18
  • Smithie
    #18
    Évek óta, az egyik legértelmesebb hozzászólás amit láttam fórumon. Örülök, hogy vagyunk még páran!
  • Vol Jin
    #17
    Kösz. :-)
  • gforce9
    #16
    Na ez sokkal szabatosabb megfogalmazás +1
  • Vol Jin
    #15
    "Szerintem nem kell feltétlen légkör ahhoz hogy bele "zuhanjon" a csillagába,nem muszáj lassulnia hozzá, elegendő csak az erős gravitáció."

    Igaz hogy érintőlegesen, csak két vagy három óra erejéig, de középiskolában a fizika tananyag része voltak a bolygótörvények. Kepler, Newton, Kopernikusz. Két csillagászati objektum keringési rendszerét két tényező határozza meg. A sebesség és a közöttük fellépő gravitációs erő. A kellőképpen nagy erő az egy kellőképpen más pályát határoz meg. De az a pálya pár keringési ciklus alatt kialakulna. Ha fognád a Földet és valami hiperszerkezettel beljebb teleportálnád pármillió kilométerrel, de a sebessége nem változna (vektorosan, nem csak abszolút értékben), gyorsan kisodródna vissza ugyanerre a pályatávolságra. Ha kijjebb tennéd, visszazuhanna pár keringési ciklus alatt, mialatt ide-oda oszcillálna. Ha a helyzet nem ideális, akkor ez nem így van, mert más tényezők is közbeszólnak. Mondok két példát. Közegellenállás, ez a műholdaknál lép fel, mert gyenge a légkör, de létezik, és módosítja a műhold sebességét. Ezért az alacsonyabb pályára kerül, ami sűrűbb légkört jelent, ami további pályamódosuláshoz vezet, végül belezuhan a Földbe. Ha nem lenne légkör, akkor soha a büdös életben nem esne le egy műhold, ha csak nem ütközik valamivel.

    A másik tényező az árapály. Ez ellentétesen hat, mert a tengerünket és a földkérget, köpenyt, magmát deformálja, és a pályán tartó erő, energia erre pazarlódik, ezért a Hold távolodik. A kezdetekkor pár óra volt a Hold keringési ideje és sokkal közelebb volt. Gyakorlatilag az árapály az százméteres nagyságrendű szökőárakat hozott létre jóval a kialakulása után.

    Mi is távolabb vagyunk ma a Naptól, mint a kezdetekkor mert az is okoz bizonyos árapályt. Mire a Nap felfúvódik vörös óriásként, ezt a pályát eléri, de a Föld nem itt lesz addigra.
    A stabil pálya adott sebességnél és gravitációs erőnél pár keringési ciklus alatt kialakul. Ha a paraméterek nem megfelelőek egy stabil pályához, akkor a teljes elszakadás vagy az ütközés rövid idő alatt megtörténik.
  • gforce9
    #14
    Nem elég az erős gravitáció, ha a pályák kitérőek és a bolygó sebessége állandó, akkor zuhan bele a csillagba, ha a gravitáció olyan kicsi pályára kényszeríti ami már a csillag légkörébe húzza a bolygót, különben beáll egy stabil pályára és kész, ha már ott van nem fogja utólag meggondolni magát és beleesni. Ha sebessége nem csökken, akkor mindenképp kialakul a körpálya(vagy elliptikus), amely egyik vektora érintőleges a keringési pályára, másik vektora pedig a központi csillag felé mutat. Ez ha elérte az egyensúlyi állapotot, akkor az nem fog megváltozni, ha nincs egyéb külső behatás. Persze előfordulhat, hogy a csillag gravitációja valamitől megnő, pl. ha anyag esik bele, de az már más kérdés. A spirális zuhanáshoz mindenképp vagy a sebességnek kell csökkennie vagy a garvitációnak nőnie. De javítsatok ki ha tévedek.
  • nextman
    #13
    Az ilyen folyamat viszont nem tartana sokaig ~ evmilliok, ezert az esely ra, hogy pont egy ilyen kozepen vesszuk eszre a bolygot sokkal kisebb, minthogy mindig is ott volt.
  • Szefmester
    #12
    Szóval az eltelt évmilliók alatt mialatt kialakult nem lehett soha távolabb... értem...
    Szerintem nem kell feltétlen légkör ahhoz hogy bele "zuhanjon" a csillagába,nem muszáj lassulnia hozzá, elegendő csak az erős gravitáció. Kezdőlökést meg adhatott neki egy komolyabb aszteroida, nemde?

    De ezt a kérdést meg fogják tudni válaszolni pár évszázad múlva amikor újra mérik az egészet pontosabb műszerekkel, hátha észlelnek valami eltérést.
  • zsugaa
    #11
    Isaac Asimov: Leszáll az éj (1941)

    http://en.wikipedia.org/wiki/Nightfall_(Asimov_short_story_and_novel)
  • Effendi
    #10
    Általában egy bolygó megformálódásához évmilliók, vagy évmilliárdok szükségesek, így ha még ott van,akkor az feltehetően igen csak stabil pályán mozog, és nem zuhan.
  • Vol Jin
    #9
    Szerintem is inkább távolodna, mint tőlünk a Hold. Hogy egymásba zuhanjanak, ahhoz csillagoknak kellene lenniük vagy feketelyuknak.
  • gforce9
    #8
    Hát ez én sem értem, 6 millió km-re van a csillagától, úgyhogy a csillag "légköre" nem fékezi (mint pl az ISS-t a föld légköre) nem tudom, hogy sikerült ilyet írnia, hogy belezuhan...... :) ponthogy az lenne a fura, ha belezuhanna.
  • Vol Jin
    #7
    Mitől zuhanna bele?
  • COOLancs
    #6
    Mi ebben az újdonság? Sid Meier ebből már 20 éve játékot csinált...
  • Szefmester
    #5
    Ilyen közel a csillaghoz szerintem már nem kering, hanem zuhan és pár évezred, év tízezred múlva bár be is olvasztotta magába a csillaga...
  • NEXUS6
    #4
    Akkor most a naviknak melegük van?
    ;)
  • globint
    #3
    Azt még régebben mondták. Azóta már találtak több olyan rendszert is, ami kettős nap, és bolygó, három nap és bolygó, sőt négy nap és bolygó is létezik. Úgy-hogy az már egy elavult nézet, miszerint a 3-as csillagrendszerben elvileg nem lehet stabil bolygó a gravitációs vonzások miatt.
  • NPite
    #2
    Az Alpha Centauri a legközelebbi csillag(ok) a Naphoz. Egy 3-as csillagrendszer és elvileg azt mondták nem lehet benne stabil bolygó a gravitációs vonzások miatt.
  • Nonix
    #1
    Ebben mi olyan rendkivuli?