Lusta majmokat tettek munkamániássá egy génkezelés alkalmazásával, ami az agy egyik kulcs szerepet játszó vegyületét blokkolja, jelentették be amerikai tudósok.

Az agysejtek dopamin fogadásának meggátlásával a majmok sokkal keményebben és ügyesebben dolgoztak egy feladaton, számol be az amerikai kormány kutatása. Dr. Barry Richmond és a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet munkatársai egy új genetikai technikát alkalmaztak az úgynevezett D2 gén blokkolására. "A fenti gén egy receptort állít elő az agy egyik hírvivő vegyülete, a dopamin számára" - magyarázta Richmond. A dopamin a jutalommal, a mozgással és több egyéb fontos tevékenységgel van összefüggésben. "A gén kiütése elképesztő átalakulást gerjesztett a majmok munkához való hozzáállásában. Mint közülünk sokan, a majmok is általában kezdetben lázadoznak egy távoli célért folyó munka ellen" - tette hozzá.

Tanulmányukhoz Richmond és kollégái hét rhesus majmot alkalmaztak, akiknek egy kivetítőn megjelenített vizuális utasításokra kart válaszként egy kart kellett meghúzniuk és egy csepp vizet kaptak jutalmul. "Többnyire csak akkor kezdtek hatékonyabban, kevesebb hibával dolgozni, amikor már a jutalmazás közelébe kerültek. A dopamin receptor nélkül azonban folyamatosan tettre készek maradtak és kevesebb hibát vétettek, mivel már nem tudták felismerni a munka jutalmazására utaló vizuális célzásokat" - mondta Richmond, akinek célja annak kibogozása volt hogyan hat a D2 a tanulásra.

Mind az ember, mind a majom ezt a gént használja a tanuláshoz, ami elősegíti a munka mennyiségének felmérését és a teljesítéséhez szükséges időt. Mindkét faj hajlamos az utolsó percig várakozni a munka befejezésével és nagyon tapasztalttá válnak a rendelkezésükre álló idő megbecslésében. Edward Ginns molekuláris genetikus egy DNS ellenérzeti ágenst alkotott, ami ráveszi az agysejteket D2 receptoraik, azaz a dopamint beengedő molekuláris kapuik kikapcsolására.

Bizonyára több munkáltató érdeklődését is felkelti a projekt, az Intézet csapata azonban a mentális betegségek megismerésére kívánja használni a kutatást. "Ebben az esetben érdemes megjegyezni, hogy a képesség, ami összekapcsolja a munkát a jutalommal mentális rendellenességek esetén összezavarodik, ilyenek a skizofrénia, a hangulatingadozások és az megszállottság, így felfedezésünk ezen gén sarkalatos szerepéről klinikai érdeklődésre is számot tarthat" - mondta Richmond. "Például azok az emberek, akik gyakorta depressziósak rendszerint úgy érzik semmi értelme munkájuknak. A megszállottsággal küzdők szakadatlanul dolgoznak, és még akkor is úgy érzik, hogy meg kell ismételniük a feladatot, ha már megkapták érte a jutalmat. A mániákusok lázasan dolgoznak olyan jutalmakért, melyek nincsenek is egyensúlyban az elvégzendő munkával."