95114
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#22044
Khm, khm... Megkövetem Cifut...talán a korai kelés miatt, de benéztem a témát, nem 74-es, hanem AK-63D-t kaptunk az ájmdék helyett. Mea Culpa... -
#22043
hát nem tom :) -
Cnut #22042 ÉS az AUG? -
#22041
H@K vagy Sig nekem is szimpibb lenne :) -
#22040
M4 ? 
köszi az infót. -
#22039
Egyébként nem bánom, a hosszabb cső miatt pontosabb, mint az AMD és a fogása is jobb. Ez azért lényeges tud lenni adott helyzetben. -
#22038
Nem hallottam, hanem fogtam, az enyémet is tavaly cserélték...Szal.. :-) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#22037
Az AMD-ket már jópár éve kivonták, ha jól tudom, az AK-63 a rendszeresített gépkarabély. Meg egy ideje megy a szóbeszéd, hogy a Szolnoki felderítők kapnak M4A1-eseket. Azt perpill nem tudom, hogy mikor fog ez realizálódni. -
StarFist #22036 AMD gépkarabélyokat kapnak? Mondja meg valaki, miért kell ennyire kibasznunk az afgánokkal? Mit ártottak ők nekünk eddig? -
#22035
ezt hol hallottad? egyszerűen ennyivel több cuccunk maradt és elszórják tudtommal. -
#22034
Aham, fincsi kis Ak-74-esek lesznek helyette, igény esetén fatusás, illetve deszant változattal... Remélem nem számítottás valami OICW szerű pusztító gépezetre? :-D -
#22033
Hi.
Most hallottam,hogy 20.000 AMD gépkarabély-t adtunk az afgánoknak.... :S
+ hogy a hadsereg leváltja ezeket vmi korszerübbre (??)
Van erről vmi infótok ? -
#22032
Hej, de fos film... -
#22031
német, spanyol biztos, nézd meg az afgán képeket német egységekről. -
JYeti #22030 Most nézem a Stealthot. Azonkívül hogy egy fos, a nőcinél befigyel az MP7A1 :P Ezt a fegyvert már rendszeresítették valahol ?
Másik : a G36-t hány haderőnél rendszeresítették ? -
#22029
de nem az USA-ba.
Top 10 steel suppliers to the U.S.
(annual, million net tons)
2006 2005 % Change
Canada 5.74 5.33 7.6%
European Union 5.36 5.00 7.2%
China 4.96 2.30 115.9%
South Korea 2.88 1.81 59.4%
Turkey 2.78 1.32 109%
Taiwan 1.89 0.61 210.7%
Japan 1.81 1.38 30.8%
Mexico 1.70 1.95 -12.9%
Russia 1.70 0.73 133.8%
Brazil 1.45 1.04 39.3%
forrás
Valamint az acélfogyasztásuk nagyobb mértékben növekszik mint a termelésük. -
Cnut #22028 Acélt, vasat, alulmíniumot Kína temel és exportál a legtöbbet már majdnem két évtizede! -
#22027
Minőségben lehet de mennyiségben nem. Nem exportálnak olyan mennyiséget, mint amire igény lenne. És az IPAr nem a titániumra épül, hanem rengeteg acélra, alumíniumra, rézre, és vasra. Aminek előállítása energiigényes igencsak. -
#22026
Lehet, hogy valamit rosszul tudok, de rengeteg fémipari nyersanyagban alapfokon az oroszok vannak jelenleg is a kereskedelem csúcsán. Tovább ne menjek, annyit mondok, hogy titánium... -
#22025
USA vs. KINA: EGYIK félnek sem érdeke az ellenséges viszony és a háborúzás. Még ha a politikusok szeretnék is elérni ezt a lobbyk vissza fogják fogni. Kína jó úton halad a demokratizálódás felé (lehet hallani több kínai tudósítást, hogy a pártban néhányan az egypártrendszer lazítását szorgalmaznák és kicsit finomítanának a retorikán első lépésnek ez sem rossz)
Egyébként Kína és USA helyzete róka fogta csuka. Ugyanis az Amerikai nehézipar termékeit és nyersanyagait használják Kínában míg Kína az amerikai költségvetést táplálja. Mellesleg az amerikaiak államadóssága óriási és olyan tényező a világgazdaságban amelyet ha kell az EU és Oroszország (utóbbi nem biztos de valószínű) erején felül is egyensúlyban fog tartani. Tehát hogy érthető legyen: Ha Kína kihúzza a lábát az USA alól az EU alá fog nyúlni, mert nem engedheti meg, hogy elessen ugyanis akkor az egész, szinte csak USA-ra épülő szolgáltatásalapú világgazdaság beborulna. Mellesleg az USA nyersanyagtartalékaira mindenkinek szüksége van.(legalábbis amíg az oroszok nincsennek olyan állapotban, hogy az URAlban lévő rengeteg fémet újra elkezdjék bányászni) Ha az USA nem ad fémet Kínának Kína sehol sincs. -
#22024
Elviekben képes lehet. A "hatótáv" érdekes kérdés, a lézerfegyverek nagy távolságra való használatát nagyban befolyásolja az, hogy milyenek a légköri viszonyok. A YAL-1A esetében külön kisegítő lézerek vannak, amelyek segítségével megvizsgálhatják azt, hogy a célpont és a repülőgép között milyenek is ezek a bizonyos viszonyok, és ez alapján változtatásokat eszközölhetnek a fő lézer tükrén. A végső szót majd az éles tesztek mondják ki, de a hatótávolság terén érdemes megjegyezni, hogy a folyékony hatóanyagú ICBM-ek esetére van megadva ~600km, a szilárd hajtóanyagúakra ~300km. Ugye a lézerfegyver úgy működik, hogy felhevíti a célpont külső burkolatát, majd átégetve azt a kiszabaduló üzemanyagnak kellene felrobbantania a rakétát. Folyékony hajtóanyagnál ez még talán működne is, de szilárd hajtóanyagnál ez bizony nem fog, hiszen a burkolat alatt ott az üzemanyagelegy van csak, ez pedig kevésbé érzékeny, mint a folyékony üzemanyag. -
tomcat1 #22023 Úgy tudom, hogy a B-747 es Jumboba szerelt lézerágyúval is le lehet lőni alacsonyan keringő műholdakat?
Bár a 350km es hatótáv csak jó időjárási körülmények között lehetséges, de az már alacsony pályákhoz elég, vagy nem? -
tomcat1 #22022 Szerintem ez a teszt a jueszéjnek nem igazán kihívás. -
Tomcat #22021 Cifu: Köszi a plussz infókat + a multicam/acu témában a helyreigazítást!
Műhold
igen, ezek szerint nem itt írtam, de én sem gondolom, hogy pusztán a tárgyalóasztal lebegett a kínaiak szeme elött, hanem valóban, van egy olyan aspektusa is a dolognak, hogy akkor most már megmutatják, hogy ők sem ülnek a babérjaikon.
Aláírom, a GPS műholdakra valóban botorság volt még következtetnem, de gondolom dolgoznak rajta, én nem féltem őket. (Vajon mindent kitettek most a kirakatba, vagy csak egy régebbi szintet?) Tény, hogy perpill az általad említett vadászműholdak lennének a legjobbak, amiben Amerika minden bizonnyal jobban áll. Márcsak azért is, mert ha jól tudom ők inkább eleve és nem új keletűen ilyen vadászcuccokban gondolkodnak, nem? Most hogy lőttek is fel az tényleg jó kérdés.
USA vs. Kína
Nem mondom, hogy elképzelhetetlen, mert nem kis tét forog kockán, ám a politikai helyzet mellett azért ehhez az USA gazdasági helyzetének/függőségének is nagyot kell változnia. + Ha a közel-kelet mégjobban megroppantja, akkor elég necces lenne egy Kínával való vita.
Ellenben, ha ki tudná váltani Kínát valakivel... mondjuk Indiával, az már nagy segítség lehetne. Kérdés mennyire tudnak benyalni nekik? Most perpill nagyon tolják a szekerüket, nem is takargatva, hogy milyen céllal. (2005-ben említették, hogy ő rajtuk aztán nem múlik India regionáli szuperhatalmi ptozicója? Már nem emlékszem hol volt említve.) Az indiai gazdaság szerintem tudná ellensúlyozni a Kína miatti borulást. Esetleg csak részben, de valamennyire biztosan tudná. Szerintem, aztán persze lehet nem így van/lesz. -
Cat #22020 "Kína és az USA összekapjon miatta"
Az utóbbi évtizedek konfliktusai azt mutatják, hogy minden beavatkozás, közös fellépés esetén az első a diplomáciai tárgyalás, majd jön a gazdasági fellépés (különféle utazási korlátozások a politikusoknak, majd a számlák befagyasztása, végül az embargó), és csak utolsó a tényleges katonai akció. Mivel a Kína-USA konfliktus a második lépcsőnél elbukna, nem igazán értem hogy lehet a harmadik fokra lépni. -
#22019
USS Gerald Ford:
Az egész mizéra már lassan egy évtizede tart. Az US NAVY már egy ideje szeretné, ha a Nimitz-osztálytól tovább lépne. Már az 1990-es években vizionálták az elektromágneses gyorsítók használatát a gőzkatapultok helyett, meg a "plug-and-use" modulszerű felépítést. De valahogy nagyon nehezen sikerült megszülni ezt. Már a CVN-76 (USS Ronald Reagen) is egy modernebb egységnek volt elképzelve, de a technológiák kiforratlansága miatt inkább csak a CVN-77 (USS George H.W. Bush) lett az átmeneti egység. Időközben a CVNX programból CVN-21 lett (a XXI.század "tiszteletére" minden osztályból új egységek képzeltek el, így lett DDG-21, CG-21 és CV-21 is), és ennek az első egysége a CVN-78 (egyértelmű, nem? :)).
Ami az újdonságok közé tartozik, hogy a magasabb fokú automatizáltság miatt már "csak" 4660 fős legénységre van szükség (USS George H.W. Bush - 5680 fő). Ez is az egyik tétele az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek.
A "Pit Stop" fedélzet lényege, hogy a Nimitz-osztály fedélzete nem igazán támogatja a gépek leszállás utáni gyors újratöltését, újrafegyverzését és újraindítását. A CVN-78 esetében az egész fedélzetet úgy tervezték meg, hogy minden az ideális helyére kerüljön, és először is elhagytak egy liftet (csak három lesz a Nimitz-osztály négyével szemben), ez egyfelől ennyivel nagyobb hasznosítható terültet jelent a fedélzeten, másfelől jópár tonnával könnyebb lesz a hajó. A repülőgépek újratöltésére szolgáló üzemanyag-csatlakozók és a fegyverek feldélzetre szolgáló liftek úgy lettek elhelyezve, hogy egy-egy gép esetében akár 10 percel is kevesebb idő legyen egy leszált gép újraindításához szükséges idő.
ACU és társai:
Most ez amúgy mire volt jó? Az Északi sarkon még elmegy de egy erdős területen...
Az US ARMY egy olyan álcamintát szeretett volna, amely "Jolly joker", tehát minden éghajlati övben és évszakban megfelelő rejtést nyújt. Természetesen ez nem megy kompromisszumok nélkül, ezért a "preferált" helyszin, ahol az ACU-nak jól kell teljesítenie a XXI.század várható konfliktusainak és harcmodorának megfelelően a városi környezet. Az ACU itt nagyon jól teljesített. A probléma csak az, hogy nem csak ott kell harcolni, és az Irakban, meg Afganisztánban szolgáló katonák azonban más környezetbe is kerültek, és itt az ACU bizony már nem szerepel túl jól.
A Tomcat által említett Multicam volt az ACU minta legfőbb ellenfele. Végül a fent említett okok (városi környezetben nyújtott teljesítmény) miatt az ACU győzött. Azóta (és már előtte is) a Multicam-ot kifejlesztő cég (Crye Precision) meglehetősen intenzin kampányba kezdett (médiákban, internetes fórumokon, szakvásárokon, stb.), ahol azt bizonygatják, hogy a Multicam a legjobb létező álcaminta (a #22018-as hsz. első képe is Crye által készített kép, csak itt "levágták" az eredeti képről a jelzéseket). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Multicam összehasonlító képeken nagyon ügyenesen vannak megválogatva a hátterek, ott fényképezik őket, ahol az adott minta a legjobban teljesít, és "természetesen" ott áll mellette egy ott annyira nem jól teljesítő referencia, hogy tessék nézni, mennyivel rosszabb már, mint a mi termékünk. Magyarul marketing nyomulás ezerrel.
Személyes véleményem szerint az US ARMY egy kicsit túl sokat akart az ACU-tól, kellett volna két-három megfelelő mintájú egyenruha, nem várhatják el, hogy egy minta mindenhova jó legyen (el lehet képzelni, hogy este, teliholdnál hogy világít pl. az ACU). Hogy most mi lesz, az függőben van még. Az US ARMY elindított egy vizsgálatot, és az eredményektől függően akár szélsőséges esetben új egyenruha rendszeresítése is sorra kerülhet.
Kínai műholdvadászat:
-Amíg az amerikaiak levegőből indított ASAT műholdat teszteltek sikeresen, a szovjetek pedig megközelítőleg a célpontal azonos pályára küldtek fel "vadászműholdat", a kínaiak egy harmadik metódushoz fordultak: a földről indított rakéta közvetlenül találta el a műholdat.
-Egy kicsit "csaltak", a radarral való megfigyelés szerint az Feng Jun-1C egy közepesen komoly pályamódosítást hajtott végre, valószinüleg azért, hogy az elfogó rakéta számára optimális pályára kerüljön.
-Az egész teszt valódi hátterét egy félhivatalos információ szerint az szolgáltatja, hogy Kína az ENSZ-ben nem is rég felvetette, hogy szüksgé lenne egy szervezetre, amely kezelni tudná az űrfegyverkezési versenyt. Erre az Egyesült Államok reakciója az volt, hogy nincs szükség ilyesmire, mivel nincs is űrfegyverkezési verseny.
Erre Kína végrehajtott egy ilyen tesztet...
Tomcat, az elemzésed azért szerintem egy kissé fals. Kína egyértelműen nem csak azért csinálta a tesztet, hogy azzal politikai nyomásgyakorlást hajtson végre. Bizonyos, hogy már jóideje dolgoznak ők is ASAT rendszereken, és az is, hogy nem fogják ezeket félre tenni. Az egész hátterében szerintem az állhat, hogy egyre inkább szeretnék az USA tudtára adni, hogy ők is itt vannak, és hogy mire képesek. Az mondjuk tény, hogy az amerikaiak meglehetősen arrogánsan viselkedtek eddig az űrfegyverkezés területén, de azért jelenleg (és még egy ideig) előnyben vannak. Azonban a jelenlegi ASAT rendszerek csak az alacsony pályán keringő műholdak ellen használhatóak, ott meg a felderítő és kémműholdakon kívűl más, katonai szempontból fontos eszközök nem keringenek. A kommunikációt és a helyzetmeghatározást lehetővé tévő, valóban létfontosságú műholdak 20000-36000km-es magasságban keringenek. Ezek ellen már igazság szerint vadászműholdak kellenek, tehát ebbe a magasságba fellőtt olyan "alvó" műholdak, amelyek a célműholdakkal közel azonos pályán keringenek, és háborús helyzetben szükség esetén azonnal be lehetne vetni őket. Jó kérdés, hogy ezek a harci műholdak mennyire vannak a sci-fi, és mennyire a realitás területén (technikailag megoldhatóak relative könnyen egyébként, a kérdés inkább az, hogy lőttek-e fel, és ha igen mennyit és milyen pályára).
Cat elemzése gazdasági oldalról közelíti meg a problémát. Ebben sok fontos meglátás van, de katonaipolitikai döntések terén sokszor előrébb kell nézni, mint a gazdaság. Ha most még nem is, a jövőben (10-20 év) nagyon fontos lesz a világűr státusza a katonaságok számára. A világűr azonban jelenleg csak a "kiváltságosak" játszótere. A nagyhatalmakon kívűl csak egy-két ország tud műholdakat feljuttatni, és ezek olyan költségeket képviselnek, amelyet a legtöbb ország nem tud felvállalni. Egy űrháború jelenleg eszméletlenül drága lenne, de nem vitás, hogy a világűr feletti uralom (vagy adott esetben egyezmények általi közös felügyelet) kérdése sok problémát okoz majd a jövőben. Márpedig az ilyen stratégiai fontosságú előnyök megszerzése nagy csábító erővel bír. Adott esetben tehát én el tudom képzelni, hogy Kína és az USA összekapjon miatta. Az persze az akkor uralkodó politikai hangulattól is függeni fog, hogy ez minként, milyen harctéren és milyen eszközökkel fogják megvívni. -
Tomcat #22018 Cifu nyuszis képéhez:
Volt ott ugye egy multicam-os csávó is aki elég jól beolvadt a fűbe. Nos állítólag [figyelem: pletyka,összesköüvéselmélet] a tesztek során az ACU az első körben kiesett és a multicam lett volna a győztes, csakhát mégsem... Multicam-ról bővebbet tud valaki amúgy?
![]()
Multicam egy másik környezetben. Azért rossz szerintem.
Mondjuk az ACU se olyan vészes... csak körültekintően kell megválasztani a hátteret ;)
![]()
Amúgy azon a képen amikor a füves területen mászkálnak az ACU-s, mellényes US soldierek tisztára mintha valami jóltáplált kacsák lennének :D amint épp a vesztükbe masíroznak (szerintem) -
Tomcat #22017 Jó, egy ideje nem voltam aktív SG-n, nem tudhattam mennyire új :P (Szerintem hüleség)
---
Elismerem az amcsi gazdaság igen gyorsan leülne Kína nélkül. Amúgy az áltad is említett okok miatt Washington már csak azért se esne Kínának Tajvan miatt, ha valami okból kifolyólag akarna. Arabok most nagyobb prioritást élveznek. Még szép. Nyílván az olaj kell, de ha közben elintézik, hogy az az elmebeteg ne jusson nukleáris fegyverhez, már megérte akármit csnálnak Iránnal. Kiváncsi vagyok, mert Irán február/márciusra ígérte a bomba bejelentését tudtommal. Ne úgy legyen... nagy gebaszok lesznek még a közel-keleten :S
Tajvant meg közben persze baszogatják, hogy ha nem veszel fegyvert öreg, akkor mi aztán nem védünk meg. (de amúgy sem, mert most nem érsz annyit, de a zsé jöhet...) -
Cat #22016 az az uj rendszer elég régi, legalább 2 éve igy van.
----
Most azt olvastam, hogy a műholdlelövéseket azért szüntették be Reagen idején, mert egyrészt a szovjetek is képessé váltak rá, másrészt a törmelék kérdése nem megoldott: annyira zsúfoltak a pályák, hogy egy lelövésével több másikat (sajátot is) károsíthatnak. Szóval nem érdemes lövöldözni próbaképp se.
Szerintem egyáltalán nem akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni washingtont a kérdésről. Simán csak kiváncsiak voltak rá hogy le tudják e lőni, és kipróbálták. A kérdést korántsem érzem olyan fajsúlyosnak (ürfegyverkezés, elég blőd szó), mint amilyen sci-fi szerű. Nem léteznek James Bond-szerű űrlézerfegyverek. Kb. annyira, mint amennyire egy Kína-USA háborút el tudnék képzelni. Olyan iszonyatosan erős az egymástól való gazdasági függésük, hogy ez nonszensz.
A kinaiak kereskedelmi mérlege amcsikkal szemben 200 mrd dollár évente, az amerikai cégek sokszázezernyi kínai munkást foglalkoztatnak, és az olcsó munkaerejükből élnek. Ha ez megszünne, amerika gazdasága padlót fogna, infláció elszabadul, és Kínának semmit nem kell csinálnia, és nyert. Ráadásul már a megerősődö kínai cégek is komoly befektetéseket hajtanak végre amcsi cégekbe (lásd Lenovo-IBM), ők tartják el az amerikai államadósságot, és még sorolhatnám.
Ezek miatt semmilyen jelentőséget nem tulajdonítok az egésznek, még politikai izmozás szintjén sem. -
#22015
A vicc jutott eszembe róla az "Utolsó magyarról"... ;)
(ha nem ugrik be akkor majd megkeresem) -
Tomcat #22014 Milyen új rendszer ez mán az SG-n. Reggelem a Tcat nicket, megváltoztatom a jelszót, erre 24 óráig nem enged kommentelni. Hát basszus...
-----
Nos ahogy nézegetem a külföldi netes médiát alakulnak a fejlemények a kínaiak akciója körül. A Defense Tech linkelt egy, a China Matters címet viselő blogot, amin egy valóban érdekes eszmefuttatás olvasható.
Most hogy ennek mennyire kell hinni, mennyire nem az egy dolog. A leírtak alapján többé kevésbé logikusnak tűnő dolog jön ki a végére :) Szép csűrés-csavarások vannak ám benne, így lehet túllépné a karakteszámot a komment, így ha nem baj nem írom le végig, csak a konklúziót :) Aki nagyon akarja elolvassa angolul.
A tömören és velősen: mi van akkor ha ez a teszt mindössze arról szólt, hogy Washingtont tárgyalóasztalhoz kényszerítse az űrfegyverkezés korlátozásáról? Ugyanis Kína, az oroszok valamint az ENSZ azon szorgalmazását miszerint egy ezt a folyamatot felügyelő szervezet létrehozására lenne szükség Washington vehemensen félresöpörte arra hivatkozva, hogy badarság, hiszen semmiféle űrvesreny nincsen. Majd ugye tavaly módosította az űrdoktrináját, lényegében magánbirtokká kinevezve a Föld környékét. Csak arra nem gondolt, hogy másoknak esetleg nem tetszik, és még (hamar) tenni is tud/akar ellene.
Ez igen tetszett a szövegben:
History shows us that if you don't hit Americans, they aren't willing to sit down at the negotiation table.
Azért van benne valami! Szóval tulajdonképpen így is lehet nézni a dolgokat. Hogy nem csak Tajvanról szól a dolog, hanem Washington űrbéli fékentartása áll a dolog mögött. Fékentartása, hogy kevesebb pénzt kelljen az így kikerülhetetlenül kiéleződő versenybe invesztálni, hogy így lényegében egy óccsó megoldással zsarolni tudják Washingtont. Mondjuk míg be nem érik őket technológiában ;)
Vélemény? -
tomcat1 #22013 De én igen 
-
Tomcat #22012 jajdejó, hogy öcsém mindig az én fiókomban ügyködik és nem jelentkezik ki... -
nyikolaj #22011 Thx.
A nick 6 éve még nem volt problémás, egy ideje már az, de nem reggeltem új nicket SG-n. Máshol viszont már Tcat-re módosult. -
Cat #22010 szuper leírás.
(nem irigyellek a nickedért) -
Tomcat #22009 A USS Oriskany-ról talán az NGC-n vagy a Discovery-n volt egy műsor. Szerintem érdemes megnézni, ha épp látjátok a műsorban. Bár az Enterpriose még 2012-14 magasságáig aktív lesz a sorsa engem is érdekelne. Azért az megérdemelne majd egy szép nyugdíjazást.
---
Ford-class. Valamikor idén kezdik el építgetni és 2015-re készül el, ha jól tudom. Ugyan maga a törzs erősen a Nimitz-é, de aztán itt vége is az azonosságoknak, csupa nyalánksággal pakolták meg a Ford-osztályt :) Elsődleges szempont volt a hajó életútja alatti költségek jelentős csökkentése, a túlélési képesség fokozása. A költségcsökkentéseket alapjában véve 2 fő csapás hivatott redukálni.
1.: új design és automatizálási folyamatok révén a személzet csökkentése
2.: a nagyobb javítások közti időtartam megnövelése
A számítgatások szerint az 50 év alatt így ~5,6 milliárd zöldhasút tudnak spórolni. Jól hangzik. Gondolom itt a többség tudja mik az újdonságok, de most olyan írhatnékom támadt :)
Új reaktor
A Seawolf és a Virginia osztály reaktorjaival szerzett tapasztalatok alapján áttervezett reaktorok kerülnek a hajóba, melyek 25% több kraftot képesek előállítani. Ráadásul feleannyi muksó kell az üzemeltetésükhöz. A Nimitz-osztálynál 3x nagyobb energiatermelési képességgel számolnak. (A katapultrendszer miatt több gőz marad, azért jön ki +25%-ra 3x annyi gondolom...)
Elektromágneses katapultrendszer
Az egyik legnagyobb újítás, hogy a nagyméretű, rengeteg gőzt igénylő, nehezen javítható gőzkatapultnak búcsút intenek. Az új rendszer előnye, hogy kisebb, diagnosztikai rendszerrel ellátható, megkönnyítve ezzel a hibajavítást, ÉS nem utolsó sorban a jóval egyenletesebb gyorsítás végett kissebb a gépek sárkányára kifejtett stresszhatás. No persze kell neki a kraft gondolom... De mivel nem gőzzel megy, az így feleslegessé váló gőzmennyíség fordítódhat áramtermelésre.
Új fékezőrendszer
Erről túl sokat nemtok, csak annyit, hogy valami elektro-hidraulikus kombó lesz, mely az állítások szerint a nagyobb tömegű Super Hornet és F-35 gépeket némileg megrakott állapotban is biztonságosan megfogja majd.
Elektronikai rendszerek könyebb frissíthetősége
Sokkal inkább "plug-and-play" a mostani erősen integrált modellhez képest. Könnyebb, olcsóbb modernizálás.
Átalakított torony és fedélzet
Jól látható, hogy az áttervezett torony hátrébb került, (100 lábnyit, azaz cirka 30 métert) így kevésbé van útban a repülőgépek mozgatása során. Emlegetnek még valami NASCAR "versenypálya" szerű mintázatot, pit-stop részzel. Ez nemtom pontosan hogy nézhet ki, de gondolom a hatékonyabb indítás/fogadást/parkoltatást szolgálja.
Biztonság
Első körben ott a torony. A híd és a fedélzeten történő műveletek ellenőrzése továbbra is a toronyban marad, de az idegközpont lejebb kerül a hajó törzsébe, az ún. "smart deck" szintjére, ezáltal fokozva a túlélését egy támadás esetére. (A smart deck redundáns, száloptikás kábelekkel behálózott, a rézkábeles megoldásnál könnyebben javítható kommunikációs rendszer)
+ erősebben páncélozott nafta és municiótárolók és megerősített törzs.
Hmm, hát nagyvonalakban ennyi :) -
#22008
Alltalaban igen..de volt hogy mesterseges zatony lett belole(USS Oriskany), muzeum hajo sok van nem igazan kell mar senkinek...bar most megint van egy osszefogas az egyik kioregedetett es amugy langvagok martalekanak itelt hordozo megmentesere....szal igen altalaban szetvagjak oket. -
#22007
az Ent megy a bontóba? vagy mit csinálnak az ilyen kivont hajókkal?
mondom én hog ylecserélnek minden hajót ami nem valamelyik elnök nevét viseli :) -
harcu #22006 CVN-78 Gerald Ford, nem CVN-28 -
harcu #22005 Igen, új osztály lesz, a CVN-21, és ennek lesz az első hajója a CVN-28, azaz USS Gerald Ford, ami leváltja a USS Enterprise-t.
