MTI
Geotermikus erőművet épít a MOL
A Mol Rt. geotermikus erőmű építésének előkészítésébe kezdhet hamarosan Zala megyében.
Ez az első ilyen környezetbarát rendszer lenne Közép-Kelet Európában - tájékoztatta Áldott Zoltán ügyvezető igazgató, az olajtársaság Kutatás-Termelés Divízió vezetője az MTI-t. Közlése szerint a Mol az erőmű előkészítéséhez Iklódbördöce település közelében végezne el teszteléseket olyan kútjain, amelyeknél a fúrás szénhidrogén szempontjából sikertelennek bizonyult, s ezért meddőn áll. "A Mol az előkészítő munkálatok megkezdéséhez a januárban beadott környezetvédelmi engedély-kérelmének elbírálására vár, amelyet a nyugat-dunántúli zöld hatóságtól remélhetőleg napokon belül megkap" - közölte Áldott Zoltán.
Áldott Zoltán kijelentette, hogy a pilot-projekt sikerétől függően a helyszínen akár már 2007-ben üzembe állhat a megújuló energiaforrásnak számító környezetbarát geotermikus erőmű. Utalt arra, hogy a technológiai megoldások és a geotermikus erőmű végleges helyszínének kijelölése egy évet, a kivitelezés pedig egy újabb évet vehet igénybe. "A hévíz termeléséhez és visszasajtolásának tesztelése több száz millió forintba, az erőmű telepítése több milliárd forintba kerül" - mutatott rá az olajtársaság divízióvezetője.
Hozzátette, hogy a siker esetén 2-5 megawatt kapacitásúra kialakítható erőmű évente megawattonként 150 millió forint bevételt termelhet, amellyel 10 éven belül megtérülhet a beruházás. A villamos energia értékesítésén túl a környezetbarát erőmű anyagi hasznot hozhat a Mol-nak azzal a pár tízezer kibocsátási egységgel is, amelyet az áram előállítása során meg nem termelt szén-dioxid miatt az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében értékesíthet. "Ha a rendszer beválik, akkor további erőművek építésére a Mol jó néhány perspektivikus helyet ismer még" - fogalmazott Áldott Zoltán.
A divízió vezető ezeket a helyszíneket nem nevezte meg. Annyit árult el, hogy a Mol a tulajdonában álló több ezer meddő szénhidrogén kútjával képes lehet 2010-ig biztosítani azt a 12-15 megawattnyi kapacitást, amelyet a kormány geotermiára előirányoz formálódó megújuló energiastratégiájában.
Izland fagyos szigetének energiáját a Föld mélyének forró vize biztosítja
Kujbus Attila a Mol geotermikus projektvezetője kifejtette, hogy a zalai projekthez az izlandi Husaviki település melletti 2 megawattos geotermikus erőmű szolgál példaként a hasonló technológiai adottságok miatt. Az izlandi rendszernél a föld alól kinyert 124 fokos víz turbinák segítségével első körben áramot termel, majd 70 fokra lehűlve a település távfűtését szolgálja. A rendszerből továbbvezetett 40-50 fokos víz helyi üvegházakat is fűt, s később azt 30 fokon egy strand medencéibe vezetik. Az uszodából távozó sós vízzel télen havat is olvasztanak. A projektvezető hozzáfűzte: Iklódbördöcén a föld alatt rejlő 120-150 fokos geotermális vízbázissal az uszoda szintjéig le lehet másolni az izlandi rendszert azzal a különbséggel, hogy a földből kinyert vizet az erőmű környezetvédelmi megfontolásokból zárt rendszerben visszasajtolnák saját víztároló rétegébe.
Kujbus Attila elmondta, hogy a Mol a zalai projekt eredményeitől függően akár újraértékelheti eddig tervezett geotermikus projektjeit is. Azokkal azért hagyott fel a társaság, mert korábbi vizsgálataik szerint nem volt lehetséges geotermikus erőművek gazdaságos létesítése az adott szabályozási környezet keretei között. A szakember szólt arról, hogy bár a világon már mintegy 440 geotermikus erőművi blokk működik mintegy 9 ezer megawatt összkapacitással, Közép-Kelet Európában még nem létesült ilyen erőmű.
Az alternatív energiaforrásnak számító geotermia termelékenység szempontjából előnyösebb a szél- és a napenergiát hasznosító létesítményeknél is. Amíg a szélturbinák és napkollektorok az éghajlati adottságok miatt évente 1800-2000 órában képesek áramtermelésre, addig egy geotermikus erőmű ennek négyszeresére is képes. Ennek alapján az Iklódbördice mellé tervezett erőmű felérhet egy több mint 10 megawatt kapacitású szélerőmű-parkkal. Az országban jelenleg hat szélkerék összesen 3,25 megawatt teljesítményt ad le, s öt újat állítanak fel a közeljövőben 6,2 megawattnyi összkapacitással.
Ez az első ilyen környezetbarát rendszer lenne Közép-Kelet Európában - tájékoztatta Áldott Zoltán ügyvezető igazgató, az olajtársaság Kutatás-Termelés Divízió vezetője az MTI-t. Közlése szerint a Mol az erőmű előkészítéséhez Iklódbördöce település közelében végezne el teszteléseket olyan kútjain, amelyeknél a fúrás szénhidrogén szempontjából sikertelennek bizonyult, s ezért meddőn áll. "A Mol az előkészítő munkálatok megkezdéséhez a januárban beadott környezetvédelmi engedély-kérelmének elbírálására vár, amelyet a nyugat-dunántúli zöld hatóságtól remélhetőleg napokon belül megkap" - közölte Áldott Zoltán.
Áldott Zoltán kijelentette, hogy a pilot-projekt sikerétől függően a helyszínen akár már 2007-ben üzembe állhat a megújuló energiaforrásnak számító környezetbarát geotermikus erőmű. Utalt arra, hogy a technológiai megoldások és a geotermikus erőmű végleges helyszínének kijelölése egy évet, a kivitelezés pedig egy újabb évet vehet igénybe. "A hévíz termeléséhez és visszasajtolásának tesztelése több száz millió forintba, az erőmű telepítése több milliárd forintba kerül" - mutatott rá az olajtársaság divízióvezetője.
Hozzátette, hogy a siker esetén 2-5 megawatt kapacitásúra kialakítható erőmű évente megawattonként 150 millió forint bevételt termelhet, amellyel 10 éven belül megtérülhet a beruházás. A villamos energia értékesítésén túl a környezetbarát erőmű anyagi hasznot hozhat a Mol-nak azzal a pár tízezer kibocsátási egységgel is, amelyet az áram előállítása során meg nem termelt szén-dioxid miatt az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében értékesíthet. "Ha a rendszer beválik, akkor további erőművek építésére a Mol jó néhány perspektivikus helyet ismer még" - fogalmazott Áldott Zoltán.
A divízió vezető ezeket a helyszíneket nem nevezte meg. Annyit árult el, hogy a Mol a tulajdonában álló több ezer meddő szénhidrogén kútjával képes lehet 2010-ig biztosítani azt a 12-15 megawattnyi kapacitást, amelyet a kormány geotermiára előirányoz formálódó megújuló energiastratégiájában.
Izland fagyos szigetének energiáját a Föld mélyének forró vize biztosítja
Kujbus Attila a Mol geotermikus projektvezetője kifejtette, hogy a zalai projekthez az izlandi Husaviki település melletti 2 megawattos geotermikus erőmű szolgál példaként a hasonló technológiai adottságok miatt. Az izlandi rendszernél a föld alól kinyert 124 fokos víz turbinák segítségével első körben áramot termel, majd 70 fokra lehűlve a település távfűtését szolgálja. A rendszerből továbbvezetett 40-50 fokos víz helyi üvegházakat is fűt, s később azt 30 fokon egy strand medencéibe vezetik. Az uszodából távozó sós vízzel télen havat is olvasztanak. A projektvezető hozzáfűzte: Iklódbördöcén a föld alatt rejlő 120-150 fokos geotermális vízbázissal az uszoda szintjéig le lehet másolni az izlandi rendszert azzal a különbséggel, hogy a földből kinyert vizet az erőmű környezetvédelmi megfontolásokból zárt rendszerben visszasajtolnák saját víztároló rétegébe.
Kujbus Attila elmondta, hogy a Mol a zalai projekt eredményeitől függően akár újraértékelheti eddig tervezett geotermikus projektjeit is. Azokkal azért hagyott fel a társaság, mert korábbi vizsgálataik szerint nem volt lehetséges geotermikus erőművek gazdaságos létesítése az adott szabályozási környezet keretei között. A szakember szólt arról, hogy bár a világon már mintegy 440 geotermikus erőművi blokk működik mintegy 9 ezer megawatt összkapacitással, Közép-Kelet Európában még nem létesült ilyen erőmű.
Az alternatív energiaforrásnak számító geotermia termelékenység szempontjából előnyösebb a szél- és a napenergiát hasznosító létesítményeknél is. Amíg a szélturbinák és napkollektorok az éghajlati adottságok miatt évente 1800-2000 órában képesek áramtermelésre, addig egy geotermikus erőmű ennek négyszeresére is képes. Ennek alapján az Iklódbördice mellé tervezett erőmű felérhet egy több mint 10 megawatt kapacitású szélerőmű-parkkal. Az országban jelenleg hat szélkerék összesen 3,25 megawatt teljesítményt ad le, s öt újat állítanak fel a közeljövőben 6,2 megawattnyi összkapacitással.