106865
[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
#67474
Na igen, szerintem is nagy baklövés volt a Brigantyúk, Tarantino pont a több szálas cselekménytől szabadult meg, ami az eddigi filmjeit naggyá tette.
Talán a kocsmás pincehelyiséges rész ha ér valamit az egész filmből...
Az Ál/Arc-os gif tényleg korrekt :) -
Real13 #67473 Így igen, persze, a cenzúra dolgozik, meg az emberi butaság... Én azt utálom (mármint azt is utálom), ha a kereskedelmi csatornák vagdosnak össze-vissza filmeket, csak azért, hogy 12-es karikás legyen egy film, és így sokszor megölik annak a lényegét. Szóval a 'kirohanás' erre vonatkozott, amit te mondasz, az teljesen rendben van :) -
#67472
"Egy festményből sem vágnak ki egy véres részt, vagy egy könyvből sem egy egész fejezetet, nem?"
Vicces, pedig de. :) A középkorban az ókori képeket és szobrokat alakították át, hogy ne legyen látható pl. a meztelenség. Könyv kapcsán meg az Asimov-féle "Én, a robot" ugrik be, ami itthon a cucilista időkben csak megcsonkítva jelenthetett meg és sokáig nem is derült ki, hogy néhány novellát kivágtak belőle.
-
#67471
forrest gump, bitch please
...
száll a kakukk fészkére -
Real13 #67470 Mi LOL? -
#67469
"Egy könyvből sem egy egész fejezetet, nem"
LOL. -
#67468
ezen a gif-en felröhögtem :)) -
Real13 #67467 Egál. :) -
Real13 #67466 Ez teljesen más dolog. A könyv és a film két különböző formátum. Egy könyvet lehet szinte szóról szóra vászonra vinni ( Harry Potter 1), meg lehet csak alapként felhasználni is, és teljesen más irányba elvinni. A lényeg az, hogy ÖNÁLLÓ alkotásként hogyan működnek ezek a filmek: vegyünk egy példát. Ott van a Harry Potter 3. A könyvhöz képest több jelenetős változás is van benne, mégis a film ezektől jobban működik...
Persze, lehet sírni, hogy ezt-meg azt kihagyták a könyvből, de ezentúl ne is nézz meg olyan filmet, ami könyvből készült (márpedig rengeteg van, tudod:) anélkül, hogy nem olvastad volna a könyvet, már ha ennyire véded az ALAP-ul szolgáló könyveket.
Az meg, hogy kivágnak a filmekből, nem fair. A rendező (Vagy éppen az utolsó szó jogán a producerek) úgy döntöttek, hogy így mutatják be a filmet, ahogy. Milyen jogon vágják meg ezt egy tévénél? Egy festményből sem vágnak ki egy véres részt, vagy egy könyvből sem egy egész fejezetet, nem? :) -
#67465
de -
#67464
Értelmezhetetlen a "gyengébb" kifejezés mivel a filmre került dolog jelentősen el lett torzítva, megvágva, herélve. (Hiába tetszik nektek nagyon a film, mert anno ezen pityeregtetek az asszonnyal.) Ráadásul a szentimalizmus oltárán beáldoztak egy csomó oltári viccess jelenetet is ami a könyvben van mint pl az űrhajós majmos jelenetet, vagy eltorzították - pl. a rákhalászás.
Viccesnek tartom, hogy mennyit sírtok itt ha kertévék kihagynak a filmből egy-egy jelenetet, de ugyanez a könyv/film kapcsolatnál már nem látszik. (És itt ráadásul nem a Gyűrűk Urás kihagyott Bombadil após dologról van szó hanem hogy kompletten más a film mint a könyv.) -
jamamura #67463 Haywire. Az utóbbi évek egyik legeredetibb akciófilmje, de nem mindenki kenyere. -
#67462
na ne nevettess!
![]()
-
#67461
magánvélemény, de a basterds sokkal jobb film, mint a kutyaszorítóban. -
sandor8206 #67460 ízlések és pofonok, de pont jók amiket felhoztál mert rendezőzsenik filmjeik és már önmagukat is alulmúlták, Scorsese Viharszigete? tipikus egyszernézős, csak Scorsesetől mondok 5 jobb filmet
TDK-semmi extra, comic film ami vakok közt a félszemű
Brigantyk-Tarantino megkoronázta minőségbeli lefelé eső eddigi pályáját
Jó filmek, ennyi de én inkább újranézem még 10-er a Mementót, Casinót vagy a Taxisofőrt + a Kutyaszorítóbant -
Real13 #67459 Arányaiban szerintem itt sincs kevesebb jó film, mint más műfajú filmeknél, egyszerűen most csak ezek vannak előtérbe tolva. Az való igaz, hogy sokszor ugyanarra a sémára épülnek, de ez nem csak ezeknél a filmeknél van így. Egyébként különösen a mostani Avangers-előkészítő mozikra volt igaz ez... Rosszak se voltak, de oly nagyon jók sem:) -
Inquisitor #67458 Azért a könyv, ami nem volt rossz, még is fényévekkel gyengébb, mint a film. Azt a filmet több tucatszor láttam és még most is élvezem minden jobb jelenetét. Ilyen film meg kevés van.
Azért képregény filmből voltak érdekes nem konvencionális verziók, ott van pl. a Watchman, vagy a Kickass. Igaz, más más értelemben voltak "különlegesek". -
#67457
Sztem amikor a képregényfilmekrol van szó, akkor igazából a szuperhosfilmekre gondolnak.
Márpedig ebbol tényleg doNping van és tényleg 2-3 évente készul EGY értékelheto, ujranézési faktorral is bíró film. A tobbi egytol egyig talicska szar. Sekélyes, 100x látott filmek más ruhában, cukormázzal teleb*szva.
Nem nem nem nem kellenek!
Részemrol kurvára elég volt az amerikai szuperhosképregények megfilmesitésébol.
Igenis koltsék a zsét más sztorira, próbáljanak ne feszulo ruciban repkedo komplett pszichopatákat hosokként bemutatni. Leszarom, hogy konyvbol készulnek, ha ótvar nagy okorségek, unalmasak, szánalmasak. -
#67456
Egy akárhányszor újranézhető, csodálatos film!
Minden perce bűbájos. -
Real13 #67455 Aham, persze, készült több tízezer film egy évben, és abból 3-4 jó, nem? Persze, ha nagyon elitnek valljuk magunkat, meg túl sznobok vagyunk, persze... Én 33 filmet értékeltem 8/10 vagy annál magasabb értékkel, ebből kb. 10 volt 9 pontos, kettő 10/10 (Untouchables, The Tree of life). Ami tekintve, hogy szerintem olyan 250-270 filmet láttam a 2011-es évből, abszolút nem sok: Minden nyolcadik volt olyan, amire azt mondtam, hogy IGEN, ez jó volt. A bajt én ott érzem, hogy sokszor úgy tekintünk vissza a múltba, mintha ott minden jobb lett volna, pedig ez abszolút nem biztos, és ezt rohadt jól meg is mondta Woody Allen a Midnight in Paris-ban. Jellemző az is, hogy tavaly sokan sírtak a Király beszéde győzelme miatt, hogy túl konvencionális... Amikor meg a Nem vénnek való vidék nyert (Ami meg nem nagyon konvencionális, ugye), az volt a baj. Persze, építő jellegű kritika nélkül nem megy előre a világ, és pl. ez az Oscar gála abszolút unalmas volt, az igaz, de továbbra sem érzem, hogy olyan nagy baj lenne a filmes világban: főleg, ha hozzátesszük, hogy sokaknak a film=amerikai film, és persze akkor lehet egyből sorolni, hogy remake, meg feldolgozás, meg 'csakapénzszámít'. Azt meg külön utálom, hogy ha a képregényfilmeket szidják, mert MIÉRT? A filmek nagy része könyvből készül, könyörgöm, a képregény, meg mint olyan sokszor ugyanolyan értékes, mint egy komoly könyv, nem látom a különbséget. És igen, persze, tíz képregényfilmből csak egy(kettő) igazán jó, de ez a többi filmnél is hasonló arányt mutat...
A másik, amit szeretek, amikor valaki csak azért húz le egy filmet, mert művészfilm, vagy pont azért, mert közönségfilm. Könyörgöm, mind a kettőt lehet jól és rosszul csinálni. Ráadásul az, hogy valaki jó közönségfilmeket rendez, még nem garantálja azt, hogy művészfilmes vonalon is jó, és fordítva. Nem látom, miért lenne egy jó műfaji film kevésbé értékes, mint egy jó szerzői mozi. Mindkettőben rengeteg meló van, és mindkettőt értékelni kell. Már ha jó. -
gulyasandras #67454 Baarìa (2009)
Tornatore nálam eddig a másfeles kategóriába tartozott (Nuovo cinema Paradiso - külföldi rendelés a díszdoboz miatt -, La leggenda del pianista sull'oceano), ami annyira nem is rossz teljesítmény :) (pl. Fellinitől is csak az Il bidone ill. a 8½ c. filmek tetszenek. De jórészt ugyanez elmondható Antonioni - 3 jó film -, Visconti - 3 jó film -, Zeffirelli - 2 jó film -, Rosselini - 1 jó film -, De Sica - 2 jó film - , stb. esetében is.)
A filmről: eddig sikeresen el tudtam kerülni, de az elnyomó nőuralom hozzám elhelyezett tagja ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy csak egy ezres, meg kell venni. Megvettük. Megnéztük.
Kidobni nem fogom, de nem is fogom évente megnézni.
Maga a keret nagyon jól sikerült, remekül összefogja magát a filmet, mondjuk érdemes egyszerre végignézni, hogy ne essen darabokra a film. A hossza fel sem tűnt, ez is egy jó dolog. Látszik, hogy (viszonylag) drága film; Morricone zenéje is többé-kevésbé passzol hozzá. Az idő múlását remekül sikerült érzékeltetni apró (néha csak tizedmásodpercig látható) történésekkel. Pluszpont jár a beugrások miatt is.
Ami nem tetszett: a főszereplővel alaposan mellényúltak, az öregedések/öregítések sem működtek jól minden esetben, egyfajta gyenge feldolgozása a Huszadik századnak (Novecento)
Ami nagyon nem tetszett: pl. Monica Bellucci mellei (nem a szilikonnal van bajom) meg a hasonló, értelmetlen jelenetek. Oké, nem azért tarják Mónikát, mert hatalmas színésznő, de érdekes lehet, amikor összeülnek otthon:
Mónika: Már megint a csöcseimet kell megmutatnom.
Vincent: Miért, tudsz mást is?
Mónika: Te legalább tűrhető filmekben játszol! Vincent: Apám jó színész volt, sok mindent köszönhetek neki. Te csak egy ***** vagy, mit akarsz?
Mónika: Igaz. -
#67453
Miért lenne rossz példa? Szerintem teljesen mindegy milyen a könyv. A lényeg, hogy a film ÖNMAGÁBAN milyen. Ez az élvezhetőség mérőfaktora, nem az, hogy mennyire követ egy könyvet. -
#67452
A Forest Gump ráadásul azért is rettenetesen rossz példa, mert az eredeti könyvhöz képest egy borzasztó szirupos vmit sikerült a vászonra felkenni.
A könyv kb. olyan szintű mint az Indul a bakterház - na most ebből képzeljünk el egy két óra hetven perces Tarr Béla filmet nagy monológokkal. -
#67451
Miért kell mindent a Forrest Gumphoz hasonlítani? Kb. 50 évente egyszer sikerül olyan filmeket gyártani, aminek szinte minden eleme tökéletes, és nem rétegfilm. A FG-nek az a legnagyobb ereje, hogy nincs meghatározott célközönsége, mint pl. a Mátrixnak, vagy a Keresztapának. Forrest Gump történetével, és személyiségével akárki azonosulni tud, ezért lett széles körben szerethető. Remekül ötvözi a műfajokat, de végig középúton marad, így válik mindenki számára befogadhatóvá.
A Breavheart meg szimplán egy jó film, nem egy filmtörténelmi mérföldkő. Gladiátor simán jobb volt szvsz.
És hogy nem készült jó film az elmúlt években?
2011: Warrior
2010: Viharsziget
2009: Becstelen brigantyk
2008: Sötét lovag
2007: Jesse James meggyilkolása...
stb...
Minden évben születnek rendkívül jó alkotások, de mindegyik behatárol egy réteget. -
#67450
honnan veszitek, hogy esnek a mozibevételek? ráadásul "drasztikusan"? nem azért nyomják orrba-szájba a képregényadaptációkat meg rimékeket, mert nem éri meg. nem hülyék ülnek fent hollywoodban. -
#67449
A remake-eket szándékosan nem írtam, mivel bár igazad van, hogy a legtöbbje hulladék, vannak azért amik igenis megérdemlik, hogy az adott kor technológiai szintjén újraforgassák (pl. Holtak Hajnala). Sajnos legtöbbször azonban olyan filmeket választanak ki, amelyek régi verziója is megállja a helyét és semmi szükség ugyanarra pepitában (pl. And Soon the Darkness).
Egyébként szerintem nincs olyan sok remake, mármint mennyiségük eltörpül az említett kategóriák mellett.
(nem vettem ide az általában ázsiai filmművészet adaptált és amerikai szájíz szerint újragondolt darabjait, bár tény és való, hogy elvileg ezek is remake-nek számítanak) -
Inquisitor #67448 Képregény adaptációk, fantáziátlan látványfilm folytatások, meg remake, remake, remake. Igen is drága és szar filmeket csinálnak és ezért esnek a mozi bevételek, meg a több száz milliós költségek okán, nem a warez miatt. De nem hajlandóak belátni az istennek sem. -
#67447
Stimmt, többek között ezért is csökken immár drasztikusan a moziba látogatók száma. Képregényadaptációk, idétlen animációs filmek, álművészfilmek. Ehhez jön még a multiplexek "gyomláló" habitusa.
Szerencsére azért akadnak gyöngyszemek ma is, a régi filmekhez pedig mindig vissza lehet nyúlni :) -
ZZ88 #67446 Hasonlóképp vélekedek én is. A cselekményt jobban is kibonthatták volna, túl jó volt a téma, hogy ilyen rövid legyen a film. -
sandor8206 #67445 hát azért nem, mert csak csak előveszem a régi filmeket, de pont ez az, hogy nem mondom, hogy nem volt olyan film az elmúlt években ami ne tetszett volna de akkor tűnik fel a dolog, hogy azért nem egy kategória a "remek" filmekkel, hogy újranézési faktor 0 náluk, nem érzek késztetést, hogy még egyszer eléjük üljek -
#67444
Világvége hangulat on. -
sandor8206 #67443 hát sztem évek óta semmi jó film nem jött ki, Oscar gálát se nézem már, tök érdektelen filmek szerepelnek már csak évek óta és nem a nosztalgia beszél belőlem, de kb. egyiket se merném hasonlítani egy Forrest Gumphoz, Bravehearthoz stb. stb. -
Inquisitor #67442 Amikor egy filmek a reklámköltségeit százmilliókban mérik dollárban és amikor a trailer készítő és trailer zene író külön szakma már ... így megy ez. -
Inquisitor #67441 A ruszki Na Igre 1-2 filmekben is a szuper képességet kapásból arra használnák a srácok, hogy beállnak a maffiába, majd zsoldosnak. Szóval ez csak az USA-ban kuriózum. -
#67440
"az a gépezet, amely fölhívja a figyelmet a művekre, sokkal erősebb, mint maguk a művek"
ez mekkora igazság -
gulyasandras #67439 "Évről évre azt hallgatom, hogy az éppen aktuális mennyire gyenge felhozatalt kínált. Nem tudom, lehet, hogy ez így van, de én minden évben megtalálom azt a húsz filmet, amiért érdemes ' élni' . "
Nézd, személy szerint Szabó Pistával értek egyet (de rajta kívül még számtalan rendező, színész nyilatkozott hasonlóan), aki azt mondta, hogy az az év, melyben 7-8 jó film született, s ezeken belül 3-4 nagyszerűnek mondható, az igazán ritka.
(Igaz, nem vagyunk egyformák, sokan sorozatokból is 20-at néznek hetente, mert mindegyik "fantasztikus".)
Réz gyakran mondott hülyeségeket az elmúlt években, de végre most már józanabbul látja a filmek világát. -
#67438
Chronicle - Az erő krónikája
Kicsit reálisabb oldalról közelít meg a szuperhős, pontosabban a megszerzett szupererő történetét, ugyanis a főszereplők ahelyett, hogy a világ megmentésén fáradoznának, a saját (önző) szórakoztatásukra, használják képességeiket. Ez a megoldás becsülendő, ugyanakkor a film a vége felé már elvész a realitás amikor
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Stephen King, Carrie
című filmhez hasonló végkifejletbe torkollik. Persze nem biztos, hogy számon kéne kérni a realitást, de... mindegy nem akarok tovább spoilerezni ;) A kézi kamerás megoldást sem értem miért kellett erőltetni. Talán szintén a realitást akarták erősíteni, de az elején kifejezetten idegesítő és életidegen. Szerencsére a film fokozatosan vesz fel egy egyre nagyobb fordulatszámot, így ez a kézi kamerás megoldás egyre kevésbé zavaró és észrevehető.
Mindezektől függetlenül nézhető és korrekt a film, szerencsére jóval többet kaptam, mint ami az előzetesből lejött.
7/10 -
jamamura #67437 Chronicle. With great powers comes an HD camera. -
#67436
tldr... majd kesobb nekifogok
:) -
Real13 #67435 HUGO
Imádom a FILM-et, így imádom azokat a filmeket is, amik épp a mozi nagyszerűsége előtt tisztelegnek, s varázslatos nosztalgiával, illetve tisztelettel és ámulattal tekintenek vissza a mozgóképek egy korábbi, tovatűnt korszakára. Éppen ezért ott van meghatározó filmélményeim között Tornatore Cinema Paradiso-ja, aminek minden perce költészet volt számomra. Csodálattal töltött el az is, hogy Tarantino milyen remek módon állított mementót az európai filmnek, illetve a nagybetűs MOZI-nak az Inglourious Basterds-ben. Friss példaként pedig egyértelműen az idei Oscar-várományos és már most agyondíjazott The Artist merül fel bennem, ami gyönyörűen idézte meg a némafilmek megoldásait. Most újabb kedvencre leltem Scorsese Hugo-jában.
Magam sem tudom, hogy miként, de elsiklottam afelett az információ felett, hogy a Hugo nem csak egy gyerekeknek szóló kalandfilm egy öreg mesterember tálalásában. Szeretem azt gondolni, hogy rajtatartom a kezem a filmvilág ütőerén, ebben az esetben azonban egy-egy elejtett utaláson és félmondaton kívül nem sokat hallottam arról, hogy mennyire nosztalgikus mozi is ez tulajdonképpen: a mozgókép hőskoráról, Meliés-ról, Linderről, a Lumiére-ről mesél nekünk, a 21.század embereinek, akiknek már az sem okoz problémát, ha a vászonról felénk repül egy égő nyílvessző, vagy ha tökéletesen animált dinoszauruszokat láthatunk. Gyanítom, hogy egy nézőnek, akinek a Vonat megérkezése is kisebb traumát jelentett, Spielberg Jurassic Parkja egyenes utat jelentett volna a bolondokházába. És mégis, most úgy érzem, hogy eldobnám magamtól még az emlékét is Kubrick filmjeinek, a Harcosok Klubjának, az Aladdinnak (sok kedvencem közül pár), ha ott lehetnék a Megöntözött öntöző első vetítésén, vagy Mélies Utazás a Holdba című darabjának bemutatóján. Pontosan ebből látszik, hogy Scorsese rendezése és megoldásai nagyon működtek: abszolút nem vagyok az az ember, aki állandóan lefelé görbülő szájjal tekintene a mai kínálatra, illetve szidná azt minden lehetséges fórumon, de most elfogott és rabul tart a mozi hőskorának varázsa. Megint, és remélem nem utoljára.
A visszatekintés, a nosztalgia persze korántsem az egyetlen lényeges alkotóeleme a filmnek. A történet egy árva kisfiúval kezdődik, aki a párizsi pályaudvaron él a harmincas években, s egy boltos lopáson éri. A megtört felnőtt és a mechanikus szerkezetekkel ügyesen bánó kisfiú között előbb ellenszenvesek egymásnak, később barátság alakul ki köztük;az elmesélt kalandot csipetnyi varázslat, illetve misztikum és a filmek szeretetének szelleme lengi körül. S mint oly sok történetben, a megfáradt, a múlt elől menekülni próbáló felnőtteket itt is a gyermekek húzzák ki apátiájukból, akik minden tragédia ellenére képesek úgy tekinteni a világra, mint lenyűgöző kalandok színhelyére. Hugo és Isabelle nyomozása lassan indul útjára, s néhány mozgalmasabb jelenet kivételével a Hugo nem a pörgősségével és hangosságával kívánja kivívni a nézők szeretetét: ez a film arra épít, hogy elmerüljünk a világában, és átadjuk magunkat neki.
Én örömmel tettem ezt, Scorsese ugyanis már az első tíz percben zseniálisan építi fel a hangulatot, az események jó részének helyszínt adó pályaudvar él és lélegzik, históriáját apró sztorik színesítik, a fényképezés pedig kiváltképp gyönyörű. Az élő legenda, a gengszterfilmek mestere nagyon él: mindig pontosan annyit adagol érzelmekből, poénokból és minden másból, hogy egy pillanatra se zökkenjünk ki a műélvezetből. (Tudjátok, van az érzés, amikor imád az ember egy filmet, de van egy-egy pillanata, aminél megbicsaklik az élmény: itt ilyen nincs.) És ha még nem unjátok, hogy dicsérem a filmet, akkor muszáj megemlítenem nem csak a tökéletes szereplőgárdát, ahol még a legkisebb mellékszerepben is híres színészek alkotnak maradandót, hanem az év egyik, ha nem legerősebb zenei anyagát is Howard Shore-tól.
Évről évre azt hallgatom, hogy az éppen aktuális mennyire gyenge felhozatalt kínált. Nem tudom, lehet, hogy ez így van, de én minden évben megtalálom azt a húsz filmet, amiért érdemes ' élni' . Ebben az évben ilyen voltak (A teljesség igénye nélkül!) a Tree of life, az Intouchables, a Girl with the Dragon Tattoo, a The Artist, a The Descendants, az Ides of March, a Submarine... És a Hugo is, egyértelműen és nagyon. Egy kis hiányérzetem maradt csak a végén, magam sem értem miért, így maximális pontszámot nem kap... 9/10
