95125
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#25708
Értem. Kerestem magyar Gripenről képet, de nem találtam amin aim120, illetve sidewinder lett volna :$ -
#25707
De, kapunk AMRAAM-et. Sidewinderből L/M változatunk van/lesz. -
#25706
Jól látom hogy a hátsón AIM - 120C és Sidewinder van? Ilyeneket mi nem kaptunk ugye?
Nekünk milyen rakétáink vannak Gripenre?
![]()
-
ambasa #25705 Örülök, így reagáltál, köszönöm! 8)))
TG -
#25704
? -
#25703
Mozsárágyú LOL -
harcu #25702 Idéznélek: "hülyeség, amit írsz". De nem lepődök meg rajta. -
harcu #25701 (nyert :)) -
#25700
Ok megteszem, ha lesz rá időm. Imádok ilyenekkel szöszömtölni. -
#25699
allahu akbar -
#25698
Pedig benne van a képletben. Keress elő egy ISA (standard atmosphere) táblázatot,vagy calculatort, abban megtalálod az adott magasságokhoz tartozó hőmérsékleteket. Látni fogod, hogy a sűrűbb légkörben melegebb is van(ne arra gondolj ,hogy nyáron meleg van ezért ritkább is a levegő). A képletben pedig ott van az 1+(k-1)/2*M^2.Ez, vagyis az 1+ rejti magában azt, hogy magasabb külső hőmérsékletnél a felületen lefékeződött levegő hőmérséklete, és a külső hőmérséklet különbsége nagyobb lesz. Ez az ami miatt a sűrűbb közegben nagyobb a felület felmelegedése. Ajánlom csinálj ,ez excell táblát, ami kiszámolja különféle külső hőmérsékletekhez a már megadott képlettel, a lefékezett áramlás hőmérsékletét, és vedd a kettő különbségét. Máris látszani fog, hogy alacsonyabban nagyobb a melegedés mértéke. -
#25697
Ne ilyen rövid cikkben ennyi hibát..
Jó, akkor a k-ban igazad van, de akkor légyszíves magyarázt, hogy mitől melegszik jobban valami sűrű légköben? Az egyenleted nem magyarázza. -
#25696
Hát kérlek szépen itt van elöttem egy sugárhajtómű számítás, és 15-ös nyomásviszonynál a levegő kappája 1.4-ről 1.387-re csökkent, és ehhez 666 K kompreszor kimenő hőmérséklet tartozik, miközben 15 celsius fokos levegőt szipkáz be a hmű. Szóval nem tudom honnan veszed az 1 tizedet, de erősen hibás. -
#25695
Kár ezen lovagolnod, mert nem érsz vele semmit, főleg mert te se tudod hol támadd a dolgot. A kappa a közeget alkotó anyagtól, és annak hőmérsékletétől függ.Szóval azt a szót, hogy sűrűség el is felejthetnéd már végre.A számítása a már korábban leírt k=cp/(cp-R) képlettel számítható, ahol a cp adott gáznál csak hőmérséklet függő(de ha kell megadom polinomos közelítéssel is).Itt a wiki közzétesz egy kisebb táblázatot különféle gázokra. Látszik ,hogy a légkört alkotó gázok mind 1.4 körül szórnak, így a témát felvető f-22-nél az 1.4 a jó.
Az sr-71-nél, a helyzet az, hogy a cifu által linkelt kép alapján ózondúsabb levegőben repül. A háromatomos gázok kappája pedig úgy 1.33 körül van, hőmérséklet függvényében persze, ami azt jelenti ,hogy minnél kisebb a hőmérséklete, annál nagyobb a kappája.De a fenti táblázatból jól látható, hogy 50 fok eltérés nem okoz jelentős változást. Így láthatod, hogy az ózondúsabb levegő kappája se tér el olyan jelentős mértékben, hogy az "TOTÁL" más eredményt szüljön.
De higgy amit akarsz, a hőtan attól még nem változik meg.:-) -
#25694
Nekem is csak hőtanból van viszonyítási alapom. Egy valós kopresszor pédában asszem már több, mint 1 tizeddel tért el úgy, hogy a nyomásviszony kb. jó, ha három volt. Na most 10-12km-en hányszor kisebb a levegő sűrűsége a tengerszintinél? Sokszor. Érdemes megvizsgálni, ha csak 2-3 tizeddel tér el a kappa értéke, akkor mit ad vissza az egyelet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#25693
[center] ![]()
Az új kínai "digitális" álcaminta
![]()
Kínai "Land Warrior" spec. egység, a fegyverre szerelt kamera képét drótnélküli adatkapcsolattal küldik a sisakon lévő kijelzőhöz -
#25692
Steregushchy nevú orosz korvett:
[center]![]()
![]()
![]()
-
#25691
Van valahol fellelhető "k" érték a neten az adott magasságokra? Én fél órán át bújtam a Googlet, de nem találtam semmit. :( -
#25690
Éppen erről beszélek, hogy a kappa = 1,4 az csak a normál állapotban levő levegőre igaz légköri sűrűség mellett. Nagy magasságban már TOTÁL más... -
#25689
Hehe, ez már matematika,úgy is fel lehet írni,de nem szükséges. Az jó felírás, amit írtam, pl ha kipróbálod excellben, az is jól értelmezi. Így nézne ki a képelt, ha a rosszul értelmezett verziódat írnánk fel (k-1)/(2*M^2). De mindegy, mert ez már matek, azt meg utálom. :-)
A számítási eredményed, annyiban módosulhat, hogy esetleg 28km-en a levegő összetétele már változhat, és ez magával vonhatja az adiabatikus kitevő értékének változását is. De pontos ekzakt értéket nem kapunk a képlettel a felület hőmérsékletére, csak egy maximumot, mert nem ismerjük az elvezetett, és kisugárzott hő mennyiségét.:-) -
#25688
Na, korán reggel már én is írom a hülyeségeket...
"...az F szériáig vegytiszta önjáró lövegek voltak..." -> természetesen rohamlövegek. -
#25687
Pedig épp az előbbi az, ami olyannyira banálisan egyszerű, hogy vitázni sem érdemes rajta. A StuG azért rohamlöveg, mert az a neve. A németek anno annak nevezték el, márpedig ha valaki tudja, hogy mi is egy eszköz, akkor az talán az, aki gyártja.
"Mert hol húzod meg a határt? Vagy mi alapján sorolod egyiket ide vagy oda? (Az eredti besorolástól eltekintve)"
Máris nem értem, hol a kérdés? =) Miért kell eltekinteni az eredeti besorolástól? A 39M golyószóró ma is golyószóró, egész egyszerűen azért nem "könnyűgéppuskázzuk" le, mert nem az a neve! Ez már nem szakszó vagy nem szakszó kérdése, száz és százezer ember, a bakától a vezérkari tisztig golyószóróként utalt rá hatvanakárhány évvel ezelőtt, és ha egy veterán visszaemlékezését olvasod, ma is ugyanúgy golyószóró lesz a Solothurn. A StuG-ból sem lesz önjáró páncéltörő löveg.
De hogy ne csak a levegőbe beszéljek.
"A rohamlöveg leginkább felhasználási kategória (gyalogsági támogatás) mint műszaki meghatározás."
Egyfelől mit értenél műszaki meghatározás alatt? Másrészt, mi alapján kéne elnevezni, ha feladatkör alapján nem lehet? Ennyi erővel lehetne minden "lánctalpas harcjármű", az eléggé műszaki, csak épp semmitmondó.
"A StuG-ok igazából önjáró páncéltörő lövegek voltak, aránylag jól páncélozva. "
Fals, az F szériáig vegytiszta önjáró lövegek voltak, a StuK L/24 nem páncéltörő löveg volt. Ráadásul ezzel a logikával ha teszem azt a Brummbär 150-es kumulatív lőszerrel kiszedhet egy átlag orosz harckocsit (márpedig kiszedhet), máris hozzácsaphatjuk, hogy páncéltörő tüzérség? Ezenkívül, ha "minden a tervek szerint alakult volna", a StuG-ot soha nem láthattad volna önjáró páncéltörő tüzérség szerepkörében. Hogy ott állt hely, egyfelől szerencsés konstruktőri "belenyúlás", másfelől szerencsétlen szükség (harmadrészt meg azért az "állt helyt", mert Pz.III-asok és 38(t)-k [plusz IV. generációt is idehozhatjuk teljesen nyugodt szívvel úgy kb. az F2 magasságáig] mellett nem is volt olyan túlzottan nehéz jobban szerepelni mondjuk a modern harckocsi ősatyjának tekinthető zseniális T-34-es ellenében...) De emiatt a Jagdpanzerek közé sorolni kábé olyan lenne egy kevés inverzitással, mint amikor a magyar vezérkar szerencsétlen Nimródot kinevezte önjáró páncéltörő gépágyúnak...
"Jagdpanzer sorozat szintén, bár némelyik már egészen durva páncélzattal rendelkezett. A másik véglet pedig a minimális páncélzattal rendelkező Panzerjager sorozat (pl Marder). Ezek szvsz mind önjáró pct. lövegek. Mert hol húzod meg a határt?"
Megint nem értelek. Megválaszoltad a saját kérdésedet. Akkor most mikor konkrétabb egy fogalom, mikor van előtted biztosabb kép? Ha azt írom, hogy önjáró páncéltörő löveg (ami a jelek szerint a StuG-on kezdve a Pzjg. I.-en keresztül a Jgdpz.VI. Jagdtigerig minden), vagy ha azt, hogy vadászpáncélos?
"Oroszoknál sem ilyen egyszerű a helyzet."
Mivel orosz harcjárművekben nem vagyok annyira képben, hogy teljesen biztos legyek a dolgomban, ehhez (egyelőre?) inkább nem fűznék hozzá semmit. Legfejebb a "sem"-et tudnám megkérdőjelezni.
-
#25686
Ok csak kiváncsi voltam a véleményedre ,egyébként mindkettőt használom a tankot is meg a harckocsit is csak nem gondoltam bele ,hogy a tank nem a legmegfelelőbb kifejezés ,de azért van ez a fórum ,hogy tanuljak:) -
#25685
Szarul értelmezed a képletet. Nézd meg a zárójeleket!
Hát pont ez az. Akkor a képletet nem így kellene felírni?
T0=T*(1+((k-1)/2)*M^2)
Amúgy a kérdés onnan jön, mert gondoltam behelyettesítem egy ismert gép adataival. SR-71, a sebesség M3, repülési magasság 28km, a belépőéleken a hőmérséklet legalább 500°F (260°C), de elérheti állítólag akár 600-900°F-et (316-482°C) is ( forrás).
A T hőmérsékleti értéknek -44°C (229K) veszek (20km felett a légkör hőmérséklete egy ideig emelkedni kezd, mivel ez a régió nyeli el az UV sugárzás egy részét, lásd: grafikon 1. és grafikon 2.), a képlet így az általad vett 1.4-es adiabatikus értékkel a következőképpen néz ki:
T0 = 229*(1+((1.4-1)/2)*3^2) -> 229*(1+((1.4-1)/2)*9) -> 229*(1+((0.4/2)*9)) -> 229*(1+(0.2*9)) -> 229*(1+1.8) -> 229*2.8 -> ~641K vagyis 368°C
Szóval a képlet így már rendben van. Akkor tényleg enyhén szólva elnéztek valamit a F-22A külső felületi hőmérséklete esetén...
(és nem mellesleg ma is tanultam valamit. :)) -
#25684
Mi így használjuk: az aksiból a dróton dzsal az áram az égőbe... -
ambasa #25683 Szia Adam!
nézd lehet, hogy nem voltam elég világos a hozzászólásomban, de a lényeg az akart lenni, hogy szerintem magára valamit is adó szakember nem használja ezeket a kifejezéseket. Ebből az következik, hogy mindenki más haszálhatja szerintem. Egyszer ülj be egy Számvéber Norbi féle előadásra a várba, ott nem hallasz olyan kifelyezéseket, mint Tigris csak azt, hogy Tiger-E, vagy Tiger-B, vagy azt hogy, Párduc csak azt hogy Panther, de még azt se hallhatod tőle, hogy az oroszok támadtak, csak azt,hogy a szovjetek (természetesen a második világháborúrólvan szó), és tudod miért, mert van önmagával szemben egy szakmai igényessége. És ez a lényeg, ezért írtam Cifunak, mert róla (és reméltem nem tévedek) ugyan ezt gondolom, és nem is csalódtam a reakciójában.
A másik felvetésed, valóban a legtöbb nyelv használja a tank szót, de ha már szakszöveget olvasol, akkor a német a panzer (páncélos) és kampfpanzer (harckocsi), a francia pedig a blindé (páncélos) és a char (harckocsi) szavakat használja, de még az angol is különbséget tesz pl. az alakulatoknál ha harckocsi ezredet nevez meg akkor a valóban azt írja, hogy tankregiment, de ennek magasabb egységeinél már az armoured division páncélos hadosztályt használja. Az angol máshol is megkülönbözteti a dolgokat lásd az MBT, AFV stb szavakkal (az angol sem olyan szegényes nyelv).
Amúgy meg eddig csekélyszámú olasz, angol, francia, orosz és egyéb anyanyelvű emberrel találkoztam ezen a fórumon, aki miatt feltétlenül a tank szót kellene használni a szép, magyar harckocsi, illetve páncélozott harcjármű (röviden páncélos) helyett.
Részemről nem kívánok tovább nyelvészkedni, nem szeretném, ha kioktatásnak vennéd ez állt a szándékomtól a legtávolabb, csak meg akartam mutatni egy más nézőpontot is. A köznapi csevegésben akár ezen a fórumon is nyugodtan használd a tank szót hidd el nem fogok felháborodni, de ha véletlenül néha a harckocsit használod, akkor majd úgy érzem nem hiába írtam ezt az unalmas hosszú szöveget.
TG -
Ren #25682 Alapvetően ez az elnevezésmizéria, nem olyan egyszerű. Mert mi alapján lesz vmi StuG, Panzerjager vagy önjáró löveg? A rohamlöveg leginkább felhasználási kategória (gyalogsági támogatás) mint műszaki meghatározás. A StuG-ok igazából önjáró páncéltörő lövegek voltak (mármint a késöbbi verziók), aránylag jól páncélozva. A Jagdpanzer sorozat szintén, bár némelyik már egészen durva páncélzattal rendelkezett. A másik véglet pedig a minimális páncélzattal rendelkező Panzerjager sorozat (pl Marder). Ezek szvsz mind önjáró pct. lövegek. Mert hol húzod meg a határt? Vagy mi alapján sorolod egyiket ide vagy oda? (Az eredti besorolástól eltekintve)
Oroszoknál sem ilyen egyszerű a helyzet. Pl SU-76 és SU-122 leginkább önjáró löveg, míg a SU-85 és az SU-100 elég egyértelműen az ellenséges harckocsik leküzdésére lett kialakítva, mégsem ISU a nevük.
A tank szó használata szerintem teljesen elfogadható, amíg az ember nem ír szakkönyvet, a köznyelben úgyis az van elterjdve, ráadásul rövidebb leírni/kimondani. Az már persze kicsit zavaró, hogy az átlagembernekú/újságírónak pl egy M109 vagy bármi hasonló is tank.
Az MBT elnevezés tudtommal azt takarja, hogy már nincsenek könnyű-/közepes-/nehézharckocsik, csak egy fajta van. -
ambasa #25681 Szia Kolléga a szomszédból!
Először nem megróni akartam senkit azért mert ez a kifejezést használja, hanem arról beszéltem, hogy a szaknyelvekben néha hibás kifejezések kerülnek be (mint a golyószóró, vagy az égőtér, vagy a lökhajtás),amit csak nagyon hosszú idő alatt lehet kitörölni az emlékezetből. Erre hoztam fel Kővári Lacit példának, akit Én az egyik legfelkészűltebb magyar repülési szakújságírónak tartok, de ő is mindig égőteret használ, mert úgy látszik, erre a műszerészeknél, illetve más iskolákban nem fektettek akkora hangsúlyt, mint ahova Én jártam.
Az hogy az angol minek hívja, az a mi szempontunkból teljesen mindegy, mert a sugárhajtóműre vonatkozó szakkifejezések még azelött alakúltak ki, mielött az angol ennyire elterjedt volna a szakmánkban.
És még egy akkor elrenttentésűl, gondolom Te is tiltakoznál az ellen, ha azt mondanám: Az "akkumlátorból" a "dróton" megy a "villany" a "leszállólámpába".
Ugye milyen szőrnyű?
TG
TG -
#25680
hasznos infó (számomra biztosan) köszi :) -
Ren #25679 Az 5,56-os fegyvereknek szvsz nincs akkora visszarugása, hiszen relatív nagy a tömegük a lövedék energiájához képest (5,56mm NATO: ~1800J vs. 7,62 mm NATO: ~3300J). Tapasztalatim szerint pl. egy apró 9mm-es pisztolynak nagyobb a visszrugása mint egy .45-ösnek. -
#25678
![]()
-
#25677
ja igen engem is érdekel a pontos célzás minden csínyja bínyja! :) -
ambasa #25676 Én meg olajosdugó...
TG -
#25675
Az 5 pontos támaszról írnál kicsit bővebben légyszi -
#25674
arról nem is beszélve,hogy a bal könyék (jobbkezeseknél) még pontosabb lövést eredményez gondolom én :) -
#25673
aki rendszeresen lő éles fegyverrel (pl ez a munkája, már annyira megszokta hogy reflexből ellentart és meg sem érzi azt ami egy civilnek szép nagy vállizületkificcenős rúgás lenne :D
/nameg a rúgás nagysága ugyan akkora, csak a felület amin elnyelődik az kisebb, de ezért találták fel az 5pontos támaszt, és akkor meg már tök mind1
/jobbjéz-balkéz-tus- ez eddig 3 és a 2 könyék a felsőtesthez hozzászorít, így jön ki az 5pont, és még ráadásul kisebb célpont is vagy, ami szintén nem hátrány -
#25672
és így nem üt nagyot? bár asszem az m4a1 esnek nem túl nagy a visszarúgása.... -
#25671
jó gondolatok, bizony a célzás miatt van, így esik jobban " nyakra " nem kell annyira behúzni a fejet...
/már én is kérdeztem katona ismerőstől... -.-
/szeretem amikor as-en beöltöznek az emberek ennyi minden szarban aztán várhatom hogy érezze ha már picit messzebről meglövöm de ez már off -.- -
#25670
igazad lehet, ha a teljes tus ot engedné a vállára a nyákával jobban előre kéne nyújtani és a nem nyújtaná kellőképpen előre,valszeg nem lenne pontos, bár ez is egy kiegészítő tipp az ötletedhez. a camlback ot értem :) -
#25669
én meg most ilyet akarok venni.
