MTI
Interneten is követhető a kék vércsék útja
Nyolc kék vércse repülési útját követheti nyomon bárki az interneten a madarakra szerelt műholdas jeladók segítségével.
A kutatók ugyanakkor választ kaphatnak arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogy Afrikának pontosan melyik részén töltik a telet a vércsék - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület csütörtökön az MTI-t.
A repülési utat ábrázoló térkép augusztus végétől érhető el. A jeladók által háromnaponta küldött jeleket minden hétfőn frissítik a honlapon. A mindössze öt grammos apró készülékek nem zavarják a repülésben a termetesebb vércse tojókat, amelyeknek a kutatók az Anita, Csenge, Jázmin, Magdi, Csalán, Hárpia, Heni és Virág nevet adták. Csalán és Virág már el is hagyta a Kárpát-medencét, jelenleg a Fekete-tenger partján járnak. A többi megfigyelt madár egyelőre kiindulási helyén tartózkodik.
Az MME Kék vércse LIFE nevű programjában kutatja a madarak életét, és próbál minél több információt szerezni vándorlási szokásaikról. Eddig ugyanis még nem sikerült kideríteni, hogy a fekete kontinens mely részén töltik a téli hónapokat. A kék vércsét - a vetési varjúval együtt - az év madarának választotta idén a madártani egyesület. A sólyomfélékhez hasonlóan a kék vércse sem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre, és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is veszélybe kerülnek. Legnagyobb számban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon élnek.
Az 1980-as évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, mára azonban a populáció ennek harmadára csökkent. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetettként szerepel. Európában sebezhető fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.
A kutatók ugyanakkor választ kaphatnak arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogy Afrikának pontosan melyik részén töltik a telet a vércsék - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület csütörtökön az MTI-t.
A repülési utat ábrázoló térkép augusztus végétől érhető el. A jeladók által háromnaponta küldött jeleket minden hétfőn frissítik a honlapon. A mindössze öt grammos apró készülékek nem zavarják a repülésben a termetesebb vércse tojókat, amelyeknek a kutatók az Anita, Csenge, Jázmin, Magdi, Csalán, Hárpia, Heni és Virág nevet adták. Csalán és Virág már el is hagyta a Kárpát-medencét, jelenleg a Fekete-tenger partján járnak. A többi megfigyelt madár egyelőre kiindulási helyén tartózkodik.
Az MME Kék vércse LIFE nevű programjában kutatja a madarak életét, és próbál minél több információt szerezni vándorlási szokásaikról. Eddig ugyanis még nem sikerült kideríteni, hogy a fekete kontinens mely részén töltik a téli hónapokat. A kék vércsét - a vetési varjúval együtt - az év madarának választotta idén a madártani egyesület. A sólyomfélékhez hasonlóan a kék vércse sem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre, és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is veszélybe kerülnek. Legnagyobb számban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon élnek.
Az 1980-as évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, mára azonban a populáció ennek harmadára csökkent. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetettként szerepel. Európában sebezhető fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.