Informatika és tudomány

MTI

Környezetvédelem: kanadai cégek tervei Magyarországon

Kanadai cégek keresnek környezetvédelmi befektetési lehetőségeket Magyarországon, legfőképpen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztése területén.

Erről beszélt Dorota Blicharz, a kanadai kormány Regional Clean Energy Technologies Office vezetője a kanadai nagykövetségen rendezett konferencián, pénteken Budapesten. A varsói központú, zöldenergia-projektek létrejöttét elősegítő intézmény vezetője közölte: a kanadai cégek nagy technológiai tapasztalattal rendelkeznek az ipari létesítmények és épületek energiatakarékossági fejlesztései, a zöldáram-termelés és az alternatív üzemanyagok területén.

Dorota Blicharz a megújuló energiaforrások közül a biomasszát emelte ki, amelyen belül a fahulladékok és a mezőgazdasági hulladékok energetikai felhasználásában a legerősebbek a kanadai cégek. Az iroda vezetője megemlítette a kis kapacitású szélerőműveket, a hőszivattyúkat és a napelemeket is, mint üzleti lehetőségeket. Blicharz megjegyezte, hogy a kanadai cégek külföldi, így magyarországi fejlesztéseit nemcsak a piac, hanem a kiotói jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek is sürgetik. Kanada ugyanis 6 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt nemzetközi szinten az üvegház-hatású gázokra vonatkozóan, amelyet csak külföldi projektek bevonásával képes teljesíteni.

Spányik Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH) üzletág-fejlesztési igazgatója szerint ésszerű lenne kanadai környezetvédelmi cégek számára, hogy gyártókapacitásukat Magyarországra telepítsék. Nemcsak a belföldi piac "óriási", hanem Magyarországról lehetne elérni a régióban azokat a fejletlenebb országokat, ahol előbb-utóbb hasonló zöldberuházások válnak szükségessé - fűzte hozzá az igazgató. Spányik szerint önkormányzatonként átlagosan 4-5 környezetvédelmi projektötlet vár arra, hogy megvalósuljon, ám a projektek kidolgozása és a kivitelezés tőkehiány miatt nem halad.

Az Európai Unió 2007-től kezdődő költségvetési időszakában azonban a környezetvédelmi fejlesztésre fordítható pénzek megugranak, amelyek nyomán remélhetően a legtöbb ötletből beruházás válik - tette hozzá az igazgató.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [HUN]Stanlee #5
    Meg egy kis adalek a szelenergiahoz: a legaram alapitvany weboldalan talalhato informaciok, es mas forumokon olvasott hozzaszolasok alapjan az energiatermelesre hasznalhato idotartam eves szinten 1500 es 1700 ora kozott alakul (ebben szamitasok es magyar szeleromu uzemeltetok adatai vannak). Ha ezt egy evre vetitjuk, akkor 71 napig termel aramot az eromu, mig a tobbiben csak all. tehat nem egy nagyszeru befektetes. ezzel szemben a biomassz alapu eromuvek (pl. biogaz - mert azzal foglalkozom) 8000 ora 100%-os teljesitmenyt kell hogy minimalisan nyujtsanak. ez nagysagrendekkel magasabb ertek, es a beruhazas koltsege sem sokkal nagyobb, csak eppenseggel meg jo par embernek nyujtok a mezogazdasagban biztos megelhetest es nem rombolom a latkepet(egyeni velemeny). A szolgaltatonal pedig az eromuvet (biogaz) be es kikapcsolni lehet azok kenye kedve szerint, persze normalis viszonyok kozott, megfelelo ellenszolgaltatasert.
  • [HUN]Stanlee #4
    roviden es tomoren jol irta kicsizoz a problemat. A szeleromu akkor is termel, ha nem kellene. Erre megoldast jelenthet a tarozos energiatermeles, amikor is ha folosleg van a szelenergiabol, akkor termelt aramot pumpak mukodtetesere hasznaljak, amik vizet pumpalnak egy hegy tetejen levo tarozoba. amikor szuken van az energia, akkor beiinditjak a tarozokat, es leengedik a vizet, megtermelve az aramot. ez igaz nem 100%-os hatasfoku, de meg mindig jobb, mintha nem lenne elraktarozva a felesleges energia. A 300 MW teljesitmeny meglatasom szerint felesleges, mert mondhatnak a projekttervezoknek, hogy ok fiuk, lehet epiteni, de csak akkor, ha a tarozot is epititek hozza. ez ugye extra beruhazas, amit nem akar senki sem allni. Amugy meg nem is az allamnak kellene fizetnie, hiszen mi fogyasztok fizetjuk a tobbletpenzt a megujulo energiaert, es meg az extra beruhazast is mi alljuk?

    Amugy nem kell tartani attol, hogy tul sok szeleromuvunk lesz majd, hiszen az atveteli arak kWh-kent most igenjok szelre, de ha rendes tamogatasi rendszer lesz kialakitva, akkor eltunnek a gazdasagtalan szeles projektek, mert nem termel hamar sok penzt az eromu. Megitelesem szerit amugy sem vagyunk olyan nagyon szeles terseg, hogy szelre kellene epiteni, de ugye ezt ismerik az emberek, es ezt tamogatjak. A vizi eromuvektol felnek, met a medianak koszonhetoen le van jaratva az egesz, a napelemek meg dragak, a biomassza alapu energiatermeles meg megintcsak a lejaratas szintjen van.

    Nezz el a www.zoldtech.hu oldalra. ott sokan vitatkoznak ilyen temaban...
  • kicsizoz #3
    HVG-nél nézz körül, ott értelmesebben le van írva, mint amire én emlékszem... :)
    Csak nem tudom melyik számban volt....
  • kicsizoz #2
    Én is hasonlóan nem értettem, és dühöngtem....
    De aztán olvastam egy cikket (ha jól emlékszem a HVG-ben) ahol levezette egy szakember a jelenlegi energiaviszonyokat, és külön foglalkozott a megújuló energiákkal is.
    Nem vagyok pontos de alényeg a következő lehetett:
    Jelenleg le vannak szerződve erőművekkel, amiknek a teljesítményét rugalmasan tudják szabájozni a terheléstől függően. (csökkentik az erőmű teljesítményét, vagy akár le is állítják)
    De a szélerőműnél nincsen ilyen lehetőség.
    Ha fúj a szél megy, ha kell, ha nem, ha szélcsend van akkor nem megy akkor sem ha kellene....
    Lényeg, hogy a jelenelgi rendszer nem bír el nagyobb bizonytalanságot, csak többletköltségek révén, ami meg értelmetlenné teszi a használatukat.
    Pl. tartalék erőművek csak azért, hogy ha megnő a terhelés, és pont nem fúj a szél, akkor termeljenek....

    Biztos meg lehet oldani valahogy, de jelenleg nincsenek erre felkészülve....
    Mert elsősorban a folyamatos áramellátás az elsődleges cél, a környezetvédelem csak ezután jöhet....
  • birthba #1
    Én a magyar nemzetből (ugyan nem eredetiben)olvastam egy cikket, ami szerint tavaly 990 megawatt összteljesítményű szélgenerátorok felépítésére érkezett kérvény, de a Magyar Energia Hivatal 300 megawattban limitálta a megépíthető szélerőművek összteljesítményét. Még nem jártam utána, de talán valaki tudja, hogy mi az oka a hivatal döntésének, mert ez így önmagában meglehetősen hülye (és akkor még finoman fogalmaztam)döntésnek hangzik, pláne, hogy közben meg tanulmányok azzal foglalkoznak, hogy hogyan fogjuk majd paksot pótolni, ha egyszer lejár az üzelemtetési ideje. Tehát a cikk szerint nem egyes terveket utasítottak el, teszem azt hatástanulmányok miatt, hanem egyszerűen csak maximalizálták a megépíthető kapacitást.
    Esetleg valamelyik SG-s emberke is utánajárhatna[#vigyor2
További bejegyzések a fórumban...