MTI
Az ivari kromoszóma gondoskodik egy új faj létrejöttéről
A Japán körüli vizekben két pikófaj él, amely úgy jött létre egy közös ősből, hogy egyikük hímjeinek két kromoszómája összeolvadt - így végeredményben egy kromoszómával kevesebbjük van, mint a másik faj hímjeinek.
A szokatlan kromoszómaszerelvény megakadályozza, hogy a két alfaj egymással párosodjon, ezért már külön fajnak kell tekinteni őket - fedezték fel japán kutatók a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint.
A tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) két populációját mintegy kétmillió éve választja szét a japán szigetcsoport. Az egyik alfaj csak a Japán, Korea és Oroszország között elhelyezkedő Japán-tengerben él, míg a másik többnyire a Csendes-óceánban tartózkodik. A Japán-tenger halainál összeolvadt az ivari kromoszóma egy másik kromoszómával, létrehozva egy sajátos ivari kromoszómát.
A két alfajt többnyire elválasztja egymástól a japán szárazföld, de minden évben felúsznak a folyókon az ívóhelyeikre. Ilyenkor találkoznak, legtöbbször azonban mégsem párosodnak: a csendes-óceáni nőstények egyszerűen nem érdeklődnek a japán-tengeri hímek iránt. És bár a Japán-tengerből származó nőstényeknek semmi kifogásuk nincs a csendes-óceáni hímek ellen, utódaik terméketlenek lesznek.
A kutatók megfigyelték, hogy a Japán-tengerből származó hímek jóval agresszívabbak a párzás során, mint csendes-óceáni társaik. Ezen kívül első háti tüskéjük nagyobb, mint a többi. Ezekre a jellemzőkre azonban csak a japán-tengeri nőstények ugranak. Az agresszív nászviselkedés a kutatók szerint az új ivari kromoszóma egyik génjére vezethető vissza. Az új nászviselkedés pedig új pikófaj keletkezéséhez vezet.
A szokatlan kromoszómaszerelvény megakadályozza, hogy a két alfaj egymással párosodjon, ezért már külön fajnak kell tekinteni őket - fedezték fel japán kutatók a Der Spiegel című német lap internetes kiadása szerint.
A tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) két populációját mintegy kétmillió éve választja szét a japán szigetcsoport. Az egyik alfaj csak a Japán, Korea és Oroszország között elhelyezkedő Japán-tengerben él, míg a másik többnyire a Csendes-óceánban tartózkodik. A Japán-tenger halainál összeolvadt az ivari kromoszóma egy másik kromoszómával, létrehozva egy sajátos ivari kromoszómát.
A két alfajt többnyire elválasztja egymástól a japán szárazföld, de minden évben felúsznak a folyókon az ívóhelyeikre. Ilyenkor találkoznak, legtöbbször azonban mégsem párosodnak: a csendes-óceáni nőstények egyszerűen nem érdeklődnek a japán-tengeri hímek iránt. És bár a Japán-tengerből származó nőstényeknek semmi kifogásuk nincs a csendes-óceáni hímek ellen, utódaik terméketlenek lesznek.
A kutatók megfigyelték, hogy a Japán-tengerből származó hímek jóval agresszívabbak a párzás során, mint csendes-óceáni társaik. Ezen kívül első háti tüskéjük nagyobb, mint a többi. Ezekre a jellemzőkre azonban csak a japán-tengeri nőstények ugranak. Az agresszív nászviselkedés a kutatók szerint az új ivari kromoszóma egyik génjére vezethető vissza. Az új nászviselkedés pedig új pikófaj keletkezéséhez vezet.