95113
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • ghost cb
    #9152
    MetalStorm a jövő szerintem. Előbb utúbb alkalmazni fogják biztos.
  • [NST]Cifu
    #9151
    Nem hittem volna, de a MetalStorm egyre jobban nyomul. Mostmár odáig jutottak, hogy összefogtak a TALON távirányítású robotok készítőjével, hogy demonstrálják a fegyverüket. A TALON harci változatára egy 4 csövű, 40mm-es gránátvetőt szereltek, csövenként 4-4 gránáttal (vagyis összesen 16 gránát képezi a tűzerőt). A fegyverrendszert egy cirka 100 fős "közönségnek" (a potenciális "vásárlóknak", ARMY, DoD, stb.) be is mutatták egy éleslövészeten. A videón nekem még mindig kiforratlannak tűnik az egész, de azért érdekes. Video

    [center]
    A TALON a 4 csövű METALSTROM gránátvetővel felfegyverezve.



    A kép magáért beszél...
  • kiskorúbézoltán #9150
    Szakállas , de talán vannak fiatalok is :

    HM-ben két tiszt beszélget :
    - Hallottad ? Felére csökkentik a hadsereg létszámát ...
    - Ohh , megszünnek a csapatok ?
  • [NST]Cifu
    #9149
    Hmmm....
    Félek kimondani, de szerintem még így is eléggé vízfejű a HM... :)
  • [NST]Cifu
    #9148
    A manőverezőképesség minden modern vadászgépnél elemi fontosságú, ez alól nincs kivétel, akár az Eurofighter, akár a Rafale, akár a Szu-35, akár az F/A-22-ről van szó.
    A rendkívűli mozgékonyságra csak akkor nem lesz már szűkség, ha eljutunk oda, hogy a vadászgépek 360°-ban, körkörösen minden irányban képesek befogni célokat, és azokra rakétát indítani. Ettől azonban még messze vagyunk. Ami azt illeti a vadászgépekről szóló cikkemben is említettem az észlelési és befogási távolságot, értelemszerű, hogy ettől függ minden. Hiába tudsz elvileg 200km-ről lelőni egy ellenséges vadászgépet, ha csak 50km-ről veszed észre. Itt lép életbe az ősi probléma, miszerint a modern, adatkapcsolatra épülő "hálózati" légiharcban mennyire életképes a manőverező légiharc. Namost ahogy lent is kifejtették, a rakéták elméleti találati aránya egy szép szám, a célpont manőverezhet, csalikat szórhat és aktív zavarást is alkalmazhat. Tehát van esélye a célpontnak azért a túlélésre, bármilyen modern rakétával is lőjennek rá.
  • Cat #9147
    Új felsővezetői struktúra a Honvédelmi Minisztériumban

    A Honvédelmi Minisztérium szervezeti korszerűsítésével 11 tábornok, 97 ezredes és 224 alezredes távozik a vezetésből az év végéig. Az új struktúrával megvalósul a szaktárca és a vezérkar teljes integrációja.

    Április 1-jétől új felsővezetői struktúra alapján működik a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Honvéd Vezérkar. A szervezeti korszerűsítéssel 11 tábornok, 97 ezredes és 224 alezredes távozik a vezetésből az év végéig - mondta Fapál László, a tárca közigazgatási államtitkára.

    Ezzel az új struktúrával megvalósul a szaktárca és a vezérkar teljes integrációja, amely során egy létszámában is kisebb vezetési rendet alakítottak, ki és megszüntették a felesleges párhuzamosságokat. A távozók többsége nyugállományba vonul, a személyi beszélgetésen már túl vannak, az új vezetők pedig megkapták megbízóleveleiket, és ki is nevezték őket. Ez év végéig 650-re csökken az integrált minisztérium összlétszáma.

    A távozó tábornokok között van Sztvorecz András haderőtervezési csoportfőnök, Tóth Rudolf, az összhaderőnemi logisztikai parancsnokság helyettes parancsnoka és Mráz István hadműveleti csoportfőnök. A távozó tábornokok közé sorolták Bali Józsefet - aki továbbra is a szaktárca védelempolitikai helyettes államtitkára marad -, valamint Szenes Zoltán előző vezérkari főnököt.

    Jövőre a középszintű beosztásokban is változásokat hajtanak végre, amely újabb tábornoki beosztásokat is érinthet. A szaktárcánál, illetve a minisztérium és a vezérkar háttérintézményeinél összesen mintegy négyezer embert érint a létszámcsökkentés 2006 végéig. Április 1-jével összesen 800-an kezdik meg felmentési idejük letöltését, közülük 432-en szolgálati nyugállományba kerülnek, 261 személynek megszűnik a szolgálati viszonya, a többiek pedig más közszolgálati jogviszonyba kerülnek.

    Az idei létszámcsökkentés összesen mintegy 6 milliárd forintba kerül, amely jövőre már megtakarítást jelent. A létszámcsökkentés nem érinti a Magyar Honvédség csapatait, 2006 év végéig a tárca költségvetési létszáma 29 000 lesz.

    Ezentúl sajtószóvivőként dolgozik Bocskai István, a szaktárca eddigi kommunikációs igazgatója, az utóbbi feladat ellátásával pedig Szombat Csabát, a minisztérium tervező-elemző osztályának eddigi vezetőjét bízták meg. Ezt azzal indokolták, hogy a hadsereg külső és belső kommunikációjának megszervezése ugyanúgy teljes embert igényel, mint a sajtószóvivői feladatok ellátása. Idén kevesebbet fordítanak a hadsereg PR-munkájára, három kiemelt rendezvény lesz: május 21-én a honvédelem napja, az augusztusi repülőnap és a tisztavatás.

    Bocskai István közölte: az eddigi haderőreformokkal ellentétben az integrációnál teljes mértékben véghez tudták vinni az eltervezett változtatásokat. Mint mondta, a korábbi haderő-átalakításoknál mindig csak a csapatoknál történtek reformok, azonban a vezetői szintet érintetlenül hagyták. Most az úgynevezett "vízfejet" is leépítették. Az átalakítással az integrált minisztériumban a közigazgatási blokkban

    Eddig egy csoportfőnökség látta el az egészségügyi feladatok koordinálását. A parancsnokság székhelye a Honvédelmi Minisztérium Lehel úti objektumában lesz, a teljes készenlétét augusztus végére kell elérnie. 14-ről 9-re csökken a főosztályok száma, a vezérkarnál pedig hat csoportfőnökség megszűnésével két főcsoportfőnökséget - egy katonai tervező főcsoportfőnökséget és egy műveleti főcsoportfőnökséget - hoztak létre. Így összesen 11 főosztály szintű szervezet látja el a szaktárca és a honvédség irányítását.
    Új szervezeti egységként jön létre az egészségügyi parancsnokság is, amelynek Svéd László, az eddigi csoportfőnök lesz a parancsnoka. A katonai tervező főcsoportfőnökség alá a honvédség szárazföldi és légierő parancsnoksága tartozik majd, míg a műveleti főcsoportfőnökség a külföldi missziókért felel.

    Juhász István dandártábornok lesz a katonai tervező főcsoportfőnökség, Isaszegi János dandártábornok pedig a műveleti főcsoportfőnökség vezetője. Helyettese Papp Gyula alezredes, a debreceni dandár volt parancsnokhelyettese lesz. Az alezredes korábban a koszovói magyar KFOR-kontingens parancsnoka volt, azonban 2000 márciusában hazarendelték, és büntetőeljárás indult vele szemben egyebek között csalás vétségének kísérlete és elöljárói hatalommal való visszaélés miatt. Végül a Legfelsőbb Bíróság minden vádpont alól felmentette.
  • steweee
    #9146
    azért az durva túlzás amit írtál, nem 2 db -ot fog tudni elszállítani belőle nemhogy egy b52-es hanem egy vadászgép is vagy 4-6db-ot, nyilván addig nincs értelme ilyet csinálni ameddig ez nem megoldható. egyébként amit írtál az jó, de megint csak kifogáskeresés, te sem tudsz előre gondolkodni. annak idején azon nevettek az emberek hogy a madarakon kívül amik ugye élőlények nincs olyan szerkezet ami a levegőnél ha nehezebb tudna repülni. nos, nem nekik lett igazuk. minden érv amellett szól hogy ilyen rakátákat fejlesszenek ki, és biztosan folyik is a kutatás, mégha eddig nem is eredményes vagy mi nem tudunk róla hgoy már létezne. és nem véletlenül kísérleteznek a pilóta nélküli repülőgépekkel sem, egy évtizeden belül biztosan tökélyre fejlesztik a technológiát és már pilóta sem kell bele, hogy a gép a maximumot nyújthassa manőverezés közben ne legyen hátráltató tényező benne az emberi szervezet.ami meg azt illeti, az gondolom eszedbe sem jutott hogy olyanra tervezik a nagyhatótávolságú rakétát hogy mikor eléggé közel ér a célponthoz akkor leválik az eleje mint egy többlépcsős rakétának és csak az megy elpusztítani a célpontot, ami már csak egy kicsi és gyors, fordulékony rakéta lesz
  • Seaweed
    #9145
    Az "AIR-2A Genie" nuklearis.
  • Bucser
    #9144
    Melyikre gondolsz a nagy és nehézre vagy a nukleáris fejjel ellátottra?
  • Seaweed
    #9143
    Volt ilyen legiharc raketa. Pl az F-106 Delta Dart fegyverzteben levo AIR-2A Genie.
  • Bucser
    #9142
    Talán csak azért mert nem biztos, hogy van olyan gép ami el tudja szállítani??? Tegyünk fel egy végletes helyzetet: Mi van ha 2 rakétát tud elvinni egy B52-es??? kilövi nem talál mert egyetlen rakétának sincs 100%-os találati aránya azután ott vergődik mint egy döglött kacsa az egyetlen vadászgép pedig fordulóharcban tönkreveri. látod manőverezőképesség nyert. Vagy nézzük a méret oldaláról.. minél nagyobb az a szerencsétlen rakéta annál nagyobb a hatótávolsága. Viszont minél nagyobb (ez szigorúan szerintem) annál kisebb a szerkezeti szilárdsága ergo annál kisebb túlterhelésű manővereket tud végrahajtani----> annál könyebb kitérni előle a végfázisban. Ezek csak példák de nem minden a hatótáv meg a célbefogás azt el is kell találni... Ennyi erővel, hogy biztosra menjenek (szélsőséges esetben hogy meg ne tudjon lógni a gép) miniatűr nukleáris töltetekkel szerelhetnék fel a phoenixeket beháromszögelig a pilóta helyzetét aztán 2-t kilőnek távolsági gyújtóval és csiribí csiribá nem tudnak elmanőverezni előle:D ja hogy a robbanás alatt utána 20-30 évig nem lenne élet... ugyanmár... Van még hely a földön:D
  • Bucser
    #9141
    én is Top Gunon és aranyegéren nevelkedtem:D nem tudom mi a bajod:D?:D
  • LizardX
    #9140
    Ja, a vektoros kormányzáshoz meg főleg jó sok tolóerő kell (már lassan ez lesz a mániám, hihihi). Amúgy rájöttem, hogy marhaságot írtam, mivel az 50 g-s forduló úgyis csak a végfázisban kell, ha kell... Igazából csak annyit szerettem volna elkerülni, hogy betévedjen ide valami Top Gányon/Aranysason nevelkedő ifjú titán, és azt gondolja, hogy "hú, a rakéta elől nem lehet meglépni még egy olyan repülőgéppel sem, ami 49 g-vel fordul, mer a rakéta 50-et is tud"...
    Szálem, megyek inkább este a krimóba, de 50 g-vel
  • LizardX
    #9139
    Oppardon, tényleg pontatlanul fogalmaztam: "ha ilyen brutális gyorsulással fordul a rakéta, nem nagyon fog gyorsulni", ez helyesen: "ha ilyen brutális túlterheléssel fordul a rakéta, nem nagyon fog a sebessége növekedni". Túlterhelés vs. gyorsulás: nem az x irányú (orr->farok), hanem az y irányú (függőleges tengely) erőhatásokra gondolok. Nyilván nem az induláskori nagy gyorsulás (!!!), hanem a forduló közbeni túlterhelés a kínosabb ügy, és ezek vektorosan adódnak össze... áá, értem már mire gondolsz! Viszont a manőverezőképességhez igenis kell a tolóerő! Csak primitíven leegyszerűsítve: nagy szögsebesség kell? -> nagy felhajtóerő szükséges a kormányfelületen -> ehhez nagy kormánykitérés kell -> nagy légellenállással jár -> nagy tolóerő kell (jujj, ezt a levezetést ne mutassátok meg a volt aeromechanika tanáromnak, mert utólag is megbuktat :) )
  • steweee
    #9138
    és mit számít hogy mekkora a rakéta vagy mennyibe kerül, ha az jelentősen megnövelné egy légiharcban az esélyt hogy az ilyen légiharcrakétával felszerelt repülő lövi le a másikatű? akár egy repcsi elvesztése is sok tucat rakéta árát fedezi, nem beszélve a pilóta haláláról ami politikai tényező is és arról a legfontosabb tényről, hogy lehet azért tud az ellenfél vmit lebombázni vagy éppen nem sikerül mert a légvédelmi repcsik győznek egy légiharc során.ha meg lehet ilyen rakátét építeni, akkor meg is kell. lehet van is már, csak még nem publikus illetve nem vetették még be élesben(amiről mi is tudhatunk a hírekből)az utóbbi háborúkban
  • Thanatos
    #9137
    jah pontosan, benenm az a nnicked ragadt meg :)
  • Bucser
    #9136
    Az amelyiken offline vagyok?:D

    Egyébként rossz HSZ-re válaszoltam:) Steweee-nek tettem fel a költői kérdést és válaszoltam is rá:)
  • Thanatos
    #9135
    uhm, itt cs-vel irja a nevét, sorry icq bezavart :P
  • Thanatos
    #9134
    a költöi krédés erre való nem? :)
    amugy meg butcher bácsit nem bántyuk mert jófej még ha vénember is
  • ghost cb
    #9133
    Szerintem meg csak meg akarta mutatni milyen okozs. :D
  • Seaweed
    #9132
  • Thanatos
    #9131
    szeritnem költöi kérdés akart lenni, tudod az a fajta amit csak azért tesznek fel hogy legyen mit megválaszolni ;)
  • Seaweed
    #9130
    Jol feltetted magadnak ak erdest es megvalaszoltad :D
  • Bucser
    #9129
    lehet, hogy egy ilyen nagyhatótávolságú rakéta ami megfelelő sevbességgel is közlekedne irdatlan nagy méretekkel rendelkezne??

    Hát nézd meg a Phoeniy rakétákat 4 dabar fért az F14-es alsó indítóira és azért az nem kicsi gép volt ráadául aktív rávezetés kellett neki. Azért azokat a keresőfejeket meg az üzemanyagot meg mindent belezsúfolni a rakéta fejébe + még méretet is csökkenteni.... Hát ehhez nagyon sok kicsi japán és izraeli kellene:D
  • Seaweed
    #9128
    Szerintem mert nagy es draga lenne.
  • steweee
    #9127
    miért nem gyártanak olyan nagyhatótávolságú rakétát amit a repülő vagy radarrendszere vagy külső sugárzott jel (pl:awacs) indít el a célpontja felé, de van saját radarja is,viszont ha zavarják akkor a zavarásra fog rámenni, amennyiben ez a célpontja felől jön, és mihelyt olyan távolságba ér hogy már az optikai rendszerekkel is befoghatja a célt, azzal repül rá és semmisíti meg azt. egy ilyen rakétát legfeljebb másik elhárító rakétával lehetne kicsinálni.
  • Marseille
    #9126
    Sziasztok! Valaki letudná nekem ezt fordítani? Egy német polizei övcsattról van benne szó.

    előre is köszi

    What has really baffled me is your stating that the buckle was obtained around three years ago, as this Polizei Koppelschloss appears remarkably similar to the latest generation of die cast and stamped aluminium fakes.

    I am probably going to make an absolute fool of myself here, although what I do not like with your buckle is :-
    indistinct reverse detail to the roundel area
    slightly eccentric size ears to the box
    pin bottom
    JMO logo, although quite legitimate of course
    Attached is a merged image of yours and the openly advertised copy, with and as I am sure you will agree, the similarities being quite striking.

    I must add that I have not as yet seen one of the Polizei copies "in the flesh".

    Perhaps other members of the Forum will comment.

    Regards,
  • Seaweed
    #9125
    Nem tudom hogy tisztaban vagy e vele, de az R-73-as toloerovektoros kormanyrendszerrel is rendelkezik! Igy akar a "sarkon is be tudna fordulni", ha az erzekelo 90°-ban mukodne.


    A masik dolog hogy sehol sem allitottam azt hogy az R-73 az egesz megkozelitési fazisban folyamatos 50G-s terhelessel manoverezik. Ezt csak mint a "keptelen" gepmanoverezes ellen allitottam fel. Mindenesetre a raketa kepes ekkora manovert elviselni es kivitelezni, igaz utobbit "elvileg" mivel az erzekeloje viszont erre nem ad lehetoseget, mint ahogy azt te is irtad.
    De nem is allitom hogy nem lehet meglogni elole!
    :peace:
  • Bucser
    #9124
    Az az 50G nem a gyorsulás közbeni erőhatás hanem a forduló közbeni.... ÉS a nagy túlterheléshez nem feltétlenül nagy tolóeő hanem jó manőverezőképesség kell.... Ugyanis az 50G-nél összeadódnak a gyorsulásból és az intenzív manőverezésből adódó erők.. Az "pár G" az nem csak a gyorsításnál hat hanema fordulónál is...
  • LizardX
    #9123
    Csak hogy belepofázzak:
    az, hogy az R-73 50 g-t is elvisel, és nem szakad darabokra, az nem azt jelenti, hogy használ is ennyit forduló közben, arról nem is beszélve, hogy ez legfeljebb szembetámadásnál, meg nagy szögeltéréssel támadható célnál kaphatna szerepet (ez utóbbi talán 60 fok körül van??). Pontosabban: mivel a nagy túlterheléshez nagy tolóerő szükséges, ez az 50 g-s képesség nem nagyon van kihasználva: ha ilyen brutális gyorsulással fordul a rakéta, nem nagyon fog gyorsulni, és a hatótávolsága is csekély lesz, aztán ott van, hogy mennyi ideig is működhet a hajtóműve? 2-3 sec? (Lusta vagyok pontosan utánanézni.) Meg milyen az indító gép és a cél relatív sebessége, iránya, gyorsulása, távolsága? Szóval csak azt akarom kihozni, hogy attól hogy egy repülőgép+pilóta n gyorsulásra képes, az ellene indított rakéta pedig n+valamennyi, még nem egyértelmű, hogy a rakéta elől nem lehet manőverrel meglógni. Persze azért az az 50 g, az nem gyenge :)
  • Bucser
    #9122
    köszönöm.
  • Seaweed
    #9121
    Nezz utanna!! (google.com)
    Kezdesnek jo lesz az amit a Mi-24-esen is alkalmaznak:
    "L-166V-11E Ispanka"
  • Bucser
    #9120
    Na erről még nem hallottam... A passzívról igen de az aktív milyen??
  • Seaweed
    #9119
    Letezik mind aktiv es mind passziv infravoros zavarasi mod. Pont mint "lokatorosoknal".
  • Seaweed
    #9118
    ""nos olyanokról, hogy egy mai "MODERN" vadászgép sem tud igazán többet a levegőben mint mondjuk egy 20 évvel ezelőtti típus.csodák nincsenek, a hagyományos meghajtással ahol hátul megy a puki a szárny meg termeli a felhajtóerőt már nem lehet többet kihozni, finomítani még lehet rajta(pl helyből felszállás, PICIT kisebb fordulókör, PICIT jobb tömeg tolóerőarány az új könnyű anyagoknak köszönhetően, kisebb fogyasztás stb.ami összességében már sokkal jobb gépet eredményez, de ami magát a légiharcoit illeti, már nagy manőverezési eltérések nincsenek, a kis előnyöket lehet/kell kihasználni."


    Mar megbocsass de hulyesegeket hadovalsz ossze!
    -A legtobb modern tipusnak meg a torzse is jelentos felhajtoerot general..
    -A toloerovektoros kormyanazas IGEN jelentos manoverezokepessegbeli tobbletet jelent...

    "..már semmi esélye a túlélésre ha felderítették és kioldják rá a cuccot,..."

    Ez megint csak nem igaz, nagyon komoly aktiv vedelmi rendszerek vannak (lasd pl. ARENA es a tobbi)! Nem a kepzetetlen, 20-eves technikaval rendelkezo, arab es kokszos parasztok ellen bevetetett csucstechnologiabol kellene kiindulni!

    "...pl (ha jól emléxem) az F-20-as volt az első olyan gép ami olyan őrült túlterheléses manővereket is képes volt végrehajtani..."

    Nem tudom milyen "oruletes manovereket" tudott az F-20-as, de ismerven a sarkanyat ami az F-5 'reinkarnacioja', nem lehetett tobb 15-20*G-nel. Ezzel szemben egy legiharcraketa (pl.: R-73), akar a pozitiv 50G-s tulterhelest is, mint alap kepeseget tudja felmutatni!
    (*.:De azt ember nem igen eli tul! Legalabbis biztosan eszmeletenel nincs is, ha netan tul is eli "huzamosabb" ideig...(nem egytized masodperc mint ami egy katapultalasnal fennal, ugyanis legharc kozben rendszeres a tobb masodperces folyamatos tulterheles))

  • Bucser
    #9117
    Mármint úgy értem a zavarást mint amilyen a radarzavarás.
  • Seaweed
    #9116
    "infravörös fegyverek zavarni nem zavarhatóak"

    Ez hulyeseg!

    Egyetlen raketa tipus-rendszer van ami nem zavarhato mai allas szerint, es az az optikai/vizualis ravezeteses....
  • Bucser
    #9115
    A gond az, hogy a repülésben nem csak elektronikus felderítés hanem zavarás is van. Ergó hiába tudsz 120 km-ről rakétát indítani, ha mellette már rég visít a besugárzásjelző és a célpont eltűnik a susnyásban.... Éppen ezért van szükség a manőverező légiharcra is.. mert a tisztán lokátor/radar alapú fegyverek nagyon könnyen zavarhatóak míg az infravörös fegyverek zavarni nem zavarhatóak viszont az alkalmazási távolságuk kicsi. lsd ugyanez a helyzet a gépágyúval. Fordulékonyságra pedig mindig szükség van. Ultimate határa nincs az aerodinamikának sem ott is lehet egyre újabbat és újabbat előhozni. Hasonlítsd össze az F-4 Phantom vagy F-14 repülési tulajdonságait egy F16-oséval. vagy a Gripenével Dogfight esetén.
  • steweee
    #9114
    nos olyanokról, hogy egy mai "MODERN" vadászgép sem tud igazán többet a levegőben mint mondjuk egy 20 évvel ezelőtti típus.csodák nincsenek, a hagyományos meghajtással ahol hátul megy a puki a szárny meg termeli a felhajtóerőt már nem lehet többet kihozni, finomítani még lehet rajta(pl helyből felszállás, PICIT kisebb fordulókör, PICIT jobb tömeg tolóerőarány az új könnyű anyagoknak köszönhetően, kisebb fogyasztás stb.ami összességében már sokkal jobb gépet eredményez, de ami magát a légiharcoit illeti, már nagy manőverezési eltérések nincsenek, a kis előnyöket lehet/kell kihasználni. a fő irányelv éppnen ezért azon kívül amiket már leírtam a jobb lopakodóképesség, kisebb fogyasztás ami nagyobb hatótávot vagy hosszabb bevetéseket tesz lehetővé, és a JOBB ELEKTRONIKA ami megkönnyíti a pilóta dolgát és a JOBB FEGYVERRENDSZEREK ami tulajdonképpen a döntő egy csata során. na és erre lettem volna igazából kíváncsi hogy most hol tartanak a légiharcrakéták a fejlettségben. mert hogy egy földi célpontnak már semmi esélye a túlélésre ha felderítették és kioldják rá a cuccot, azt az utóbbi évek háborúi bizonyították. levegőben azért más kicsit a helyzet,mivel ott a repcsi a rakéta sebességével és mozgékonyságával is képes mozogni.korábban pl (ha jól emléxem) az F-20-as volt az első olyan gép ami olyan őrült túlterheléses manővereket is képes volt végrehajtani, hogy a légiharcrakéta sem tudta követni, legfeljebb a pilóta döglött meg manőver közben.viszont azóta eltelt vagy két három évtized, és én mint gazdasági szakember azon a véleményen lennék, hogy ha egy vadászbombázó (sacc per kábé)belekerül vagy 20-50 millió dollárba, egy hagyományos rakáta meg vagy 100-200.000-be, de nem biztos a talátat, akkor gazdaságosabb inkább olyan légiharcrakétát fejleszteni, aminek nagyobb a hatótávja és biztosan talál.akkor is érdemesebb azt vinni még ha kevesebbet tud vinni belőle a gép, mert egyrész még ha mondjuk 500.000-1.000.000 dolcsi is egy ilyen rakéta, és mondjuk egy ellenséges gépre indít kettőt és ezzel nyer, akkor van -1.000.000 tól 2.000.000 dolcsi veszteség és nem 20-50 millió, nem beszélve arról hogy a hagyományos rakéta is pénzbe kerülne meg főleg a gép meg a pilóta.csak azért hoztam szóba a dolgot, mert ez a téma eléggé hanyagolva volt, viszont azt tudjuk hogy a föld levegő rakéták már igen halálosak, még a kézi indítású változatok is.de sejtem én már hogy cifu barátunk azért nem válaszolt eddig, mert bújja a szakkönyveket és az internetet hogy mindenre kiterjedő és kielégítő választ tudjon adni :))) már napok óta nem jelentkezett kedvenc topicjába, remélem nem beteg :))
  • Bucser
    #9113
    Meg azért az aerodinamikai korlátokról beszélsz mond el nekem hogy milyen korlátokról beszélsz mert ez egy meglehetősen tág fogalom.....