2007-től már megjelenhetnek az első nyílttengeri szélerőmű parkok és megkezdhetik az elektromos áram kísérleti termelését.

A part menti viszonylag sekélyebb vizekben tengerfenékre állított szélerőművek már manapság is üzemelnek, de ezek puszta látványuk miatt is éppúgy közutálatnak örvendenek, mint szárazföldi társaik. A Norsk Hydro norvég energiaipari konszern a látóhatár mögé kívánja száműzni a szélerőműveket a probléma megoldása érdekében. A nyílttengeri szélerőmű parkok akár a szárazföldi fogyasztókat, akár tengeri olaj- és gázkitermelő platformokat is elláthatnak elektromos energiával.

A Norsk Hydro által tervezett prototípus függőlegesen 200 méter lenne, amiből 80 méter magasodna a tengerszint fölé, a rotorlapátok hossza 60 méter lesz. A prototípus 2007-es kihelyezése a tervek szerint 150 millió norvég koronába (23,12 millió dollár, 4,87 millárd forint) kerül. A bójaként úszó szélerőmű-turbinákat a stabilitás érdekében három ponton rögzítik a tengerfenékhez. A Norsk Hydro mintegy 200 turbinát kíván elhelyezni 200-700 méter mély vizeken. Hasonló terveken dolgoznak amerikai és japán vállalatok is.

A nyílttengeri szélerőművek által termelt elektromos energia többe kerül a fosszilis energiahordozók felhasználásával, vagy szárazföldi szélerőművek által termeltnél. Magasabbak lesznek mind a beruházási, mind pedig a karbantartási költségek is a szárazföldi erőművekhez képest. Az áramtermelési kapacitás viszont magasabb lesz. Minden egyes 5 megawatt kapacitású turbina évente 22 gigawattóra elektromos energiát állít majd elő, ami ezer átlagos norvég háztartás fogyasztásának felel meg.

Norvégia a harmadik legnagyobb olajexportőr Szaúd-Arábia és Oroszország után. A Norsk Hydro a Statoil után a második legnagyobb norvég olajipari konszern.