SG.hu·
A fényekben bízik a SETI
Új fejezetéhez érkezett a SETI a földönkívüli élet kutatásában: a rádiójelek mellett megkezdik a fényjelek utáni vadászatot.
Az amerikai Oak Ridge Csillagvizsgáló legújabb csúcstechnikát képviselő optikai távcsövének egyetlen feladata az égbolt folyamatos pásztázása az idegen civilizációk által kibocsátott fényjelek után. A Planetary Society támogatásával a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ csapata által megalkotott tükrök és fémrudak halmaza első pillantásra egyáltalán nem tűnik egy világrengető szerkezetnek. Paul Horowitz professzor, a műszer kivitelezését vezető fizikus szerint azonban a külső nem minden.
1,8 méteres elsődleges tükrével az egyik legnagyobb optikai teleszkópról van szó, különleges processzoraival másodpercenként egytrillió mérést végez el, ami a SETI korábbi optikai kereséseihez képest az égbolt százezerszeres lefedettségét eredményezi. Külön a feladathoz készített érzékelők sorával felszerelt kamerája képes a másodperc milliárdod részére felvillanó fény rögzítésére is. Horowitz csapata egy éven át, minden éjszaka szisztematikusan vizsgálja a Tejút teljes északi féltekéről látható részét, természetesen az időjárás függvényében.
Sokak szerint a látható fényjelek legalább annyira valószínű formái az idegenek kommunikációjának mint a rádiójelek, azaz van aki szerint jó esély van a felfedezésükre, míg mások szerint mindkét kommunikációs forma keresése időpocsékolás.
Mindenesetre a látható fényből létrehozott sugarak rendkívül erősek lehetnek, magas frekvencián pedig rengeteg információ hordozására képesek. Ha csak a Föld 2006-os technikai szintjét vesszük alapul, akkor egy fényes, erősen fókuszált fénysugár - vegyük a jól bevált lézert - ha csak egy pillanatra is, de tízezerszer fényesebb tud lenni mint egy csillag. Egy ilyen fény hatalmas távolságokból is jól észlelhető lenne, illetve használatát a feltételezett idegen civilizáció részéről logikus lépésnek tartja Bruce Betts a Planetary Society projektvezetője.
Keddtől tehát már egy ilyen megfigyelő rendszer is a SETI rendelkezésére áll, ami egyben a SETI eddigi legnagyobb finanszírozású projektje, felülmúlva a korábbi rádióteleszkópos kutatásokat, a META-t és a BETA-t, a SERENDIP-et és a rendkívül népszerű SETI@home-ot. A sok projekt és a beléjük ölt idő és energia ellenére azonban a SETI mindeddig nem tudott semmilyen sikert elkönyvelni, ezért is kíséri minden eddiginél nagyobb bizakodás az optikai észlelést. A tervezet legnagyobb erőssége azonban a legnagyobb gyengéje is egyben, mivel ha a földönkívüli fénysugár nem felénk irányul, akkor nagyon kicsi az esély az észlelésére.
Az amerikai Oak Ridge Csillagvizsgáló legújabb csúcstechnikát képviselő optikai távcsövének egyetlen feladata az égbolt folyamatos pásztázása az idegen civilizációk által kibocsátott fényjelek után. A Planetary Society támogatásával a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ csapata által megalkotott tükrök és fémrudak halmaza első pillantásra egyáltalán nem tűnik egy világrengető szerkezetnek. Paul Horowitz professzor, a műszer kivitelezését vezető fizikus szerint azonban a külső nem minden.
1,8 méteres elsődleges tükrével az egyik legnagyobb optikai teleszkópról van szó, különleges processzoraival másodpercenként egytrillió mérést végez el, ami a SETI korábbi optikai kereséseihez képest az égbolt százezerszeres lefedettségét eredményezi. Külön a feladathoz készített érzékelők sorával felszerelt kamerája képes a másodperc milliárdod részére felvillanó fény rögzítésére is. Horowitz csapata egy éven át, minden éjszaka szisztematikusan vizsgálja a Tejút teljes északi féltekéről látható részét, természetesen az időjárás függvényében.Sokak szerint a látható fényjelek legalább annyira valószínű formái az idegenek kommunikációjának mint a rádiójelek, azaz van aki szerint jó esély van a felfedezésükre, míg mások szerint mindkét kommunikációs forma keresése időpocsékolás.
Mindenesetre a látható fényből létrehozott sugarak rendkívül erősek lehetnek, magas frekvencián pedig rengeteg információ hordozására képesek. Ha csak a Föld 2006-os technikai szintjét vesszük alapul, akkor egy fényes, erősen fókuszált fénysugár - vegyük a jól bevált lézert - ha csak egy pillanatra is, de tízezerszer fényesebb tud lenni mint egy csillag. Egy ilyen fény hatalmas távolságokból is jól észlelhető lenne, illetve használatát a feltételezett idegen civilizáció részéről logikus lépésnek tartja Bruce Betts a Planetary Society projektvezetője.
Keddtől tehát már egy ilyen megfigyelő rendszer is a SETI rendelkezésére áll, ami egyben a SETI eddigi legnagyobb finanszírozású projektje, felülmúlva a korábbi rádióteleszkópos kutatásokat, a META-t és a BETA-t, a SERENDIP-et és a rendkívül népszerű SETI@home-ot. A sok projekt és a beléjük ölt idő és energia ellenére azonban a SETI mindeddig nem tudott semmilyen sikert elkönyvelni, ezért is kíséri minden eddiginél nagyobb bizakodás az optikai észlelést. A tervezet legnagyobb erőssége azonban a legnagyobb gyengéje is egyben, mivel ha a földönkívüli fénysugár nem felénk irányul, akkor nagyon kicsi az esély az észlelésére.