SG.hu·
Öt évvel a cunami után
Egy éve helyezték üzembe Indonéziában azt a jelzőberendezést, amelynek segítségével a szakemberek szerint megelőzhető az öt évvel ezelőtti cunamihoz hasonló pusztítás.
A 2004 karácsonyán bekövetkezett szökőár legsúlyosabban Szumátra északnyugati részén fekvő Aceh tartományt érintette. A cunamit kiváltó földrengés epicentruma Aceh partjaitól mindössze százötven kilométerre volt - 168 ezren haltak meg ebben a régióban a természeti katasztrófa következtében. A szakemberek szerint az előrejelző-rendszerrel kevésbé drámai lett volna a szökőár hatása - az India, Srí Lanka és Thaiföld súlyosan érintett területein élő emberek is időt nyerhettek volna, hogy biztonságos helyre meneküljenek. Két-három órába telt ugyanis, amíg az epicentrumból a szökőár eljutott ezekig az országokig.
A riasztórendszer legfontosabb része a jakartai meteorológiai és geofizikai intézet újonnan kialakított számítástechnikai központja. A német kormány 52 millió eurót fektetett a központba - a hajózás és űrhajózás német központja (DLR) és a brémai Alfred Wegener Intézet is kivette részét a fejlesztésből. A DLR által kifejlesztett DSS (Decision Support System) elnevezésű szoftver összegyűjti a mérőállomások adatait, majd előzetes szimulációk alapján eldönti, szükség van-e a cunamiriadóra.
Az elmúlt években a kutatók száznegyven mérőállomást alakítottak ki Indonézia partjainál. A partmenti szigeteken vízmérőállásokat hoztak létre, szélessávú földrengésmérők a földrengés helyét és erejét, nyomásmérők és GPS-szel felszerelt bóják pedig a keletkező hullámok nagyságát mérik. A csendes-óceáni úgynevezett tűzgyűrűn fekvő Indonéziában nem ritkák a földrengések. Ezek többnyire a Szumátra északnyugati csücskétől a Flores szigetig fekvő Szunda-ív alatt keletkeznek. Egy cunamihullám húsz perc alatt elérheti az indonéz partokat.
Műholdfelvétel az indonéz Nga városról a szökőár előtt és után
A mai technológiának köszönhetően pontosan meghatározható a földrengés ereje és helyzete. Jörn Lauterjung, a potsdami geokutató intézet (GFZ) munkatársa azonban kiemelte: nem minden földrengés idéz elő szökőárt. Lauterjung szerint még nem ismerik teljesen az Indonézia előtti partok és a tengerfenék alakját. Az elkövetkezendő hónapokban finomítanak még a rendszeren, 2010 közepéig tökéletesítik a projektet. A rendszerből a szomszédos területek is profitálni szeretnének. Már egy éve bejelentették vásárlási igényüket a rendszer néhány alkotóelemére.
A 2004 karácsonyán bekövetkezett szökőár legsúlyosabban Szumátra északnyugati részén fekvő Aceh tartományt érintette. A cunamit kiváltó földrengés epicentruma Aceh partjaitól mindössze százötven kilométerre volt - 168 ezren haltak meg ebben a régióban a természeti katasztrófa következtében. A szakemberek szerint az előrejelző-rendszerrel kevésbé drámai lett volna a szökőár hatása - az India, Srí Lanka és Thaiföld súlyosan érintett területein élő emberek is időt nyerhettek volna, hogy biztonságos helyre meneküljenek. Két-három órába telt ugyanis, amíg az epicentrumból a szökőár eljutott ezekig az országokig.
A riasztórendszer legfontosabb része a jakartai meteorológiai és geofizikai intézet újonnan kialakított számítástechnikai központja. A német kormány 52 millió eurót fektetett a központba - a hajózás és űrhajózás német központja (DLR) és a brémai Alfred Wegener Intézet is kivette részét a fejlesztésből. A DLR által kifejlesztett DSS (Decision Support System) elnevezésű szoftver összegyűjti a mérőállomások adatait, majd előzetes szimulációk alapján eldönti, szükség van-e a cunamiriadóra.
Az elmúlt években a kutatók száznegyven mérőállomást alakítottak ki Indonézia partjainál. A partmenti szigeteken vízmérőállásokat hoztak létre, szélessávú földrengésmérők a földrengés helyét és erejét, nyomásmérők és GPS-szel felszerelt bóják pedig a keletkező hullámok nagyságát mérik. A csendes-óceáni úgynevezett tűzgyűrűn fekvő Indonéziában nem ritkák a földrengések. Ezek többnyire a Szumátra északnyugati csücskétől a Flores szigetig fekvő Szunda-ív alatt keletkeznek. Egy cunamihullám húsz perc alatt elérheti az indonéz partokat.
Műholdfelvétel az indonéz Nga városról a szökőár előtt és után
A mai technológiának köszönhetően pontosan meghatározható a földrengés ereje és helyzete. Jörn Lauterjung, a potsdami geokutató intézet (GFZ) munkatársa azonban kiemelte: nem minden földrengés idéz elő szökőárt. Lauterjung szerint még nem ismerik teljesen az Indonézia előtti partok és a tengerfenék alakját. Az elkövetkezendő hónapokban finomítanak még a rendszeren, 2010 közepéig tökéletesítik a projektet. A rendszerből a szomszédos területek is profitálni szeretnének. Már egy éve bejelentették vásárlási igényüket a rendszer néhány alkotóelemére.