SG.hu·
Az idegenek hallgatnak
Új technikát vettek elő tarsolyukból az idegen civilizációt kutatók, az első kísérlet azonban nem járt eredménnyel.
Ausztrál csillagászok a "nagyon hosszú bázisvonalú interferometriát" alkalmazva vizsgálták meg a lakható zónájában bolygókkal rendelkező Gliese 581 csillagot. Az idegenek utáni vadászat a nagy számok játéka, ezért a csapat kezdeti eredménye nem tekinthető meglepetésnek.
Az utóbbi években a Naprendszeren kívüli bolygók egymás utáni felfedezésével egyre erősödött az ilyen célzott keresések utáni érdeklődés. A csillagászok becslése szerint az éjszakai égbolt minden egyes csillaga átlagosan 1,6 bolygóval rendelkezik, ami több milliárd még felfedezésre váró bolygót jelent. Mindazonáltal már ma is számos olyan csillagot azonosítottak, ami a folyékony víz - az élet egyik alapfeltételének jelenlétéhez megfelelő távolságban elhelyezkedő sziklás bolygónak adhat otthont. Ilyen a Gliese 581, egy vörös törpecsillag, ami körülbelül 20 fényévre fekszik bolygónktól és különösen érdekes a földönkívüli intelligencia utáni kutatás, vagyis a SETI számára.
Hat bolygója helyezkedik el a lakható zónájában, ezek közül kettő úgynevezett "szuper-Föld". Az ausztrál Curtin Egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutató Központjának csillagászai a jelenlegi legnagyobb felbontású rádiócsillagászati technikához fordultak a csillagrendszer „lehallgatásához”. A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) elnevezésű eljárás számos, egymástól nagy távolságra elhelyezkedő távcsövet használ, gondosan kombinálva jeleiket, hogy egyetlen óriási távcsőként viselkedjenek, behatóan vizsgálva az égbolt egy parányi részét. A csapat 8 órán át irányította az Ausztrál Hosszú Bázisvonalú Tömböt a Gliese 581-re, a különböző rádió frekvenciatartományokat fürkészve.
Az eredmény csupán csend volt, a csapat azonban tapasztalatát a VLBI, mint célzott keresésre különösen alkalmas technika igazolására használta. Seth Shostak, a SETI Intézet vezető csillagásza szerint az ausztrál kezdeményezés ereje a vizsgált terület méretében rejlik. "Olyan ez mintha egy két méter hosszú szívószálon át kémlelnénk az ég egy parányi darabkáját, ezért ez csak azokra a jelekre érzékeny, amik a csillagrendszer ezen részéről érkeznek" - nyilatkozott a BBC-nek.
Ez nem csupán egy nagyfelbontású kép alkotásánál hasznos, de kizárhatók vele a földi technikák által kibocsátott, a SETI erőfeszítéseit megzavaró jelek is. "Annak megállapítása, hogy ez ET (földönkívüli), vagy AT&T, nem mindig egyszerű, a VLBI azonban jó módszert kínál a megkülönböztetésre, mert ha találunk valamit az ég ezen icike-picike pontján, arról nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem földi műholdtól származik" - magyarázta Shostak, hozzátéve, hogy az ausztrálok negatív eredménye egyáltalán nem kiábrándító, mivel több ezer, vagy akár millió észlelés szükséges egy átfogó SETI kutatáshoz.
"Vegyük figyelembe, hogy akár négymilliárd éve vizsgálhatják rádióantennákkal a Földet, egy bolygót, ami egyértelműen a lakható zónában helyezkedik el, vannak folyékony óceánjai és légköre. Ennek ellenére az egész megfigyeléssorozat teljesen hasztalan és esélytelen az intelligens élet felfedezése, ha kihagyták az utolsó 70 évet és nem voltak elég közel" - összegzett. "A tény, hogy megnéztünk egy csillagrendszert és nem találtunk egyetlen jelet, nem azt jelenti, hogy ott nincs intelligens élet"
Ausztrál csillagászok a "nagyon hosszú bázisvonalú interferometriát" alkalmazva vizsgálták meg a lakható zónájában bolygókkal rendelkező Gliese 581 csillagot. Az idegenek utáni vadászat a nagy számok játéka, ezért a csapat kezdeti eredménye nem tekinthető meglepetésnek.
Az utóbbi években a Naprendszeren kívüli bolygók egymás utáni felfedezésével egyre erősödött az ilyen célzott keresések utáni érdeklődés. A csillagászok becslése szerint az éjszakai égbolt minden egyes csillaga átlagosan 1,6 bolygóval rendelkezik, ami több milliárd még felfedezésre váró bolygót jelent. Mindazonáltal már ma is számos olyan csillagot azonosítottak, ami a folyékony víz - az élet egyik alapfeltételének jelenlétéhez megfelelő távolságban elhelyezkedő sziklás bolygónak adhat otthont. Ilyen a Gliese 581, egy vörös törpecsillag, ami körülbelül 20 fényévre fekszik bolygónktól és különösen érdekes a földönkívüli intelligencia utáni kutatás, vagyis a SETI számára. Hat bolygója helyezkedik el a lakható zónájában, ezek közül kettő úgynevezett "szuper-Föld". Az ausztrál Curtin Egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutató Központjának csillagászai a jelenlegi legnagyobb felbontású rádiócsillagászati technikához fordultak a csillagrendszer „lehallgatásához”. A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) elnevezésű eljárás számos, egymástól nagy távolságra elhelyezkedő távcsövet használ, gondosan kombinálva jeleiket, hogy egyetlen óriási távcsőként viselkedjenek, behatóan vizsgálva az égbolt egy parányi részét. A csapat 8 órán át irányította az Ausztrál Hosszú Bázisvonalú Tömböt a Gliese 581-re, a különböző rádió frekvenciatartományokat fürkészve.
Az eredmény csupán csend volt, a csapat azonban tapasztalatát a VLBI, mint célzott keresésre különösen alkalmas technika igazolására használta. Seth Shostak, a SETI Intézet vezető csillagásza szerint az ausztrál kezdeményezés ereje a vizsgált terület méretében rejlik. "Olyan ez mintha egy két méter hosszú szívószálon át kémlelnénk az ég egy parányi darabkáját, ezért ez csak azokra a jelekre érzékeny, amik a csillagrendszer ezen részéről érkeznek" - nyilatkozott a BBC-nek.
Ez nem csupán egy nagyfelbontású kép alkotásánál hasznos, de kizárhatók vele a földi technikák által kibocsátott, a SETI erőfeszítéseit megzavaró jelek is. "Annak megállapítása, hogy ez ET (földönkívüli), vagy AT&T, nem mindig egyszerű, a VLBI azonban jó módszert kínál a megkülönböztetésre, mert ha találunk valamit az ég ezen icike-picike pontján, arról nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem földi műholdtól származik" - magyarázta Shostak, hozzátéve, hogy az ausztrálok negatív eredménye egyáltalán nem kiábrándító, mivel több ezer, vagy akár millió észlelés szükséges egy átfogó SETI kutatáshoz."Vegyük figyelembe, hogy akár négymilliárd éve vizsgálhatják rádióantennákkal a Földet, egy bolygót, ami egyértelműen a lakható zónában helyezkedik el, vannak folyékony óceánjai és légköre. Ennek ellenére az egész megfigyeléssorozat teljesen hasztalan és esélytelen az intelligens élet felfedezése, ha kihagyták az utolsó 70 évet és nem voltak elég közel" - összegzett. "A tény, hogy megnéztünk egy csillagrendszert és nem találtunk egyetlen jelet, nem azt jelenti, hogy ott nincs intelligens élet"