Hunter
A gének fél százalékában rejtőzik az emberi evolúció?
Jelentős különbségek fedezhetők fel a hallásban és szaglásban közreműködő gének esetében az ember és csimpánz között, jelentették be a két faj géntérképét tanulmányozó kutatók. A felfedezés lehet a kiindulópont annak megismerésében, hogy mi választ el minket legközelebbi rokonainktól.
"Megtudhatjuk mely géntípusok játszanak szerepet különbözőségeinkben" - mondta Michele Cargill az összehasonlításon dolgozó biotechnika vállalat, a Celera Diagnostics kutatója, aki figyelmezet, a lista magában még nem fogja elárulni mi az, ami emberré tesz minket. "Egy proteinben felfedezett különbségből még nem fogjuk megtudni milyen hatással van egy teljes főemlősre."
Az ember és csimpánz 99,2%-ban azonos. A legfontosabb gének esetében ez az arány 99,5%-ra emelkedik. Mégis Cargill és munkatársai úgy vélik az evolúció ezekben a parányi DNS eltérésekben rejtőzik. A kutatók több mint 7500 emberi, csimpánz- és egér-génszekvenciáit hasonlították össze, melyeket a fajok géntérképezési projektjei során gyűjtöttek össze. A két főemlőst összehasonlítva az egérrel a kutatók megpróbálták felmérni vajon a csimpánz vagy az ember változott a legtöbbet a három emlős ősi kiindulási pontjától számítva.
A mutációk felépülésével minden DNS szekvencia változott az idők során. Az evolúció hatásaira összpontosítva a kutatók olyan géneket kerestek, melyek nagyobb változásokat mutatnak az elmúlt ötmillió év során, amióta az ember és a csimpánz szétváltak. Az elemzés szerint közel 1500 gént érintett a szétválásunk.
"Ez a két faj első gén alapú összehasonlítása" - mondta Svante Paabo, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa. "Az összehasonlítás lehetővé teszi számos érdekes új elmélet kialakítását az emberi evolúció döntő fontosságú új jellemvonásairól."
Egyes tudósok azonban kétlik, hogy a tanulmányozott különbségek az evolúciónak köszönhetően. Olyan kevés az eltérés az ember és a csimpánz között, hogy a gének tanulmányozása alig ad bármit, amit elemezni lehetne, nyilatkozott Adam Eyre-Walker, a brit Sussex Egyetem evolúciós biológusa. "Van egy olyan érzésem, hogy az egyéni gének nem szolgálnak elégséges adattal" - tette hozzá Eyre-Walker, aki szerint jobb lenne több génből származó információkat összefogni és hatásaikat végigvezetni.
Az ismert funkciókkal rendelkező emberi génekből, ami nagyjából az összes fele, közel 50 kapcsolható a szagláshoz. Ezek legtöbbjét nem is használjuk, ami valószínűleg azt tükrözi, hogy életstílusunkban sokkal kisebb szerepet kapnak a szagok, mint a csimpánzokéban. A csapat további 21 emberi génben fedezett fel változásokat, melyek a halláshoz kapcsolódnak. "Ezek nagy csábítást jelentenek, hogy a nyelvek kialakulásával hozzuk összefüggésbe" - mondta Paabo.
Közel 80 gén, melyek a proteinek feldolgozásában játszanak szerepet, szintén eltérnek az ember és a csimpánz között. Mindez feltehetően azt mutatja hogyan változott az emberi étrend az elmúlt ötmillió év során. A különbségeket mutató gének közül sok kapcsolódik betegségekhez. Az egyik, úgy nevezett tectorin-alpha gén mutációja süketséget okoz az ember esetében.
"Megtudhatjuk mely géntípusok játszanak szerepet különbözőségeinkben" - mondta Michele Cargill az összehasonlításon dolgozó biotechnika vállalat, a Celera Diagnostics kutatója, aki figyelmezet, a lista magában még nem fogja elárulni mi az, ami emberré tesz minket. "Egy proteinben felfedezett különbségből még nem fogjuk megtudni milyen hatással van egy teljes főemlősre."
Az ember és csimpánz 99,2%-ban azonos. A legfontosabb gének esetében ez az arány 99,5%-ra emelkedik. Mégis Cargill és munkatársai úgy vélik az evolúció ezekben a parányi DNS eltérésekben rejtőzik. A kutatók több mint 7500 emberi, csimpánz- és egér-génszekvenciáit hasonlították össze, melyeket a fajok géntérképezési projektjei során gyűjtöttek össze. A két főemlőst összehasonlítva az egérrel a kutatók megpróbálták felmérni vajon a csimpánz vagy az ember változott a legtöbbet a három emlős ősi kiindulási pontjától számítva.
A mutációk felépülésével minden DNS szekvencia változott az idők során. Az evolúció hatásaira összpontosítva a kutatók olyan géneket kerestek, melyek nagyobb változásokat mutatnak az elmúlt ötmillió év során, amióta az ember és a csimpánz szétváltak. Az elemzés szerint közel 1500 gént érintett a szétválásunk."Ez a két faj első gén alapú összehasonlítása" - mondta Svante Paabo, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa. "Az összehasonlítás lehetővé teszi számos érdekes új elmélet kialakítását az emberi evolúció döntő fontosságú új jellemvonásairól."
Egyes tudósok azonban kétlik, hogy a tanulmányozott különbségek az evolúciónak köszönhetően. Olyan kevés az eltérés az ember és a csimpánz között, hogy a gének tanulmányozása alig ad bármit, amit elemezni lehetne, nyilatkozott Adam Eyre-Walker, a brit Sussex Egyetem evolúciós biológusa. "Van egy olyan érzésem, hogy az egyéni gének nem szolgálnak elégséges adattal" - tette hozzá Eyre-Walker, aki szerint jobb lenne több génből származó információkat összefogni és hatásaikat végigvezetni.
Az ismert funkciókkal rendelkező emberi génekből, ami nagyjából az összes fele, közel 50 kapcsolható a szagláshoz. Ezek legtöbbjét nem is használjuk, ami valószínűleg azt tükrözi, hogy életstílusunkban sokkal kisebb szerepet kapnak a szagok, mint a csimpánzokéban. A csapat további 21 emberi génben fedezett fel változásokat, melyek a halláshoz kapcsolódnak. "Ezek nagy csábítást jelentenek, hogy a nyelvek kialakulásával hozzuk összefüggésbe" - mondta Paabo.
Közel 80 gén, melyek a proteinek feldolgozásában játszanak szerepet, szintén eltérnek az ember és a csimpánz között. Mindez feltehetően azt mutatja hogyan változott az emberi étrend az elmúlt ötmillió év során. A különbségeket mutató gének közül sok kapcsolódik betegségekhez. Az egyik, úgy nevezett tectorin-alpha gén mutációja süketséget okoz az ember esetében.