MTI
A Föld napja - még 30 évünk van
Amennyiben továbbra sem mozdul el a világ a fenntarthatóság irányába, akkor 30 év van hátra egy környezeti-szociális krízis kialakulásáig - véli Dennis L. Meadows, a Massachusetts-i Technológiai Intézet professzora pénteken, a Föld napja alkalmából tartott ünnepségen tartott előadásában, Budapesten.
A kutató a gazdasági fejlődés környezeti következményeiről szóló legújabb könyvét bemutatva elmondta, hogy a fenntartható fejlődés biztosításához a környezetbarát technológiák ugyan már rendelkezésre állnak, ám az emberek fogyasztási szokásainak, viselkedésének megváltoztatása nélkül ez önmagában kevés. "Mivel a Föld eltartóképessége szempontjából már most túlfeszített helyzet hatásai csak késleltetve jelentkeznek, ezért túl késő lesz, ha a szükséges változtatásokkal a környezeti-szociális krízis bekövetkezésének első jeleit megvárjuk" - hangoztatta Dennis L. Meadows.
A professzor elmondta, hogy a változások elmaradása esetén a világon regionális szinten különböző mértékben és formában jelentkező krízishelyzetek Magyarország esetében más országokhoz képest kevésbé fenyegetőek a Kárpát-medence kedvező agroökológiai adottságaiból fakadóan. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az ország energiafüggőségét feltétlenül mérsékelni, a mezőgazdaságot pedig korszerűsíteni kell, különben a feszültségek egy ilyen viszonylag kedvező adottságú térségben is visszafordíthatatlan ökológiai és társadalmi folyamatokhoz vezethetnek.
Láng István akadémikus hozzátette, hogy Magyarországon a klímaváltozás kapcsán az elkövetkező egy-két évben olyan tudományos kutatásokkal alátámasztott alkalmazkodási stratégiát kell kidolgozni, amelyet széles társadalmi támogatás mellett az országgyűlés szentesít. Az akadémikus a megelőző védelmi eljárásokat tartalmazó dokumentumról szólva példaként említette, hogy az esetleg bekövetkező károk enyhítésére új biztosítási rendszereket, új állami káralapokat kell felállítani, a mezőgazdasági termelés biztosítására pedig el kell terjeszteni az öntözéses termesztési formákat.
Simai Mihály akadémikus úgy vélekedett, hogy a fenntarthatóság megteremtéséhez a környezeti nevelést a fogyasztás racionalizálására kell kihegyezni. Szerinte még hatékony fogyasztásminimalizálási lépésekkel is legalább két generáció szükséges a természettel egyensúlyban lévő gazdasági és társadalmi fejlődés megteremtéséhez.
Dennis L. Meadows a fenntarthatóság megteremtésének kitűnő példájaként említette a Kiotói egyezményt, amely a globális felmelegedést elősegítő üvegházgáz-kibocsátás visszafogását célozza. Hozzátette ugyanakkor, hogy az emisszió nemzetközi jegyzőkönyvben világszinten vállalt 5,2 százalékos mérséklése nem elegendő, további csökkentés szükséges. Láng István a klímaegyezmény szigorítására és további országokra kiterjesztésére az elkövetkező 12 évben nem lát esélyt az elmúlt időszakot jellemző lassú döntéshozási tapasztalatok alapján.
A kutató a gazdasági fejlődés környezeti következményeiről szóló legújabb könyvét bemutatva elmondta, hogy a fenntartható fejlődés biztosításához a környezetbarát technológiák ugyan már rendelkezésre állnak, ám az emberek fogyasztási szokásainak, viselkedésének megváltoztatása nélkül ez önmagában kevés. "Mivel a Föld eltartóképessége szempontjából már most túlfeszített helyzet hatásai csak késleltetve jelentkeznek, ezért túl késő lesz, ha a szükséges változtatásokkal a környezeti-szociális krízis bekövetkezésének első jeleit megvárjuk" - hangoztatta Dennis L. Meadows.
A professzor elmondta, hogy a változások elmaradása esetén a világon regionális szinten különböző mértékben és formában jelentkező krízishelyzetek Magyarország esetében más országokhoz képest kevésbé fenyegetőek a Kárpát-medence kedvező agroökológiai adottságaiból fakadóan. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az ország energiafüggőségét feltétlenül mérsékelni, a mezőgazdaságot pedig korszerűsíteni kell, különben a feszültségek egy ilyen viszonylag kedvező adottságú térségben is visszafordíthatatlan ökológiai és társadalmi folyamatokhoz vezethetnek.
Láng István akadémikus hozzátette, hogy Magyarországon a klímaváltozás kapcsán az elkövetkező egy-két évben olyan tudományos kutatásokkal alátámasztott alkalmazkodási stratégiát kell kidolgozni, amelyet széles társadalmi támogatás mellett az országgyűlés szentesít. Az akadémikus a megelőző védelmi eljárásokat tartalmazó dokumentumról szólva példaként említette, hogy az esetleg bekövetkező károk enyhítésére új biztosítási rendszereket, új állami káralapokat kell felállítani, a mezőgazdasági termelés biztosítására pedig el kell terjeszteni az öntözéses termesztési formákat.
Simai Mihály akadémikus úgy vélekedett, hogy a fenntarthatóság megteremtéséhez a környezeti nevelést a fogyasztás racionalizálására kell kihegyezni. Szerinte még hatékony fogyasztásminimalizálási lépésekkel is legalább két generáció szükséges a természettel egyensúlyban lévő gazdasági és társadalmi fejlődés megteremtéséhez.
Dennis L. Meadows a fenntarthatóság megteremtésének kitűnő példájaként említette a Kiotói egyezményt, amely a globális felmelegedést elősegítő üvegházgáz-kibocsátás visszafogását célozza. Hozzátette ugyanakkor, hogy az emisszió nemzetközi jegyzőkönyvben világszinten vállalt 5,2 százalékos mérséklése nem elegendő, további csökkentés szükséges. Láng István a klímaegyezmény szigorítására és további országokra kiterjesztésére az elkövetkező 12 évben nem lát esélyt az elmúlt időszakot jellemző lassú döntéshozási tapasztalatok alapján.
