SG.hu·
Megvan az első lakható exobolygó
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai felfedezték a Földhöz eddig leghasonlatosabb Naprendszeren kívüli, úgy nevezett exobolygót. Sugara mindössze 50%-kal nagyobb a Földénél és a modellek szerint alkalmas a folyékony víz hordozására.
A svájci, francia és portugál tudósokból álló csapat az ESO 3,6 méteres távcsövével fedezte fel a Föld felturbózott mását, ami körülbelül ötszörös tömeggel rendelkezik bolygónkéhoz képest. Egy vörös törpecsillag körül kering, melynek csatlósaként korábban már felfedeztek egy Neptunusz méretű óriásbolygót. Nagy valószínűséggel a bolygórendszer tagja egy harmadik objektum is, ami az előzetes adatok szerint a Föld tömegének nyolcszorosával bírhat.
A most felfedezett exobolygó az eddig észleltek legapróbbika. Napja körül egy teljes kört 13 nap alatt tesz meg. 14-szer közelebb helyezkedik el csillagához, mint a Föld a Naphoz, azonban ez az arány kiegyenlítődik, mivel a Gliese 581 jelű vörös törpe kisebb és hűvösebb is a Napnál, fénye sem olyan erős, így a bolygó a rendszer lakható területén fekszik, ahol a víz képes folyékony állapotban maradni. A kutatók becslése szerint a bolygó felszínén 0 és 40 Celsius fok közötti hőmérsékletek uralkodnak, sugara is csupán másfélszerese a Földének. A modellek szerint felszíne sziklás és nem kizárt hogy óceánok borítják.
A folyékony víz az általunk ismert élet szempontjából rendkívüli fontossággal bír. A hőmérséklete és viszonylagos közelsége miatt ez a bolygó kiemelt fontossággal bírhat a jövő Földön kívüli életet kereső projektjei számára, vélekedik Xavier Delfosse, a francia Grenoble Egyetem csillagásza, a kutatócsoport tagja. Az anyacsillag, a Gliese 581 egyike a hozzánk legközelebb eső 100 csillagnak, "mindössze" 20,5 fényévnyire található a Mérleg csillagképben. Tömegét tekintve a Nap harmada, fényessége azonban ötvenszer alacsonyabb, típusa szerint pedig a galaxis leggyakoribb csillagai közé tartozik.
Valahogy így nézhet ki a Gliese 581 bolygórendszere
A fenti százas listán 80 vörös törpe található. Ezek ideális célpontok, ha az ember kis tömegű, folyékony vízzel rendelkező bolygó után kutat, magyarázta a csapat másik tagja, Xavier Bonfils, a Lisszaboni Egyetem munkatársa. Két évvel ezelőtt ugyanez a csapat fedezte fel a fentebb említett Neptunuszhoz hasonló bolygót. Ez az gázóriás jóval beljebb helyezkedik el Föld-szerű társánál, 5,4 nap alatt kerüli meg csillagát. A Genfi Csillagvizsgáló tudósa, Stéphane Udry által vezetett csapat már akkor észlelte egy másik bolygó jeleit, ezért újabb méréssorozatot indítottak el és így bukkantak rá a szuper-Földre. Emellett egy harmadik, 8 Föld-tömegű bolygóra utaló jegyet is találtak, tehát a Gliese 581 körül kialakult rendszer legalább három tagot számlál.
A felfedezés az ESO Chilében található távcsöve HARPS műszerének, a világ talán legpontosabb spektrográfjának köszönhető. A HARPS a radiális sebességet méri 1 m/s-on (3,6 km/h) belüli pontossággal - ez a módszer az exobolygók felderítésének eddigi legsikeresebb eszköze.
A svájci, francia és portugál tudósokból álló csapat az ESO 3,6 méteres távcsövével fedezte fel a Föld felturbózott mását, ami körülbelül ötszörös tömeggel rendelkezik bolygónkéhoz képest. Egy vörös törpecsillag körül kering, melynek csatlósaként korábban már felfedeztek egy Neptunusz méretű óriásbolygót. Nagy valószínűséggel a bolygórendszer tagja egy harmadik objektum is, ami az előzetes adatok szerint a Föld tömegének nyolcszorosával bírhat.
A most felfedezett exobolygó az eddig észleltek legapróbbika. Napja körül egy teljes kört 13 nap alatt tesz meg. 14-szer közelebb helyezkedik el csillagához, mint a Föld a Naphoz, azonban ez az arány kiegyenlítődik, mivel a Gliese 581 jelű vörös törpe kisebb és hűvösebb is a Napnál, fénye sem olyan erős, így a bolygó a rendszer lakható területén fekszik, ahol a víz képes folyékony állapotban maradni. A kutatók becslése szerint a bolygó felszínén 0 és 40 Celsius fok közötti hőmérsékletek uralkodnak, sugara is csupán másfélszerese a Földének. A modellek szerint felszíne sziklás és nem kizárt hogy óceánok borítják. A folyékony víz az általunk ismert élet szempontjából rendkívüli fontossággal bír. A hőmérséklete és viszonylagos közelsége miatt ez a bolygó kiemelt fontossággal bírhat a jövő Földön kívüli életet kereső projektjei számára, vélekedik Xavier Delfosse, a francia Grenoble Egyetem csillagásza, a kutatócsoport tagja. Az anyacsillag, a Gliese 581 egyike a hozzánk legközelebb eső 100 csillagnak, "mindössze" 20,5 fényévnyire található a Mérleg csillagképben. Tömegét tekintve a Nap harmada, fényessége azonban ötvenszer alacsonyabb, típusa szerint pedig a galaxis leggyakoribb csillagai közé tartozik.
Valahogy így nézhet ki a Gliese 581 bolygórendszere
A fenti százas listán 80 vörös törpe található. Ezek ideális célpontok, ha az ember kis tömegű, folyékony vízzel rendelkező bolygó után kutat, magyarázta a csapat másik tagja, Xavier Bonfils, a Lisszaboni Egyetem munkatársa. Két évvel ezelőtt ugyanez a csapat fedezte fel a fentebb említett Neptunuszhoz hasonló bolygót. Ez az gázóriás jóval beljebb helyezkedik el Föld-szerű társánál, 5,4 nap alatt kerüli meg csillagát. A Genfi Csillagvizsgáló tudósa, Stéphane Udry által vezetett csapat már akkor észlelte egy másik bolygó jeleit, ezért újabb méréssorozatot indítottak el és így bukkantak rá a szuper-Földre. Emellett egy harmadik, 8 Föld-tömegű bolygóra utaló jegyet is találtak, tehát a Gliese 581 körül kialakult rendszer legalább három tagot számlál.
A felfedezés az ESO Chilében található távcsöve HARPS műszerének, a világ talán legpontosabb spektrográfjának köszönhető. A HARPS a radiális sebességet méri 1 m/s-on (3,6 km/h) belüli pontossággal - ez a módszer az exobolygók felderítésének eddigi legsikeresebb eszköze.
