Az Európai Parlament azt szeretné, ha 2020-ra az Európai Unió lenne a világ fosszilis üzemanyagoktól legkevésbé függő, energiahatékonyság szempontjából vezető gazdasága - derül ki abból a állásfoglalásból, amelyet az EP csütörtökön fogadott el a kőolajárak emelkedésére reagálva.

Az Európai Parlament eszerint globális együttműködéssel szeretné növelni a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. A képviselők ugyancsak a - legfejlettebbektől a fejlődő országokig terjedő, széles - kooperációt tartanak szükségesnek az energiahatékonyság javítása érdekében. Az EP jobban elosztaná az energiahordozók beszerzési forrásait is, illetve további intézkedésekkel javítaná az energiaellátás biztonságát.

Az EP szerint az emelkedő olajárakra adható leglogikusabb válasz az alternatív energiaforrásokra való áttérés. Ezért a képviselők fokozottan támogatnák az ilyen új megoldások kutatását, fejlesztését és használatát annak érdekében, hogy mérséklődjön a gazdaság fosszilis energiahordozóktól való függése. A képviselők megállapították, hogy a magas üzemanyagárak részben az adószabályokkal magyarázhatók, ugyanakkor egyetértettek a tagországokat tömörítő tanáccsal abban, hogy kerülendő az adók megváltoztatása, ha az a piac torzulásához vezethet. Az EP javaslatot vár az Európai Bizottságtól arra, hogyan lehetne az olajipar profitjának egy részét energiatakarékossági programokra fordítani.

Az Európai Parlament 2020-ig a meglévő jogszabályok végrehajtásával és megfelelő további jogalkotással huszonhárom százalékkal csökkentené az energiafelhasználást. Mivel a közlekedés az EU olajfelhasználásának hetven százalékáért felelős, a képviselők felkérték a brüsszeli bizottságot: intézkedéseivel ösztönözze az energiakímélő motorok és hidrogénalapú technológiák kifejlesztését, a bioüzemanyagok gyártását.

Az állásfoglalás vitájában felszólalva Herczog Edit (MSZP) magyar képviselő egyetértett azzal, hogy az elkövetkezendő évtizedek alatt a megújuló energiák következetes európai energiapolitika keretében pozitív hatással lehetnek a munkahelyteremtésre, a környezetvédelemre, a piacintegrációra, a kutatás-fejlesztésre, az innovációra és a fenntartható gazdasági fejlődésre. Jelezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiákat alkalmazó technológiák egyelőre mind abszolút értékben, mind hatékonyságukhoz mérten nagyon költségesek. Különösen a jelenlegi körülmények között sok tagállamban az energiaár olyan érzékeny kérdés, amely adott esetben még a szociális kohéziót is fenyegetheti.

Olajos Péter (MDF) az olajárproblémával kapcsolatban egyebek közt azt szögezte le: miképp a probléma, úgy a megoldás is globális kell, hogy legyen. "Habár az elmúlt 3 év alatt majd háromszorosára nőtt a nyersolaj világpiaci ára, az emberiség mohó energiaéhsége nem látszik csillapodni. Ráadásul az idei év természeti katasztrófáinak gazdasági hatásai megkondítani látszanak benzinüzemű társadalmunk felett a vészharangokat" - jelentette ki. Hozzátette: "Az EU legtöbb tagállama messzi területek, távoli országok energiaforrásaira támaszkodik, ezáltal más, sokszor nem éppen demokratikusan működő államtól függünk."

"Mindenképpen csökkentenünk kell az olajfelhasználást az energiatermelésben, de legfőképpen a közlekedés területén... Fontos, hogy Európában nagyobb mértékben támogassuk közösségi és tagállami szinten is a nem olaj alapú energiatermeléssel kapcsolatos kutatásokat" - fejtette ki a vitában Olajos.