MTI
Szerdán lép hatályba a kiotói klímavédelmi egyezmény
Szerdán lép életbe a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv, amelynek értelmében a legfejlettebb iparú országok 2012-ig világszinten 5,2 százalékkal fogják vissza szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest - az EU ennél nagyobb csökkentést, 8 százaléknyit vállalt.
A jegyzőkönyv életbe lépését Oroszország tavaly novemberi ratifikálása tette lehetővé, miután az Egyesült Államok 2001-ben visszalépett a szerződéstől. A hatályba lépéshez az 1990-es kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kellett. Az orosz ratifikálásig 125 állam ratifikálta a jegyzőkönyvet, amelyek a globális felmelegedésben vétkes gázok 44,3 százalékát termelték. Oroszországra a kibocsátás 17,4 százaléka jutott 1990-ben, így ratifikálásával meghaladható lett a szükséges 55 százalék.
Elemzők szerint a Kreml három évi habozás után végül politikai döntést hozott a ratifikálásról, engedményként az orosz WTO-belépéshez szükséges tárgyalási folyamatban. A globális kibocsátás negyedéért felelős Egyesült Államok azonban továbbra sem hajlandó ratifikálni az egyezményt, és annak sincs jele, hogy Bush-kormányzat erre később hajlandó lenne. Bush elnök előnyben részesíti az amerikai gazdaság töretlen fejlődését: úgy véli, a jegyzőkönyv ratifikálása az Egyesült Államoknak 400 milliárd dollárjába és 4,9 millió munkahelybe kerülne. Bush ezért inkább az önkéntes kezdeményezésekre és a klímavédelemmel kapcsolatos adókönnyítésekre helyezné a hangsúlyt.
Szakértők szerint a jelenlegi amerikai kibocsátási szint mellett 2012-re abszolút értéken 14 százalékkal nő az amerikai kibocsátás 2002-höz képest, 1990-hez képest pedig mintegy 30 százalékkal. A kiotói jegyzőkönyv ezzel szemben arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy kibocsátását 2012-ig 7 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentse.
Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja - jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben, egy szakmai konferencián. A miniszter az életbe lépő kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához. Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggő uniós kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták uniós piacán.
Magyarországon több mint 260 létesítmény található, amely az uniós irányelv hatálya alá esik, e létesítmények felelősek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. A 2005-2007-es időszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. Az évente kiosztandó kibocsátási egység várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forintot, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki. A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportfőnöke közölte, hogy a rendszerváltozáskori bázisidőszakhoz képest Magyarországon jelenleg 25-27 százalékkal kevesebb szén-dioxid, és egyéb, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló gáz kerül a légkörbe, ami jelentős túlteljesítése a 2012-ig vállalt 6 százalékos mérséklésnek. A főcsoportfőnök utalt arra, hogy a kiotói megállapodáshoz csatlakozott országoknak lehetőségük van a kvóták adásvételén kívül a feleslegként megmaradókibocsátási egységeiket félrerakni a 2012 utáni időszakra, amikorra vélhetőleg még szigorúbb kötelezettségek várhatóak.
Persányi Miklós a világszinten 5,2 százalékos kibocsátás-csökkentést tartalmazó kiotói megállapodás hatályba lépését nehezen elért, kis lépésnek nevezte, ami szavai szerint még messze van a megoldástól. A miniszter tudományos véleményekre hivatkozva beszámolt arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálásához 2050-re a bázisidőszakhoz képest globális szinten 50 százalékos mérséklésre van szükség, ami a fejlett országok, így Magyarország számára is 60-70 százalékos kibocsátás-csökkentést jelent.
A jegyzőkönyv életbe lépését Oroszország tavaly novemberi ratifikálása tette lehetővé, miután az Egyesült Államok 2001-ben visszalépett a szerződéstől. A hatályba lépéshez az 1990-es kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kellett. Az orosz ratifikálásig 125 állam ratifikálta a jegyzőkönyvet, amelyek a globális felmelegedésben vétkes gázok 44,3 százalékát termelték. Oroszországra a kibocsátás 17,4 százaléka jutott 1990-ben, így ratifikálásával meghaladható lett a szükséges 55 százalék.
Elemzők szerint a Kreml három évi habozás után végül politikai döntést hozott a ratifikálásról, engedményként az orosz WTO-belépéshez szükséges tárgyalási folyamatban. A globális kibocsátás negyedéért felelős Egyesült Államok azonban továbbra sem hajlandó ratifikálni az egyezményt, és annak sincs jele, hogy Bush-kormányzat erre később hajlandó lenne. Bush elnök előnyben részesíti az amerikai gazdaság töretlen fejlődését: úgy véli, a jegyzőkönyv ratifikálása az Egyesült Államoknak 400 milliárd dollárjába és 4,9 millió munkahelybe kerülne. Bush ezért inkább az önkéntes kezdeményezésekre és a klímavédelemmel kapcsolatos adókönnyítésekre helyezné a hangsúlyt.
Szakértők szerint a jelenlegi amerikai kibocsátási szint mellett 2012-re abszolút értéken 14 százalékkal nő az amerikai kibocsátás 2002-höz képest, 1990-hez képest pedig mintegy 30 százalékkal. A kiotói jegyzőkönyv ezzel szemben arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy kibocsátását 2012-ig 7 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentse.
Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja - jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben, egy szakmai konferencián. A miniszter az életbe lépő kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához. Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggő uniós kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták uniós piacán.
Magyarországon több mint 260 létesítmény található, amely az uniós irányelv hatálya alá esik, e létesítmények felelősek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. A 2005-2007-es időszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. Az évente kiosztandó kibocsátási egység várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forintot, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki. A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportfőnöke közölte, hogy a rendszerváltozáskori bázisidőszakhoz képest Magyarországon jelenleg 25-27 százalékkal kevesebb szén-dioxid, és egyéb, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló gáz kerül a légkörbe, ami jelentős túlteljesítése a 2012-ig vállalt 6 százalékos mérséklésnek. A főcsoportfőnök utalt arra, hogy a kiotói megállapodáshoz csatlakozott országoknak lehetőségük van a kvóták adásvételén kívül a feleslegként megmaradókibocsátási egységeiket félrerakni a 2012 utáni időszakra, amikorra vélhetőleg még szigorúbb kötelezettségek várhatóak.
Persányi Miklós a világszinten 5,2 százalékos kibocsátás-csökkentést tartalmazó kiotói megállapodás hatályba lépését nehezen elért, kis lépésnek nevezte, ami szavai szerint még messze van a megoldástól. A miniszter tudományos véleményekre hivatkozva beszámolt arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálásához 2050-re a bázisidőszakhoz képest globális szinten 50 százalékos mérséklésre van szükség, ami a fejlett országok, így Magyarország számára is 60-70 százalékos kibocsátás-csökkentést jelent.