Hunter
Új halálos trükköt fejlesztett ki az ebola
A gorillák és csimpánzok kipusztításán munkálkodó ebola újabb szintre fejlesztette magát, ami még nehezebbé teszi az ellene folytatott küzdelmet.
Az úgynevezett Ebola Zaire vírus már két törzzsel rendelkezik, melyek képesek az egymás közötti géncserére. Ez egy rendkívül ritka képesség, ami jelentősen megnehezíti az ellene alkalmazható vakcinák kifejlesztését.
A vírus lázat és súlyos vérzéseket okoz, emellett az emberre is veszélyes, jelenleg 90 százalékos halálozási rátát tudhat magáénak. 1976-os felfedezése óta egész Afrikán végigsöpört, feltehetőleg denevérek szállították a kórt. A Kongói Demokratikus Köztársaságban augusztusban kitört járvány eddig 76 emberi áldozatot követelt. Az elmúlt években az ebola majmok ezreit ölte meg, köztük rengeteg alföldi gorillát, ezért ez a faj ma már a veszélyeztetett kategóriába került.
Mindezek ellenére egészen mostanáig senki sem szekvenálta a vírust. A feladatot Eric LeRoy és munkatársai vállalták fel a gaboni Gyógyászati Kutató Központban, Franceville-ben. A csapat hat gorilla és egy csimpánz teteméből nyerte ki a vírus részeit. A gaboniak által vizsgált vírusminták hasonló génekkel rendelkeztek a területen állítólag emberáldozatokat is szedő ebola víruséval. Azonban amikor a kutatók a majmokból vett szekvenciákat összevetették az Ebola Zaire vírus összes ismert szekvenciájával, meglepve tapasztalták, hogy a vírus két különálló törzshöz tartozik.
Az 1996 előtti, kizárólag emberekből gyűjtött minták egy víruscsoporthoz tartoznak, melyek génszekvenciái sokkal hasonlatosabbak egymáshoz, mint az azóta emberektől és majmoktól begyűjtött minták. A vírus mutációjának sebességét mérő modellek szerint a két törzs valójában 1976 körül vált szét. Az igazi döbbenetet azonban az okozta, hogy a legutóbbi emberből származó ebola mintákban olyan géneket találtak, melyek mindkét törzsben egyedinek számítanak, azaz a vírus újraegyesült, ami rendkívül ritka az RNS vírusok körében, mint az ebola is, sőt a szűkebb családjának számító filovírusok esetében még soha nem találkoztak ilyennel.
Bob Swanepoel, a dél-afrikai Fertőzéses Betegségek Nemzeti Intézetének vezető szakértőjét nem lepte meg ez a variáció. "Elképzelhető hogy számos teljesen új filovírus él az orrunk előtt, egyszerűen csak nem figyelünk rájuk" - mondta Swanpoel a New Scientist-nek adott interjúban.
Ha az ebola képes az újraegyesülésre, akkor számtalan új törzset tud létrehozni. Ennek az lesz a következménye, hogy a vírus egy-egy felszíni proteinjét megcélzó vakcinák hirtelen hatástalannak bizonyulnak azon törzseknél, melyek megváltoztatják önmagukat, magyarázta Peter Walsh, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa. Az ilyen vírusevolúció meghiúsíthatja az emberek és a gorillák megvédésére irányuló kísérleteket.
Az úgynevezett Ebola Zaire vírus már két törzzsel rendelkezik, melyek képesek az egymás közötti géncserére. Ez egy rendkívül ritka képesség, ami jelentősen megnehezíti az ellene alkalmazható vakcinák kifejlesztését.
A vírus lázat és súlyos vérzéseket okoz, emellett az emberre is veszélyes, jelenleg 90 százalékos halálozási rátát tudhat magáénak. 1976-os felfedezése óta egész Afrikán végigsöpört, feltehetőleg denevérek szállították a kórt. A Kongói Demokratikus Köztársaságban augusztusban kitört járvány eddig 76 emberi áldozatot követelt. Az elmúlt években az ebola majmok ezreit ölte meg, köztük rengeteg alföldi gorillát, ezért ez a faj ma már a veszélyeztetett kategóriába került. Mindezek ellenére egészen mostanáig senki sem szekvenálta a vírust. A feladatot Eric LeRoy és munkatársai vállalták fel a gaboni Gyógyászati Kutató Központban, Franceville-ben. A csapat hat gorilla és egy csimpánz teteméből nyerte ki a vírus részeit. A gaboniak által vizsgált vírusminták hasonló génekkel rendelkeztek a területen állítólag emberáldozatokat is szedő ebola víruséval. Azonban amikor a kutatók a majmokból vett szekvenciákat összevetették az Ebola Zaire vírus összes ismert szekvenciájával, meglepve tapasztalták, hogy a vírus két különálló törzshöz tartozik.
Az 1996 előtti, kizárólag emberekből gyűjtött minták egy víruscsoporthoz tartoznak, melyek génszekvenciái sokkal hasonlatosabbak egymáshoz, mint az azóta emberektől és majmoktól begyűjtött minták. A vírus mutációjának sebességét mérő modellek szerint a két törzs valójában 1976 körül vált szét. Az igazi döbbenetet azonban az okozta, hogy a legutóbbi emberből származó ebola mintákban olyan géneket találtak, melyek mindkét törzsben egyedinek számítanak, azaz a vírus újraegyesült, ami rendkívül ritka az RNS vírusok körében, mint az ebola is, sőt a szűkebb családjának számító filovírusok esetében még soha nem találkoztak ilyennel.
Bob Swanepoel, a dél-afrikai Fertőzéses Betegségek Nemzeti Intézetének vezető szakértőjét nem lepte meg ez a variáció. "Elképzelhető hogy számos teljesen új filovírus él az orrunk előtt, egyszerűen csak nem figyelünk rájuk" - mondta Swanpoel a New Scientist-nek adott interjúban. Ha az ebola képes az újraegyesülésre, akkor számtalan új törzset tud létrehozni. Ennek az lesz a következménye, hogy a vírus egy-egy felszíni proteinjét megcélzó vakcinák hirtelen hatástalannak bizonyulnak azon törzseknél, melyek megváltoztatják önmagukat, magyarázta Peter Walsh, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa. Az ilyen vírusevolúció meghiúsíthatja az emberek és a gorillák megvédésére irányuló kísérleteket.