel. A gép közepén volt található a bombakamra, amelyben a tengeralatjárók elleni harchoz való fegyverzetett magával vitte.
Egy S-3B "becsomagolva", a szárnyai és a függőleges vezérsíkja behajtva.
A gép négyfőnyi személyzettel rendelkezett, a pilóta illetve a másodpilóta/"COTAC" (Co-Tactical Coordinator), mögöttük pedig a "TACCO" (Tactical Coordinator - kb. Taktikai Főtiszt) és a "SENSO" (Sensor Operator), aki a tengeralatjárók észleléséhez szükséges berendezéseket kezelte. Mindnégyen katapultülésben ültek.
Az S-3B "SENSO" tisztjének munkaállása
Az S-3B gép "TACCO" tisztjének munkaállása
A gép a tengeralatjárók érzékeléséhez az AN/APS-116 fedélzeti radart, illetve szonárbójákat használt, amelyek ledobva aktív szonárjukkal (hanglokátor) érzékelték a közelben lévő tengeralatjárókat, az adatokat pedig rádióhullám segítségével a SENSO képernyőjére továbbították. Az S-3A 60db szonárbóját vitt magával. A tengeralatjárók felderítésének/leküzdésének menete rendszerint egy vizuális felderítés (pl. egy tengeralatjáró periszkópját meglátta valaki, és azt jelentette az S-3A-nak) utáni hajsza volt, a gép szonárbójákat dobott le, és a SENSO a hanglokátor adatai alapján igyekezett meghatározni a tengeralatjáró helyzetét (és ha elég adat állt a rendelkezésre, akkor következtethetett annak tipusára), és az eredményt közölte a mellette ülő TACCO-val, aki a helyzetett elemezve taktikai tanácsokkal látta el a pilótát, hogy merre repüljön (illetve merre folytassák a keresést), illetve szükség esetén milyen fegyvert és hogyan alkalmazzon.
A tengeralatjárók leküzdésére a géptörzsben lévő bombakamrában 4db Mk46/Mk50 torpedót, vagy 2db B57 nukleáris mélységi bombát, vagy 4db Mk82 227kg-os légibombát vihetett magával. A szárnyak alatt további 6db Mk82 légibombát vagy irányítattlan rakétaindító konténereket hordozhatott, de legtöbb esetben inkább pótüzemanyagtartályal repültek.
A gép másodlagos feladata volt továbbá az aknatelepítés - ehez két darab Mk52/Mk55/Mk56 aknát vihetett magával a szárny alatti pillonokon.
1980-ban a haditengerészet igényt tartott az S-3A gépek modernizálására, illetve feladatkörének kibővítésére, elsősorban a vízfelszini célok leküzdésére való képességre. A program első átalakított S-3B gépe 1984-ben szált fel, és 1986-ban megrendelték az első 24 gép átalakítás, és 1994-re az összes szolgálatban álló gépet S-3B-re alakították át.
Egy S-3B gép bal oldali pillonján egy légi utántöltéshez való konténerrel.
A gép hasának hátsó felén láthatóak a szonárbóják tárolórekeszeinek nyílásai.
Az S-3B egy új AN/APS-137(V)1 tipusú "inverz szintetikus aperturájú" radart kapott, új szonrbójákat és akusztikus kielemző rendszert, GPS helyzetmeghatározót valamint a "Joint Tactical Information Distribution System"-et (egyesített taktikai információmegosztó rendszer), amelyel a begyűjtött adatokat továbbítani tudta a hadihajóknak, illetve az azok által küldött adatokat fogadni volt képes. A fegyverzetébe pedig beintegrálták az AGM-84 Harpoon hajó elleni rakétát illetve az Mk60 torpedót, ezeket a szárny alatti tartókon volt képes magával vinni, és egy tartóra egy Harpoon vagy Mk60 kerülhetett.
A légi utántöltés a 90-es években egyre problémásabb lett a haditengerészet számára, mivel az KA-6D/A-6E gépek kivonásával az addigi fő utántöltő géptől váltak meg. A megoldás az S-3B-k feladatkörének bővítése lett: utántöltő konténerekkel ők vették át a KA-6D gépek helyét.
1999-ben úgy döntöttek, hogy az S-3B gépek ASW képességeit teljesen leépítik, mivel e feladatkörben már amúgy sem voltak túl hasznosak és immár az igény sem volt rá olyan nagy (hidegháború vége), viszont új feladatukra mindennél jobban szűkség volt, ezért kiszerelték a tengeralatjárók elleni felszerelést, és megszüntették a "SENSO" munkaállását a gépeken.
Az S-3B ettől függetlenül azonban "a haditengerészet svájci bicskája" lett, feladatai közé tartozik a légi utántöltés mellett a felszini hadihajók elleni hadviselés, a légi felderítés, az ellensége rádióelektronikai tevékenységének figyelése, sőt, a harci gépek taktikai irányítása is. Elektronikai és kommunikációs berendezéseik az 1990-es évek végén, a '00-as évek elején komoly fejlesztésen mentek át, és többek között integrálták az AGM-65F (infravörös irányítású) Maverick rakétákat is a fegyverzetükbe.
Egy átalakított S-3B "Viking" gép AGM-65F "Maverick" rakétát indít
Változatai:
S-3A: Első sorozatváltozat AN/APS-116 radarral.
S-3B: Az 1980-as években átalakított S-3A gép, amely új radart ("AN/APS-137(V)1") és új fedélzeti rendszereket kapott, valamint képessé tették felszini hajók elleni harcra.
ES-3A: 1988-tól 1991-ig 9db S-3A gépet átépítettek kifejezetten az ellenséges rádióelektronikai tevékenységének figyelésére, a gép bombakamrájába és farokrészébe szerelték az ehez szükséges berendezéseket. A gép nem rendelkezik fegyverzettel.
US-3A: Az 1980-as években 6db S-3A-ast teherszállító géppé átalakítottak át, amely a C-2A "Greyhound"-hoz hasonlóan az anyahajók és a szárazföld között szállítanak embereket és csomagokat.
Adatai
Szárnyfesztáv: 20.93 m
Felhajtott szárnyak esetén: 8.99 m
Hossza: 16.26 m
Magassága: 6.93 m
Lehajtott függőleges vezérsíkkal: 4.65 m
Üres tömege: 12,088 kg
Maximális felszállótömege: 23,831 kg
Maximális leszállótömege: 16,676 kg
Maximális repülési sebessége 6,100 m magasságban: 834 km/h
Szolgálati csúcsmagassága: 12,200 m
Hatótávolsága maximális hasznos terheléssel: 3,706 km
-
#3044
LOL -
Cat #3043 
-
#3042
MiG-29 a "Strizhi" műrepülő csapat szineiben.
Szu-30MKI
A már korábban többször említett FCS (Future Combat System) gumikerekes és lánctalpas tesztjárművei
T-90 tüzelés közben, egy bemutatón. -
#3041
2002 Augusztusi Aranysas.
A téma kezdete az Index.hu fórumában anno. Később többször visszatértünk rá, annyira népszerű lett :)) -
#3040
Miért is? 
Szigorúan a gépet, és nem a magyar beszerzést figyelembe véve. -
#3039
Figyelj. Kötözködni menj el máshová, nem vagyok rá vevő. Köszike. -
Yetike #3038 
-
Cat #3037 ezt sztm itt hanyagold, elég egy sodi is ide -
Yetike #3036 Impozáns terv, bár a szomszédaink lehet hogy nem rajonganának érte 
-
#3035
A Felhők felett topicban már felrakta valaki, de ide is beteszem, lehet szájat tátani. Ütős a zenei aláfestés is. :)
videjó -
#3034
Akkor állítsuk vissza a nagy Magyarországot, és lesz megfelelő méretű légtér kéthajtóműves gépeknek. :) -
Yetike #3033 Egykét Su-27 est én is szívesen elnézegetnék Mo. felett (természetesn magyar felségjellel:).
Csak az a gond, hogy az ország korlátaihoz kell szabni az ország légierejét, és mivel ezek két hajtóművel rendelkeznek, sokkal magasabb a fenttartási költségük. -
#3032
Arra én is kíváncsi lennék, mert mindkettő nagyon klassz vas. Inkább ilyeneket kéne beszereznünk, nem IKEA gépeket. :D -
Yetike #3031 Az F-15C vs. Szu-27 cikket merre lehet megtalálni ? -
#3030
Mindettől függetlenül én sem csipázom a Gripent, szerintem is salakanyag. :) -
#3029
Ezt a blogot én is olvastam, de tele van ostobaságokkal. Pár szemezet:
A gép befejezetlen, még egy csomó alapdologra nem képes, mint például a földi célok elleni csapásmérés
Már a JAS-39A is képes AGM-65 Maverick rakéta indítására. Tehát korlátozottam már az is képes volt erre, azóta már bevethet sok már fegyvert is (légibombától kezdve a robotrepülőgépig).
A barom magyarokon kívül nem is vette meg senki, csak a barom svédek használják, mert nekik muszáj.
(felhívnám a figyelmet az illető kifinomult szókincsére.:))
Dél-Afrika és Csehország is rendszeresítése mellett döntött (Csehország esete még kérdéses).
A típusváltás egyik alternatívája lett volna, hogy a MiG-21-eseket felújítják és modernizálják, új fedélzeti számítógéppel és elektronikai rendszerekkel látják el.
Románia és India rendelkezik ilyen "tuningolt" MiG-21-essekel. Egyik esetben sem túl jó tapasztalatokkal. Egyszerűen elérte korlátait a gép...
Na de a gépnek el is kell tudnia indítani az AMRAAM-ot, különben csak nehezék. Nos, természetesen nem tudja...
Tudja, sőt az újabb svéd gépek (Lot2-től) már állítólag azzal is repkednek...
Ráadásul ezeket a svéd és a német légierõ selejtezésre váró készletébõl kapjuk, jó részük már közelít üzemideje végéhez.
Érdekes ostobaság. Voltak ilyen felhangok, csak éppen a helyzet az, hogy tendert írnak ki a beszerzésről. Vagyis amit itt leírt, az úgy ostobaság, ahogy van...
A Gripen ezekkel sem tud mit kezdeni, mert nincs hozzá megfelelõ indítósín. Azokat még csak most tervezik.
Már a JAS-39A (Lot1) is képes volt indítani...
Van egy hipermodern, csilivili repülõgépünk, ami távolsági légiharcra nem alkalmas...
Miért is? Van egy elég jó radarja, és egy igen jó középhatótávolságú rakétája, plusz ott a képessége a digitális adatbusz használatára (egy radarját használó gép képes a céladatokat átküldeni egy, a radarját kikapcsolt gépnek, amely a célponthoz közelebb lehet).
A konkrét adatok Kõvári László úr cikkébõl származnak, az Aranysas magazin e havi számából, illetve más szakmai forrásokból
Kővári közismerten rüheli a Gripen-t, talán nem meglepő, hogy szinte csak negatívumokat ír róla. Meg úgy általában mindenről, ami neki nem tetszik (volt anno egy közröhej tárgyává vált F-15C vs. Szu-27 cikke is... :)).
Szóval pár dologban, amit leírt, van igazság, de összeségében tele van pontatlanságokkal és hibás következtetésekkel... -
#3028
A #11-es hozzászólás ebben a topicban egy tömör T-80-as családismertető, lapoz vissza bátran :) -
Yetike #3027 Repülőtank kategóriában ez a kedvencem :
T-80UK
-
#3026
"Légierõ. Repülés. De szép dolgok ezek.
De nem nálunk. Eleve, Magyarországnak nincs önálló légiereje. A gengszterváltás idején rövid ideig volt, aztán mégiscsak besuvasztották a Szárazföldi Parancsnokság fennhatósága alá. Ez így nagyon jó, meg is tette hatását a szakmai féltékenység, a zömében harckocsizó múltú vezérkari tisztek szépen elsorvasztották a légierõt. Na de ez itt a Droidzóna, tehát droidsztori következik, mégpedig a sokat vitatott JAS-39 Gripen vadászgépek körül folyó dolgokról lesz szó. Az igazán súlyos és fájdalmas ebben a sztoriban az, hogy ez a droidság az országnak dollármilliárdokba került, és ha utánaszámolunk, kiderül, hogy a Gripenek megvásárlásakor minden magyar állampolgár zsebébõl kb. százezer forintot húztak ki. Hja, kérem, a haditechnika nem olcsó mulatság. Nézzük, mit sikerült ennyi pénzért megvenni.
Most nem is arról írnék, hogy mekkora egy rakás szar ez a repülõgép. A barom magyarokon kívül nem is vette meg senki, csak a barom svédek használják, mert nekik muszáj. A gép befejezetlen, még egy csomó alapdologra nem képes, mint például a földi célok elleni csapásmérés, csak késõbbre ígérgetik a szoftverek frissítését, meg az újabbnál újabb rendszereket, amitõl majd tudni fogja. Még szerencse, hogy többfeladatú vadászbombázónak hívják. De 2010-ig örüljünk, ha fel lehet vele szállni. Annak ellenére rendszeresítjük ezt a svéd szemetet, hogy már 1995-ben döntés született az F-16-os rendszeresítésérõl, ami egy rengeteg háborúban kipróbált, folyamatosan fejlesztett, vagy ötven ország által üzemeltetett repülõgép, amit teljesen készen szállítanának, nem kell hozzá semmit külön venni, pláne nem kéne évtizedeket várni az alaprendszerek mûködõképessé tételére, és így is alig több, mint a felébe kerülne a hiperszuper Gripennek, ami egyébként a legdrágább repülõgép volt a tenderen. (A másik két induló az F-18-as és a Mirage 2000 volt.) De nem, az okos droidok kitalálták, hogy az F-16 egy elavult gép, mert a hetvenes években jött ki, és nem kell. Igen, az alapváltozat valóban 1976-ban repült elõször, az meg már más kérdés, hogy a legújabb változat, az F-16 Block 60 meg 2004-ben, és bemutatásakor máris megvette vagy hat ország, és még az se került annyiba, mint ez az összevissza tákolt IKEA-repülõ. A Gripent pedig csak súlyos megvesztegetési botrányok közepette tudták eladni, többek közt olyan balfasz országoknak, mint Magyarország. A cseheknek is majdnem eladták, de ott nem volt olyan hülye a számvevõszék, hogy ne vegye észre a tender körüli "érdekes" dolgokat. Ott épp most folyik a tender felülvizsgálata. De hagyjuk ezt, repülõs körökben ez már lerágott csont.
A mai dühöngésem tárgya tehát nem is a repülõ maga, hanem a hozzá rendszeresített fegyverzet. A Gripeneket azért vásároltuk meg, mert a régi MiG-21-esek elavultak, lejárt az üzemidejük, és selejtezni kellett õket. A légierõ - helyesen - olyan váltótípust keresett, amely nem csak kiváltaná az öreg MiG-eket, hanem egyúttal pótolná a korábban kivont Szu-22-es csapásmérõ vadászbombázókat is, és egyúttal a 2010-ben kivonásra kerülõ MiG-29-eseket is felválthatná. Azaz egy többfeladatú vadászbombázót kerestek. Ez teljesen rendjén való, hiszen manapság már csak ilyen sokoldalú harci repülõgépeket építenek és rendszeresítenek mindenhol. A típusváltás egyik alternatívája lett volna, hogy a MiG-21-eseket felújítják és modernizálják, új fedélzeti számítógéppel és elektronikai rendszerekkel látják el. Románia például ezt a megoldást választotta, és a román légierõben már évek óta repülnek a MiG-21 Lancer elnevezésû, Izraelben átépített gépek. Nekünk azonban új gép kellett, bár már a kezdet kezdetén is lehetett tudni, hogy nem sok pénz lesz rá.
A Gripen kétféle légiharc-rakétát kap majd. Látóhatáron túli célpontok ellen a vadonatúj AIM-120 AMRAAM amerikai rakétát hordozza majd, ami valóban remek választás, mindenféle szempontból. Ráadásul ebbõl is a legújabb, 2000 óta gyártott változatot kapjuk. Igaz ugyan, hogy mire a rakétavásárlás aktuális lesz, 2008 körül, már lesz még újabb változat is, de végül is ne kötözködjünk, ezzel sincs semmi baj. Hát a rakétával nincs. Na de a gépnek el is kell tudnia indítani az AMRAAM-ot, különben csak nehezék. Nos, természetesen nem tudja... A svédek persze rögtön megígérték, hogy készítenek hozzá szoftvert is, meg indítósínt is, persze jó pénzért, de van egy bökkenõ: Magyarország ugyan megkaphatja az AMRAAM-ot az USA-tól, de nem adhatja tovább Svédországnak sem a fegyvert, sem a dokumentációt, mert Svédország csak társult tagja a NATO-nak, nem pedig teljes jogú szövetséges. A jogszabály pedig jogszabály, amit az amerikaiak nagyon komolyan vesznek. De ha netán mégis sikerülne megoldani a problémát, akkor meg nem lesz annyi rakétánk, hogy a pilóták éleslövészeten kipróbálhassák, gyakorolhassanak az AMRAAM-mal. Majd ha háború lesz, játszhatnak vele, addig nem. Egyébként a MiG-29-eseknél is megvan ez a probléma, a magyar pilóták sohasem indítottak még R-27-es vagy R-73-as rakétát, pedig ezek lennének a 29-es fõ fegyverei.
A második fegyverkategória a kis hatótávolságú légiharc-rakéta. Mit hordozhat a Gripen? Az AIM-9 Sidewinder rakétát, például. Ez is jó kis rakéta, a legújabb verziója, az AIM-9X egészen bámulatos paraméterekkel rendelkezik. Csakhogy mi nem azt kapjuk. Még csak nem is az elõzõ változatot. A mi Gripenjeink a kivénhedt AIM-9L változatot fogják cipelni, ami még a vietnami háború idején gyártottak, és aminek a harci értéke manapság nagyjából egy kóbor kutya faszával egyenértékû. Ráadásul ezeket a svéd és a német légierõ selejtezésre váró készletébõl kapjuk, jó részük már közelít üzemideje végéhez. Ezek a rakéták kisebb harcértéket képviselnek, mint a MiG-21-esek R-60-as rakétái, pedig azok a világ egyik legrosszabb hatásfokú légiharc-fegyverei voltak! Na persze, a hivatalos magyarázat most is megvan: azért ezt vesszük, mert olcsó! Tesco Gazdaságos Légierõ bazmeg. Röhej.
A földi célok elleni fegyverzet? Ó, igen, van az is. Hivatalosan a Gripen szinte mindent hordozhat, amivel a NATO-ban a levegõbõl a föld felé lõni lehet. Hivatalosan... A gép az amerikai Paveway lézeres irányítású bombákat fogja hordozni, ami remek dolog, csak éppen ugyanezeknek a bombáknak a sokkal pontosabb mûholdvezérlésû változatait fele ennyiért megvásárolhatnánk. A gond csak az, hogy ezeket a Gripen nem tudja hordozni. Olyan rugalmas kis gép ez, az elkészülése után két évvel megjelent fegyvert már nem is lehet rátenni. Remek. Földi célok elleni rakétának az AGM-65 Maverick különféle változatait ajánlják, ami szintén amerikai fegyver. A Gripen ezekkel sem tud mit kezdeni, mert nincs hozzá megfelelõ indítósín. Azokat még csak most tervezik.
Összefoglalva tehát, mire is költöttek el sok milliárdot az adófizetõk pénzébõl? Van egy hipermodern, csilivili repülõgépünk, ami távolsági légiharcra nem alkalmas, közelharcban harminc éve elavult rakétákkal szórakoztatja az ellenséget, földi célok ellen pedig csak korlátozottan vethetõ be. Ez igazán remek, ugyanis a MiG-21-esek pontosan ugyanezt tudták, mindenféle modernizálás nélkül is. Ráadásul a Gripenhez nem vásárolják meg a sisakba szerelhetõ adatmegjelenítõket, mert az drága, és így a modern amerikai lézervezérlésû bombák hatékonysága is hasonló lesz, mint a MiG-21-es régi, 250 kg-os bombáié. Inkább újították volna fel a MiG-eket, és akkor nem kéne sírni, hogy jaj de kevés a pénzünk! De nem, mert a MiG orosz gyártmány, tehát a Sátántól való, el kell pusztítani.
Mellesleg jegyzem meg, hogy a Gripen harci túlélõképessége is nulla. Arról például senki sem tud, hogy a gépeken lesz-e infracsapda- és dipólköteg-szóró, ami az infravörös és radarirányítású rakéták elleni tevékenység alapvetõ eszköze, immár vagy negyven éve. A magyarok illetékeseknek eszükbe sem jutott ezt megkérdezni... Nem lesz rendszeresítve semmiféle aktív zavaróeszköz (ECM) sem, nehogy elrontsa a gép az ellenséges légvédelem szórakozását. A gép sérülésállóságáról szintén nem tudunk semmit, de a gép tervezõi sem sokkal többet. A svédeknek ugyanis nincs elsõ kézbõl szerzett tapasztalatuk a repülõgépek harci sérüléseirõl, igénybevételérõl. Svéd gyártmányú repülõgép még sohasem vett részt semmiféle éles hadmûveletben. Igy aztán senki sem tudja, mi az, amit a Gripen elvisel, és mi az, amit nem. Kipróbálatlan, kiforratlan technika. Mi, magyarok természetesen ebbõl is a legszarabbat választottuk, az elsõ változatot, amit, miután megtudtuk, hogy annál van újabb is, utólag megfoltoztak itt-ott, belerakták az újabb elektronikát és hasonlókat. Persze külön felárért.
És végezetül, hogyan fognak felkészülni a Gripen használatára a magyar pilóták? Miután a kiváló magyar repülõtiszt-képzést az elmúlt évek kormányai sikeresen szétverték, a tapasztalt pilótákat pedig a rendszeres leépítések keretében szélnek eresztették, sebtiben kellett pilótákat toborozni az új gépre. Több milliárd forintért egy tucat fiatal pilótát képeztek ki Kanadában a Gripen vezetésére. A srácokat hallelujázva mutogatta a szaksajtó egy darabig, arról azonban már nem írtak, hogy a kiképzés után pár hónappal már többüket le is szerelték, mert úgysem lesz pénz repültetni õket. Igazán jó ötlet, képezzünk ki egy csomó pilótát, aztán rúgjuk ki mindet. De ez még hagyján: ezek után a Honvédelmi Minisztérium féloldalas hirdetésekben keres jelentkezõket a repülõmagazinok oldalain vadászpilótának. Az már eszükbe se jut, hogy a drága pénzen kiképzett embereket esetleg visszacsalogassák! Persze, azok már biztos régen dobbantottak külföldi légitársaságokhoz, és eszük ágában sincs visszajönni bohóckodni. Röhejes a színvonal csökkenése is, hiszen az elsõ pilótákat még szigorú követelményrendszerben, a katonai fõiskolák hallgatói állományából válogatták, most pedig már csiricsáré színes reklámokban hirdetik, hogy akárki jöhet, csak valaki jöjjön már! Azt viszont nem írják oda a reklám mellé, hogy épp most csökkentették újra a magyar vadászpilóták repültóra-keretét, ami eddig évi 40-50 óra körül volt, mármint a szerencsésebbeknek, mert a legtöbben még ennyit se repültek. A NATO-ban viszont évi 160-180 repült óra a minimum egy harci pilótának, és ezzel még csak legfeljebb a tartalék tartalékja lehet egy frontvonaltól távoli repülõtéren. A Magyar Honvédség erre azt találta ki, hogy minden évben az egyik pilóta repülhet ennyit, a többiek meg maximum tíz-húsz órát. A következõ évben egy másik pilóta kerül sorra, és így tovább. Remek. Lesz egy csomó félig kiképzett emberünk. Arról már ne is beszéljünk, hogy a SAAB gyár hivatalos álláspontja szerint a Gripen évente legfeljebb 160 órát repülhet. Vagyis a Gripen egyáltalán nem képes a NATO-követelményeknek megfelelni!
S hadd mutassak be még egy példát, hogy okos szakértõink mennyire értik a dolgukat. A Gripenek rendszeresítése után a Honvédség 4 gépet akar felajánlani NATO feladatokra, míg 2+2 légvédelmi készültséget ad. Ezen kívül két darab kétüléses kiképzõgép is aktív lesz. Ha ezt teljesíteni akarják, akkor kb. 80 százalékos hadrafoghatóságot kell biztosítani, ami egy logisztikai csoda lesz, hiszen az amerikai légierõnek is csak 25-30% a hadrafoghatósági mutatója, a magyar átlag pedig általában 10 körül van. 80%-ot csak az izraeli légierõnek sikerült elérnie egyszer, a hatnapos háború során, amikor az egész ország egy emberként a hadsereget támogatta. Megnézném én azt, hogyan tudja a Magyar Honvédség ezt a színvonalat éveken keresztül, állandóan fenntartani!
Ennyi lenne tehát a szerény véleményem a Gripenrõl és a rendszeresítésérõl. A konkrét adatok Kõvári László úr cikkébõl származnak, az Aranysas magazin e havi számából, illetve más szakmai forrásokból. A fenti történetet egyébként szinte szóról szóra megismételhetném, ha megírnám azt, hogy hogyan cserélték le a légvédelmi rakétacsapatoknál a megbízható orosz rakétaütegeket a csapnivaló francia Mistral rakétákra, holott lett volna sokkal célszerûbb fegyverrendszer is, fele annyi pénzért. A lényeg, hogy ha azt halljátok, hogy valaki megtámadta Magyarországot, pucoljatok minél messzebb! Nehogy véletlenül a fejetekre essen egy Paveway bomba, mert a pilóta sisakcélzó híján melléejti." -
#3025
Nem mentem el én sehova, csak egyszerűen összejött minden, és nincs fölös szabadidőm... 
De igérem hamarosan pótlom a lemaradást :)
A flémelés meg kezd az idegeimre menni. Innentől a flém és az erősen offtopic üziket minden további nélkül törlöm, független a forrásától. Sajnálom, hogy ilyen hangnemet kell megütnöm... -
#3024
A T-90s-ről nem rossz a kép...:) -
Yetike #3023 Megfelelő előkészítés mellett a folyóalattjáró kategóriába is belesorolhatjuk :). -
kiskorúbézoltán #3022 "diezel aggregátor" ??? Mi ez tengeralattjáró ? :D -
Yetike #3021 A T-90 és T-80 két teljesen különböző orosz harckocsi.
A T-90 egy V-84MS 840 lóerős diezel aggregátorral működik, míg a T-80u - t egy GTD-1250 típusú 1250 lóerős gázturbinás hajtóművel látták el.
T-80UD
T-80UM1
T-90s -
#3020
Yetike: az előző kérdésem még állt:) -
#3019
Azt hiszem a téma le lett zárva ha kérdésed van privátban szívesen válaszolok... Én nem utálok senkit csak vannak akikkel nem tudok szót érteni ennyi... -
Yetike #3018 
Ka-56 -
Cat #3017 csatlakozom -
#3016
Mé utáljátok K Andrást ennyire????
-
#3015
OFF TOPIC
Értelmezd a válaszom ahogy akarod... Mások értették az álláspontom.. Veled valahogy sehol nem jutunk közös nevezőre... Se Forma 1 topicban anno se itt. Mind1... De én 1 véleménynyilvánitással be is fejeztem és nem kezdtem és vittem flém irényba itt már rég flém volt... és azt te kezdted... Az arcomat meg vállalom mert már kitudja mióta bárhol vagyok csak ezzel a névvel vagyok (Legyen sz DC++ról INdex Fórumról csapat fórumról vagy nyilvános bármilyen fórumról) Az egy dolog, hogy nem teszem boldog boldogtalan felé láthatóvá a képemet.... Ha kíváncsi vagy rá megnézheted a Dc-s megosztásomba.. Be van téve elég régóta...
Ja és innentől ebben a Topicban semmilyen nem haditechnikát hanem személyes értelmezést jelentő válaszodat nem reagálom le...
OFF VÉGE
Yetike: T-90 volt a T-80 gázturbinás változata??? -
Yetike #3014 
-
Yetike #3013 A kedvenc páncélosom :)
T-90 -
Yetike #3012 Off:
Amennyiben nem tudsz illő módon vitázni - gondolok itt arra, hogy nem adsz mindenféle kitalált értelmezést mások kommentjére, nem találsz ki hülyeségeket amiket mások által írtnak állítasz be, nem személyeskedsz ezekkel a szellemes beszólásokkal, a mondatok után csak 1 db írásjelet raksz, nem változtatod folyton az álláspontodat, nem hivatkozol olyan forrásra, ami Téged cáfol meg, nem minősítessz másokat, illetve rákényszeríted magad, hogy legalább egyszer elolvasd amit mások írnak (és ezt figyelembe is veszed) - úgy kérlek válts témát oda, ahol ez a stílus elfogadott (jelen pillanatban csak a Gumiszoba jut eszembe). Szerintem senki nem fog hiányolni...
Off vége. -
K.András #3011 "Egyes elemzők szerint azonban a döntés elhibázottnak tűnik, a politikai vezetők ugyanis "felesleges kirakati tárgyakra szórják a pénzt", miközben nem képesek rábírni a hadvezetést a legalapvetőbb, égetően szükséges reformokra, amelyek lehetővé tennék, hogy az ország, ha szerény mértékben is, de valós módon hozzájáruljon az atlanti szövetség kapacitásaihoz "
SZvsz ez nem igaz,ugyanis elindultak a reformok,legalábbis nálunk.2005-töl hivatásosok lesznek csak,és azt a pénzt amit idáig kiszortak a sorozással meg a 9 honapos "nyaralás" biztositásával,komoly feljesztésekre lehet majd forditani. -
K.András #3010 Nemár,ne kezd már el,ráadásul ne adjatok a számba olyat ami el sem hangzott belöle!!!Nem azt mondtam ,hogy önmagában mindent meg lehet oldani vele hanem azt, hogy önmagában többet meg lehet vele oldani mint bármi mással!!!Ugye érzed a különbséget a kettö állitás között?
"Szánalmas... ÉS ha ilyen Kockafejűek voltak kiképzők hadseregben akkor örülök, hogy eszembe sem jutott bevonulni.... Én ott valószínűleg a meg nem értett zseni kategóri lennék mint te vagy itt... TE nem értessz senkit és téged sem ért senki.... "
Ez a szánalmas,oda lett irva ne sértegessétek egymást,és te mit csinálsz???Olvasd el csak el miket irtál!Az a másik fele,hogy a kutyát nem érdekli ki ad igazat és ki nem(a tények attol tények lesznek mert valaki mást képzel a helyére),azt hiszed hogy te vagy itt a gyevi biro és majd igazságot fogsz tudni osztani,ehelyett elvitted flame irányba a dolgot,természetesen én az arcomat is vállalom a forumon,veled ellentétben,de ha igy lekocka fejüztél akkor lássunk rolad is egy képet,biztos te is egy tök szép gyerek vagy,nem véletlen nem raktál fel magadrol képet...
Ennyi veled le is zártam. -
Cat #3009 ezt magyaráztam én is pár napja, sokkal hatékonyabban el lehetne költeni a pénzt másra -
Cat #3008 Financial Times: elhibázott a Gripen-vásárlás
Független elemzők nem sok értelmét látják annak, hogy Magyarország, amely éppen most ígérte meg Brüsszelnek, hogy 2007-ig a GDP 3,1 százalékára csökkenti államháztartási hiányát, majdnem 1 milliárd dollárt költsön új harci repülőgépekre - írta kedden a Financial Times.
A brit üzleti napilap Magyarország-melléklete szerint a tervezett hiánycsökkentést éppen eléggé megnehezíti az, hogy 2006-ban még lesz egy parlamenti választás is. A karbantartás nehézségei miatt a MiG-29-es flottából jelenleg mindössze hat tekinthető hadrendben állónak; a Fidesz-kormány 2001-es döntése 14 svéd Gripen vadászgép lízingjéről éppen ezért szükséges korszerűsítési lépésnek tűnhet "egy olyan ország részéről, amely lelkesen igyekszik eleget tenni NATO-tagsági kötelezettségeinek".
Egyes elemzők szerint azonban a döntés elhibázottnak tűnik, a politikai vezetők ugyanis "felesleges kirakati tárgyakra szórják a pénzt", miközben nem képesek rábírni a hadvezetést a legalapvetőbb, égetően szükséges reformokra, amelyek lehetővé tennék, hogy az ország, ha szerény mértékben is, de valós módon hozzájáruljon az atlanti szövetség kapacitásaihoz - áll a Financial Timesban. A lap szerint a SAAB és a British Aerospace által gyártott 14 harci gép lízingje 600-700 millió dollárba fog kerülni, de a fegyverzet beszerzése és a kiképzés még ennél is sokkal nagyobbra hizlalja a számlát.
Egy név nélkül idézett budapesti NATO-diplomata azt mondta a lapnak, hogy NATO-nak már most is több vadászgépe van a kelleténél. Hozzátette: félő, hogy Magyarországnak nem lesz pénze egy ilyen méretű légi század megfelelő karbantartására, még ha magukat a gépeket be is tudja szerezni. - Egymilliárd dolláros problémáról van szó - mondta az idézett diplomata. -
#3007
Csatlakozom a két előttem szólóhoz!