SG.hu·
Lemaradóban vagyunk a megújuló energiaforrások terén
Természeti adottságai, a meglévő technikai, technológiai és szellemi tudás alapján Magyarország az elmúlt két évtizedben világhatalommá válhatott volna a megújuló energiaforrások terén. Ugyanakkor jelenleg az összes energiatermelésben a 3 százalékot sem éri el az alternatív módon előállított energiák aránya, míg a nyugat-európai átlag csaknem 6 százalék - hangzott el pénteken Lakiteleken a megújuló energiaforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó mezőgazdasági fórumon.
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagja (Fidesz) rámutatott: az Európai Unió irányelvben fogalmazta meg, hogy a megújuló energiahordozók arányát 2010-ig duplájára, azaz 12 százalékra kell növelni, a magyarországi cél pedig mindössze 6 százalékos. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alig 3 százalékból 85 százalékkal részesedik az erdőégetés, ami azért is súlyos gond, mert ez a környezetet leginkább szennyező mód a szén kiváltására, s konzerválja azokat a gondokat, amelyeket már világszerte ismernek.
Véleménye szerint megfelelő támogatással el lehetne érni, hogy hasonlóképpen mint az ausztriai kisfalvakban történik, a települések egészét, a háztartásokat alternatív energiával látják el és ezeket a mezőgazdaságban nem csak előállítják, hanem hasznosítják is. Kiemelte: az unió korábbi tagállamaiban állami finanszírozásból kötik be a központi villamos energia ellátásba például a szélerőművekből származó felesleges energiát. Megítélése szerint ezt Magyarországon is meg lehetne tenni, "igaz, ez nagyon sok pénzbe kerül, de kevesebbe, mint az az ezer milliárd forint, amit a paksi atomerőmű villamos energia termelésének növelésére" szán a központi kormányzat.
Ángyán József, a Szent István Egyetem intézetigazgatója, egyetemi tanár, a tanácskozás egyik előadója az MTI érdeklődésére elmondta: "Magyarországon jelenleg egymillió hektárra tehető az a szántóföldként használt terület, ahol élelmiszernövényeket nem lehet nyereségesen előállítani. Ugyanakkor energetikai célú mezőgazdasági termeléssel nyereségessé lehetne tenni ezeket a területeket is. Megjegyezte: a hasznosításnak egyik akadálya az is, hogy másfél millió hektár részaránytulajdonban lévő föld sorsa rendezetlen, ebből jövőre mindössze 300 ezer hektár kiadását támogatja a kormány, előreláthatóan tehát 5-6 évre elhúzódik a rendezés."
Közlése szerint ausztriai és németországi példák igazolják, hogy az alternatív energiák, amelyek nevük szerint nemcsak megújulnak, de egyáltalán nem vagy legfeljebb csak alig szennyezik a környezetet, új kitörési lehetőséget adnának a vidéken élőknek is, Németországban például 40 ezer új munkahely jött létre a szélenergia kapcsán.
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagja (Fidesz) rámutatott: az Európai Unió irányelvben fogalmazta meg, hogy a megújuló energiahordozók arányát 2010-ig duplájára, azaz 12 százalékra kell növelni, a magyarországi cél pedig mindössze 6 százalékos. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alig 3 százalékból 85 százalékkal részesedik az erdőégetés, ami azért is súlyos gond, mert ez a környezetet leginkább szennyező mód a szén kiváltására, s konzerválja azokat a gondokat, amelyeket már világszerte ismernek.
Véleménye szerint megfelelő támogatással el lehetne érni, hogy hasonlóképpen mint az ausztriai kisfalvakban történik, a települések egészét, a háztartásokat alternatív energiával látják el és ezeket a mezőgazdaságban nem csak előállítják, hanem hasznosítják is. Kiemelte: az unió korábbi tagállamaiban állami finanszírozásból kötik be a központi villamos energia ellátásba például a szélerőművekből származó felesleges energiát. Megítélése szerint ezt Magyarországon is meg lehetne tenni, "igaz, ez nagyon sok pénzbe kerül, de kevesebbe, mint az az ezer milliárd forint, amit a paksi atomerőmű villamos energia termelésének növelésére" szán a központi kormányzat.
Ángyán József, a Szent István Egyetem intézetigazgatója, egyetemi tanár, a tanácskozás egyik előadója az MTI érdeklődésére elmondta: "Magyarországon jelenleg egymillió hektárra tehető az a szántóföldként használt terület, ahol élelmiszernövényeket nem lehet nyereségesen előállítani. Ugyanakkor energetikai célú mezőgazdasági termeléssel nyereségessé lehetne tenni ezeket a területeket is. Megjegyezte: a hasznosításnak egyik akadálya az is, hogy másfél millió hektár részaránytulajdonban lévő föld sorsa rendezetlen, ebből jövőre mindössze 300 ezer hektár kiadását támogatja a kormány, előreláthatóan tehát 5-6 évre elhúzódik a rendezés."
Közlése szerint ausztriai és németországi példák igazolják, hogy az alternatív energiák, amelyek nevük szerint nemcsak megújulnak, de egyáltalán nem vagy legfeljebb csak alig szennyezik a környezetet, új kitörési lehetőséget adnának a vidéken élőknek is, Németországban például 40 ezer új munkahely jött létre a szélenergia kapcsán.