Hunter
2000-ben az Atlantis is sérült szárnnyal tért vissza
Három évvel a Columbia űrsikló vesztét okozó szárnysérülés előtt egy másik űrsikló a rosszul felrakott hővédő kerámialapjainak köszönhetően hőkárosodással a szárnyán tért vissza a Földre, bizonyítja egy most napvilágot látott belső NASA dokumentum.
Az Atlantist 2000 májusi repülése után kijavították, amikor a Nemzetközi Űrállomást látogatta meg, majd minden kihagyás nélkül vissza is állt a szolgálatba. A NASA felsővezetőit tájékoztatták a problémáról, akik a dokumentumok szerint tisztázták a kérdést, mielőtt jóváhagyták volna a következő űrsikló kilövést.
Az Atlantis sérülésére a repülés utáni rutinellenőrzésen bukkantak rá. A technikusok egy részben megolvadt kerámialapot jegyeztek fel az Atlantis bal szárnyának bevezető élén, majd eltávolították a paneleket, hogy hozzáférhessenek a sérült területhez. Egy több mint fél centméteres rést találtak a T alakú szigetelésben, ami lehetővé tette a felhevült levegőnek az űrsikló nagy sebességű ereszkedése alatti bejutást, majd részben megolvasztotta a szigetelés egy szakaszát és a hozzákapcsolódó szerkezetet, olvasható a jelentésben.
A végső próba során az Atlantis szárnyának lőttek egy 1 kilós szigetelésdarabot 800 km/h sebességgel, mely 40 centis rést szakított ki a szárnyból
"Ez a rés megnyitott egy beáramlási utat" - állapítja meg a NASA dokumentáció. Egy másodlagos résfeltöltő azonban megkímélte az űrsiklót a komolyabb sérülésektől. A NASA egy helytelenül beillesztett belső szigetelés, az úgy nevezett "pillangó résfeltöltő" hibájaként vázolta a problémát, jelentette kedden az AP hírügynökség.
A munkát 1997-ben végezték el egy Boeing gyártólétesítmény kapuin belül egy nagyobb átalakítás keretében. A hiba egészen addig észrevétlen maradt, míg az űrsiklón a külső sérülés nem jelentkezett azon a bizonyos 2000 májusi visszatérés után.
Bár az űrsiklók kisebb szárnysérüléseket már elszenvedtek 22 évnyi repülésük során, a Columbia az első melynek eltört a szárnya. A február 1-i katasztrófát vizsgáló bizottság tudott az Atlantis jelentéséről, nyilatkozott a bizottság szóvivője Tyrone "Woody" Woodyard. A hivatalos álláspont szerint a Columbia vesztét egy lehulló szigetelésdarab okozta, ami a felszállás közben neki csapódott az űrsikló bal szárnyának. A NASA úgy kalkulált, hogy gépük kisebb kerámialap-sérülésekkel fog visszatérni, és nem vizsgálták meg a szárnypanelek sérüléséből felmerülő egyéb lehetséges következményeket.
Számos mérnök koptatta a NASA vezetőségének küszöbét további információkért míg az űrsikló Föld körüli pályán keringett, melyből meg tudták volna becsülni a sérülés komolyságát. Azonban a vezetők nem láttak semmi sürgetőt és nem ismerték fel a sérülés áttéteit a biztonságos repülési körülményekre, pedig mindez hibás és pontatlan adatokon alapult. Egy hétfőn elvégzett kísérelt mindazonáltal bebizonyította, hogy a panelek könnyen megadják magukat ha egy szigetelés darab nagy sebességgel nekik csapódik. A bizottság súlyos hiányosságokat állapított meg a NASA problémafelismerő rendszerében és a vezetésben. A végső jelentés a hónap végére várható.
Az Atlantist 2000 májusi repülése után kijavították, amikor a Nemzetközi Űrállomást látogatta meg, majd minden kihagyás nélkül vissza is állt a szolgálatba. A NASA felsővezetőit tájékoztatták a problémáról, akik a dokumentumok szerint tisztázták a kérdést, mielőtt jóváhagyták volna a következő űrsikló kilövést.
Az Atlantis sérülésére a repülés utáni rutinellenőrzésen bukkantak rá. A technikusok egy részben megolvadt kerámialapot jegyeztek fel az Atlantis bal szárnyának bevezető élén, majd eltávolították a paneleket, hogy hozzáférhessenek a sérült területhez. Egy több mint fél centméteres rést találtak a T alakú szigetelésben, ami lehetővé tette a felhevült levegőnek az űrsikló nagy sebességű ereszkedése alatti bejutást, majd részben megolvasztotta a szigetelés egy szakaszát és a hozzákapcsolódó szerkezetet, olvasható a jelentésben.
A végső próba során az Atlantis szárnyának lőttek egy 1 kilós szigetelésdarabot 800 km/h sebességgel, mely 40 centis rést szakított ki a szárnyból
"Ez a rés megnyitott egy beáramlási utat" - állapítja meg a NASA dokumentáció. Egy másodlagos résfeltöltő azonban megkímélte az űrsiklót a komolyabb sérülésektől. A NASA egy helytelenül beillesztett belső szigetelés, az úgy nevezett "pillangó résfeltöltő" hibájaként vázolta a problémát, jelentette kedden az AP hírügynökség.
A munkát 1997-ben végezték el egy Boeing gyártólétesítmény kapuin belül egy nagyobb átalakítás keretében. A hiba egészen addig észrevétlen maradt, míg az űrsiklón a külső sérülés nem jelentkezett azon a bizonyos 2000 májusi visszatérés után.
Bár az űrsiklók kisebb szárnysérüléseket már elszenvedtek 22 évnyi repülésük során, a Columbia az első melynek eltört a szárnya. A február 1-i katasztrófát vizsgáló bizottság tudott az Atlantis jelentéséről, nyilatkozott a bizottság szóvivője Tyrone "Woody" Woodyard. A hivatalos álláspont szerint a Columbia vesztét egy lehulló szigetelésdarab okozta, ami a felszállás közben neki csapódott az űrsikló bal szárnyának. A NASA úgy kalkulált, hogy gépük kisebb kerámialap-sérülésekkel fog visszatérni, és nem vizsgálták meg a szárnypanelek sérüléséből felmerülő egyéb lehetséges következményeket.
Számos mérnök koptatta a NASA vezetőségének küszöbét további információkért míg az űrsikló Föld körüli pályán keringett, melyből meg tudták volna becsülni a sérülés komolyságát. Azonban a vezetők nem láttak semmi sürgetőt és nem ismerték fel a sérülés áttéteit a biztonságos repülési körülményekre, pedig mindez hibás és pontatlan adatokon alapult. Egy hétfőn elvégzett kísérelt mindazonáltal bebizonyította, hogy a panelek könnyen megadják magukat ha egy szigetelés darab nagy sebességgel nekik csapódik. A bizottság súlyos hiányosságokat állapított meg a NASA problémafelismerő rendszerében és a vezetésben. A végső jelentés a hónap végére várható.