-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#22019
USS Gerald Ford:
Az egész mizéra már lassan egy évtizede tart. Az US NAVY már egy ideje szeretné, ha a Nimitz-osztálytól tovább lépne. Már az 1990-es években vizionálták az elektromágneses gyorsítók használatát a gőzkatapultok helyett, meg a "plug-and-use" modulszerű felépítést. De valahogy nagyon nehezen sikerült megszülni ezt. Már a CVN-76 (USS Ronald Reagen) is egy modernebb egységnek volt elképzelve, de a technológiák kiforratlansága miatt inkább csak a CVN-77 (USS George H.W. Bush) lett az átmeneti egység. Időközben a CVNX programból CVN-21 lett (a XXI.század "tiszteletére" minden osztályból új egységek képzeltek el, így lett DDG-21, CG-21 és CV-21 is), és ennek az első egysége a CVN-78 (egyértelmű, nem? :)).
Ami az újdonságok közé tartozik, hogy a magasabb fokú automatizáltság miatt már "csak" 4660 fős legénységre van szükség (USS George H.W. Bush - 5680 fő). Ez is az egyik tétele az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek.
A "Pit Stop" fedélzet lényege, hogy a Nimitz-osztály fedélzete nem igazán támogatja a gépek leszállás utáni gyors újratöltését, újrafegyverzését és újraindítását. A CVN-78 esetében az egész fedélzetet úgy tervezték meg, hogy minden az ideális helyére kerüljön, és először is elhagytak egy liftet (csak három lesz a Nimitz-osztály négyével szemben), ez egyfelől ennyivel nagyobb hasznosítható terültet jelent a fedélzeten, másfelől jópár tonnával könnyebb lesz a hajó. A repülőgépek újratöltésére szolgáló üzemanyag-csatlakozók és a fegyverek feldélzetre szolgáló liftek úgy lettek elhelyezve, hogy egy-egy gép esetében akár 10 percel is kevesebb idő legyen egy leszált gép újraindításához szükséges idő.
ACU és társai:
Most ez amúgy mire volt jó? Az Északi sarkon még elmegy de egy erdős területen...
Az US ARMY egy olyan álcamintát szeretett volna, amely "Jolly joker", tehát minden éghajlati övben és évszakban megfelelő rejtést nyújt. Természetesen ez nem megy kompromisszumok nélkül, ezért a "preferált" helyszin, ahol az ACU-nak jól kell teljesítenie a XXI.század várható konfliktusainak és harcmodorának megfelelően a városi környezet. Az ACU itt nagyon jól teljesített. A probléma csak az, hogy nem csak ott kell harcolni, és az Irakban, meg Afganisztánban szolgáló katonák azonban más környezetbe is kerültek, és itt az ACU bizony már nem szerepel túl jól.
A Tomcat által említett Multicam volt az ACU minta legfőbb ellenfele. Végül a fent említett okok (városi környezetben nyújtott teljesítmény) miatt az ACU győzött. Azóta (és már előtte is) a Multicam-ot kifejlesztő cég (Crye Precision) meglehetősen intenzin kampányba kezdett (médiákban, internetes fórumokon, szakvásárokon, stb.), ahol azt bizonygatják, hogy a Multicam a legjobb létező álcaminta (a #22018-as hsz. első képe is Crye által készített kép, csak itt "levágták" az eredeti képről a jelzéseket). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Multicam összehasonlító képeken nagyon ügyenesen vannak megválogatva a hátterek, ott fényképezik őket, ahol az adott minta a legjobban teljesít, és "természetesen" ott áll mellette egy ott annyira nem jól teljesítő referencia, hogy tessék nézni, mennyivel rosszabb már, mint a mi termékünk. Magyarul marketing nyomulás ezerrel.
Személyes véleményem szerint az US ARMY egy kicsit túl sokat akart az ACU-tól, kellett volna két-három megfelelő mintájú egyenruha, nem várhatják el, hogy egy minta mindenhova jó legyen (el lehet képzelni, hogy este, teliholdnál hogy világít pl. az ACU). Hogy most mi lesz, az függőben van még. Az US ARMY elindított egy vizsgálatot, és az eredményektől függően akár szélsőséges esetben új egyenruha rendszeresítése is sorra kerülhet.
Kínai műholdvadászat:
-Amíg az amerikaiak levegőből indított ASAT műholdat teszteltek sikeresen, a szovjetek pedig megközelítőleg a célpontal azonos pályára küldtek fel "vadászműholdat", a kínaiak egy harmadik metódushoz fordultak: a földről indított rakéta közvetlenül találta el a műholdat.
-Egy kicsit "csaltak", a radarral való megfigyelés szerint az Feng Jun-1C egy közepesen komoly pályamódosítást hajtott végre, valószinüleg azért, hogy az elfogó rakéta számára optimális pályára kerüljön.
-Az egész teszt valódi hátterét egy félhivatalos információ szerint az szolgáltatja, hogy Kína az ENSZ-ben nem is rég felvetette, hogy szüksgé lenne egy szervezetre, amely kezelni tudná az űrfegyverkezési versenyt. Erre az Egyesült Államok reakciója az volt, hogy nincs szükség ilyesmire, mivel nincs is űrfegyverkezési verseny.
Erre Kína végrehajtott egy ilyen tesztet...
Tomcat, az elemzésed azért szerintem egy kissé fals. Kína egyértelműen nem csak azért csinálta a tesztet, hogy azzal politikai nyomásgyakorlást hajtson végre. Bizonyos, hogy már jóideje dolgoznak ők is ASAT rendszereken, és az is, hogy nem fogják ezeket félre tenni. Az egész hátterében szerintem az állhat, hogy egyre inkább szeretnék az USA tudtára adni, hogy ők is itt vannak, és hogy mire képesek. Az mondjuk tény, hogy az amerikaiak meglehetősen arrogánsan viselkedtek eddig az űrfegyverkezés területén, de azért jelenleg (és még egy ideig) előnyben vannak. Azonban a jelenlegi ASAT rendszerek csak az alacsony pályán keringő műholdak ellen használhatóak, ott meg a felderítő és kémműholdakon kívűl más, katonai szempontból fontos eszközök nem keringenek. A kommunikációt és a helyzetmeghatározást lehetővé tévő, valóban létfontosságú műholdak 20000-36000km-es magasságban keringenek. Ezek ellen már igazság szerint vadászműholdak kellenek, tehát ebbe a magasságba fellőtt olyan "alvó" műholdak, amelyek a célműholdakkal közel azonos pályán keringenek, és háborús helyzetben szükség esetén azonnal be lehetne vetni őket. Jó kérdés, hogy ezek a harci műholdak mennyire vannak a sci-fi, és mennyire a realitás területén (technikailag megoldhatóak relative könnyen egyébként, a kérdés inkább az, hogy lőttek-e fel, és ha igen mennyit és milyen pályára).
Cat elemzése gazdasági oldalról közelíti meg a problémát. Ebben sok fontos meglátás van, de katonaipolitikai döntések terén sokszor előrébb kell nézni, mint a gazdaság. Ha most még nem is, a jövőben (10-20 év) nagyon fontos lesz a világűr státusza a katonaságok számára. A világűr azonban jelenleg csak a "kiváltságosak" játszótere. A nagyhatalmakon kívűl csak egy-két ország tud műholdakat feljuttatni, és ezek olyan költségeket képviselnek, amelyet a legtöbb ország nem tud felvállalni. Egy űrháború jelenleg eszméletlenül drága lenne, de nem vitás, hogy a világűr feletti uralom (vagy adott esetben egyezmények általi közös felügyelet) kérdése sok problémát okoz majd a jövőben. Márpedig az ilyen stratégiai fontosságú előnyök megszerzése nagy csábító erővel bír. Adott esetben tehát én el tudom képzelni, hogy Kína és az USA összekapjon miatta. Az persze az akkor uralkodó politikai hangulattól is függeni fog, hogy ez minként, milyen harctéren és milyen eszközökkel fogják megvívni.