95128
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#29998
Svájcnak van még F-5E gépe aktív szolgálatban a műrepülő köteléken kívűl? -
#29997
Halott már itt valaki arról, hogy a finnek és svájciak Gripent akarnak venni? Én nem. (miért akarnának??? 10 éve használnak mindketten F-18C/D-t..)
A norvégok és dánok asszem érdeklődtek, de csak valami megnagyobított Gripenre CFT-kel és egyéb nyalánkságokkal. Vagy csak a svédek "nyomultak" kérés nélkül? -
#29996
Nem rosszak :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#29995
A kumulatív gránátra vonatkozóan ugyanazt az axishistory forumot (per pill nem elérhető) nézegetjük ahol néhányan találgatnak hogy mikor lett előszőr bevetve.
Rossz szokásom, hogy igyekszem több forrásból merítkezni, 1940 Júniust említenek a Wikipédián, és az Armchair fórumán is. Persze az eshetőség megvan, hogy ugyanaz a forrás. Viszont ez már több, mint találgatás szintje.
A első *ismert* ballisztikai táblákat bármi más miatt is elvégezhették 40 tavaszán, mert pl. változott a töltet stb. és ezért újra kellett a méréseket végezni.
Vannak adatok arról, hogy rendszerbe került 1940 Júniusa előtt? Mert én csak ezt a dátumot találom, akárhány forrást is nézek. Egyszóval még ha tényleg csak egy újrakalibrálás miatt végeztek tesztlövészetet, rendszerben akkor is aligha volt akkor még.
Annyira amúgy sem lényeges hogy akkor most volt használva Fro-ban májusban avagy sem, hiszen az alap kérdés az volt hogy hogyan viszonyul a 7,5cm/L24 a többi kortárs hk. ágyúhoz pct. képesség terén.
Lent még te írtad azt, hogy kétlekedsz abban, hogy nem volt rendszerben ("Kétlem hogy következő év májusban csak ültek rajta és nem vmiért használták.").
Amúgy az alap kérdés szerintem ott kezdődött, hogy azt merészeltem írni, hogy a rövid csövű Pz.IV. változat nem volt jelentős a hk. vs. hk. viszonylatban. Ehhez mondjuk továbbra is tartom magam, a Francia hadjárat idején a számuk volt túl alacsony, Észak-Afrikában viszonylag rövid úton túlburjánoztak hatékonyság terén a fejlettebb Pz.III. és IV., majd ugye a Pz.VI.-os hk.-k, a keleti fronton pedig hasonlóan nem kaptak már olyan látványos szerepet a többi hk.-hoz képest.
Nem azt mondom, hogy az L/24-es nem volt jó eszköz a páncéltörésre (különösen a későbbi típusú) HEAT lövedékeivel, de az nem a háború első éveire (mondjuk 1941 második fele) volt jellemző, és később meg már nem a rövid csövű Pz.IV.-esekre.
Mondjuk mindegyiket ugyanarra a célra találták ki és használtak..?
Akkor ezzel az erővel az összes lőszertípust fel lehet sorolni... :) -
Kurfürst #29994 A kumulatív gránátra vonatkozóan ugyanazt az axishistory forumot (per pill nem elérhető) nézegetjük ahol néhányan találgatnak hogy mikor lett előszőr bevetve. Egyik fószer azt mondja hogy első szabályzatokat 39-ben adták ki, a másik (akit egyébként ismerek) hogy a gyűjteményében lévő ballisztikai tábla 1940 márciusi asszem, és hogy nem látta Fro. tapasztalati jelentésekben ezt a gránátot, igaz, nem is nagyon kereste.
Mondjuk szerintem a "szabályozás letezett '39-ben' de ez nem jelent semmit" kicsit sántít. A első *ismert* ballisztikai táblákat bármi más miatt is elvégezhették 40 tavaszán, mert pl. változott a töltet stb. és ezért újra kellett a méréseket végezni. Valszeg F. Hahn-t kéne megnézni, nála vannak pontos táblák az adott lőszertípusok gyártásáról per év, sőt ha jól emlékszem még azt is hányat durrogtattak el az adott évben.
Annyira amúgy sem lényeges hogy akkor most volt használva Fro-ban májusban avagy sem, hiszen az alap kérdés az volt hogy hogyan viszonyul a 7,5cm/L24 a többi kortárs hk. ágyúhoz pct. képesség terén. Innen nézve 3,7centisnél (amit Fro. használtak) egyértelműen jobbnak tartották, a korai rövid 5cm-essel pedig, amit Fro. után kezdtek beépíteni legalábbis egálban volt, különösen a kumulatív gránáttal. A hosszú 5cm-es kicsit jobb az alap lőszerrel, és persze ott van az űrméret alatt lövedék hozzá, de a hosszú 5centis egy jóval későbbi darab. Magyarán, a rövid 7,5centis ágyú az akkori viszonyokhoz képest egyátalán nem volt egy rossz darab, csak erre akartam észrevételt tenni. ;)
"Az meg a másik, hogy APC lőszerről volt szó, tehát a Gr38 mit keres a felsorolásban?"
Mondjuk mindegyiket ugyanarra a célra találták ki és használtak..? -
#29993
szípek:) -
#29992
De, a vizuális láthatóság a legtöbb rendszernél szükséges, hiszen ha nem látod a célt, akkor nem tudod mire rávinni a sisakcélzó szálkeresztjét. Ugyanakkor az újabb sisakcélzóknál amíg a radar vagy az infravörös érzékelő kitéríthető, és követi a célt, addig a sisakkijelzőn látható a cél poziciója, tehát ha nem is látod szabad szemmel, akkor is tudod, hogy merre van a célpont, és be tudod fogni. -
#29991
köszi -
#29990
15-nél nem több valszeg. 35-40 darabot gyártottak le belőle, de az ukránok asszem szétdaraboltak párat ami náluk maradt. A hadrafoghatóság talán, ha eléri az 50-60%-ot. -
#29989
Valaki megtudná/meglehet-e mondani, hogy hány darab repülőképes Tu-160 Blackjack áll az oroszok rendelkezésére? Tehát amivel bármikor feltudnak szállni. -
#29988
Cifu, éjszaka hogyan lehet használni a sisakcélzókat? Nem kell a célzáshoz vizuálisan látni a célt? Hogyan működik ez? -
TakyL #29987 Az 1000m-es értékek szvsz ezeknél a lövegeknél elégggé az elméleti értéket tükrözik, különösen a Pz IV rövidcsövű lövegénél. Hiszen annak a szórása eléggé csökkenti a találat esélyét ezen a távolságon. Tehát inkább az 500 m-es értéket venném én figyelembe a lövegek összehasonlításakor.
Csak érdekességképp:
A német terminológia szerint az L/24 löveghossz a teljes lövegre értendő zárral együtt, míg a szövetséges oldalon ebbe a méretbe a zár nem tartozott bele. Tehát, ha hasonló űrméretű lövegekről hasonló arányszámmal szerepel egy német és egy szövetséges ágyú, a német "hasznos" része egy kicsit rövidebb. -
#29986
Konkrétan az 1940-es francia hadjárat júniusban is még bőven tartott, másrészt 1939 októberi szábályzatok már említik ezt a lőszertípust. Kétlem hogy következő év májusban csak ültek rajta és nem vmiért használták.
Attól, hogy a gránátra vonatkozó szabályozás már létezett 1939-ben, még nem jelent semmit, 1940 tavaszán végezték el a ballisztikai teszteket, 1940 juniusában került rendszeresítésre. A franciaországi hadszíntéren nem vetették be a kumulatív lőszert, először az észak-afrikai alkalmazták.
Konkrétan a rövid csövő 5cm-es hk.ágyú 1940 júliusától (lsd. Jentz-Doyle) váltotta fel a 3,7cm-est a gyártósorokon (Pz IIIF). Rekordidő alatt, mivel az erről szóló döntést előző hónap elején hozták meg.
Yupp, tényleg elnéztem a dátumot.
Konkrétan hogyan ? pl. 1000m-en
50/42, PzGr : 32 mm
50/42, PzGr39 : 37 mm
50/60, PzGr : 44 mm
50/60, PzGr39 : 47 mm
75/24. PzGr39 : 35 mm
75/24. Gr38Hl : 45 mm
Majdnem jó. Először is azt írtam, hogy "1000m-en belül", ami nem 1000m-et jelent, bár megjegyzem, hogy a hosszú csövű 50mm-es itt is übereli a 75mm-es rövid csövű APC lövedékét, a rövid csövű is csupán 3mm-el van lemaradva az alap pct. lőszerével. Az meg a másik, hogy APC lőszerről volt szó, tehát a Gr38 mit keres a felsorolásban? -
Kurfürst #29985 A Somua egy nagyon jó kis konstrukció volt, gyors, jól páncélozott, erős ágyú, a francia tankokon szokásos, Ren által #29983 említett alapvető hibákkal, magyarán hogy kommunikálni nem tudtak egymással, és maga a harckocsi is erős csőlátásban szenvedett, mert szerencsétlen parancsnoknak kellett (volna) az egyszemélyes toronyban csinálni MINDENT, a vezetést kivéve. A Char B egy masszívan páncélozott, de lassabb nehézharckocsi volt, még jobb túlélő képességel, ugyanazokkal a hibákkal.
Ugyanakkor szerintem alapvetően téves, ugyanúgy mint az 1940-es über-Panzer változat, az a nézet hogy itt akkor voltak CharBk meg Somoua-k amik mindenben jobbak voltak, meg voltak a Pz IIesek meg Pz38asok. A franciák nagyrészt szintén kicsi, lassú, gyalogsági támogatásokra tervezett Renault és Hotchkiss harckocsikkal rendelkeztek, amelyekbe pöttömnyi csőhosszú 37 milis ágyúk voltak, megfejelve az egyszemélyes toronynal, így esetlenségüket sem páncélvédettség vagy tűzerőben meglévő fölénnyel sem tudták volna kompenzálni.. a gyakorlatban ezek a hk. nem sokra voltak jók, az előző háborúra tervezték őket. -
Kurfürst #29984 "1940 júniusában kapták meg az első HEAT lőszerüket a Pz.IV.-esek, a Gr.38-at, ami konstans 45mm-es pct. képességgel bírt °30-os páncéldőlési s szögnél."
Konkrétan az 1940-es francia hadjárat júniusban is még bőven tartott, másrészt 1939 októberi szábályzatok már említik ezt a lőszertípust. Kétlem hogy következő év májusban csak ültek rajta és nem vmiért használták.
"A Francia hadjáratnál a Pz.IV. olyan kis létszámban vett részt, hogy minimális hatása volt az ellenséges harckocsik elleni küzdelemben (akkoriban amúgy is a Pz.III.-as volt erre a feladatra szánva, a Pz.IV.-esek inkább a gyaloság támogatására, az ellenséges erődítések ellen voltak használatosak)."
Jentz idéz egy 1940 jún. 4-ei tapasztalati jelentést német oldaról (rosszul emlékeztem, nem a kumulatív hanem a sima páncéltörő gránátot ajnározzák benne). Néhány részlet :
I. Harckocsi-harckocsival összecsapások
...
A, Saját fegyvereink hatása az ellenséges harckocsikon.
Az egyetlen igazán hatásos saját fegyver a francia hk-k ellen a páncéltörő gránáttal (Pzgr) tüzelő 7,5cm-es harckocsiágyú. A 3,7cm-es páncéltörő gránát hatástalan a Somuával és a D2 ellen a szokásos lőtávnál, mivel még kedvező szögben történő becsapódásnál is lepattant a páncélzatról. Általánosságban, a 3,7cm-es 300m alatt töri át a páncélt kedvező ha a becsapódási szög merőleges. A 3,7cm-es páncéltörő gránát nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és elégtelennek bizonyult a modern hk-k elleni használatra.
...
C, Taktikai tapasztalatok
A hk. - hk. elleni küzdelmek a Pz II, Pz III és Pz IV alkalmazásával történtek. A Pz. IV-es végezte a munka dandárját, mivel csak az általa tüzelt páncéltörő gránátokkal elért találatok törték át biztonsággal a páncélt. A Pz IIIasnak közel kellett férköznie hogy a 3,7cm-es hk.ágyú hatásosan tüzelhessen."
"1941 márciusától kezdték meg a Pz.III.-asok átalakítását az 50mm-es, L/42-es KwK.38-ra, majd 1941 decemberétől az L/60-as KwK.39-re. "
Konkrétan a rövid csövő 5cm-es hk.ágyú 1940 júliusától (lsd. Jentz-Doyle) váltotta fel a 3,7cm-est a gyártósorokon (Pz IIIF). Rekordidő alatt, mivel az erről szóló döntést előző hónap elején hozták meg.
"Mindkét 50mm-es KwK még sima alap AP gránáttal is überelte 1000m-en belül az L/24-es 75mm-es KwK.37 löveg APC lövedékének teljesítményét."
Konkrétan hogyan ? pl. 1000m-en
50/42, PzGr : 32 mm
50/42, PzGr39 : 37 mm
50/60, PzGr : 44 mm
50/60, PzGr39 : 47 mm
75/24. PzGr39 : 35 mm
75/24. Gr38Hl : 45 mm
-
Ren #29983 A francia tankok alapvetően nem voltak rosszak, sőt a Somua S-35 szerintem a kor egyik legjobb tankja volt. Két dologban hibáztak: először is egyszemélyes tornyokat alkalmaztak, azaz a parancsnok látta el az irányzó és a töltő szerepét is. Ez nagymértékben csökkentette a hatékonyságot. A második a már említett rossz taktika volt. -
#29982
Ehhmm....
1940 júniusában kapták meg az első HEAT lőszerüket a Pz.IV.-esek, a Gr.38-at, ami konstans 45mm-es pct. képességgel bírt °30-os páncéldőlési szögnél. Ezt a lőszert a francia hadjáratban konkrétan nem használták, tehát ez kiesett onnan. Amúgy 1942-ben jött a Gr.38 Hl/A (70mm), 1943-ban a Hl/B (75mm) és végül 1944-ben a Hl/C (100mm), amik már viszonylag komoly pct. képességet adtak a rövid csövű Pz.IV.-eseknek és a Pz.III.N-eknek.
A Francia hadjáratnál a Pz.IV. olyan kis létszámban vett részt, hogy minimális hatása volt az ellenséges harckocsik elleni küzdelemben (akkoriban amúgy is a Pz.III.-as volt erre a feladatra szánva, a Pz.IV.-esek inkább a gyaloság támogatására, az ellenséges erődítések ellen voltak használatosak). Ettől függetlenül igen, a 37mm-es KwK és PaK 35/36 akkori lövedékei csak ~300m-ig rendelkeztek jobb pct. képességel a Pzgr.40 APCR gránáttal (a 75mm-es lövedék kezdősebessége ugyan fele annyi sem volt, de a nagyobb torkolati energia miatt nagy lőtávolságon jobban megőrizte a mozgási energiáját, ugyanakkor a kisebb torkolati sebességnek is köszönhetően a szórása is eléggé megnőtt 500m felett). A nagy mennyiségben rendelkezésre álló Pzgr.39 AP gránát persze messze alulmúlta mindkettőt, de sokszor csak az jutott a csapatoknak.
1941 márciusától kezdték meg a Pz.III.-asok átalakítását az 50mm-es, L/42-es KwK.38-ra, majd 1941 decemberétől az L/60-as KwK.39-re. Mindkét 50mm-es KwK még sima alap AP gránáttal is überelte 1000m-en belül az L/24-es 75mm-es KwK.37 löveg APC lövedékének teljesítményét.
Aztán 1942 Márciusától megjelent a Pz.IV. Aus F2, a L/43-as csőhosszúságú KwK.40-el, és onnantól kezdve jött a hosszú csövű Pz.IV.-esek ideje. -
#29981
ez jutott eszembe nekem is, a francia harcskocsi nem egy komoly dolog, amihez ellenszer kell, inkább egy nátha, ami kis köhögéssel elmúlik:) -
#29980
Nem volt az olyan rossz. Az akkori idők legerősebben páncélozott tankja volt. Simán felvette a versenyt sőt le is körözte az akkori német harckocsikat. Egyetlen baj az volt vele, hogy nem mint önnáló harci egységet alkalmazták. A németek ezt megtették ezért győztek 1940-ben. -
#29979
Nem igazán. Talán a Char B1, de az se volt valami jó konstrukció. -
#29978
harckocsikról volt szó. a franciáknak volt komoly harckocsijuk? -
#29977
Visszavonom. :) -
#29976
Láttam már pár átütési táblázatot a 75 mm KwK 37 L/24 -al kapcsolatban és egyik sem ezt támasztotta alá.... -
bgabor #29975 Ráadásul bármennyire is rövid volt a kezdeti Pz4-esek lövege, még így is jobb páncéltörő értékei voltak mint az akkori Pz3-asok és Pz38t-k 37mm-es ágyúinak. -
bgabor #29974 Hát én azt hittem vannak hivatásos katonáink erre a célra. -
Kurfürst #29973 'A PzIV. esetében ugye az első változatokat (az Aus. F-ig) el lehet felejteni szinte, mivel rövid csövű lövegük volt, az Aus G.-től számítanak komolynak harckocsi-harckocsi ütközet tekintetében.'
Ez azért ez így nagyon nem igaz (max a régi Panzer Generalban :D ), a 7,5cm-es löveg az akkori kis kaliberű lövegekhez képest jó páncéltörő képességekkel rendelkezett, a németek kifejezetten esküdtek rá 1940-ben mint a francia nehézharckocsik elleni ellenszerre, ti. volt hozzá egy meglehetősen hatékony kumulatív gránát rendeszeresítve, ami 70 milis páncélt is átvitt, későbbi változatai pedig akár 100 milist is. Az egyedüli gondot a rövid cső miatti szerény külső ballisztika jelentette, hozzáteszem azért, 1940-ben a hatásos lőtáv a többi harckocsiágyúval is elég korlátozott volt, bőven 1 kilométer alatti. -
#29972
lol -
#29971
emelték volna picit a béreket, egy szórólappal elintézhették volna az egész kampányt. -
#29970
Úgy vannak vele, hogy egyelőre nem kell a modern fegyver, ha nincs aki használja! :DD -
bgabor #29969 Nah, már tudom mire kell a vizitdíj!
Meglepődtem volna, ha a HM mondjuk korszerű kézifegyverek vásárlására költi azt a 400 millát. -
etnies #29968 akik a lőtér bázison vannak kint azokat nem ismerem.ők úgy tom szentesiek én vásárhelyen vok. -
#29967
Ismerek pár arcot az ottani lőteresek közül :)
-
etnies #29966 Dóc-on -
#29965
Hol lőttek vele? -
etnies #29964 tegnap lőttek vele a vásárhelyi "nyuszik" és 80 lőszert meg kellett hagyniuk(pedig az nem szokás),mert nem akarták egyesével tölteni. -
#29963
az igen :(
mesélj még. -
etnies #29962 de én nem fűzök hozzá sok reményt,párszáz lövés után eldeformálódott a tár,elég szar lehet a minősége 
-
Cat #29961 Százmilliókból népszerűsítették a hadsereget
Százmilliókat költöttek el az elmúlt három évben a Magyar Honvédség
népszerűsítésére. A pénzt azonban nem a toborzóirodákra fordították,
hanem kommunikációs cégek, médiafelületek vásárlására, kampányfilmek
és kiadványok készítésére. A honvédség presztízse ugyan nőtt a
lakosság körében, de a katonai pályát a kommunikációs cégeknek
kifizetett horribilis összegek ellenére még mindig kevesen
választják.
Összesen csaknem 400 millió forintot fordított három év alatt a
Honvédelmi Minisztérium (HM) az önkéntes hadsereg népszerűsítésére,
és ehhez médiafelületeket vásárolt különböző kommunikációs cégek
közreműködésével, de a katonai pálya nem sokkal lett népszerűbb
ezekben az esztendőkben. A toborzóakcióknak csak a múlt évben
sikerült megállítania az elvándorlást a hadseregnél, és az
alakulatoknál némileg növelhették a szerződéses katonák létszámát. A
kommunikációs kudarcra 2005-ben 150 millió forintot, 2006-ban pedig
143 milliót fizettek ki két társaságnak, amelyek a HM beszerzési
hivatalának tárgyalásos közbeszerzési pályázatán nyertek még Juhász
Ferenc honvédelmi minisztersége idején.
A szaktárca tájékoztatásából kiderül, hogy nem szakadt meg tavaly
sem a közpénzek elköltése a hadsereg népszerűsítésére, bár az erre
fordított összeg csökkent. 2007-ben 120 millió forintos szerződést
kötöttek a Sensation Event Marketing Kft.-vel, hogy 2009 októberéig
lássa el a médiakampány feladatait. A honvédség népszerűsítését
szolgáló kampányfilmeket és kiadványokat a HM Zrínyi Kommunikációs
Szolgáltató Kht. megbízása alapján láthatja el a társaság. -
#29960
Mintha a misszióra készülő, hazai amazonjainkat látnám! :DDDD -
SZU #29959 Egyékbént valószínűleg repveznek van igaza. Egy fejes nem csinálná végig. Az igazi katona nők nyílván száguldanának, szóval szerintem is egy érdeklődő civil.