MTI
Szövetség a zöldenergia használatáért
Együttműködést kezdeményezett a zöldenergia használata területén a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet és az energetikai szektorban tevékenykedő AES Hungary - közölte a környezetvédő szervezet és az energetikai cég.
A cél, hogy felmérjék a biomasszából nyert zöldenergia előállításának lehetőségeit, értékeljék a természet- és környezetvédelmi veszélyeket, az alkalmazott technológiákat és kidolgozzák a megoldási javaslatokat - olvasható közös közleményükben. A biomassza energiaforrásként való hasznosításának igénye a klímaváltozás elleni küzdelem időszakában ugrásszerűen megnőtt. A két szervezet közleményében kitér arra, hogy a Kiotói Egyezményt aláíró országok, így Magyarország is kötelezte magát, hogy a következő 7 évben a szén-dioxid-kibocsátást 5 százalékkal csökkenti.
A szén-dioxid-kibocsátás több mint harmadáért a fosszilis energiahordozók felelősek, ezért új, alternatív technológiák és tüzelőanyagok alkalmazásának a növelésére van szükség, amelyet már több hazai erőmű is felismert. A közlés szerint az AES Hungary kazincbarcikai és tiszaújvárosi szenes erőműiben a környezetvédelmi beruházások eredményeként már részben átváltottak biomasszára.
Magyarországnak a gyenge termőképességű területein, ahol nem kifizetődő más mezőgazdasági kultúrát termeszteni, kiválóan megélhetnek a szívós fafajtákból álló energiaültetvények. Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője az MTI-nek elmondta: a környező országokban csak kisebb, egy-egy falu ellátására képes erőművet alakítottak át. Ezért Magyarországon, ahol nagyobb teljesítményű erőműveket működtetnek faanyaggal, különösen fontos a bioültetvények hosszú távú környezeti hatásának vizsgálata.
A szakember ismertetése szerint a Magyarországon kitermelt famennyiség már le van kötve. Ezért ha újabb erőműveket akarnak átállítani a szén helyett biomassza elégetésére, akkor gyorsan termő, 1-2 éven belül vágható fafajtákkal bioültetvényeket kell létrehozni. Közlése szerint ezek termesztése azonban lehet kockázatos, genetikai szennyezést okozhatnak. Problémaként említette, hogy az energiaültetvények után a gazdák egyelőre nem kapnak területalapú támogatást. Hangsúlyozta, hogy ez, valamint az energiaültetvényekre vonatkozó egyelőre hiányzó szabályozás várhatóan hamarosan megszületik.
A cél, hogy felmérjék a biomasszából nyert zöldenergia előállításának lehetőségeit, értékeljék a természet- és környezetvédelmi veszélyeket, az alkalmazott technológiákat és kidolgozzák a megoldási javaslatokat - olvasható közös közleményükben. A biomassza energiaforrásként való hasznosításának igénye a klímaváltozás elleni küzdelem időszakában ugrásszerűen megnőtt. A két szervezet közleményében kitér arra, hogy a Kiotói Egyezményt aláíró országok, így Magyarország is kötelezte magát, hogy a következő 7 évben a szén-dioxid-kibocsátást 5 százalékkal csökkenti.
A szén-dioxid-kibocsátás több mint harmadáért a fosszilis energiahordozók felelősek, ezért új, alternatív technológiák és tüzelőanyagok alkalmazásának a növelésére van szükség, amelyet már több hazai erőmű is felismert. A közlés szerint az AES Hungary kazincbarcikai és tiszaújvárosi szenes erőműiben a környezetvédelmi beruházások eredményeként már részben átváltottak biomasszára.
Magyarországnak a gyenge termőképességű területein, ahol nem kifizetődő más mezőgazdasági kultúrát termeszteni, kiválóan megélhetnek a szívós fafajtákból álló energiaültetvények. Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője az MTI-nek elmondta: a környező országokban csak kisebb, egy-egy falu ellátására képes erőművet alakítottak át. Ezért Magyarországon, ahol nagyobb teljesítményű erőműveket működtetnek faanyaggal, különösen fontos a bioültetvények hosszú távú környezeti hatásának vizsgálata.
A szakember ismertetése szerint a Magyarországon kitermelt famennyiség már le van kötve. Ezért ha újabb erőműveket akarnak átállítani a szén helyett biomassza elégetésére, akkor gyorsan termő, 1-2 éven belül vágható fafajtákkal bioültetvényeket kell létrehozni. Közlése szerint ezek termesztése azonban lehet kockázatos, genetikai szennyezést okozhatnak. Problémaként említette, hogy az energiaültetvények után a gazdák egyelőre nem kapnak területalapú támogatást. Hangsúlyozta, hogy ez, valamint az energiaültetvényekre vonatkozó egyelőre hiányzó szabályozás várhatóan hamarosan megszületik.