SG.hu·

Új-generációs ion-hajtómű a NASA-tól

A NASA Űrtudományi Hivatala bemutatta a továbbfejlesztett ion meghajtó rendszer kifejlesztésére kiválasztott csapatát, mely választási lehetőséget nyújt a hagyományos kémiai meghajtások mellé, sőt forradalmasíthatja a Naprendszerbe irányuló tudományos küldetéseket. Egy másik csapat is kiválasztásra került, akiknek a feladata új ion optikák kifejlesztése, melyek az ion hajtóművek kényes komponensei.

A NASA clevelandi Glenn Kutatóközpontja fogja irányítani az úgy nevezett NASA Evolutionary Xenon Thruster (NEXT) rendszer fejlesztését, ami xenon gázt és elektromos energiát használ a jövő űrhajóinak meghajtására. Emellett a Boeinghez tartozó Electron Dynamic Devices Inc. által vezetett másik csapat megkezdi egy szénalapú ion optika fejlesztését, gyártását majd tesztelését.

"A NEXT ion-hajtómű egy izgalmas új mérföldköve az ion meghajtásnak és elősegíti az űrtudomány expedícióinak sikerét" - mondta Carol Carroll a NASA Űrtudományi Hivatala részéről.

A NEXT Projekt várhatóan egy két részből összetevődő fejlesztés lesz. Az első fázis az ion-hajtómű kezdeti változatának egy évig tartó tervezése, építése és tesztelése, valamint az ellátó rendszerek és az energia feldolgozó egységek megalkotása, melyek a napcellák energiáját alakítják át az ion-hajtómű számára hasznosíthatóvá. Az első fázis végén következhet egy esetleges második, ami a hardver elemek fejlesztésének véglegesítését, és az összetevők egy teljes rendszerré alakítását szolgálja. A Glenn csapata közel 21 millió dollárt kap az elkövetkezendő 3,5 éves időszakra, míg a Boeing által vezetett csapat 4 millióból gazdálkodhat.

Az ion meghajtású rendszerek elektromos energiát és xenon hajtóanyagot alakítanak át nagy sebességű ion folyammá, ami a hagyományos kémiai hajtóműveknél tízszer hatékonyabban gyorsítják az űrhajókat. Ez az ion-hajtómű is elektromos energiát és xenon gázt használ. Fémrácsok gyorsítják ezeket az ionokat, melyek elektrostatikus erőt fejtenek ki, hasonlóan a papírdarabkák és a statikusan töltött fésű esetéhez, viszont drámaian más hatást váltva ki. A felgyorsult ionok 142000 km/h sebességgel hagyják el a hajtóművet előre tolva az űrhajót.

A fejlesztési program a Deep Space 1 sikerein alapul, amit 1998-ban bocsátott fel a NASA. A DS1 mindössze egy 30 centiméter átmérőjű kísérleti ion hajtóművel volt felszerelve, ami 20 hónapon át gyorsította 12500 km/h sebességgel az űrhajót. A DS1 történelmet írt, amikor megközelítette a Borrely üstököst és a valaha készített legtisztább felvételeket juttatta vissza a Földre. A NEXT sokkal nagyobb terhet, sokkal hosszabb ideig lesz képes hordozni, mint a DS1 ion-hajtóműve.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Deus Ex2002. 07. 19.. 23:24||#42
Az F-22 épp azért drága, amiért a B-2.. A hidegháború alatt kezdték õket tervezni, több ezres, illetve több százas tervezett gyártási mennyiséggel. A megváltozott körülmények hatására azomban lecsökkentették a várható darabszámot. A Raptorból kb. ötszázat tervez Amerika rendszeresíteni, a Spiritbõl pedig a prototípusokkal, elõszériával, famakettel, papírmasé körvonatvázlattal együtt sem készült harmincnál több. A kétségkívül drága gépek árához így hozzáadódik az évtizedes kutatás-fejlesztés horribilis költségének arányos hányada is.
© Deus Ex2002. 07. 19.. 23:14||#41
Köszönöm.
© Deus Ex2002. 07. 19.. 23:13||#40
A Mig-29-es erõforrását képezõ RD-33 jelzésû hajtómû darabára 5-7 millió dollár között mozog. Húsz évvel ezelõtti szovjet technoloogia, nem pedig mai élvonalbeli. (A szovjet hajtómûvek rajongói ne kövezzenek meg ezért..)
© Bekomman2002. 07. 15.. 19:26||#37
Mert a repgép hajtómûnek sokkal több gyakorlati haszna van.
© Bekomman2002. 07. 03.. 12:50||#21
Elméletileg az atomerõmûvek mûködhetnének addig, de a kiesõ energiahiányt amit a benzin jelent pótolni kell=>több uránt fogyasztunk=>gyorsabban elfogy.
Ha jól tudom többhelyen is kísérleteznek fúziós erõmûvekkel, de nem valószínû hogy 20-30 éven belül energiát tud termelni.
© Bekomman2002. 07. 03.. 10:12||#17
30 év múlva elfogy a benzin(olaj), innentõl fogva sokkal gyorsabban fogjuk fogyasztani a többi energiaforrást is szvsz 100 év múlva csak megújuló energiaforrásaink lesznek.
© JTBM2002. 07. 02.. 18:42||#14
Egy egyszerû magyarázat az impulzus hajtómûvekrõl (pl. a fenti ion) és a hatékonyságról:
Az impulzus hajtómûvekben egy tömeg távozik a haladás irányával ellentétesen a hajtómûbõl. Az üzemanyag két részbõl áll, az egyik a tömeg, ami távozik, a másik pedig az energia, ami felgyorsítja a tömeget. Az ion hajtómûvekben az energia magas szintû, mert a tömeget magasabb sebességre képes felgyorsítani, ezért az üzemanyag "tömeg" részébõl kevesebb kell. Mivel az üzemanyagot is gyorsítani kell, ezért a kisebb tömeg hatalmas elõnyt jelent, mind rövid, de fõleg hosszú távú utazásnál. Az energia biztosításához szükséges tömeg atom energia használata esetén elhanyagolható az üzemanyag tömeghez képest.
Persze ezen az impulzus hajtómûvön még van mit faragni, mert az üzemanyag tömeg részének elméletileg átadható energia végtelen. (Még Einstein szerint is :-)))
© Laci732002. 07. 02.. 15:40||#9
2010-be valóban sehol sem lesz a Mars-expedíció...kb. 30 éven belül lesz belõle valami.
Két-háromszáz év alatt viszont a Föld ásványkincseinek kimerülése, és az addigra kidolgozott antianyag-meghajtás már komoly lökést ad a dolognak.
© Laci732002. 07. 02.. 15:37||#8
Nem csak gyorsabb, gazdaságosabb is. Kevesebb üzemanyagot igényel, több hely marad a felszerelés/férõhely számára.
© Rive2002. 07. 02.. 12:25||#4
1.: stimmel. Emiatt csak kis tömegû üzemanyagot kell vinniük a hosszú küldetésekre -> olcsóbb, kisebb szondák, hatékonyabb üzemanyagfelhasználás, nagyobb élettartam.
2.: stimmel: viszont mennek, amíg energiát kapnak.
3.: 2. miatt nem stimmel. Hosszú idõ alatt kis gyorsulással is nagy sebességet lehet elérni, itt pedig szinte csak a naptól való távolság határozza meg az üzemidõt, az is csak amiatt, hogy egyenlõre az energia-ellátás napellemmel megy.