95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#14071
Egy ország gazdasága messze nem csak az export-import mérlegről szól. Amerikát gyakorlatilag a belső vásrlóereje tartja el. Ha nem vásárolnának az emberek annyit, amennyit, akkor már rég nem ott lenne amerika, aho lmost van.
Egy háború nyilván akkor jó biznosz, ha jól alakul az országnak, és egy háborút nyilván nem fognak 10ezer négyzetkilométer sivatagért elindítani. Magyarul az ország úgy kalkulál, ha sikeres a háború, akkor neki csak jó legyen. Másik meg hogy a háború egy olyan állapotot szimulál, mikor a termelés jelentősen nő. Soha nem fejlődött annyit az országok ipara, olyan rövid idő alatt, mint a 2. VH alatt.
Nyilván nem arról van szó, hogy ha most hadatüzenek Nepálnak, akkor Mo világhatalom lesz, de ey jól megszervezett, felépített háború nagyon is sokat hozhat a konyhára. Nem csak a hadiparról van szó. Ott van pl. az a rengeteg építési/logisztikai/infrastrukturális stb fejlesztő cég, ami majd szépen ki fog vonulni Irakba és jól megtömi a zsebeit azért, hogy újjáépítse azt, amit saját országa bombázott szarrá. -
steweee #14070 csak lábjegyzetként, úgysem pörög most a topic
eu: szó nincs a védelmi kiadások növeléséről, csak a piacot liberalizálják. vagyis nagyobb verseny, alacsonyabb árak, olcsóbb beszerzések...
japán: a növekvő kínai veszély miatt és az usatól való kiszolgáltatottság megszüntetésére akar erős, önálló haderőt. megteheti, az országnak megvan a gazdasági ereje hozzá. politikai döntés... -
Cat #14069 ha már ugyis szó esett az európai haderőpiacról:
Megnyílhat a katonai beszerzési piac az Európai Unióban
Az EU-tagállamok önkéntes alapon liberalizálják évi 30 milliárd euró értékû hadiipari piacukat. A külügyminiszterek ismét bírálták Londont, amiért nem áll elõ konkrét javaslatokkal a hosszú távú költségvetésrõl.
Az EU-tagországok védelmi miniszterei – Dánia kivételével – tegnap megállapodtak katonai beszerzésük önkéntes szabályozásáról, amely megnyitja az eddigi nemzeti piacokat más tagállamok elõtt. Az egymillió euró fölötti tenderekre jövõ júliustól – nem kötelezõen – meghívhatnak külföldi cégeket is, ami hosszabb távon elvezethet az európai hadiipar megteremtéséhez. A tagállamok eddig különleges nemzeti érdekre hivatkozva a védelmi iparra nem terjesztették ki a belsõ piacra vonatkozó szabályozásokat. Ez a mostani, az „önkéntesség” elvét hangsúlyozó rendelkezés is sok kivételre ad lehetõséget, így például eleve nem vonatkozik a nukleáris és vegyi eszközökre. Így is elvileg évi 30 milliárd euróra rúg az a hadiipari forgalom, amelyre a tenderkiírások az interneten lesznek követhetõek. Bár az Európai Bizottság szívesebben látná, ha a hadiipar is bevonulna a belsõ piac „kötelékébe”, az önkéntességi megállapodástól is nagyobb versenyt vár, ami letörheti az árakat.
illetve Távol-Kelet is aktivizálódik:
Japán hadsereget akar
A japán kormánypárt, a Liberális Demokrata Párt (LDP) támogatja, hogy kerüljön bele az alkotmányba, az országnak joga van hadsereg fenntartására mellyel komolyabb szerepet tud játszani a globális biztonságpolitikában.
A második világháborút követõen a Japán szinte teljesen leszerelte fegyveres erejét, az alkotmányos korlátozások következtében az ország csak önvédelmi haderõvel rendelkezik és költségvetésének maximum egy százalékát fordíthatja a hadikiadásokra. Az LDP a most benyújtott alkotmánymódosítási javaslatot azzal indokolta, a megváltozott világpolitikai viszonyok között fontos, hogy Japán kivegye a részét a globális biztonság erõsítésébõl.
Japánnak jelenleg egy 240 ezer fõbõl álló önkéntes, az ország 550 - hangsúlyozottan nem fegyveres - katonát küldött Irakba az USA kérésére. Az LDP alkotmánytervének a parlament mindkét házában többséget kell tartania. A párt 2009-ben népszavazásra bocsátaná a kérdést. -
steweee #14068 a belső piac nem igazán meghatározó tényező a fegyveriparnál. más ágazatoknál persze az, hiszen amit egy ország megtermel magának azt nem kell küldöldről beszereznie, vagy amiből többlet van el is lehet adni, így javítva az export-import mérleget (pl: ha vki krumplit termel azt akár meg is eheti, de ha bunkósbotot farag az ha nincs rá szüksége csupán felesleges fadarab, pusztán idő és energiaráfordítás volt.de ha a szomszéd megveszi jópénzért(vmilyen áru az ellnérték vagy pénz, ami általánosan elfogadott vmilyen árura szóló követelés) akkor megérte vele foglalkozni, mert abból más dolgokat is lehet venni a piacon...)ezért erőlteti a hadiipar a háborúkat, hiszen neki több hadianyagfelhasználás, több profitként jelentkezik.a belső folyamatos ellátás a kisebbik hányada a bevételnek.
amit írsz a körforgásról csak akkor igaz ha van mögöttes gazdasági tartalma a dolognak, hiszen ezt már kifejtettem korábban a fegyverkezés csak akkor kifizetődő egy országnak ha annak politikai, társadalmi, gazdasági előnyei származnak belőle.
jelen esetben az usa politikai befolyása nő a térségben és a világon is megőrzi szuperhatalmi helyzetét, társadalmi oldalról kevesebb lesz a munkanélküli mert több ember kell katonának de főleg a hadiipar szív fel munkaerőt, DE HA NEM LENNE MINDEZEK FEDEZÉSÉRE AZ OLCSÓ OLAJ ÉS AZ EGYÉB MÉLYEN ÁRON ALUL SZERZETT DOLGOK AMIKET EL LEHET VINNI EGY LEGYŐZÖTT ORSZÁGBÓL, AZ EGÉSZ NEM LENNE NYERESÉGES ! a társadalmi politikai szempontok persze gyakran felülemelkednek a gazdaságosságin, de az nem mehet a végtelenségig. nyugodtan kijelenthető, hogy a hadiipar növelése győztes háborúk nélkül nem kifizetődő, mivel a megtermelt érték felhasználás híján szükségtelenek. nem így mondjuk a lakásépítések, amik ugyan pusztán egy magasabb szükségletet elégítenek ki (modjuk vki egy panelban lakik, és lakóparkba költözik) viszont az ehhez szükséges anyagiakat a költözni vágyók plusszmunkabefektetéssel, újabb kereső tevékenység bevállalásával teremtik elő a gazdaság számos más területén dolgozva, így az ország teljesítőképessége, kibocsátása nő. viszont a hadiiparnál ez nem ilyen evidens, hiszen az hogy egy országnak nagy és jól felszerelt hadserege legyen sokkal inkább politikai tényező mintsem a lakosság vágyálma
egyébként tényleg van gazdaságélénkítő oldala a dolognak, csak közel nem olyan mértékben mint más ágazatoknak. ezért nem fordítanak pl az unióban olyan összegeket a hadiiparra mint az usa vagy kína. csak éppen annyit amennyit a politikai szerep megőrzéséhez szükséges -
#14067
Illetve az ipari termelés, ami jelentősen nő, mert jóval nagyobb a felvevő piac. -
#14066
Ja és nem csak gazdasági fejlődés lesz, hanem ott van ugye a feldoppingolt fejelsztések, amikbe jóval több pénzt fektetnek (mert igény van rá). -
#14065
Ez így nem teljesen igaz. Belső piac alakulása épp olyan fontos 8ha nem fontosabb) mint a nemzetközi főleg egy olyan országnál, ahol az emberek többet költenek bármelyik másik országnál. Háború->hadipari gyártás fellendülése->több munkahely->több pénzt költenek az eberek és többen fizetnek adót->a cégek a többlet bevételt megrofgatják illetve mégtöbbet adóznak, mint általában->megint csak újabb munkahelyek, stb és az egész kezdődik előlről, egyfajta öngerjesztő állapotba került az ország belső gazdasága. Háború nagyon jó biznisz, amíg az emberek el nem kezdenek elégedetlenkedni. USA-nál meg még ott van az olaj is, ami valószínűleg amcsi kézbe fog csordogálni, miután megalakították a stabil bábállamukat. -
steweee #14064 tévedsz.de ez nem gazdasági topic hogy tovább fejtegessük a dolgot. vannak jók abban amit írsz, de nem érted a mögöttes folyamatokat és ezért tévesen következtetsz.sajnos én csak a közgazdaságtanhoz értek, az élet számos más területén vagyok gyenge -
Cat #14063 "nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek"
ezt én sehol nem irtam! csupán annyit állítok, hogy míg pl. magyarország autópályaépítéssel meg egyéb infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre, addig amerika háboruzik. Gazdasági szempontból nagyon hasonló a dolog (pl. ugyanugy költségvetési hiányt okoz, egyes cégeknek extraprofitot jelent, de munkahelyeket is teremt stb.) -
Cat #14062 "de ezt csak háborúban kaphatja meg nem?"
nemértelek: háború van. Nem direkt állami támogatást kap a szektor, hanem nő a megrendelésállománya -> a végeredmény ugyanaz. -
steweee #14061 hmmm. gondolom azért te nem végzett közgazdász vagy. olyanról hallottál hogy export-import? meg behozatali többlet? a saját országon belüli adok veszek termelek ezt azt leginkább a munkanélküliségi problémákat tudja vmilyen szinten orvosolni, de mivel a hadiipari kiadások (meg mondjuk űrkutatás stb.) nem összehasonlíthatóak a mezőgazdaság, az ipar egyéb területei és a szolgáltatások kínálatával és piacával, ezért nem is lehet azzal számolni hogy ha háborúzok azzal nyerek.
ez nagyon áttételesen igaz csak, mondjuk úgy hogy egy háborús kormánynak sokkal nagyobb a mozgástere,így olyan beruházások, vagy politikai/gazdasái döntések is véghezvihetőek, amelyek normál esetben nem, mert a civil szervezeteknek és a gazdaság szereplőinek sokkal nagyobb beleszólásuk van egy kormány ügyeibe mint háború esetén.és ne feledkezzünk meg arról hogy egy olyan háború esetén ahol a lakosság és az ország közvetlen veszélyben forog, gyakorlatilag ingyenmunkaerőhöz jut az állam, mert ha vki élete veszélyben forog az külön fizetség nélkül is hajlandó nagy áldozatokat hozni (pl önkéntes haderő, a civilek túlmunkája stb,) ezt hívják háborús erőfeszítéseknek, jó példa a szu 1941-45 vagy németország 1943-44 amikor is az embereknél fel sem merült hogy a munkateljesítményüknek megfelelő díjazásban részesüljenek, különben nem hajlandók dolgozni. de ez azért kerülendő állapot, nemde?
nyerni igazából most is csak akkor lehet, ha két másik fél háborúzik, és fegyvert meg egyebeket lehet nekik eladni, vagy az előbb vázolt módon vív háborút vki és van mit kirabolni a legyőzöttől. ha nem lenne sok olaj irakban, sosem mentek volna oda -
tomcat1 #14060 A mondanivalód második felével tökéletesen egyet értek, de az elsővel nem. Azt irod idézem "ezt az egészet fel lehet ugy fogni, mintha a hadiipari szektor állami támogatást kapna" igaz, de ezt csak háborúban kaphatja meg nem? kivéve a 60as éveket mikor menni akartak a holdra 
Szóval a külföldi háború szerintem nekik gazdasági fellendülés, vagy nem?
-
Cat #14059 azért ez igy nem igaz
ezt az egészet fel lehet ugy fogni, mintha a hadiipari szektor állami támogatást kapna - mert végeredményben ez történik. És az államnak csomó összeg visszajön, ugyanis a többszázezer dolgozó adót fizet, a gyártás egész térségeket lendít fel (energiafelhasználás, beszállítói lánc), a nyereséges vállalat szintén visszaad egy csomót adóban, a kutatás fejlesztésbe beleölt összegek pedig évekkel/évtizedekkel később szintén megtérülnek.
Ráadásul itt nem is kell "olcsón lopott olaj", elég az is ha egyáltalán van. Irak termelése napi 2-3 millió hordo (a világpiac cirka 80 millió naponta), és ez ugy kell mint egy falat kenyér, annyira pengeélen táncol az olaj ára, hogy egy kis esemény is nagyokat tud rajta mozdítani. A kereslet-kinálat szinte egyenlő, és a kereslet a következő években sokkal nagyobb mértékben fog nőni, mint a kinálat (elsősorban kina fejlődése miatt). -
tomcat1 #14058 Igen és azóta is alkalmazzák ezt rendszeresen
-
steweee #14057 pontosításra szorul a dolog
egy háború akkor lehet nyereséges (győztes fél szemszöge), ha nem saját területen vívják, nem húzódik el túlságosan és az egyik fél(aki a másik területén harcolt) fölényes győzelmet arat.a gazdasági fellendülés is csak és kizárólag akkor következik be, ha a vesztes fél területéről jelentős mennyiségű hadizsákmányt lehet szerezni (olcsón lopott olaj), ami fedezi, de inkább jócskán felülmúlja a háborúra fordított költségeket.
az árfolyamemelkedés önmagában nem gazdasági teljesítmény, sokkal inkább a termelés felfutásából adódó extranyereségből miatti pozitív megítélés eredménye.
persze ehhez nyilván az kellett hogy a kormány nagy megrendeléseket eszközöljön a vállalatok felé, ami miatt azok bevételei jelentősen megnőttek a "normál" időszakhoz képest.
mindezt csak azért meg korábban vki fejtegette hogy milyen hasznos egy háború gazdasági szempontból. nos akkor igaz ha a fennt említett követelmények teljesülnek, és általában ez elég ritka, pl: csak az usának sikerült ez a második vh-ban -
#14056
és akkor még el sem kezdődött az újjáépítés... Meg a külföldi tőke befektetések az olajkutakba. -
#14055
.ezek szerint senki se nezte meg?! pedig ez eddig az elgyik legjobb video!....foleg az mikor beallnak az Airbus ala, az tetszik nagyon. -
Cat #14054 Jó pénzt hozott a háború
Kiemelkedõen teljesített az a CNN Money által két és fél évvel ezelõtt összeállított portfólió, amelybe azon cégek kerültek, amelyeket kedvezõen érintett az iraki háború.
Ha el is ítéljük a háborút, egy biztos: az amerikai csapatokat ellátó vállalatok részvényei nagyon jól teljesítenek a tõzsdén. A régi igazság akkor is érvényes, ha etikailag talán elítélhetõ: a háború profitot hoz, mégpedig nem keveset. Az Irak elleni háború kezdetekor a CNN Money összeállított egy képzeletbeli portfóliót, amelyben olyan cégek részvényei kaptak helyet, amelyek nagy valószínûséggel nyereséget hoznak ki a háborúból. Egyesek szerint az ötlet etikátlan volt, és ennek bizonyos aspektusaival egyet is értett a vezetõ szerkesztõ, Allen Waslter. A szakember azonban arra hivatkozott, hogy az elemzõk dolga az, hogy megpróbáljanak a befektetõknek tanácsot adni abban, milyen veszélyek leselkednek a pénzükre, illetve milyen lehetõség van a befektetések fialtatására.
Így elkészült a 23 papírból álló portfólió, amelyben összesen 23 ezer dolláros befektetéssel kalkuláltak – részvényenként 1000 dollárral. Ha valaki most rápillantana a papírokra, azt látná, hogy befektetés értéke meghaladja a 40 800 dollárt. Ez azt jelenti, hogy a portfólió két és fél év alatt közel 80 százalékos emelkedést produkált, szemben mondjuk az Standard and Poor’s 500-as hasonló idõszakban elért 39 százalékával. A nagy, hagyományosan a védelmi minisztérium megrendelésére dolgozó cégek, mint a Blackhawk helikopterek, a vadászrepülõgépek és a Bradley páncélosok gyártói kimondottan jól teljesítettek.
Egy esetben, a United Defense Industries részvényeinél 200 százalékot meghaladó emelkedés történt – bár e papír esetében a BAe Systems felvásárlási árával kellett számolni (a tranzakció idén nyáron történt). Olyan, a csapatoknak technológiát vagy lõszert szállító társaságok pedig, mint az L-3 Communications, dupláját érték el az S&P 500-as emelkedésének. Nem panaszkodhatnak az újjáépítésben részt vevõ társaságok sem, a Halliburton (a sajtóban legtöbbet szidalmazott társaságok egyike) még ennél is jobban teljesített.
A háborús hangulat is megtette a magáét: több olyan társaság papírjainak is szépen emelkedett az árfolyama, amelyek nem voltak közvetlenül érintettek a háborúban: ilyenek a bombadetektorokat gyártó Invision Technologies vagy a lépfene elleni védekezéssel foglalkozó Vaxgen. Természetesen az iraki háborún kívüli tényezõk is befolyásolják ezeknek a részvényeknek a mozgását, a portfóliót nézve azonban egyértelmû, hogy túlteljesítette az ismert befektetési alapok hozamát. A CNN Money nem foglal állást abban, hogy milyen pusztítással járt a háború, amely végül is a részvények árfolyamának emelkedéséhez vezetett, pusztán a gazdasági oldalt, a teljesítményt vizsgálja: az pedig igen erõs. -
Cat #14053 Megnyitják az európai haderőpiacot
A brit Financial Times információi szerint hétfőn a 30 milliárd eurósra becsült európai védelmi piac részleges liberalizációjáról döntenek az európai uniós tagországok hadügyminiszterei.
A mai brüsszeli tanácskozáson feltehetően egy viselkedési szabályzatról döntenek majd, amely szerint részlegesen integrálnák az európai hadieszközpiacot az amúgy már létező közös piacba. A szabályzat júliusban lépne életbe, és azt mondaná ki, hogy a kormányok tendereiket feltennék az internetre és az összes részt vevő vállalat számára azonos esélyeket biztosítanának. A tagországok májusig még módosíthatnak a feltehetően ma elfogadásra kerülő tervezeten. -
AKSURV #14052 Nana, azért nem olyan könnyű egy galambot kézből nyilt irányzékkal 15-20 m-ről egy standard 7,5 j légpusekkal eltalálni. 
A Juba által használt fegyver egy AK klón hangtompítóval, távcsővel, és valószinűleg hangsebesség alatti nehéz lőszerrel. Ez a fegyver a legjobb lövész kezében is max. 150-200 m-ig teszi lehetővé a biztos találatot.
Ő ennél sokkal kisebb távolságból lő kb.25-100m között.
Ha standard SVD irányzékot használ az legalább 4X nagyítású tehát 100 m-ről is max. 25 m-nyire van a cél képe. Ezen a távolságon nem kell ballisztikai számításokat végeznie nincs szél korrekció max. a nehéz lövedék miatt kell nemi eséssel számolnia, de SVD irányzékkal pár tucat lövéssel ennek mértékére bárki hamar ráérez. Hátsó kerti smáli lövéseket is max. 15 m-ről csinálta.
A videon egy max.16-17 éves vagy egy fejletlen 18 éves fiú van, az pedig még szádám seregében is kizárt hogy egy ilyen fiú, komoly sniperképzést kapna. Ahhoz azért még jó pár más dolog is kell a lőtudáson kivül.
A teljesítmény az, ahogy nagyon közel megy felfegyverzett emberekhez, aki ha csak sejtenék is, hogy hol van fasírtot csinálnának belőle.
Jól ismerheti a város mert jól használja ki a város sajátosságait, átjárókat réseket stb.
-
#14051
Én azt hallottam, hogy az amcsik elég profinak tartják az ürgét. Többszörs méltatták, hogy milyen profin találja el a mellény nélküli helyeken a testet. Szóval az túlzás, hogy amatőr a csávó, és csak galambokat lődözött eddig. -
steweee #14050 sztem tévedsz.nem lehet úgy csinálni hosszú távon ahogy mondod. sajnos ez a megszállás velejárója, ha vki érti a módját akkor le tud így lövöldözni embereket. nem lehet állandóan készültségben lenni, főleg egy viszonylag békés területen.olyan nincs hogy vki mondjuk egy őrposzton folyamatosan mozgásban van, aki meg kidugta a fejét a harckocsiból nézelődni/levegőzni, az nem vethet magára, senki sem ücsörögne egész nap egy budinyi helyen poshadt szagban.sajnos ez a háború velejárója, és nem igazán lehet vele mit kezdeni. ha mozog, akkor csak akkor lő rá amikor majd megáll. van ideje a lövésznek bőven -
AKSURV #14049 Mozgás alatt nem azt kell érteni, hogy idegbeteg módjára rángatozik, hanem azt, hogy kiszámithatatlanul mozog. Ez ohatalanul megzavarja lövész. Ráadásul itt a hatásos célfelület az arc a torok és a tarkó. Gyakorlatilag minden találatotaz arcba lőtte. Tehát elég, ha ennyi testrész van mozgásban.
M43 lőszert használ a hang és a torkolattűz erejének csőkkentésére, valószinűleg speciális lőszerrel. Ezt pedig megfogja védőfelszerelést.
Ha áttérne a teljes töltetű 39M lőszerre (SVD) az ebből a távolságról legagalább a sisakot átütné, de oda volna a rejtettség. Nem hiszem, hogy a lövész képes lenne a valódi mesterlövészetre, mondjuk 500 m-ről.
Itt a főgond politikai. Kevés katona hosszú ideig teljesít szolgálatot.
Nem hiszem, hogy lehetséges volna 3 óránál többet egyszerre az utcán, és 3 hónapnál hosszabb időt háborús övezetben tölteni, a figyelem a fegyelem leromlása nélkül.
Tehát fontosabb pár új gép pár milliárdért, mint több katona.
Begombolkozás. Azt hiszem, hogy itt a forumon olvastam már az izraeliek is áttértek a profi figyelőrendszerekre amig lehetővé teszik belülről való figyelést. Ráadásul ide lehet légkondít tenni ami javítja a koncentráló képességet. ez megint pénzkérdés.
M249
Ez írja kaliber a fegyverhibákról.
" Annak ellenére, hogy a fegyver igen megbízható szerkezet hírében állt
fény derült a konstrukció bizonyos hiányoságaira.
Az egyik közismert felhasználói próblémát azt jelenti, hogy a az M249-et csak felhúzott (hátraakasztott) zárral lehet bebiztosítani ami sok katonát meglehetősen zavar. ( Nem teljesen indokolatlanul.) Ennek következménye lett az ún. "félfelhúzási hiba" ugyanis is a bakák addig ügyeskedtek , míg megtalálták a módját, hogy féligmeddig felhúzott zár mellett is benyomják az bíztosítót. Ebben a kondicióban viszont a gépfegyvere egyáltalában nem biztonságos , sőt életveszélyes!
..... " A legtöbb panasz Irakban érte az M249, bár a vizsgálatok kiderítették, hogy ezek javarész az 1980-as években rendszeresített , agyonhasznált fegyverekre vezethető vissza, amwelyek már bevettésük előtt rossz állapotban voltak. Amindenhova beszivárgó, liszt finomságú homok aztán megadta kegyelemdőfést.stb"
Ennyi elég az idézésből. Tényleg jó a cikk érdemes megvenni.
Bár az AK sem nyalogatják a bakák mégis bírja, azért ez érdekes. -
#14048
nagyon durva volt az a jelenet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#14047
A baj az, hogy Észak-írország azért más terep volt. Az USA nem is próbál már folyamatos katonai jelenlétet biztosítani a városokban, a bázisak a városokon kívűl vannak, és csak akkor mennek be, ha valami miatt dolguk van ott (áthaladó konvoj biztosítása, gyanus elemek vagy fegyverlerakatok keresése, stb.). Itt még más a felfogás. Idővel ez persze változhat. -
#14046
Statikus célpontot nyujtanak. A videon sikeres találatot kizárólag álló vagy tankból kilógó, kvázi céltáblaként viselkedő katonán értek el.
Egy kereszteződést felügyelő katona akkor járjon voodoo-táncot a terepjárója körül, amíg a kísérendő konvoj elvonul? :)
Harci helyzetben persze, hogy létfontosságú a folyamatos mozgás, de a videókon látható katonák többsége várakozott. Lehet akármilyen jó erőnlétben, ilyen helyzetben nem nagyon tud mit csinálni. A Bradley-ból kilógó katona is érthető - ha nincsenek a közvetlen közelben baráti gyalogos egységek, akkor valamilyen módon figyelni kell a közvetlen környéket, mert könnyedén a harcjármű motorterére pakolhat valaki két mázsa robbanóanyagot, úgy, hogy a "begombolkozott" személyzet az egészből nem lát semmit.
Az elakadások zöme katonahiba.
Ugyanez a hivatalos álláspont az M16 akadályok ügyében is. Nem tisztogatta elég alaposan és sűrűn a katona a fegyverét, persze hogy cserben hagyta. Teljesen elfogadható és a normális állapot, hogy a katonáknak napi háromszor kell részleges szétszereléssel egybekötött nagytakarítást elvégezni a fegyverén, ha ezt elmulasztja, az az ő hibája. :) -
#14045
ez meg szimplan odabasz!...kotelezo darab!
MIRAGE MINDENEK FELETT!![]()
-
#14044
Szivesen elterelgetnek en is egy iylen Harvard II-t mondjuk civilben... -
AKSURV #14043 Hol van Irak biztonságos hely?
Pont utkeresztezésben stb. ilyen helyeken kell folyamatosan mozogni.
Inkább fatalizmus meg lustaság.
Belfast sterintem biztonságosabb volt Bagdadnál mégis folyamatosan ilyen mozgást vártak el a katonáktól. Naja az angoloknak volt pár évűk megtanulni.
Tegnap belenéztem az Apám nevében című filmben, nem kispályáztak benne. A Saracénokkal úgy mentek mint az állat, amikor kergették a srácokat. -
haxoror #14042 "A másik viszont kétségkivűl a szövetségesek demoralizálása."
Szerintem elsősorban toborzás és a demoralizálás mint szempont nem is szerepelt a film elkészítésében.
Végig arab feliratok mennek, bent hagytak hibás lövést is "csatlakozz hozzánk, nem baj ha nem vagy vérprofi látod Juba is hibázik néha" stb
Az amcsik inkább egy olyan videótol szarnák össze magukat ahol a célpont mindig meghal és nem barkácsolt puskával lövöldözik egy azaz egy ember hanem egy fullra pakolt fegyverszekrényből vesznek ki egy módosítatlan Tabukot a sok közül és a tréningen is négyen öten lövöldöznek az már azt üzeni hogy a nagy számok sem védenek meg mert "sokan vagyunk és van fegyver is dögivel"
A keleti és a nyugati emberek gondolkodása sok esetben eltérő és az irakiak is tudják ezt, az Allahos-hadonászós videók a mi szemünkben furák viszont egy mélyen vallásos iraki teljesen mást lát és érez ha megnéz egy ilyet. -
haxoror #14041 Persze hogy statikus célpontot nyújtanak mivel nem kimondottan bevetésen voltak hanem ki lettek rakva egy útkereszteződéshez vagy akárhova egyszerűen csak hogy ott legyenek rendfenntartani ha történne valami, nem fognak órákon át nindzsázni hátha arra jár egy orvlövész :)
Látni is a videon pl senki nem olyan hülye hogy kidugja a fejét a Bradleyből ha csak egy minimális sejtése is van arról hogy lövöldözés lesz, a támadások nem forró helyeken történtek hanem relatív biztonságosokon. -
AKSURV #14040 Cifu köszönöm a véleményed.
Talán annyit, hogy egy kicsit az amerikai katonák is hibásak.
Statikus célpontot nyujtanak. A videon sikeres találatot kizárólag álló vagy tankból kilógó, kvázi céltáblaként viselkedő katonán értek el. Aki csak egy kicsit kiszámítatlanul mozgott ott már csak sérülés volt. lásd karlövéses katona. Innen is látszik nem egy Zajcev a lövész.
Nem teszik azt amit Andy mc Nab pumpálásnak hív.
" én egy kapualjból fedeztem a két ürgét, akik az ellenőrzést végezték. Folyamatosan "pumpáltam", vagyis hol lekuporodtam, hol kiegyenesedtem , hogy ne nyújtsak statikus célpontot. Egy-két perc múlva átmegyek egy másik kapualjba, vagy behúzodom két autó közé. A lényeg: mozgásban lenni mindig." (Bevetésre készen! 38. o.)
Lehet, hogy csinálják ezt az amik is ,de az ilyeneknél meg se áll a lövész, így nem játszanak főszerepet juba videón.
Egy golyóálló felszerelésben folyamatosan mozgó katona nagyon rossz és kicsi célpont. Jó más Írország klimája, mint Iraké, de itt elvileg profi, jó felkészített jó erőnlétű katonákról beszélünk és orvlövész ellen csak kiszámíthatlanság ad némi esélyt.
A fegyveres jelentésről.
Szerintem tényleg egy baka írta mert keverednek benne a tapasztalatok, az előitéletek és a félelem.
A félelem alatt azt értem, hogy a katonákat nem érdekli a fegyver sebesítő ereje, kizárólag ölőereje számít ezért sztár a .45-ös a sörétes vagy az M2.
M4 a megbizhatlansága közismert. Direkt gázelvezetés stb. Bár a SA-80 képest mint Kalasnyikov tervezte volna. http://www.militaryvideos.net/torrents/norwegian_firing_range_drills.zip.torrent
Sirni való ez a SA-80. TÉNYLEG kiesik lövészet közben a tár belőle.
Sörétes. Nagy söprű.
M-249 A mostani kaliber évkönyv részletesen foglkozik vele.
Az elakadások zöme katonahiba.
M14 Megbizható lövészfegyver. SVD amerikai megfelelője.
Egyébként szerintem Juba a statisztikájában M14 felszerelt katonákat ért mesterlövész alatt, tehát nem az Ellenség kapuk előtt bagdadi megfelelője volt.
Az M14 sorozatlövése pedig egy Amp-69 hasonló amortizáziós rendszerrel kezelhető lenne.
Luger vs. .45.
A .45-ös van lapos orrú FMJ löszer ennek nyilván jobb a megállító ereje mint a sima 100 éves gömbölyű orrú NÁTO löszernek.
A norvégok ureges FMJ-je illetve a brazil excentrikus löszer viszont veri szerintem a sima .45-öst.
(A cimborám még kb '85-ben mesélte, hogy neki Szolnokon azt tanitották, hogy reszeljék meg a AK lőszer egyik oldalát, így az excentrikus lesz, bemegy a vállon kijön a csipőn.)
-
katz #14039 Ezt irtad:
a "cikkben" lehúzott fegyverek (az M-16 kivételével) mind európai eredetűek, az agyonajnározottak meg amerikaiak.
Erre irta Cifu, h az M240 is europai mégis dicsérik... -
bgabor #14038 Ja bocs, a hozzászólás M249-es része Cifunak ment. -
bgabor #14037 SEAL-ek? Nem ők használnak P226-ost az M9 helyett? Ha jól emlékszem a sztorira, nem szabványos, extra erős lőszerekkel használták és széttört. Hát istenem, nem arra tervezrék.
Szvsz pedig ha annyira ragaszkodnak a .45-ös lőszerhez, akkor használják a
Mk 23-ast. Tény, hogy a .45ös erősebb, mint a 9mm-es, de mivel nagyobb, kevesebb is fér a fegyverbe belőle, mint 9mm-esből. Persze nem tudhatom, mi a jobb,
7db .45ös lőszer az M1911A1-ben vagy 15db 9mm-es az M9-ben.
M14-esre azért használtam a hulladék kifejezést, mert bár tény, hogy öntöltő puskaként egészen jól funkcionál, de mindannyian tudjuk, hogy eredetileg nem ebbe a szerepkörbe szánták. Sajnos eredeti szerepkörében megbukott. Más kérdés, hogy egyéb feladatokra még lehetett hasznosítani.
" ...a szintén európai M240-et (FN MAG) viszont éppen dicsérték"
Ezt nem értem, amiről én beszéltem (M249/FN Minimi),arról a nyílt levélben, amit beidéztél (##14001) ez áll:
M249 SAW:
Általánosan elismert hulladék. Krónikus akadályproblémák, amelyek többsége csak a fegyver részleges szétszerelésével elhárítható (kellemes elfoglaltság egy tűzharc kellős közepén).
-
#14036
"Ami az iraki ellenállás eféle filmjeit illeti, lassan, de biztos fejlődnek. Az első videókon még inkább röhögni kellett. Pár civil ruhás néhány AK-val 150-200 méterre az úttól egy árokból nyitott tüzet az elhaladó teherautókra, és félhangos "Allah Ackbar" kiáltásokkal fűszerezték az előadást, majd a végén a fegyverüket rázva bizonygatták, hogy most aztán jól megmutatták az hitettlen kutyáknak merre lakik a jó isten."
-
#14035
Cifut nem szeretném ismételni ezért amiket ő írt azokat nem írom le mégegyszer.
Beretta tényleg jó fegyver, mondhatom. Azt nem tudom (de tudom), olvastad-e mikor a SEAL-ek tesztelték... Nem lövöm le a poént, nézz utána.
Szoktál nézegetni iraki képeket? Ez is hülye kérdés, mivel, ha néznél tudnád, hogy az amerikai katonáknál lévő M14-ek legtöbbjéről le van véve a tűzváltókar. Következtess! Félautomatán pedig nem "hulladék", de ezt te is jól tudod, különben nem írogatnál ide ilyen magabiztosan.
A .45 ACP lőszert dícséri, olvasd el! Attól még hogy öreg egy fegyver (M1911) nem biztos, hogy rossz is: M2HB több mint 70 éves konstrukció, mégis rendszeresítve van még mindig, M14 50 éves...
Nem egy AK-t látni amerikai katonák kezében, hátukon az M4-ükkel. Ezek katonák, nem irodában ülő tábornokok, vezérkari emberek, hogy az amerikai önérzetükkel ne használjanak nem amerikai fegyvert. -
#14034
Van pár jó meglátásod. Például a hangtompítókat illetőleg, noha megjegyzem, hogy festés vagy felületkezelés, illetve mindenféle jelölés, gyári szám nélküli hangtompítókat lehet látni, ami azért érdekes. Ami a módszerét illeti, az valóban egyszerű és betonbiztos, de azért a ravaszt meg kell húzni, és kell némi hidegvér (vagy őrültség), hogy egy zsúfolt utcán, egy furgonban v. autóban ülve/feküdve meghúzza a ravaszt.
A házi bull-pup illetőségét tekintve nem hiszem, hogy sokat ront a sütésen a tolórudas megoldás, ez azért már eredetileg sem valami vajpuha elsütésű mesterlövész fegyver volt...
Ami az iraki ellenállás eféle filmjeit illeti, lassan, de biztos fejlődnek. Az első videókon még inkább röhögni kellett. Pár civil ruhás néhány AK-val 150-200 méterre az úttól egy árokból nyitott tüzet az elhaladó teherautókra, és félhangos "Allah Ackbar" kiáltásokkal fűszerezték az előadást, majd a végén a fegyverüket rázva bizonygatták, hogy most aztán jól megmutatták az hitettlen kutyáknak merre lakik a jó isten.
Azért ez a jubás videó már klasszisokkal fejlődött minden szinten - és kérdéses sem lehet, hogy a feladata kettős, az egyik a propaganda, és a toborzás. A másik viszont kétségkivűl a szövetségesek demoralizálása. Lássátok, hogy mi milyen jól felszereltek, jól képzettek és motiváltak vagyunk, és lássátok mi vár még rátok. -
#14033
Az 5.56x45 "gyengesége" már jó ideje téma, de ugyanúgy, mint a 9x19 esetén, kétségkívűl belejátszat a "nagy kaliberek szerete". Az említett levelet sok okból támadják, azt én sem zárom ki, hogy kacsa az egész, de az tény, hogy az M9-et az amerikai katonák jó része azért nem tartja sokra, mert "csak" 9mm-es.
A "levélben" csak az M16/M4-et, a SAW-ot húzzák le, az M9 esetén csak a lőszert kritizálják, a szintén európai M240-et (FN MAG) viszont éppen dicsérték. Az M14 hulladék érdekes megállapítás, tény, hogy mint gépkarabély nem egy sikertörténet (finoman szólva), de mint öntöltő puska elég nagy népszerűségnek örvend, a speciális erőknél is.
Az F-15C vs. Szu-30MKI (pontosabban MK) eset Indiában történt, de az F-15-ösöket nem azért küldték, hogy "leszerepeljenek", hanem egész egyszerűen az USA szeretne némileg jobb kapcsolatokat kiépíteni Indiával, egészen odáig menve, hogy fegyverexport célországként tekint rá (noha Indiai fejesek erre eléggé radikális választ adtak). Az egészről anno vitáztunk itt, de az F/A-22A programot biztosan nem az mentette meg, hogy az F-15-ösök nem szerepeltek túl fényesen a Szuhojok ellen. Az tény, hogy a Raptor-lobby minden létező fűszálba belekapaszkodik, amin mondjuk nincs mit csodálkozni, hiszen az USAF legköltségesebb programjáról van szó, és mikor hülyére verik a beszerzési terveket minden szinten (a haditengerészet lassan lehet, hogy lemond az egész DD(X) programról, a hadsereg FCS programja pedig ezer sebből vérzik), akkor érthető szálka sokak szemében a további cirka 30 milliárdos F/A-22A beszerzés. -
AKSURV #14032 Üdvözlök mindenkit a forumon. érdekel a téma ha megengeditek én is irogatnék ide.
Juba téma.
Én nem látok mögötte semmi profizmust, kivéve propaganda oldalról.
Ez nem mesterlövészet, csak orvlövészet és épp ez benne a félelmetes.
Bárki képes rá, aki le tud szedni egy galambot 15 méterről egy légpuskával.
Szerintem az egész kizárólag propaganda célt szolgál amit egy profi propagandista állított össze.
Nézzuk a sztorit.
Magányos fiatal hős, aki harcol a gaz megszállók ellen. Tud vele egy másik korabeli fiatal azonosulni.Toborzás.
Spéci fegyver. Minden rendes amerikai filmben kizárt, hogy a főhős átlag fegyvert használjon. Fogtak egy flexet levágták egy Tabuk 43 M lövész karabély ((SVD és RPK hibridje) http://www.dragunov.net/iraq_tabuk.htm ) tusáját és ráaplikálták az azt igénytelen vasdarabot, így gyakorlatilag bullpup lett.
Elég béna lett nem hiszem, hogy egy tárat markolva egy darab vassal összekötve a két ravasz valami fényes elsütést produkál.
A lövészet.
50-100 m-ről lő mit sem sejtő emberekre. Ugyanezt csinálták 2001-ben az USÁ-ban az az orgyilkos páros. Szerintem innen vették az ötletet. Már csak azért is mert valószinűleg egy preparált autót használnak. Ugyanis minden lövés azonos magaságban vagy a katonák alatt van. Sima orgyilkosság.
És ha betartja azt pár szabályt szinte lehetlen neki megbuknia.
Csak egy lövés, hangtompító, minél kevesebb beavatott stb... Max. áruló, vagy vallatás során valamelyik cimbi.
Hangtompítók.
Szerintem azok gyáriak voltak.
Azért mert mellé tettek egy tolómérőt és lefújták őket neluxxal még nem nem ők csinálták.
Nem emlékszem szerepelt volna félkész a filmben, márpedig látványos egy hangtompító szétszedve.
Az egész azt az üzenetet hordozta, hogy képes vagyunk ilyen precíz dolgok előállítására Lásd tolómérő. És sokan fognak harcolni a gaz megszállók ellen ezt szolgálta a sok hangtompító együttmutatása... Kiváló propaganda üzenet.
A lövész az lehet, hogy csak egy kölyök esetleg egy fedajín milicista, de aki a filmet összeállította az tuti profi esetleg pszichológus végzettségű, Nem kell ezen csodálkozni Irakban volt a legtöbb diplomás az egáész arab világban.
Szóval számomra az egáész filmben az a legfélelmetesebb, hogy semmi különleges képesség nem kellettaz egészhez.
