95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#8007
Rossz hírem van, ilyet aligha fogsz találni. Az összes katonai C-130J/J-30 vagy NATO-sötétszürke (pl. Dánok, Ausztrálok, USMC, Olaszok), vagy légifölény festésű (világosszürke orrész, USAF). Marad az USCG fehér-piros festése. Egyedül a Kuwaiti gépekben nem vagyok biztos, de azokról meg égre-földre nem találok egy darab árva képet sem. -
#8006
Cifu illetve barki mas is termeszetesen!
Aki tud olyan C-130J-rol ami nem szurke jelezze plz! (Ezust (prototipus), es feher-piros savval(partiorseg) ok, de nem ez erdekel, kamuflazs elonyben!) -
#8005
akár... -
#8004
szerintem izs -
#8003
szerintem meg pont mintha epp menne le :D -
#8002
Persze! Ezek ugy "hozzak" magukat...de mi lesz a ket kulombozo doktrina, a natositott sved eljaras eredmenye egymassal szemben?!
....hmmm...engem most ez foglakoztat. -
#8001
A 3. képen olyan mintha épp a mélyből bukkant volna elő... -
#8000
Azta... ilyenen szívesen eltöltenék pár hetet.
Csak nem take? :) -
#7999
Na, úgyis régen volt haditengerészeti kép a topicban:
[center]![]()
![]()
![]()
-
#7998
Ha nem lesz sisakcélzó és Iris-T a Gripen-hez (márpedig eddig úgy tünik nem lesz), akkor eléggé egyesélyes lesz a közelharc...
Mondjuk látatlanba én azt várom, hogy azért BVR-ben lenyomják a MiG-eket, bár ez a minimum elvárás, amit teljesíteni kellene... -
Cat #7997 A franciák az unió legnagyobb fegyverexportőrei
Jelentősen bővült 2003-ban az európai fegyverexport. A legnagyobb forgalmat Franciaország bonyolítja, messze megelőzve vetélytársait. A legígéretesebb felvevőpiac a Közel-Kelet.
Az EU éves összesítése szerint - amelyről csütörtökön számolt be a belga hírügynökség - Franciaország 13,6 milliárd euróért exportált fegyvereket 2003-ban, a franciákat Németország követte 4,9 milliárdos értékkel, a harmadik helyre pedig a britek kerültek, 4,5 milliárddal. A teljes európai fegyverexport értéke 28,3 milliárd euró volt, ami jelentős, 6,8 milliárdos növekedés a 2002-es adathoz képest. Az európai fegyverszállítmányok legnagyobb felvevőpiaca a Közel-Kelet volt (8,4 milliárd), de majdnem ekkora, 8,3 milliárdos értéket képviseltek az egyes EU-országok egymás közti szállításai. Az Észak-Amerikába irányuló fegyverkivitel csak 2,2 milliárd eurót tett ki, ami mutatja, hogy az európai hadiipari cégek még mindig nehezen jutnak be az amerikai piacra.
A franciák kiugróan magas fegyverexportja, s a többiek lemaradása szintén a közel-keleti térség viszonyaira vezethető vissza. Párizs több mint 4 milliárd euróért adott el fegyvereket és katonai rendszereket az Egyesült Arab Emírségeknek és majdnem 2 milliárdért Szaúd-Arábiának, miközben például a britek ezekben az országokban 2003-ban alig-alig tudtak üzleteket kötni. A jelentésből az is kitűnik, hogy az európai országok olyan államoknak is adtak el fegyvereket, amelyeket elvileg EU-embargó sújt. Kína például 2003-ban 416 millió euróért vett francia, olasz és brit haditechnikát, miközben még mindig érvényben van az a fegyverszállítási tilalom, amelyet az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után léptetett életbe az ázsiai ország ellen az Európai Unió.
Fehéroroszország is kapott 2003-ban - igaz, mindössze 335 ezer euró értékben - osztrák, német és magyar fegyvereket. -
#7996
[center][b]Ramadi
![]()
![]()
![]()
An MC-130P Combat Shadow aircraft from Kadena Air Base, Japan
![]()
Baghdad
![]()
Fallujah
![]()
![]()
Afghanistan
![]()
-
#7995
Hmmm
Nezegettem a Jetfly-on a Pumak kepeit, most hogy Gege atadta a stafetat (szvsz nem lesz megint joideig meg egy ilyen hozza hasonlo "oreg puma" ...ehhez a feladathoz szuletni kell...nah de ez masik tortenet). Elgondolkoztam, lesz kb 1-2, joesetben 2-3 ev hogy parhuzamosan uzemeltetjuk, majd a Mig-29-est es a Gripen ESB-HU-t....szoval en kivancsi vagyok...kivancsi vagyok majd az elso igazan objektiv, es hazai, es igazan mervado tapasztalatokra! Ugyanis ahogy elneztem az allomanyt tobbek igen sokat nyomtak 29-esen, bar van aki albarol kerult at, de az NFTC-ben megtanuljak amire szukseguk van, ebben nem ketelkedem (aki ott nem az majd az ott ,es svedeknel kikupalt magyar oktatoktol). Szal, lesz egy szazad (Dongo) 29-el, egy szazad (Puma) Gripen-el, es szinte 100% hogy mar a hadrafoghatosagi mutato elott, meg a "tesztek" (ebbe ne menjuk bele, aki ismeri a hadrendbe allitas folyamatat az tudja, aki nem az nezzen utana..) idejen meg fog tortenni az elso legiharc magyar-vs-magyar reszvetellel, mind kozel, mind BVR modban...
Szoval kivancsi vagyok! Mi lesz majd a vegeredmeny?! Olyan hajozoktol, akik nagyresze repulte a szoban forgo epp aktualis ellenfelet, olyan hajozoktol akik igen regota egyutt repulnek tarsaikkal, akik akkor epp a Grippent toljak....Mi lesz majd a velemenyuk, nem az amit a sajtonak es a kulvilagnak kell mutatni, az amit egy-egy itt toltott hadgyakorlat, utan egy-egy repules utan kell megfogalmazni...hanem "elesben", a rivalizalas, a belso nyomas hatasa alatt hajtanak majd vegre a magyar legterben....
Kivancsi vagyok, varom mar 2006-ot!!! ;)
![]()
![]()
![]()
![]()
(sajnos errol a helyzetrol csak ez az 1 kepem van....) -
#7994
A Pentagon szerint a C-130J-k megbízhatatlanok
Hardver és szoftver problémák merültek fel
A szintén anyagi megszorítások alá került Lockheed-Martin C-130J még mindig hardver és szoftver problémákkal küzd, állítják washingtoni elemzők, ami azt jelenti, hogy a típus harci alkalmazhatósága nem kielégítő.
Ezek az állítások szerepelnek Thomas Christie, a Pentagon Hadműveleti Tesztelő és Értékelő egysége igazgatójának éves fegyverzeti rendszer jelentésében is.
Mind a Lockheed-Martin, mind a Légierő szerint dolgoznak a felmerült problémák megszüntetésén, amivel Christie is hajlandó egyetérteni. „A felmerült hiányosságok kiküszöbölésére egy programot dolgoznak ki,” írja a jelentésében.
Eddig az USAF az összesen megrendelt 59 példányból két C-130J-t vetett be Irakban, ahol a repülőgépek kimagaslóan teljesítettek állítja Peter Simmons, a Lockheed-Martin szóvivője. A típus több példánya is bevethetővé válik a közeljövőben. Az USMC (Amerikai Tengerészgyalogság) légiutántöltő változatai a jövő hónapban érik el a hadrafoghatóságot.
A C-130J a C-130H típusú repülőgépek modifikációi. A J változat fő módosításai között szerepel a kétfős repülőgépvezető fülke kialakítása, valamint az Allison AE 2100D3 típusú hajtóművek alkalmazása, aminek következtében nőt a repülőgép teljesítménye és megbízhatósága, valamint javultak az üzembentartási mutatók. A C-130J/J-30 integrált digitális technológia műszerrepülési körülmények között is biztosítja a deszantolás végrehajtását a kidobási zóna megjelölése nélkül is. A nagyfelbontású térképez üzemmóddal rendelkező APN-241 típusú fedélzeti lokátor a kettős INS/GPS navigációs rendszerrel történő együttműködése esetén a C-130J/J-30 rendszer akár kötelékrepülésben is biztosítja a mindenidős alkalmazhatóságot.
(Jetfly-rol)
Sokba kerul a raketavedelmi baromsag, mi? -
#7992
mármint úgy lassú hogy sokkal hamarabb kellett volna elkezdeni -
#7991
szerintem ez lassú és kevés -
Cat #7990 Gripen-pilóták előképzése Nyíregyházán -
#7989
Mondasz valamit. Viszont felderítőkonténernek sem kicsi... -
#7988
#7902,#7897 
^^ -
#7987
:DDD -
#7986
Olyan így mint egy vemhes kacsa:) -
#7985
(Keresgeltem hogy hirtelen elottem legyen a Litening, es akkor bukkantem erre a ritka kepre! Nem surun latni A-10-es pottankal!)
![]()
-
#7984
Ilyen nagy volt azon a kepen az a makett? (Mert ez nagyon nagy, nagyobb a PTB-800-as tanknal, es egy Litening-nel meg plane) -
#7983
A kínaiak J-10-esén (vagy annak maketjén) egyik-másik kiállításon volt egy célmegjelölő konténer, hasonló a Liteninghez (alacsonyfényű éjjelátó ill. látható tartományú optikai érzékelővel rendelkezik és lézeres célmegjelölésre alkalmas). Erősen kétlem, hogy két kb. azonos képességű konténert fejlesztsenek ki, szóval ezért tippelek arra, hogy ez ugyanaz az eszköz lehet. -
#7982
Passz nem tudok rola semmit, ahonnan van ott se irtak semmit rola... -
kiskorúbézoltán #7981 A hüvely balra ki lent töltősíkon hátramozgás közben . -
#7980
A J-10 csillagfény-erősítésű éjjellátó optikai konténerje, amivel a lézervezérlésű bombákat vezetik rá? -
#7978
Áhhh... köszönöm a magyarázatot. Sejtettem az alapelvet, csak az nem volt elöttem, hogy oldják meg, hogy a hüvely ne legyen a friss lőszer útjába. Mostmár tisztább a kép. :) -
kiskorúbézoltán #7977 "a zár hátramozgása húzza ki a hevederből a lőszert, és előremozogva tolja be a töltényűrbe"
Egyszerűen a zárkeret tetején van két kar ami kihúzza a hevederből , majd amikor már teljesen kint van a két kar között egy - a tokfedélre rögzített - rúgós kar lenyomja töltősíkba és már mehet is előre a jó meleg tőltőűrbe . -
#7976
Politika. A felesleges fajtából. -
#7975
Mi volt itt, amit törölni kellet? :O -
#7974
Másodjára egy súlyosabb darab:
SCUD
II.VH-ban a németek álltal készített A-4 (ismertebb nevén: V-2) bevezette a ballisztikus hadászati rakéták korát (bár tudni kell, hogy az USA-ban már 1940-ben fellőtték a VIKING rakétát), és bár az A-4 harci teljesítménye sok kívánnivalót hagyott maga után, a legnagyobb hibája az volt, hogy csak egy nehézkes indítóállványról lehetett bevetni, mely könnyű célpontja volt a szövetséges bombázóknak. A náci Németországban ezt a problémát a tengeralattjáró után kötött konténerből való indítással szerették volna kiküszöbölni, de a háború végéig ezt nem sikerült megoldani. A német rakétatudósokra jórészben az USA tette rá a kezét, de a kommunista Oroszországba is sok német mérnököt hurcoltak, és az A-4 pár példányához, valamint működőképes hajtóművekhez is jutottak. A szovjet hadvezetés mihamarabb szeretett volna saját rövidtávú ballisztikus rakétát, lehetőleg nukleáris harci fejjel, ám egy fontos kikötés volt vele szemben: lehetőleg gépjárműre szerelt, mobil indítóállványról lehessen indítani. Meg kell még említeni, hogy teljesen orosz gyártású hajtóművel kellet ellátni, aminek megoldása sok évet vett igénybe. A SCUD (típusjele: R-11FM) végül is az 1950-es évek második felében került rendszeresítésre. A rakéta maga nagyon hasonlít az A-4-re, és ahhoz hasonlóan szintén folyékony üzemanyagú rakétamotorral volt ellátva. A rakéta a MAZ-543 négytengelyes hordozójárműről indítható, mely jellegzetes, középen a rakéta által kettéosztott alakja jó negyven-ötven évvel a megjelenése után is meghatározta a szovjet rakétahordozó járművek alakját. Az indításakor a rakétát a tartókerettel együtt függőlegesbe fordítják, beprogramozzák a cél adatait, majd elindítják a rakétát. Ezek után a SCUD saját tehetetlenségi navigációs rendszere segítségével halad, majd csapódik be - remélhetőleg valahol a cél közelében. Ugyanis a SCUD a nagybácsi A-4-hez hasonlóan nem a pontosságáról híres, szórása a gyakorlatban több kilométeres - ennek köszönhetően a SCUD inkább terrorbombázásra alkalmas, mint konkrét katonai célok megsemmisítésére, hacsak nem nukleáris fejjel szerelték fel. Az 50-es, 60-as évek világpolitikájának megfelelően a kommunista vezetés minden potenciális szovjet-barát országnak szállított fegyvereket - legtöbbször SCUD-okat is. Így kerültek ezen rakéták Irakba is. A rakétacsalád számtalan "házilag" módosított tagot is számlál, ugyanis az "oroszosan" egyszerű szerkezet szinte kínálja magát a barkácsolásra - a robbanófej lecserélése egy elég egyszerű dolog, de Irak esetén láthattuk, hogy a vegyi robbanófejekkel ellátott Al Husszein rakéták hatásfoka nem javult számottevően... Igaz épp az iraki, módosított rakéták sok fejtörést okoztak az amerikai hadseregnek, mivel a Patriot rakéták öböl-háborúban használt első változata egyszerűen nem tudott mit kezdeni a SCUD-okkal, mivel azok a visszatérésnél (vagyis amikor a pályacsúcsát már elérte, és visszahullva a cél fele halad) egyszerűen darabokra estek szét, és a robbanófejet nem tudták megkülönböztetni a rakétatest-törmeléktől. A hatótávot is meg lehet növelni, egyszerűen úgy, hogy könnyebb rakétafejet szerelnek rá, de lehet úgyis, hogy a rakétatestet egyszerűen kettévágják, és beszerelnek plusz üzemanyagtartályokat. Ezek a "házi" SCUD verziók azonban nem voltak túl sikeresek - Irak ugyan szándékozott egy többlépcsős SCUD verziót létrehozni, ahol a második fokozatot jelentő SCUD-ot hat másik, robbanófej nélküli SCUD fog körbe első fokozatként, így remélve, hogy egy mintegy 3000 kilométeres hatótávolságra sikerül eljutatni a második fokozat robbanófejét - ám ez sohasem valósult meg. A valóságban egy SCUD egységhez 8 fős személyzet tartozik, és 60 percbe telik, míg indításra készítik fel a rakétát. Sok problémát okozott kezelésénél az erősen reaktív és mérgező üzemanyag, ezért is cserélték le később, az 1970-es és -80-as években a szilárd hajtóanyagú harcászati rakéták.
Főbb adatok:
SCUD:
Hossz: 11,2m
Átmérő: 0,88m
Inditási tömeg: 6,300 kg
Hatótávolsága: 300 km
A Robbanófej tömege: max. 950 kg TNT/Vegyi/Biológiai/Nukleáris
Szórása (hivatalos adat): 1,5 x 0,75 km (1,5 km hosszában, 0,75 km keresztben)
MAZ-543: (rakéta nélkül)
Hossz: 11,2 m
Szélesség: 3 m
Magasság: 2,67 m
Saját tömege: 20.550 kg
Motor: egy D 12 A-525 A típusú, V-12-es Dízel-motor, max. teljesítménye 386 kW
Kerékképlet: 8x8
Max. Sebessége: 60 km/h
Hatótávolsága: 650 km
[center]![]()
A SCUD metszete és főbb részei.
![]()
A MAZ-543
![]()
![]()
Kép egy iraki változatról: Al Abbas (750km-re megnövelt hatótávolságú, csak kisérleti fázisba jutott)
![]()
Kép egy iraki változatról: Al Husszein (~600km-re megnövelt hatótávolságú, lehetséges vegyi/biológiai harci fej (ezt Al Hijarah-nak hívják)) -
#7973
Na, akkor egy kis pótlás:
Előszőr is Kiskorúbézoltán kedvence:
PK/PKM
A szovjet kézifegyverek tervezésének ill. gyártásának egyik érdekes momentuma, hogy amíg nyugaton igyekeztek a gépkarabélyok, illetve a géppuskákat azonos lőszerre tervezni (pl. az M60 ugyanazt a lőszert lövi, mint az M14/M21), addig a szovjetek/oroszok náluk a kissé öreg (az 1900-as évek elejéről származó) 7,62 x 54R lőszert szánták a géppuskákba - és ezt használják a mai napig.
A PK-t 1950-es években kezdték el tervezni, azon az alapelven, hogy a második világháborús nagyszerű német géppuskákkal (MG34 ill. MG42) összemérhető, többfunkciós fegyvert hozzanak létre. A tervezőgárda vezetője ismerős lehet: Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov - ezek után nem meglepő, ha a PK rövidités a Pulemjot Kalasnyikova-t rejti. A fegyvernek az elgondolás szerint három fő feladatnak kellet megfelelnie: legyen használható kézből, minden támaszék nélkül, állványról, illetve légvédelmi célok ellen - lehetőleg ugyanarról az állványról. A fegyvert 1961-ben rendszeresítették, a gyalogsági változat a PK, míg az állványos változat a PKSZ nevet kapta. Ez a PK azonban még nem azonos azzal, amit mindennap láthatunk, ez ugyanis a PKM, a korai fegyvernek ugyanis a csövén csőbordák voltak a jobb hűtés kedvéért, némileg eltérően nézett ki a tokja, és vastagabb anyagból készítették. Azonban a tervezőgárda folyamatos munkájának köszönhetően 1969-ben megjelent a másfél kilóval könnyebb PKM, amit már sokan ismerhetnek, például a honvédségből. :)
A PKM hihetetlen karriert futott be, nem túlzás azt mondani, hogy ami a gépkarabélyoknál az AK-47, az a géppuskáknál a PKM. 1969 óta semmiféle változtatás nem történt rajta: egyszerűen úgy jó, ahogy van. Rendkívül megbízható, bármilyen időjárásban használható, gyártása egyszerű és olcsó, kevés alkatrészből áll, könnyen karbantartható és könnyen kezelhető. Működési rendszere nagyon hasonló az AK szériához, gázműködtetésű, forgó zárszerkezettel rendelkezik, érdekessége, hogy a zár hátramozgása húzza ki a hevederből a lőszert, és előremozogva tolja be a töltényűrbe, miközben az előző hüvelyt kiveti (bevallom férfiasan, hogy pontosan nincs elöttem, hogy valósítják ezt meg, sajnos olyan közelről még nem volt szerencsém hozzá). A fegyver tömege sem különösen nagy, a PKM 7,5kg üresen, a 100-as hevederrakasz 3,5 kg, míg a főleg PKSZ/PKMSZ-hez használt 200-as rakasz 6,3kg (a 200-as rakasz csak az állványhoz rögzíthető, a fegyverhez nem). A fegyver hagyományos nyílt irányzékkal rendelkezik 1500 méterig beosztva - ekkora távolságból azonban még sólyomszem sem mondja meg, hogy az ott férfi vagy nő, vagyis a beosztás enyhén túlzó. A fegyvert optikai irányzékkal is elláthatják. A PK egyébként a legtöbb orosz harjárművön is megtalálható, mint koaxiális (a főfegyverrel párhuzamosított) torony fegyver, ezt a változatot PKT-nek nevezik.
Bár bizonyos szempontokból egyes modern (2005-őt véve alapul!) nyugati fegyverek túlszárnyalják, mint általános gyalogsági támogatófegyver, mind a mai napig az egyik legjobb géppuskának a PKM-t tartják, még a NATO-ban is.
Lőszere: 7,62x54R
Torkolati sebessége: 825 m/s
Tömege: 8,99kg (PK), 16,48kg háromlábú állvánnyal (PKS)
Teljes hossza: 1173 mm
Csőhossza: 658 mm
Lőszerellátás: 100, 200 vagy 250 lőszeres heveder
Tűzgyorsasága: 650 lövés/perc
[center]![]()
A PK széria, ahogy 'testvére' a földön szinte mindenhol fellelhető...
![]()
A PKSz, háromlábú állványán. -
#7972
[center][b]Mosul
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Baghdad
![]()
![]()
![]()
Ramadi
![]()
![]()
-
#7971
Nem, ez elvileg egy felderito kontener/celmegjelolo egy kinai JJ-7-en. -
#7970
tengeralattjáró :) -
#7969
mivan? -
#7968
tenKeralattjáróak -
#7967
JJ-7
![]()
-
#7966
Talalos kerdes! Annyi bizonyos hogy kianai, es hogy JJ-7-en van figgesztve...es hogy ebbol kifolyolag, igen meretes..
![]()
