Magyarorszag.hu
Magyar sürgetés az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére
A globális klímaváltozásnak Magyarországra nézve jelentős hatásai lesznek - hangsúlyozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Londonban, a brit Munkáspárt csütörtök esti tanácskozásán. A magyar minisztert a megbeszélésre Elliot Morley, munkáspárti képviselő hívta meg, aki egyben Nagy-Britannia környezetvédelmi minisztere is.
Persányi Miklós előadásában rámutatott, hogy a zöldtárca támogatásával már elindult egy olyan kutatási program, amely azt vizsgálja, hogy Magyarország mit tehet a globális klímaváltozás hatásainak kivédésére. Emellett egy másik hazai vizsgálat arra keres választ, hogy az üvegházgáz-kibocsátást miként lehetne kordában tartani. A magyar miniszter elmondta, hogy világviszonylatban az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan nő. Ezt a folyamatot meg kellene állítani, és vissza kellene fordítani. Ennek érdekében a tárcavezető nemzetközi szintű tárgyalásokat sürgetett.
A probléma az egész világot érinti, ezért megegyezést kell találni azon országokkal, amelyek még nem ratifikálták a Kiotói Jegyzőkönyvet. Így lehetőség szerint el kell érni, hogy az Egyesült Államok, illetve a feltörekvő gazdaságú dél-ázsiai és dél-amerikai országok is bekapcsolódjanak a szabályozásba. A miniszter fontosnak tartja, hogy a kibővült Európai Unión belül is kialakuljon egy határozott, közös álláspont. Szükség van arra, hogy világos legyen, mit akar és mit tehet a közösség a globális klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
A munkáspárti rendezvény célja, hogy megismertesse az érintett képviselőkkel a brit uniós elnökség környezetvédelmi prioritásait. Ezen belül kiemelt helyen szerepel a globális éghajlatváltozás. A cél az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése, az EU szerepének ebben való erősítése, illetve további nemzetközi tárgyalások elősegítése. Mivel a Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ig lesz érvényben, ezért az Európai Unió már most azt vizsgálja, hogy milyen szabályozást lehet találni az ezt követő időszakra. A vitaindítónak szánt tanácskozásra a magyar mellett a svéd környezetvédelmi minisztert is meghívták.
Persányi Miklós előadásában rámutatott, hogy a zöldtárca támogatásával már elindult egy olyan kutatási program, amely azt vizsgálja, hogy Magyarország mit tehet a globális klímaváltozás hatásainak kivédésére. Emellett egy másik hazai vizsgálat arra keres választ, hogy az üvegházgáz-kibocsátást miként lehetne kordában tartani. A magyar miniszter elmondta, hogy világviszonylatban az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan nő. Ezt a folyamatot meg kellene állítani, és vissza kellene fordítani. Ennek érdekében a tárcavezető nemzetközi szintű tárgyalásokat sürgetett.
A probléma az egész világot érinti, ezért megegyezést kell találni azon országokkal, amelyek még nem ratifikálták a Kiotói Jegyzőkönyvet. Így lehetőség szerint el kell érni, hogy az Egyesült Államok, illetve a feltörekvő gazdaságú dél-ázsiai és dél-amerikai országok is bekapcsolódjanak a szabályozásba. A miniszter fontosnak tartja, hogy a kibővült Európai Unión belül is kialakuljon egy határozott, közös álláspont. Szükség van arra, hogy világos legyen, mit akar és mit tehet a közösség a globális klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
A munkáspárti rendezvény célja, hogy megismertesse az érintett képviselőkkel a brit uniós elnökség környezetvédelmi prioritásait. Ezen belül kiemelt helyen szerepel a globális éghajlatváltozás. A cél az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése, az EU szerepének ebben való erősítése, illetve további nemzetközi tárgyalások elősegítése. Mivel a Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ig lesz érvényben, ezért az Európai Unió már most azt vizsgálja, hogy milyen szabályozást lehet találni az ezt követő időszakra. A vitaindítónak szánt tanácskozásra a magyar mellett a svéd környezetvédelmi minisztert is meghívták.