SG.hu·

Rutan leírta a NASA-t

Készüljünk fel a jelenlegi utasszállító űripar drámai és gyökeres változására, ami a NASA és nagy űrrepülési alvállalkozói nélkül fog végbemenni.

Ezekkel a szavakkal indította a SPACE.com-nak adott interjúját Burt Rutan, a legsikeresebbnek mondható repülőgép- és űrhajótervező, aki nemigen szokta megválogatni szavait, ha az Egyesült Államokról, és az általa nem sokba nézett űrhivataláról kell véleményt alkotnia. Az űrhajózás virágkora óta egyre mélyebbre süllyedő NASA-ra az 1970-es évektől mint No Adult Supervision Apparent, azaz a szülői felügyelet hiányaként tekint. Az űrsikló megfizethetetlen, az űrhivatal új űrhajóját, a Crew Exploration Vehicle-t építő cégek kezét pedig megköti az űrhivatallal fennálló szerződésük ami kizár minden újítást, kreativitást, vagy akár a technikai áttörés esélyét.

Rutan régóta jó nevű tervező, de a SpaceShipOne-nal robbant be véglegesen a köztudatba. Cége jelenleg egy új utasszállító űrrepülőgépen dolgozik a mojavei Scaled Compsites telepén.


Rutan leginkább azt kifogásolja, hogy az emberi űrrepüléseket a NASA teljes egészében az adófizetők pénzéből bonyolítja le, a kormány azonban mindig a kilövőállások mögött tartja a legfontosabb rakományt vagy inkább terhet, az adófizetőket. Ez ironikus megállapítása szerint szerint végülis nem baj, mert láthatóan egyre veszélyesebb amerikai eszközökkel kimerészkedni a világűrbe. Rutan szerint a NASA valódi szerepköre a kutatások elvégzése lenne az amerikai ipar számára, hogy az felvehesse a versenyt a világgal - legalábbis ez volt a mai NASA elődjének, az NACA (Nemzeti Űrrepülési Tanácsadó Bizottság) elve.

Ugyanakkor egyre több hír lát napvilágot, melyek szerint a NASA a Columbia óta csak agonizáló űrsikló-programjának toldozgatása által jelentős deficitet halmozott fel, egyre kilátástalanabbá téve Bush elnök 2004 januárjában beharangozott emberi űrrepülési tervezetét. A Washington Post szerint jelen helyzetben az űrállomás befejezéséhez tervezett repüléseket a felére kellene csökkenteni, vagy dollár milliárdokat kell bepumpálni az űrrepülési költségvetésbe, különben az ambiciózus program igen súlyos késedelmeket vagy akár teljes kudarcot is elszenvedhet.

Rutan úgy véli, hogy a Scaled Composites megoldotta a szuborbitális emberi űrrepülés általános, alapvető biztonsági kérdéseit a SpaceShipOne-on és hordozóján a White Knighton keresztül, melyek segítségével munkatársai szembesülhettek a fő technikai nehézségekkel. Ezek az új űrrepülőben mind megoldásra kerülnek, a légkör elhagyása biztonságos és megengedhető lesz egy átlagember számára is - persze az átlagembert ebben a mondatban amerikai anyagi mércével mérik.

A Scaled Composites által elért áttörések egyszerű megoldások, melyek azonban igen magas megbízhatóságot ígérnek. Rutan a korai utasszállítógépekhez hasonlítja a biztonságukat, melyek üzemeltetése már abban az időben is százszor biztonságosabb volt, mint a kormány emberi űrrepülései. Rutan egyik legnagyobb áttörése nem is technikai, hanem pénzügyi. A SpaceShipOne sikerével elérte, hogy a vállalkozói befektetők, az "egyszerű iparosok", a kis emberek elhiggyék, hogy módjukban áll megvalósítani a magánjellegű űrrepülést.

A tervező nem sokat árult el új gépéről, a SpaceShipTwo-ról, csupán a már eddig is a köztudatban forgó adatok csengtek vissza: a 8-10 embert befogadó nagyobb űrrepülő, egy új rakétahajtómű, és az ezek levegőbe emeléséhez szükséges nagyobb hordozó repülőgép.

Rutan optimistán nyilatkozott a jövőről: új gépének 10-12 évnyi szolgálati időt ad, ami alatt közel 100 000 embert szeretne ki- és visszajuttatni a légkörből. A Scaled a jelenlegi 150 alkalmazottjának számát szeretné megduplázni a projektek eredményes kezelése érdekében, Rutan főként a felsőoktatási intézményekből kikerülő, a bizonyítási vágytól égő fiatalokra számít munkaerőként.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© reloader2005. 12. 07.. 13:50||#83
Nah jó, azért ha már itt tartunk a nagy NASA õsatyánál, kíváncsi lennék hány titkos iratot csempésztek el a szovjetektõl anno ûrrepülés terén, meg repülés elõtte is volt már, úgyhogy akkor ilyen alapon a NASA segget csókolhatott volna a Wright fivéreknek, azokmeg ki tudja kinek. . .
© [NST]Cifu2005. 12. 06.. 20:54||#82
Az a baj, hogy mind az ESA, mind a NASA fényévekre van a megvalósítástól. Csak abban bízhatunk, hogy egyszer belelóg a kezük a bilibe és felébrednek.

Az ESA jelenleg még az emberes ûrkutatásban is csak marginális szinten van benne. Sõt, még a végén lehet, hogy teljesen így is marad, mivel a tagállamok még a Clipper fejlesztésébe a következõ két évre szánt ~60 millió $-t sem nagyon akarják összeadni. Magyarul beáltható idõn belül (cirka 30 év) csak a NASA lehet képes embert eljutattni a Marsra...

A NASA létjogosultsága szerintem megszûnt az emberes ûrkutatás terén.

Ehhez képest rajtuk kívûl nem sokan foglalkoznak vele...

Én úgy tudom, hogy a NASA elsõdleges feladata az lenne, hogy új alternatívákat és módszereket dolgozzon ki, amiket valaki majd megvalósít,

A NASA elsõdleges feladata az USA állami ûrkutatási programjának felügyelete. Ebbe beletartozik minden, ami az ûrkutatásba tartozik, a kutatómûholdaktól kezdve az emberes ûrkutatáson át az állami csillagászati programok összefogásáig.

azonban a NASA-nak nincs jó ötlete

Volt egypár azért, pl. Venture Star. 😊

Elindulhatna az ûrturizmus, de az ellen kézzel lábbal tiltakoznak, bár nem értem miért.

A probléma az, hogy a NASA állami ûrügynökség. Az ellenzõk arra hivatkoznak, hogy az adófizetõk pénzét ne költsék egyéni célokra.

A NASA, akinek nincs pénze emberes ûrkutatásra

A NASA emberes ûrkutatásra több, mint 4 milliárd dollárt költ évente. Õk költik a legtöbbet erre. Többet, mint az ESA, a kínaiak, a japánok és az oroszok együtt...

A kínaiakat majdnem kihagytam. Azok majd szép csendben nyitnak 2020-re a holdon egy mosodát, vagy egy éttermet.

Hát azért attól még messze vannak. Jelenleg másfél évente küldenek fel egy ûrhajót, az is fõleg kémtevékenységet végez a szóbeszédek szerint...
© gyozo2005. 12. 06.. 19:48||#81
Miért? A NASA-nak talán van jobb, mûködõ alternatívája Rutan 'vacak' rakétahajtómûvénél?

Kötve hiszem.

Ha nagyon sarkítok és elõveszem a lepesszimistább arcomat, akkor azt mondhatnám, hogy a V2 úgy hasonlítható a Ûrkomphoz, mint amennyira a pattintott kõ a csiszolt kõhöz. Valamivel jobb, de azért még mindig nem acél.

Gyerekcipõbe járunk emberes ûrkutatásban. Ami 1960-ba sci-fi volt, az kellene legyen ma a valóság, nem pedig a 1970-es emberes ûrkutatás színes, szélesvásznú kiadása.
© valamit2005. 12. 06.. 18:22||#80
nézd, nem kell velem egyetérteni. én csak úgy látom, hogy a világ erre fele halad. legfeljebb az tûnik kérdésesnek, hogy mennyi konfliktus árán jut el oda, de valahogy úgy tûnik, hogy adott, hogy merre haladunk, csak mintha hol ide, hol oda térne ki közbe az ember, mondjuk mintha az idõ tengely lenne az egyenes és e körül spirálba haladnánk felfele és nem nyílegyenesen. de persze te gondolhatod másképp, szal nem tudom honnan jött neked ez a diktátor dolog. én így látom. és egy ilyen hozzászólás amúgy se elég hosszú ahhoz, hogy pontosan le is írjam, hogy miként. mindenesetre ha érdekel a téma leírhatom hosszabban is, ha meg hülyeségnek tartod, ok.
© dez2005. 12. 05.. 21:50||#79
Nem rossz a magánkezdeményezés, de én valahogy nem örülnék, ha ez kimerülne a milliomosok napi szintû poénból magaslégkörbe küldözgetésében, közben tovább szennyezve a légkört ezzel a vacak rakétahajtómûvel.

p.s. nem azért ébred fel az ember, mert a bilibe ér a keze, hanem épp azért álmodik "szépeket", és arra ébred, hogy a biliben a keze... 😉
© gyozo2005. 12. 05.. 16:58||#78
Egyébként vicces, mert pont ugyanerre gondoltam reggel, amikor megint elcsíptem valamelyik TV-n egy tudományos hírnek álcázott sci-fi részletet, ahol éppen 2030-ra tették a Marsra szállást. Érdekes, minden évben hozzá adódik 10 év a dátumhoz, de érdemben senki sem tesz semmit.
Az a baj, hogy mind az ESA, mind a NASA fényévekre van a megvalósítástól. Csak abban bízhatunk, hogy egyszer belelóg a kezük a bilibe és felébrednek.
A NASA létjogosultsága szerintem megszûnt az emberes ûrkutatás terén. Én úgy tudom, hogy a NASA elsõdleges feladata az lenne, hogy új alternatívákat és módszereket dolgozzon ki, amiket valaki majd megvalósít, azonban a NASA-nak nincs jó ötlete és olyan, akinek pénze is lenne a megvalósításra végképp nincs. Elindulhatna az ûrturizmus, de az ellen kézzel lábbal tiltakoznak, bár nem értem miért. Állami pénzbõl meg nem megy.
Mi marad? Sok tudóscsemete, aki NASA valamelyik rég elfelejtett laborában dolgozik valamin, amit rajta kívül ketten értenek a világon. A NASA, akinek nincs pénze emberes ûrkutatásra, de ha lenne sincs igazából célja vele, mert ember nélküli szondákkal hatszor annyi tudományos eredményt elér. ESA, aki fut a NASA után, csak kicsibe és 5 évvel lemaradva. Az USA elnöke, aki bizonyos idõközönként elõad egy tündérmesét ûrhajósokról gyerekeknek, akiket gyûjtõnéven választópolgárnak hívnak. Rutan, akit adminisztratív úton ellehetlenítenek.
A kínaiakat majdnem kihagytam. Azok majd szép csendben nyitnak 2020-re a holdon egy mosodát, vagy egy éttermet.
© Indestructible2005. 12. 05.. 10:02||#77
Nos igen, kibuktam picit a végére, még ha azt is hittem hogy viccböl
© Indestructible2005. 12. 04.. 18:48||#76
"szvsz. a jövõ társadalmában, három pillérnek az egyensúlyára kell figyelni…"
ennél egyszerûbb a dolog szerintem, csak arra kell figyelni, ill. megelõzni hogy a jövõ embere nem menjen ’’tilt’’-ra. Ugyanúgy mint a pókerben, ennyi az egész titka. Hogy mi kell ehhez, van róla sejtésem, de nincs energiám belemenni.

Tehát amíg a mi saját belsõ pilléreink sincsenek kiegyensúlyozva addig a társadalmunk sem nagyon lehet, és ráadásul fordítva is igaz kell hogy legyen, tehát..
Persze nem azt mondom hogy én kéne hogy legyek az a ’’diktátor’’ aki a helyes útra lök, de ha nem hagytok más lehetõséget gyerekek, fel kell álljak?
© valamit2005. 12. 04.. 13:01||#75
szvsz.: ha kimegyünk a Holdra, meg a Marsra, az segíteni fogja az egymás iránti tisztelet, elfogadás, a Föld méretének a világegyetemben való helyénkezelésének terjedését. (az emberek - egyre többen - látni fogják, mennyire is kicsi, törékeny valami az a Föld, ami most olyan végtelenül nagynak tûnik) ez egy.

a másik, hogy jelenlegi elképzelés, hogy "demokráciát és kapitalizmust mindenhova", ez így szvsz. nem fog menni, egyre inkább csak szüli majd a feszültségeket.
szvsz. a jövõ társadalmában, három pillérnek az egyensúlyára kell figyelni. a communista, a fundamentalista és a kapitalista pilléreknek. jelenleg ez a három talán Kínában jelenik meg együtt legmarkánsabban, ott lehet látni, hogy képes együtt élni a három.
ugyanakkor, ha jól belegondolunk minden emberben megvan mindhárom, persze némileg változó mértékben. de minden emberben van segítõkészség, szociális igény (communist, és például érdemes ilyenkor a fájlcserélõ hálózatokra gondolni, ha már sztech oldalon vagyunk), van vallási vagy éppen ateista (vagy nevezzük tudománynak) hit (fundamentalista) és a verseny is átszövi így-úgy mindenki életét (kapitalizmus). ezt három pillért valami oly módon kéne helyén kezelni, hogy 1. mindenki ismerje meg más vallását és a sok vallást összekötõ történelmet (ezzel esetleg a fundamentalizmus fogát ki is lehetne húzni, azaz talán eltünnének az ebbõl adódó harcok, ugyanakkor a vallás része maradhatna - régiónként eltérõ módon, pl: arab, indiai, stb. - az emberek életének) 2. a communist eszmék a rászorulók és a szociálisan alacsony helyzetben lévõ közt terjedhetnek, így valamiképp arra fele nyitni (pl. fájlcserélõ hálózatokon csak egy x Bruttó hazai termék/fõ-n túli országokban lenne illegális a tartalomcsere, de ez most csak egy hirtelen ötlet volt)
mindez nagyjából eredményezhetné azt, amit te is írtál, hogy "meg tudnánk fogni egymás kezét", nem "mûvelnénk egymással" semmi kirívó rosszat, ez a "nagy egyéniség" dolog is kevésbé lenne szembeötlõ volna.
ugyanakkor, az 50 év, nos, olyan szempontból sok csak, hogy nem éljük meg 😊 de ha belegondolsz, hogy pl. az ûrkutatás terén mi változik egy-egy nap, tíz év meg csak 3560 ilyen nap, és 50 év is csak 5-ször ennyi, szal ha így nézed, akkor ha 2030-ra tényleg a Marson leszünk az egész szép eredmény.
© Indestructible2005. 12. 04.. 11:30||#74
Persze hogy hosszu tavu celokrol beszelunk, de valoban olyan hosszu tavu celok kellenenek hogy legyenek ezek?

Nem tudhatom pontosan milyen arculattal talalkozunk ez sok mindenen mulik.
De vegyuk sorba az ideainkat, elszaladnanak ha meglatnanak, gumicserere sem meltatnanak.
Azt tudom hogy en mar kint szeretnek lenni, es ahhoz meg kene fogni egymas kezet. Mert lehet hogy itt most sokan vagyunk, de odakint egyedul lennenk, ha azt latjak amit itt muvelunk egymassal, azt hogy mindenki nagy egyeniseg, meg nagyon okos, akkor ugyan mire fol kapnank egy csoppnyi respektet is? Elhinnek hogy egyutt tudnank veluk mukodni barmiben is, ha kapunk valamit viszonozzuk, hatat lehet nekunk forditani?

valosagban elek vagy nagyon nem? 😊

szerintem ha mutatnank tiszteletet egymas fele, itt alfoldon, megtisztelnenek minket egy kis bizalommal.

Persze menjunk ki a holdra marsra stb, mutassuk meg hogy tudunk valamit magunktol is, de ne feledkezzunk el a hazunk tajarol sem. Ez egy olyan project amihez a csalad minden tagjara szuksegunk van, anyura is, a nagyira, mer nem olyan hulye mint amijennek kinez, a kis kolokre is mert vannak jo otletei, nem ragozom.

rendben, ugy tunhet mire ez megvalosul min. 50 lassu ev, de utana ezen a sima talajon, pikpakk, beszarszbehugyozol, magad hoz sem tersz, es sajat hajod van... 😄DD