Próbarepülésre készül a dán mikro-űrhajó

Heteken vagy akár napokon belül kilőhetik az első egyszemélyes űrkapszulát. Peter Madsen és Kristian von Bengtson hengeres űrjárművében álló helyzetben utazhat a kalandvágyó, a tökéletes kilátást pedig egy teljesen átlátszó plexiüveg kupola biztosítja.

A Tycho Brahe 1 elnevezésű kapszula első próbarepülésére Madsen és von Bengtson, a dán Copenhagen Suborbitals non-profit szervezet alapítói egy próbabábut ültetnek a legénységi fülkébe, és 20 kilométeres magasságba lövik fel a szerkezetet. A végcél a szuborbitális 120 kilométer, így ez lenne az első dán rakéta, egyben a valaha fellőtt legkisebb ember repülte űrhajó is, ami eljut az űrbe.


A Tycho Brahe 1 kapszula, fedélzetén első utasával
Többen megkérdőjelezték, hogy a minimalista rakéta képes lesz-e egyenesben tartani magát az emelkedés során, abban azonban mindenki egyetért, hogy bárki, aki elindul ezzel a lélekvesztővel, nem akármilyen bátorságról tesz majd tanúbizonyságot.

Az általános gyakorlat szerint az űrhajósok kilövéskor a hátukon fekve helyezkednek el az űrhajókban, ami igen magas nehézségi erő-tűrést biztosít, ehhez azonban térre, vagyis egy viszonylag nagy űrjárműre, a nagy űrhajó magasba emeléséhez pedig jókora gyorsító rakétára van szükség. Mindez pedig összességében már hatalmas költségeket jelent - jelentette ki Madsen a New Scientist magazinnak adott interjújában.

A dánok éppen ezért az álló elhelyezkedés mellett döntöttek, így űrhajójuk egészen kicsi, sőt kifejezetten karcsú lesz. Mindössze 65 centiméter átmérőjű, ami a szerkezet súlyában is megmutatkozik, ugyanakkor az űrhajós olyan vizuális élménnyel gazdagodik, amire az űrrepülés történetében még nem volt példa, sorolta az előnyöket Madsen.


A mindössze 65 centiméteres átmérő nem biztat kéjutazással
Hogyan éli túl a nem minden napi élményt a kapszulában álldogáló űrhajós? Nos, ehhez úgy kell megtervezni a rakétahajtóműveket, hogy limitált nehézségi erőknek (3-4 G) tegyék ki a kapszulába préselt asztronautát és azt is csak a repülés első 20 másodpercében. Ez körülbelül annyira megterhelő, mintha végigmennénk egy hullámvasúton, folytatta Madsen, aki munkatársaival már több kísérletet is elvégzett egy "centrifugában". Ebben 5,5-6,5 G-nek tették ki az embereket, melyből kiderült, hogy ez a típusú terhelés ezen a szinten, ennyi időn át még elviselhető a szervezet számára.

Többen emberi ágyúgolyóként értékelik az űrkapszulát, a dán páros azonban inkább egy hatalmas űrruhaként tekint a Tycho Brahe 1-re, melynek átlátszó kupolája és a testet körülölelő fala megvéd az űr vákuumától. A kapszula teljesen önműködő lesz, a benne álló asztronauta csak utazik a szerkezettel. Madsen elmondása szerint a kapszulát úgy tervezték, hogy akár egy majom is képes legyen vele repülni. A kialakításhoz csak annyit fűzött hozzá, hogy gépüket teljes egészében az űr közegére szabták, így az nem kapott szárnyakat vagy futóművet, mivel utóbbiakra csak a Föld légkörében lenne szükség. Az űrhajós rendelkezésére csak egy botkormány áll, amivel körbeforgathatja a kapszulát, illetve kontrollálhatja a jármű magasságát.


A kilövési konfiguráció: felül a kapszula, alatta a HEAT 1X jelű rakéta
Az első ember, aki a szerkezettel eljuthat a világűrbe maga Madsen lesz, természetesen csak azután, hogy próbarepülések sorozatával kiszűrik a kapszula gyenge pontjait, elég biztonságossá téve az űrutazáshoz. A kilövéshez egy saját fejlesztésű rakétát, a Hybrid Exo Atmospheric Transportert (HEAT) fognak használni. A kapszula visszatéréskori földet érését egy ejtőernyőrendszer segíti.