Hunter
Hogyan segíthet az űrhajósok tapasztalata a chilei bányászokon?
A mélyben rekedt chilei bányászok életük legkeményebb pszichológiai kihívásaival fognak szembenézni az elkövetkező hónapokban, állítja a NASA tanulmánya.
A helyszínre szakértőket is küldő amerikai űrügynökség úgy véli, a mentésen dolgozóknak a művelet második felében kell különösen odafigyelniük a mélyben rekedt bányászokra, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) hónapokon át tevékenykedő, a külvilágtól elszigetelt űrhajósok hangulata ugyanis jellemzően a küldetés harmadik negyedében éri el mélypontját.
Jack Stuster a kaliforniai Anacapa Sciences munkatársa módszeres elemzést végzett az űrhajósok által vezetett naplókon. A hat hónapos ISS expedíciókon született, több mint 4000 bejegyzést pozitív, negatív illetve semleges hangvételük szerint kategorizálta. Stuster a legerősebb, általánosan eluralkodó negatív hangulatot az expedíciók harmadik negyedében észlelte, és ugyanez az az időszak, ami állítólag a legkedvezőtlenebbül érintette az Antarktiszon hosszú hónapokon át dolgozó tudósokat is. A vezetőséggel folytatott kommunikáció is komolyan megromlott ebben az időszakban, a személyek közötti súrlódások ötödével emelkedtek.
A 700 méteres mélységben lévő 33 bányász még három hónapig biztosan lenn lesz
Más tanulmányok azonban nem észlelték ezt a harmadik negyedbeli hatást, és azt sugallják, hogy ha helyes intézkedések történnek, a bányászok sem fognak szenvedni ilyesmitől. "Nem találkoztunk ilyen hatással a Miren vagy az ISS-en, ami főként a Földről kapott hatalmas támogatásnak volt köszönhető, mind az USA, mind Oroszország részéről" - foglalta össze álláspontját Nick Kanas, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem kutatója, aki az 1990-es években a Mir űrállomás, majd az ISS pszichológiai tényezőit tanulmányozta.
Kanas csapata kérdőívekkel mérte fel a legénységek hangulatát és viselkedését, melyek alapján kimutatta, hogy a földi irányítás folytonos, magas minőségű kommunikációja és támogatása a pszichikai elszigeteltség hosszú időszakaival való megbirkózás kulcsa. Ezek és más tanulmányok is azt bizonyítják, hogy a kommunikáció, az őszinteség, a nappalok és éjszakák ciklusának fenntartása, illetve a bányászok elfoglaltságokkal való ellátása lesz a kimenekítéshez szükséges négy hónap átvészelésének kulcsa. "A bányászoknak leginkább a külvilág támogatására és valamilyen célkitűzésre van szükségük" - nyilatkozott Jennifer Ngo-Anh, az Európai Űrügynökség (ESA) folyamatban lévő Mars500 projektjének vezetője.
A bánya augusztus 5-én omlott be, 17 napig semmit nem tudtak róluk
A New Scientist által megszólaltatott szakértők szerint nagyon fontos, hogy a felszínen a kapcsolattartó szakmabeli legyen, például egy bányaüzem vezető vagy művezető, egy ilyen személy ugyanis bizalmat és tiszteletet vált ki a föld alatt rekedtekben. Ez jól működött az űrkutatásban is, ahol veterán űrhajósok és repülőorvosok jelentik az elsődleges kapcsolatot a legénységgel. Szintén létfontosságú, hogy a bányászok családjait a közelben tartsák és biztosítsák a rendszeres kapcsolatot a lent rekedtekkel, meglepetés hívásokkal és ajándékokkal látva el a bányászokat, ami az űrexpedíciók során jelentősen növelte a morált.
A bányászokkal egy 15 cm-es lyukon át tartják a kapcsolatot
Nincs értelme hazudni a mentőakció hosszáról. "Ha nem adnak valamilyen valószerű reményt, az emberek nyugtalansága kritikussá válhat, különösen, ha semmi előrehaladást nem tapasztalnak" - tette hozzá Sheryl Bishop, a Texas Egyetem orvosi karának szociálpszichológusa, aki a szélsőséges környezetekben való túlélésre szakosodott. "A legjobb ha elhitetjük ezekkel az emberekkel, hogy mindannyian részt vesznek a döntéshozásban, a mentést vezetők pedig nem tesznek olyan ígéreteket, amit nem tudnak tartani, ezek ugyanis rombolják a morált."
Az űrállomásokon és az Antarktiszon hosszasan szolgálatot teljesítők tanulmányozása nagy jelentőséget és káros következményeket tulajdonít az éjszakák és nappalok ciklusa szétdarabolódásának. Az alvás hiánya depresszióhoz, a koncentráció elvesztéséhez és ingerlékenységhez vezet. Az alvás és az ébrenlét szabályos ciklusának fenntartása normálisabb fényben tüntet fel egy ilyen szokatlan élményt is. A "nappalt" több száz fénykibocsátó dióda leküldésével biztosíthatják, amik elég fényt adnak és hosszú az élettartamuk.
Mindent - élelmet, vízet, kommunikációt - a lyukon át biztosítanak
Az űrhajósoknak nagy könnyebbség, hogy az űrállomáson szinte végeláthatatlan feladatokkal látják el őket, ami folyamatos elfoglaltságot jelent, de ez a bányászoknál koránt sem ilyen egyszerű. Nagyon fontos, hogy szórakozási forrásokkal lássák el őket, például MP3 lejátszókkal, rejtvényekkel és olvasnivalóval, hogy lefoglalják őket. Ennél is értékesebb lehet, hogyha sikerül vezetőt, vezetőket választani maguk közül - ez egyes hírforrások szerint már meg is történt - és feladatokat adjanak a bányászok csoportjainak. Ez növeli az önbecsülést és a morált, csökkentve az unalmat.
"Tíz embert megbízhatnak az élelmiszerek adagolásával, másik tízet a hulladékok eltávolításával, vagy a felszínről érkező információk nyomon követésével" - magyarázta Jason Kring, a floridai székhelyű Emberi Teljesítményért a Szélsőséges Környezetekben Társaság elnöke. Stuster azt is felvetette, hogy a bányászok a rendelkezésére álló 2 kilométeresre becsült alagútban akár a szakmájuknak megfelelő tevékenységeket, például talajkutatásokat is végezhetnek.
A helyszínre szakértőket is küldő amerikai űrügynökség úgy véli, a mentésen dolgozóknak a művelet második felében kell különösen odafigyelniük a mélyben rekedt bányászokra, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) hónapokon át tevékenykedő, a külvilágtól elszigetelt űrhajósok hangulata ugyanis jellemzően a küldetés harmadik negyedében éri el mélypontját.
Jack Stuster a kaliforniai Anacapa Sciences munkatársa módszeres elemzést végzett az űrhajósok által vezetett naplókon. A hat hónapos ISS expedíciókon született, több mint 4000 bejegyzést pozitív, negatív illetve semleges hangvételük szerint kategorizálta. Stuster a legerősebb, általánosan eluralkodó negatív hangulatot az expedíciók harmadik negyedében észlelte, és ugyanez az az időszak, ami állítólag a legkedvezőtlenebbül érintette az Antarktiszon hosszú hónapokon át dolgozó tudósokat is. A vezetőséggel folytatott kommunikáció is komolyan megromlott ebben az időszakban, a személyek közötti súrlódások ötödével emelkedtek.
A 700 méteres mélységben lévő 33 bányász még három hónapig biztosan lenn lesz
Más tanulmányok azonban nem észlelték ezt a harmadik negyedbeli hatást, és azt sugallják, hogy ha helyes intézkedések történnek, a bányászok sem fognak szenvedni ilyesmitől. "Nem találkoztunk ilyen hatással a Miren vagy az ISS-en, ami főként a Földről kapott hatalmas támogatásnak volt köszönhető, mind az USA, mind Oroszország részéről" - foglalta össze álláspontját Nick Kanas, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem kutatója, aki az 1990-es években a Mir űrállomás, majd az ISS pszichológiai tényezőit tanulmányozta.
Kanas csapata kérdőívekkel mérte fel a legénységek hangulatát és viselkedését, melyek alapján kimutatta, hogy a földi irányítás folytonos, magas minőségű kommunikációja és támogatása a pszichikai elszigeteltség hosszú időszakaival való megbirkózás kulcsa. Ezek és más tanulmányok is azt bizonyítják, hogy a kommunikáció, az őszinteség, a nappalok és éjszakák ciklusának fenntartása, illetve a bányászok elfoglaltságokkal való ellátása lesz a kimenekítéshez szükséges négy hónap átvészelésének kulcsa. "A bányászoknak leginkább a külvilág támogatására és valamilyen célkitűzésre van szükségük" - nyilatkozott Jennifer Ngo-Anh, az Európai Űrügynökség (ESA) folyamatban lévő Mars500 projektjének vezetője.
A bánya augusztus 5-én omlott be, 17 napig semmit nem tudtak róluk
A New Scientist által megszólaltatott szakértők szerint nagyon fontos, hogy a felszínen a kapcsolattartó szakmabeli legyen, például egy bányaüzem vezető vagy művezető, egy ilyen személy ugyanis bizalmat és tiszteletet vált ki a föld alatt rekedtekben. Ez jól működött az űrkutatásban is, ahol veterán űrhajósok és repülőorvosok jelentik az elsődleges kapcsolatot a legénységgel. Szintén létfontosságú, hogy a bányászok családjait a közelben tartsák és biztosítsák a rendszeres kapcsolatot a lent rekedtekkel, meglepetés hívásokkal és ajándékokkal látva el a bányászokat, ami az űrexpedíciók során jelentősen növelte a morált.
A bányászokkal egy 15 cm-es lyukon át tartják a kapcsolatot
Nincs értelme hazudni a mentőakció hosszáról. "Ha nem adnak valamilyen valószerű reményt, az emberek nyugtalansága kritikussá válhat, különösen, ha semmi előrehaladást nem tapasztalnak" - tette hozzá Sheryl Bishop, a Texas Egyetem orvosi karának szociálpszichológusa, aki a szélsőséges környezetekben való túlélésre szakosodott. "A legjobb ha elhitetjük ezekkel az emberekkel, hogy mindannyian részt vesznek a döntéshozásban, a mentést vezetők pedig nem tesznek olyan ígéreteket, amit nem tudnak tartani, ezek ugyanis rombolják a morált."
Az űrállomásokon és az Antarktiszon hosszasan szolgálatot teljesítők tanulmányozása nagy jelentőséget és káros következményeket tulajdonít az éjszakák és nappalok ciklusa szétdarabolódásának. Az alvás hiánya depresszióhoz, a koncentráció elvesztéséhez és ingerlékenységhez vezet. Az alvás és az ébrenlét szabályos ciklusának fenntartása normálisabb fényben tüntet fel egy ilyen szokatlan élményt is. A "nappalt" több száz fénykibocsátó dióda leküldésével biztosíthatják, amik elég fényt adnak és hosszú az élettartamuk.
Mindent - élelmet, vízet, kommunikációt - a lyukon át biztosítanak
Az űrhajósoknak nagy könnyebbség, hogy az űrállomáson szinte végeláthatatlan feladatokkal látják el őket, ami folyamatos elfoglaltságot jelent, de ez a bányászoknál koránt sem ilyen egyszerű. Nagyon fontos, hogy szórakozási forrásokkal lássák el őket, például MP3 lejátszókkal, rejtvényekkel és olvasnivalóval, hogy lefoglalják őket. Ennél is értékesebb lehet, hogyha sikerül vezetőt, vezetőket választani maguk közül - ez egyes hírforrások szerint már meg is történt - és feladatokat adjanak a bányászok csoportjainak. Ez növeli az önbecsülést és a morált, csökkentve az unalmat.
"Tíz embert megbízhatnak az élelmiszerek adagolásával, másik tízet a hulladékok eltávolításával, vagy a felszínről érkező információk nyomon követésével" - magyarázta Jason Kring, a floridai székhelyű Emberi Teljesítményért a Szélsőséges Környezetekben Társaság elnöke. Stuster azt is felvetette, hogy a bányászok a rendelkezésére álló 2 kilométeresre becsült alagútban akár a szakmájuknak megfelelő tevékenységeket, például talajkutatásokat is végezhetnek.
)