SG.hu·

Atlantisz látható a műholdfelvételeken?

Egy tudós úgy véli megtalálta az elveszett város, Atlantisz maradványait. Dél-Spanyolországról készült műholdfelvételeken olyan jegyek figyelhetők meg, melyek egyezni látszanak a görög tudós, Platón mesés utópiájában leírtakkal.

Dr. Rainer Kuehne, a német Wuppertal Egyetem munkatársa szerint Atlantisz "szigete" egyszerűen arra a területre utal, amit Spanyolország déli partjainál egy árvíz i.e. 800 és 500 között elpusztított. A Cadiz városához közel eső Marisma de Hinojos néven ismert sós mocsaras területről készült műholdfelvételeken két téglalap alakú szerkezet figyelhető meg az iszapban, valamint koncentrikus körök részei, melyek egykor körül ölelhették azokat.


A kutatók szerint Platón leirásához hasonlóan koncentrikus körök láthatók a képeken

"Platón egy ősi görög mértékegységben számított 925 méternek megfelelő átmérőjű szigetről írt, amit több köralakú építmény övezett - koncentrikus körök - egyesek szárazföldből, míg mások vízből álltak. A felvételeken olyan körök láthatók, mint amiről Platón regélt" - nyilatkozott Dr. Kuehne a BBC Newsnak. A tudós szerint a téglalap alakú jegyek egy, a tenger istenének, Poszeidonnak emelt "ezüst" templom, illetve egy "arany" templom maradványai lehetnek, ez utóbbit Kleitó és Poszeidon tiszteletére szenteltek - melyeket Platón Kritiász dialógusa leír.

A "sziget" és a körök méretei a felvételek alapján valamivel nagyobbak, mint a Platón által leírtak, amire Dr. Kuehne szerint két lehetséges magyarázat van. Az első szerint Platón egyszerűen alábecsülte Atlantisz méreteit, a második szerint a görög tudós által használt mértékegység akkoriban 20%-kal kisebb lehetett. Amennyiben az utóbbi a helytálló, akkor az egyik téglalap alakú szerkezet szinte teljesen megegyezik a Platón által a Poszeidon templomra megadott dimenziókkal. A jellemvonásokat eredetileg Werner Wickbold, egy Atlantisz rajongó vette észre, aki számtalan fényképet tanulmányozott már át a Platón által leírt város jelei után kutatva. "Ez az egyetlen hely, ami egyezést mutat a leírással" - mondta, hozzátéve, hogy a görögöket valószínűleg megzavarhatta az az egyiptomi szó Atlantisz történetének átvételében, ami egyben partvonalat és szigetet is jelent.


A felvételen két templom maradványa lenne?

"Sok gond van az értelmezésekkel. Az emberek látnak valamit, és szinte mindenki mást magyaráz bele" - kommentálta a két "templomot" megjelenítő műholdfelvételt Tony Wilkinson, brit régész, a távoli észlelések szakértője. "Szükségünk lenne egy időpont meghatározásra, különben csak morfológiával foglalkozunk, mindazonáltal a jegyek érdekesek."


A rekonstruált város
Atlantisz története évszázadok óta foglalkoztatja a tudósok képzeletét. A mitikus föld legkorábbi feljegyzései Platón dialógusaiban, a Kritiász és Timaioszban jelentek meg. Története a mesés gazdagság, fejlett civilizáció és természeti szépségek földjéről rengeteg kalandort ösztönzött a keresésére. Az egyik legfrissebb elmélet szerint Atlantisz megegyezik a Spartel szigettel, egy iszapzátonnyal Gibraltár földnyelvén, ami 11.000 évvel ezelőtt süllyedt el. Platón leírása szerint Atlantisz rendelkezett egy "síksággal". Dr. Kuehne szerint ez lehet az a síkság, ami ma Spanyolország déli partjaitól egészen Sevilláig nyúlik. A görög tudós által leírt magas hegyek elvileg a Sierra Morena és a Sierra Nevada lehetnének.

"Platón megemlíti, hogy Atlantisz rézben és más fémekben gazdag város volt. Sierra Morena bányái bővelkednek a rézben" - magyarázta Dr. Kuehne. A tudós megjegyezte, hogy a Platón által leírt harcok az atlantisziak és a Földközi-tenger keleti vidékeinek lakói között nagyban emlékeztetnek a tengeri emberekként ismert rejtélyes fosztogatók által Egyiptomra és Ciprusra i.e. 12. században mért támadásokra. Ez az idővonal Atlantisz városát és társadalmát azonosíthatja a vaskori Tartessos kultúrával, vagy egy másik, ismeretlen bronzkori civilizációval.

Dr. Kuehne elmondta, reméli sikerült felkeltenie a régészek figyelmét, hogy feltárják a helyszínt, ami azonban nem lesz könnyű, mivel a "templomok" egy spanyol nemzeti park területén fekszenek.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BiroAndras2005. 08. 15.. 14:58||#83
"Találtak már több100 méterre a föld alatt a szénbányában a szénben egy kõmozsarat, dinoszaurusz lábnyomok mellett (a friss vulkáni hamuban konzerválódott, majd agyaggal eltömõdött, és az árvíz kimosta újra)teljesen mai emberi lábnyomokat ami a tudomány mai állása szerint ugye nem létezhet, bár mégis ott vannak, több száz méteren keresztül, mintha az ember kantáron vezette volna azt a dinót."

Ezt már a múltkor is megbeszéltük. Ez a feltételezés annyira nem fér össze más leletekkel, hogy eleve csak egy nagyon tájékozatlan ember veheti komolyan. Nem csak Darwin-ról van szó, hanem az egész modern tudományról mindenestõl. Sõt, az evolúció elmélete valójában nincs is ellentmondásban a feltevéseddel.
Nagyságrendekkel valószínûbb az, hogy esetleg pár dínó sokkal tovább maradt fenn társainál. Ez a feltevés nem mond ellent se az ismert adatoknak, se az elméleteknek. Sõt, nem egy példa is van hasonló esetekre.

"Aztán ott van ugye a piramis-hatás. Honnét tudták, hogy pont ilyen alakot kell építeni,és be kell tájolni merõlegesen a mágneses sarkokra, és ott még 6 ezer év múlva is termékeny marad a gabonaszem?"

Sokkal inkább a piramisok levegõje felelõs ezért. Nem tudom, mi köze lehet a termékenységnek a piramis alakjához, és a mágneses tájoláshoz. És pláne nem értem, hogy mi célja lenne óriási erõfeszítések árán 6000 évre tartósítani egy magot.

"Nem is beszélve arról, hogy még ma sem tudná egy állam sem felépíteni akár egy piramist sem."

Miért nem?

"Amikor a Szuezi-csatornát építették, odébb kellett vinni egy templomot, és elõtte egy kõtömbbõl kifaragott fáró-házaspárt. Még akkor is szét kellett fûrészelni azt az egy kõtömböt (amit egyben vittek oda), hogy el bírják szállítani magasabb pontra. Jó mi?"

Valószínûleg gazdaságosabb volt darabokban szállítani. A mai darukkal rutinszerûen emelnek 1000 tonnákat, annál sokkal nehezebb nem lehet az a kavics.
Eredetileg meg talán nem is mozgatták a követ, hanem helyben faragták ki.
© Lujzia2005. 08. 14.. 13:46||#82
én ebböl nem látok smit....<#zavart2>
© _Atti_2005. 08. 14.. 00:04||#81
tiszta gondolin(Tolkien-Silmarilok) 😊 a rekonstruácios kép alapján

© juzosch2005. 08. 12.. 18:04||#80
HUman: Az az egy kõtömb az igazából egy kõhegy volt, és nem vitték oda, hanem ott volt mindig is. Nyugodtan darabolhatták volna pirasmis-tégla méretûre is, de minek, ha kisebben könnyebb szálítani?
© HUmanEmber41st2004. 06. 21.. 21:31||#79
És amit eltitkoltak az említett tudós urak? Ami nem fér bele Darwin úr elméletébe?
© HUmanEmber41st2004. 06. 17.. 17:30||#77
Behalt az UFO topic, most itt fogom boldogítani a jónépet
A helyzet az, hogy kinevették Trója kiásóját is.(Vazz nem jut az eszembe a neve) Õ mit cselekedett? Fogta az Illiászt, és megkereste a leírás alapján Tróját. Atlantisz kutatóinak is ezt kellene csinálnia. Már lentebb Laci leírta, hogy hol feküdt. Azt a részt fényképezzék ne a spanyol mocsarakat!!! Ha elsüllyedt, (mint Platón mondja)akkor a tenger alatt van, és ott kellene keresni.... Ja , hogy több ezer év a tenger alatt nem tesz jót egy városnak... Ha ki is ásnak a mocsarakban valamit, az nagy valószínûséggel nem Atlantisz lesz.
Amúgy eléggé ismert K.Amerikában az úgynevezett Nap-kapu. Az ûrhajós képe rajta van az Abit Geforce TI-4200 as vid. kari dobozán is. Szerintem, ha elrepültek volna (az atlantisziak) akkor azt ugyanúgy megjegyezték volna, mint azt, hogy elsüllyedt.
Szóval nem csak Atlantisz rejtéje foglalkoztatja az embereket, mert létezik egy úgynevezett eltitkolt történelem is. Találtak már több100 méterre a föld alatt a szénbányában a szénben egy kõmozsarat, dinoszaurusz lábnyomok mellett (a friss vulkáni hamuban konzerválódott, majd agyaggal eltömõdött, és az árvíz kimosta újra)teljesen mai emberi lábnyomokat ami a tudomány mai állása szerint ugye nem létezhet, bár mégis ott vannak, több száz méteren keresztül, mintha az ember kantáron vezette volna azt a dinót. Aztán ott van ugye a piramis-hatás. Honnét tudták, hogy pont ilyen alakot kell építeni,és be kell tájolni merõlegesen a mágneses sarkokra, és ott még 6 ezer év múlva is termékeny marad a gabonaszem? Nem is beszélve arról, hogy még ma sem tudná egy állam sem felépíteni akár egy piramist sem. Amikor a Szuezi-csatornát építették, odébb kellett vinni egy templomot, és elõtte egy kõtömbbõl kifaragott fáró-házaspárt. Még akkor is szét kellett fûrészelni azt az egy kõtömböt (amit egyben vittek oda), hogy el bírják szállítani magasabb pontra. Jó mi?
© Anteris2004. 06. 15.. 23:41||#76
szerintem eltévesztetted a topikot. Ez nem a polfórum!
© Piscator2004. 06. 11.. 23:59||#70
#65 köszi.
Laci73_mûvelt 😊
Hm. Valami természetgyógyász újságban láttam olyan feltételezést, hogy van a Tejútban egy energia nyaláb, ami meghatározott idõközönként metszi a Naprendszert, ez volt pont a ókori nagy kultúráknál, és lesz a következõ 1000 évben, már rövid idõkre mi is belépünk.
Fura, de ha igaz, akkor is csak furcsa.
Megmajd beköszönt egy új kor, megint fejlõdni fogunk a sok energiától.
© Munch2004. 06. 11.. 13:02||#67
Hát én ezt a képet inkább látom egy bálnafing nyomainak, mint építménynek...
© Laci732004. 06. 11.. 03:52||#65
A teljes szöveg (Platón) nemcsak Atlantisszal foglalkozik, két filozófussal folytatott párbeszédekbõl áll (Kritiasz és Timaiosz) A legtöbbet Kritiasz második dialógusából lehet megtudni, de sajnos a szöveg egy helyen megszakad (nem maradt ránk az egész).

Zéta: Magyarország - és benne mi is - már semmirõl sem döntünk, maximálisan az EU kvótarendszerének és gazdasági uralmának vagyunk alávetve. Annyi önállóságunk sincs, hogy önként kiléphessünk az EU-ból, vagy akár egy betûvel megtoldjuk az Eu 180 ezer oldalas (!), ránk nézve kötelezõ szabályrendszerét. Én még egy éve is híve voltam az Eu-nak, de már belülrõl látom mirõl is szól. Sokat fogsz még sírni, mi is veled...