MTI
Konferencia a csongrádi vízlépcsőről
A vízgazdálkodási, közlekedési és ökológiai szempontokat is figyelembe véve érdemes elgondolkodni a csongrádi vízlépcső megépítésén - jelentette ki Kovács Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke pénteken, a Tisza parti városban.
"Időjárásunk a szélsőségek irányába mozdul el, a rendkívüli árvízi helyzetek mellett a hosszú száraz periódusok valószínűsége is folyamatosan növekszik, s ezen csak tározással lehet segíteni" - mondta a szakember, a csongrádi vízlépcső megvalósításáról rendezett szakmai tanácskozáson. "A Duna-Tisza közének vízpótlása hosszútávon csak a Duna vízfeleslegéből képzelhető el, ehhez szükség van a két folyót összekötő csatorna megépítésére, amelyet azonban a csongrádi duzzasztó nélkül nem lehet megvalósítani" - közölte Kovács Gábor.
"A csongrádi vízlépcső nélkül az alföldi víziút-rendszer nem képzelhető el" - hangsúlyozta a kamarai elnök. "Amennyiben a duzzasztómű megépítése nem kerül be a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe megvalósítása újabb negyedszázadot késik" - tette hozzá a szakember. "A vízi szállítás egységnyi árura vetített költségének három-ötszöröse a vasúti fuvarozás, és több mint tízszerese a közúti szállítás költsége" - mondta Szalma Botond, hajózási szakember, a Mahart Rt. korábbi vezérigazgatója.
"A Tiszán a gazdaságos áruszállításhoz megfelelő berakodó helyekre van szükség, és évente legalább 250-300 napon keresztül biztosítani kell a hajók számára a 180-200 centiméteres merülési mélységet" - közölte a szakember. A WWF Magyarország Tisza programjának vezetője, Siposs Viktória szerint aránytalanul nagy károkat okozna a csongrádi vízlépcső megépítése az elenyésző, csak egyes érdekcsoportoknál jelentkező gazdasági haszonnal szemben.
Siposs Viktória a konferencia szünetében az MTI-nek kifejtette: a Tisza adottságai nem megfelelőek a teherhajózásra, a hajózhatóság biztosítása folyamatos, tetemes költségű beavatkozásokat igényelne. "A hazánkban megtermelt gabona Tiszán történő szállítása - amely a beruházás támogatóinak fő érve - nem hozna megoldást a túltermelési válságra, miközben a beruházás tönkre tenné azokat a természeti értékeket, amelyekre hosszú távon építhetnénk" - hangsúlyozta Siposs Viktória.
Hozzátette: a mérnöki elképzelések között szereplő merülési mélységek jelenleg a Duna magyarországi szakaszán sem elérhetők teljes évben, ezért irreális lenne azokat célul kitűzni a Tiszán.
"Időjárásunk a szélsőségek irányába mozdul el, a rendkívüli árvízi helyzetek mellett a hosszú száraz periódusok valószínűsége is folyamatosan növekszik, s ezen csak tározással lehet segíteni" - mondta a szakember, a csongrádi vízlépcső megvalósításáról rendezett szakmai tanácskozáson. "A Duna-Tisza közének vízpótlása hosszútávon csak a Duna vízfeleslegéből képzelhető el, ehhez szükség van a két folyót összekötő csatorna megépítésére, amelyet azonban a csongrádi duzzasztó nélkül nem lehet megvalósítani" - közölte Kovács Gábor.
"A csongrádi vízlépcső nélkül az alföldi víziút-rendszer nem képzelhető el" - hangsúlyozta a kamarai elnök. "Amennyiben a duzzasztómű megépítése nem kerül be a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe megvalósítása újabb negyedszázadot késik" - tette hozzá a szakember. "A vízi szállítás egységnyi árura vetített költségének három-ötszöröse a vasúti fuvarozás, és több mint tízszerese a közúti szállítás költsége" - mondta Szalma Botond, hajózási szakember, a Mahart Rt. korábbi vezérigazgatója.
"A Tiszán a gazdaságos áruszállításhoz megfelelő berakodó helyekre van szükség, és évente legalább 250-300 napon keresztül biztosítani kell a hajók számára a 180-200 centiméteres merülési mélységet" - közölte a szakember. A WWF Magyarország Tisza programjának vezetője, Siposs Viktória szerint aránytalanul nagy károkat okozna a csongrádi vízlépcső megépítése az elenyésző, csak egyes érdekcsoportoknál jelentkező gazdasági haszonnal szemben.
Siposs Viktória a konferencia szünetében az MTI-nek kifejtette: a Tisza adottságai nem megfelelőek a teherhajózásra, a hajózhatóság biztosítása folyamatos, tetemes költségű beavatkozásokat igényelne. "A hazánkban megtermelt gabona Tiszán történő szállítása - amely a beruházás támogatóinak fő érve - nem hozna megoldást a túltermelési válságra, miközben a beruházás tönkre tenné azokat a természeti értékeket, amelyekre hosszú távon építhetnénk" - hangsúlyozta Siposs Viktória.
Hozzátette: a mérnöki elképzelések között szereplő merülési mélységek jelenleg a Duna magyarországi szakaszán sem elérhetők teljes évben, ezért irreális lenne azokat célul kitűzni a Tiszán.