Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #7973
    Na, akkor egy kis pótlás:
    Előszőr is Kiskorúbézoltán kedvence:

    PK/PKM


    A szovjet kézifegyverek tervezésének ill. gyártásának egyik érdekes momentuma, hogy amíg nyugaton igyekeztek a gépkarabélyok, illetve a géppuskákat azonos lőszerre tervezni (pl. az M60 ugyanazt a lőszert lövi, mint az M14/M21), addig a szovjetek/oroszok náluk a kissé öreg (az 1900-as évek elejéről származó) 7,62 x 54R lőszert szánták a géppuskákba - és ezt használják a mai napig.
    A PK-t 1950-es években kezdték el tervezni, azon az alapelven, hogy a második világháborús nagyszerű német géppuskákkal (MG34 ill. MG42) összemérhető, többfunkciós fegyvert hozzanak létre. A tervezőgárda vezetője ismerős lehet: Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov - ezek után nem meglepő, ha a PK rövidités a Pulemjot Kalasnyikova-t rejti. A fegyvernek az elgondolás szerint három fő feladatnak kellet megfelelnie: legyen használható kézből, minden támaszék nélkül, állványról, illetve légvédelmi célok ellen - lehetőleg ugyanarról az állványról. A fegyvert 1961-ben rendszeresítették, a gyalogsági változat a PK, míg az állványos változat a PKSZ nevet kapta. Ez a PK azonban még nem azonos azzal, amit mindennap láthatunk, ez ugyanis a PKM, a korai fegyvernek ugyanis a csövén csőbordák voltak a jobb hűtés kedvéért, némileg eltérően nézett ki a tokja, és vastagabb anyagból készítették. Azonban a tervezőgárda folyamatos munkájának köszönhetően 1969-ben megjelent a másfél kilóval könnyebb PKM, amit már sokan ismerhetnek, például a honvédségből. :)
    A PKM hihetetlen karriert futott be, nem túlzás azt mondani, hogy ami a gépkarabélyoknál az AK-47, az a géppuskáknál a PKM. 1969 óta semmiféle változtatás nem történt rajta: egyszerűen úgy jó, ahogy van. Rendkívül megbízható, bármilyen időjárásban használható, gyártása egyszerű és olcsó, kevés alkatrészből áll, könnyen karbantartható és könnyen kezelhető. Működési rendszere nagyon hasonló az AK szériához, gázműködtetésű, forgó zárszerkezettel rendelkezik, érdekessége, hogy a zár hátramozgása húzza ki a hevederből a lőszert, és előremozogva tolja be a töltényűrbe, miközben az előző hüvelyt kiveti (bevallom férfiasan, hogy pontosan nincs elöttem, hogy valósítják ezt meg, sajnos olyan közelről még nem volt szerencsém hozzá). A fegyver tömege sem különösen nagy, a PKM 7,5kg üresen, a 100-as hevederrakasz 3,5 kg, míg a főleg PKSZ/PKMSZ-hez használt 200-as rakasz 6,3kg (a 200-as rakasz csak az állványhoz rögzíthető, a fegyverhez nem). A fegyver hagyományos nyílt irányzékkal rendelkezik 1500 méterig beosztva - ekkora távolságból azonban még sólyomszem sem mondja meg, hogy az ott férfi vagy nő, vagyis a beosztás enyhén túlzó. A fegyvert optikai irányzékkal is elláthatják. A PK egyébként a legtöbb orosz harjárművön is megtalálható, mint koaxiális (a főfegyverrel párhuzamosított) torony fegyver, ezt a változatot PKT-nek nevezik.
    Bár bizonyos szempontokból egyes modern (2005-őt véve alapul!) nyugati fegyverek túlszárnyalják, mint általános gyalogsági támogatófegyver, mind a mai napig az egyik legjobb géppuskának a PKM-t tartják, még a NATO-ban is.

    Lőszere: 7,62x54R
    Torkolati sebessége: 825 m/s
    Tömege: 8,99kg (PK), 16,48kg háromlábú állvánnyal (PKS)
    Teljes hossza: 1173 mm
    Csőhossza: 658 mm
    Lőszerellátás: 100, 200 vagy 250 lőszeres heveder
    Tűzgyorsasága: 650 lövés/perc

    [center]
    A PK széria, ahogy 'testvére' a földön szinte mindenhol fellelhető...


    A PKSz, háromlábú állványán.