SG.hu·
Elkészült a szökőár-előrejelző rendszer
A sarkköri és tengerkutatással foglalkozó német Alfred Wegener Intézet munkatársai elkészítették a világ első cunamiszimulátorát.
A hivatalosan Német-Indonéz Cunami Korai Riasztó Rendszernek (GITEWS) keresztelt megoldás képes a beérkező adatok alapján megmondani, hogy egy adott térségben várható-e szökőár kialakulása vagy sem. A GITEWS-modult integrálják a Német Légi- és Űrkutatási Központ döntéshozatalt segítő rendszerébe (DLR DSS) és novembertől Indonéziában is tesztelni fogják.
"Alig több mint két év alatt a csoportom a legújabb szoftvertechnológiák segítségével létrehozta a Föld egyik legrettegettebb természeti katasztrófájának számító cunami szimulálására alkalmas legkorszerűbb és legrugalmasabb rendszert. A korábbi megoldásokhoz képest a GITEWS nemcsak földrengések adatait használja fel gyors elemzéseinek elvégzésekor, hanem más adatokkal veti őket össze, így valóban pontos előrejelzést ad" - hangsúlyozta az ünnepélyes bejelentéskor Dr. Jörn Behrens, az Alfred Wegener Intézet szökőár-modellezési kutatóprogramjának vezetője.
A GITEWS feldolgozza a szeizmikus és a GPS-adatokat, valamint a különböző tengeri bójáktól származó információkat. A beérkező jelentéseket alaposan kielemzi és így segít a döntéshozóknak például annak megállapításában, hogy egy kisebb tengerrengés után kialakulhat-e szökőár vagy sem, kell-e értesíteni a környező partszakaszokon lakókat vagy nyugodtan nyaralhatnak. A kutatók idén novemberig összesen körülbelül 1500 eddigi szökőár részletes adatait táplálják be a központi számítógépbe, így a későbbi elemzésekkor ezek összevethetők lesznek az észlelt értékekkel és megmondható lesz, hogy az éppen kialakuló természeti katasztrófa melyik korábbi cunamira hasonlít. A tervek szerint később az adatbázist kiegészítik a Bandungi Technológiai Intézet által eddig észlelt 160 000 helyi szökőár adataival.
"A nyílt szabványok mellett döntöttünk, mert így egyszerűbb a különböző hálózatok közötti információcsere, vagy azok integrálása a mi rendszerünkbe. Így a GITEWS kiterjeszthető akár más tengerekre vagy óceánokra is" - tette hozzá Dr. Jörn Behrens. A mostani fejlesztésekben részt vett a TsunAWI indonéz szökőár-riasztó hálózat kifejlesztője, amely képes volt előrejelezni a tavaly szeptember 13-án a Richter-skála szerinti 7,9 erősségű bengkului földrengést követő cunamit, sőt a szakemberek még a hullámok magasságát is pontosan tudták ki tudták számítani, majd modellezni.
A hivatalosan Német-Indonéz Cunami Korai Riasztó Rendszernek (GITEWS) keresztelt megoldás képes a beérkező adatok alapján megmondani, hogy egy adott térségben várható-e szökőár kialakulása vagy sem. A GITEWS-modult integrálják a Német Légi- és Űrkutatási Központ döntéshozatalt segítő rendszerébe (DLR DSS) és novembertől Indonéziában is tesztelni fogják.
"Alig több mint két év alatt a csoportom a legújabb szoftvertechnológiák segítségével létrehozta a Föld egyik legrettegettebb természeti katasztrófájának számító cunami szimulálására alkalmas legkorszerűbb és legrugalmasabb rendszert. A korábbi megoldásokhoz képest a GITEWS nemcsak földrengések adatait használja fel gyors elemzéseinek elvégzésekor, hanem más adatokkal veti őket össze, így valóban pontos előrejelzést ad" - hangsúlyozta az ünnepélyes bejelentéskor Dr. Jörn Behrens, az Alfred Wegener Intézet szökőár-modellezési kutatóprogramjának vezetője.
A GITEWS feldolgozza a szeizmikus és a GPS-adatokat, valamint a különböző tengeri bójáktól származó információkat. A beérkező jelentéseket alaposan kielemzi és így segít a döntéshozóknak például annak megállapításában, hogy egy kisebb tengerrengés után kialakulhat-e szökőár vagy sem, kell-e értesíteni a környező partszakaszokon lakókat vagy nyugodtan nyaralhatnak. A kutatók idén novemberig összesen körülbelül 1500 eddigi szökőár részletes adatait táplálják be a központi számítógépbe, így a későbbi elemzésekkor ezek összevethetők lesznek az észlelt értékekkel és megmondható lesz, hogy az éppen kialakuló természeti katasztrófa melyik korábbi cunamira hasonlít. A tervek szerint később az adatbázist kiegészítik a Bandungi Technológiai Intézet által eddig észlelt 160 000 helyi szökőár adataival.
"A nyílt szabványok mellett döntöttünk, mert így egyszerűbb a különböző hálózatok közötti információcsere, vagy azok integrálása a mi rendszerünkbe. Így a GITEWS kiterjeszthető akár más tengerekre vagy óceánokra is" - tette hozzá Dr. Jörn Behrens. A mostani fejlesztésekben részt vett a TsunAWI indonéz szökőár-riasztó hálózat kifejlesztője, amely képes volt előrejelezni a tavaly szeptember 13-án a Richter-skála szerinti 7,9 erősségű bengkului földrengést követő cunamit, sőt a szakemberek még a hullámok magasságát is pontosan tudták ki tudták számítani, majd modellezni.